Így szeptember végén amikor még szép, hogy nyílnak a völgyben a kerti virágok, és naná, hogy zöldell a nyárfa az ablak(ok) előtt, és még jó, hogy szívesen vették az irányt Szekszárd felé az ország borlovagrendjei. Hiszen szokásosan szeptember harmadik hétvégéjén idén is megrendezték Babits és Garay városban a Szüreti Napok rendezvénysorozatot, mely szombatján az Alisca Borlovagrend éves nagy napja volt (persze, csak a többi mellett…).

A Garay-tér volt a központ, már reggel széles néptömegek hömpölyögtek a tér és annak környékén, hogy nézzék a látnivalókat, kóstolják a kóstolni valókat, kipróbálják a mindenféle szálló, robogó, csillogó, villogó szerkentyűket.

A Garay pince adott otthont a Szekszárdi Alisca Borlovagrend rendezvényének. Ferenc Vilmos elnök köszöntötte a 24 idelátogató borrend képviselőit. Ugyancsak kitett magáért, hiszen a borrendjükhöz igazán illő impozáns helyen, a Garay pincében fogadta a vendégeket. Az egyik asztalon hosszú sorban álltak Szekszárd csodás nedűi, de az asztalokra is kihelyezték az ebéd ételeihez illő borokat. A köszöntők után, de még az ebéd előtt a helyi pálinka rend is „megágyazott” ízes, zamatos finomságával a jó fajta ebédnek. Már „előételként” is méhkasként zúgott a terem, hiába, barátok jöttek, találkoztak, ölelkeztek, mert öröm volt újra látni a társakat. Kora délután pedig elindult a szüreti felvonulás, hosszú sorban kígyózott a díszbe öltözött sokaság, és nem meglepő, de megszokott tapasztalati tény, hogy a belvárosban a megtett távolságot az út két oldalán hatalmas embertömeg figyelte, és tapsolta az előttük elvonulókat. Jószerivel ott volt az egész város és környéke, a borrendek tagjai pedig jófajta folyékony finomsággal köszönték figyelmüket, és öntötték mindenki poharába Szekszárd gyönyörűségét.

Miután mindenki visszatért a Garay térre, a hosszú út után jólesett kicsit leülni. Már, akinek... Mert a színpadot a borrendek zászlósai foglalták le, és mutatták be magukat a szüret, a bor ünnepén. Fejér megyei lakosként jó volt látni, hallani, néhány órával korábban a Garay pincében pedig örömmel üdvözölni Fejér vármegye résztvevőit, a székesfehérvári Noé-hegyi Szent István Borrend, a móri Brindisi Szent Lőrinc Borrend, a velencei Szent Benedictus Borrend, az adonyi Duna-menti Szent Orbán Borrend képviselőit. A honi borrendek ünnepe után szabad volt a program, és persze meg lehetett ízlelni a teret körbeölelő Szekszárd jeles borászainak remekműveit.

Akkor és ott ismét fejet tudtunk hajtani a kulturált borfogyasztás fontossága előtt!