Kedves borászok, borhoz értők, borszakértők!

Sajnos ez az év sem volt gondmentes a nemes nedűt készítők számára. Nem, nem a pincében volt a hiba, hanem kinnt a természetben, a szőlőben. A klímaváltozás okozta problémák mellé egy újabb baj, betegség köszönt be a boralapot szolgáló gyümölcsösökbe, és tett kárt azokban, mégpedig nem is kicsit. Emiatt ajánljuk a figyelmükbe az alábbi írást, amely a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa jóvoltából született meg. 

Olvassák hát, és remélem, hasznos lesz ez a borkészítők számára!

Végéhez közeledik a szüret országszerte. Ez a szüret is más, mint az előző évi volt, ezt mondom negyven éve minden ősszel, és most is érvényes. Az utóbbi években rendkívül gyorsan változik a világ és az időjárás körülöttünk. Évtizedekig normális volt, hogy még novemberben is szüreteltünk, most pedig az ország nagy részén október első hetében befejeződik a szőlő betakarítása, ami már augusztus közepén elkezdődött. A jövőben nagyon fontos kérdés lesz a szőlőtermelésben és a borászatban is a klímaváltozásra való felkészülés, mert egyre rövidebb ideig tart a szüret, jóval rövidebb idő alatt kell sokkal több szőlőt feldolgozni, ezért sokkal nagyobb feldolgozó- és hűtőkapacitásra lesz szükség.

Ami a mennyiséget illeti, közel akkora lesz, mint az elmúlt évben, és jó minőségű alapanyagot lehetett betakarítani. Az idei évben szerencsére nőtt a szőlő felvásárlási ára, ami már nagyon várt és aktuális lépés volt, jelenleg kilónként 130-200 forintot kaptak a termelők a szőlőért, természetesen a minőségtől, fajtától függően. Minden problémát nem old meg az idei áremelés, de sokat segít a szőlőtermelőknek. Viszont felveti azt a kérdést, hogy ez a tendencia hogyan jelentkezik majd a bor árában, lehet-e ezt érvényesíteni egy olyan piaci környezetben, amikor csökken a borfogyasztás. Ha nem, akkor viszont a borászatok kerülnek nehéz helyzetbe. Egyelőre jó minőségű, átlagos mennyiségű évjáratnak mondhatjuk az idei évet.

A szüret befejeztével a következő időszak nagy kihívása az aranyszínű sárgaság nevű betegséggel való küzdelem lesz. Az első beteg tőkéket 2013-ban észlelték, de csak kisebb területeket érintett, viszont ebben az évben olyan mértékű a fertőzés, hogy a Zalai borvidéken például százhektáros nagyságrendben kell kivágni ültetvényeket, és a Balaton környéke is veszélyeztetett terület lett. A huszonkét borvidékből tizenötben kimutatták a fertőzést, a felső-magyarországi régióban egyelőre nem találtak fertőzött tőkéket (a Nébih október 6-i híre, hogy az Egri borvidéken is kimutatták a kórokozót – a szerk).

Az aranyszínű sárgaságot egy fitoplazma okozza és jelenleg nincsen olyan vegyszer, ami elpusztítja. Maga a fitoplazma nem terjed tőkéről tőkére, azt az amerikai szőlőkabóca terjeszti. Ez a rovar korábban nem volt jelen Magyarországon, de már megjelent nálunk is. A védekezés pedig bonyolult, egyrészt a fertőzött tőkéket ki kell vágni, illetve meg kell semmisíteni az amerikai szőlőkabócát. Ennek jelentőségét a szőlőtermelők egy része még nem mérte fel, pedig akkora károkat tud okozni, mint hajdan a filoxérajárvány. Ezért nagyon fontos, hogy azok is felismerjék a betegséget, akik a szőlőben dolgoznak nap mint nap, rájuk nagy felelősség hárul e tekintetben.

A kormányzat felismerte a fertőzés jelentőségét és szeptember végén döntött a szőlő aranyszínű sárgaság betegség terjedésének lassítása érdekében szükséges intézkedésekről.

A szőlő aranyszínű sárgaságot okozó betegsége (röviden FD) a szőlő egyik legveszélyesebb zárlati károsítója, amely bejelentési kötelezettség alá tartozik. Ez a növénybetegség emberre, állatra ártalmatlan, a szőlőnövényre viszont végzetes. Ismert gyógymód ellene nincs, a védekezés és a betegség terjedésének lassítása, kordában tartása a betegséget terjesztő vektor, az amerikai szőlőkabóca elleni fellépés útján lehetséges. Mára egyértelművé vált, hogy mindez kizárólag minden érintett szereplő közös fellépésével, például tudatos termelői hozzáállással, szigorú hatósági intézkedéssel tehető csak meg. Kizárólag a felderítés fokozásával tudjuk a beteg növényeket, ültetvényeket azonosítani és felszámolni. Mivel a fertőzött növények már nem menthetők meg, a megelőzés, a védekezés és a gyors fellépés 2025 őszén kiemelten fontos feladat, olvasható a kormányzati összegzésben.

