A Magyar Sommelier Szövetség idén is megrendezte a nemzetközi bajnokságot. A nemzetközi viadalt, miként a magyar bajnokságot is a hazai színekben versenyző nyerte.
A nemzetközi bajnokság dobogósai:
- Sebastian Giraldo Makovej (Magyarország)
- Maria Boumpa (Egyesült Királyság)
- Lukas Wiegman (Hollandia)
A magyar bajnokság dobogósai:
- Sebastian Giraldo Makovej
- Kovács Péter
- Pajzs Dávid
A legfiatalabb Sommelier: Krisitan Harjac (Horvátország)
Akkor és ott, a verseny kezdete előtt adták át a Par Exellence díjakat is. Ezeket a Zwack Kerekedőház a Kereskedők, Annoni Gianni a Pomo ’d Oro a Vendéglátó, Thummerer Pincészet a Termelő, Dr. Zsófi Zsolt főiskolai tanár Oktató, Sue Tolson Szakíró kategóriában kapták meg az előző esztendőben végzett munkájuknak köszönhetően lettek kiválasztottak, Pohl Péter a Sauska Pincészet borásza pedig dr. Kosárka József díjat kapott.
A rendezvény előtt Fabók Mihály-al, Magyarország örökös Sommelier bajnokával beszélgettünk erről a különleges mesterségről, hivatásról
- A hazai Sommelier szakma egyik veteránjának számítasz – természetesen a szó legjobb értelmében –, hiszen az elsők között voltál, akik sorra nyerték ezeket a versenyeket. Mit jelentett ez számodra akkor, amikor még pályakezdő, fiatal szakember voltál?
- Erre szoktam azt mondani, hogy a jó bor konzervál. Persze csak akkor, ha jó borokat fogyasztunk, és a mennyiségre is odafigyelünk. Ez nekem a szakmámból adódóan soha nem jelentett problémát. Nagyon sok kóstolóra járok, mindig éreztem ennek a felelősségét. Visszatérve a versenyekre: számomra ezek mindig nagyon sokat jelentettek, mert folyamatosan inspiráltak arra, hogy még többet tanuljak. Olyan kollégákkal találkozhattam, akikről bátran elmondható, hogy a világ legjobb szakemberei közé tartoztak, és ők is megmérettették magukat ezeken a versenyeken. Így pontosan láttam, hová kell fejlődnöm, és ezt a szemléletet a munkám során is igyekeztem kamatoztatni. Hiszen végső soron ez volt a lényeg.
- Véleményed szerint Magyarországon a Sommelier szakma megbecsültsége és színvonala elérte már azt a szintet, amely nemzetközi elismerésre is méltó lehet?
- Szerintem még korántsem. Ezen még nagyon sokat kell dolgozni. Az ilyen rangos nemzetközi Sommelier-bajnokságok, amelyeket Magyarországon rendeznek, kiváló lehetőséget teremtenek arra, hogy felhívjuk magunkra a figyelmet, és bemutassuk ennek a szakmának a szépségeit, miként a nehezét is. A Sommelier munkája nagyon régi, ősi mesterség e hazában, régen pohárnoknak nevezték, sőt a királyi udvarban a főpohárnok az egyik legfontosabb bizalmi ember volt. Ő választotta ki a megfelelő borokat, részt vett az ételek összeállításában, és számos udvari feladatot is ellátott. A mai Sommelier tulajdonképpen egy italmenedzser. Nemcsak a borokkal foglalkozik, hanem az étterem teljes italkínálatáért felel. Ő a „gazdája” ezeknek a termékeknek, ahogyan a séf a konyhának. Válogat, irányít, szervez, meghatározza a munkafolyamatokat, így rendkívül összetett és sokrétű hivatás.
- Nemcsak gyakorlod ezt a szakmát, hanem magas szinten oktatod is. Vannak már olyan tanítványaid, akikre azt mondhatod: igen, megérte tanítani őket, mert már felvették a legjobbakkal a versenyt itthon, sőt, külföldön is?
- Sőt, mi több, nekem is folyamatosan tanulnom kell, hogy tartani tudjam velük a lépést. Nagyon sok olyan kolléga van, aki egykor tanulóként dolgozott például a Gundel Étteremben, és ma már kiváló szakember. Az egyik legkedvesebb kollégám Cseke Gábor, akit mindenképpen megemlítenék. Ő is számos nemzetközi bajnokságon vett részt. Ahogy mondtam, ez egy olyan szakma, amely egész életen át tartó tanulást igényel. És nemcsak a csúcsgasztronómiáról beszélünk. Egy kisebb étteremben, ahol szerényebb a borkínálat, ugyanúgy fontos, hogy a vendég megfelelő kiszolgálást kapjon. Akár egyetlen pohár bor felszolgálásáról van szó, annak is meg kell adni a módját.
- Véleményed szerint a honi éttermek „vevők” e szakemberekre?
- Vannak, akik és ahol igen, de meglátásom szerint sokkal több étteremnek kellen foglalkoztatni a borok, az italok menedzsereit! Bízom benne, ez az idő előbb, utóbb eljön, persze jobb lenne előbb, mint utóbb!