A kormányzati intézkedés keretében intenzív felderítési akció indul a szőlőültetvényekben. A gyanús növények és a betegség terjedésében szerepet játszó kártevő rovar jelenlétének folyamatos felderítése elengedhetetlen a hatékony védekezéshez, ezért az ültetvényeket folyamatosan szemlézni és mintázni kell. A gyors végrehajtás érdekében a HNT hat-nyolcfős, szakemberekből és a hegybírókból álló növényegészségügyi szemlecsoportokat hoz létre az ország teljes területén a Nébih szakmai koordinálásával. Számítások szerint ehhez mintegy 1600-2500 résztvevő munkája szükséges. A szemlecsoportok tevékenységét erősítené még a potenciálisan fertőzött területek drónos felderítése.

Az FD terjedése szempontjából komoly kihívást jelent az elhagyott, nem művelt ültetvények problémája, mivel ezek a betegséget terjesztő rovarok háborítatlan élőhelyei. Jogszabályi előírás, hogy a szőlőültetvényt a használója köteles rendeltetésének megfelelően művelni, a tulajdonosnak pedig kötelessége a megfelelő művelést biztosítani. Aki ebben a helyzetben ennek nem tesz eleget, majd felszólításra sem kezdi meg a művelést és a megfelelő védekezést, ott elrendelik a tőkék kényszerkivágását, amelynek a költségét az adóhatóság hajtja be a tulajdonoson. A kivágás megszervezése a hegybírók feladata lesz, ami feltehetően sok konfliktussal jár majd, de ezt végig kell vinni. Ennek egységes, kidolgozott eljárásrendje lesz, a végrehajtáshoz pedig a hegybírók jogosultságokat kapnak.

A HNT számára a felderítés és a kényszerkivágások lebonyolítására 1,3 milliárd forintot biztosít a kormányzat. Ez az alap majd rendszeresen visszatöltődik, ahogyan az adóhatóság behajtja a kényszerkivágások összegét. Azok a gazdák, akik bizonyítottan mindent megtettek a védekezés érdekében, mégis ki kell vágniuk az ültetvényüket, állami kártérítésben részesülnek majd.

A szőlő aranyszínű sárgaság betegség jelenlétének megerősítése kizárólag laboratóriumi vizsgálattal igazolható. Az intenzív felderítések következményeként megnövekedett mintaszámok hatékony kiértékelése ugyanakkor szükségessé teszi a laboratóriumi kapacitások növelését is, amelyről a kormányzat intézkedik.

A betegség elleni védekezés komoly kihívást jelent, mivel erre nem áll rendelkezésre specifikus növényvédő szer. Az FD terjedésének lassítása az amerikai kabóca elleni kezelésekkel érhető el, amelyet minden szőlőtermő területen el kell végezni. Mind a hagyományos szőlőtermesztést folytató területen, mind az ökológiai művelésű területekre javasolnak majd növénykondicionáló szereket és bővítik az engedélyezett növényvédő készítmények körét is. Ahol nem sikerül valamilyen oknál fogva megvalósítani a védekezést, vagy a kényszerkivágást, lehetőség lesz koordinált védekezésre, légi növényvédelemre.

Az FD elleni védekezés legfontosabb eleme a megelőzés, ezért felhívják a gazdálkodók figyelmét, hogy fertőzésmentes, hazai előállítású és tanúsított szaporítóanyagot vásároljanak és használjanak. Ehhez a hazai szaporítóanyag-előállító rendszer elegendő kapacitással rendelkezik.

Mindezek csak hatékony kommunikációval valósíthatók meg, amelynek a kulcsai a hegybírók lesznek, akiket felkészítünk erre a feladatra. A szőlőtermelők és a szőlőmunkások edukálásában a HNT-nek kulcsszerepe lesz, ezért olyan oktatóanyagok készülnek, amelyből megismerik a betegségeket, és tanácsot kapnak a teendők elvégzéséhez. A cél, hogy jövő tavaszra, a vegetáció kezdetére, ne legyen fertőzött terület az országban.

Forrás: HNT, szerző Pál Sándor alelnök

Fotó: Agrárágazat