A nagy vörösborok tesztjét követő napon a Bor és Piac magazin jóvoltából az érdeklődők számára is nagyra nyitotta az ajtaját a Magyar Agrártudományi és Élettani Egyetem Vinagora terme. Szakemberek, zsűritagok is jelen voltak, sőt, dr. Pásti György, az egyetem tanára élvezetes előadást tartott a vörös borokról. Még ez előtt Bozzai Zsófia, a Bor és Piac főszerkesztője bemutatta a Magyarország legszebb birtokai közül a kisbirtok kategóriában az előzetes zsűrizést követően azt a három birtokot, amelyek bejutottak a döntőbe. Fejérnek jó hír, hogy az egyik a móri Frei Pince lett. Még ezelőtt, majd mindezek után lehetett kóstolni a szebbnél jobb vörösborokat. A szebb szó ez esetben szó szerint értendő, hiszen ahogy a palack szorításából a poharakba kerültek a nedűk, nagyszerű látványt nyújtottak elegáns lassú sűrű, sötét színükkel. Fenséges pillanatok voltak.

Bár ez itt nem a reklám helye, de egy szubjektív élményt hadd osszak meg minden olvasóval. Az est közepe táján volt egy olyan nedű, aminek kóstolta után azt mondtam, hogy ez után több bort már nem fogyasztok. A társaságunkból voltak, akik ugyanezt tették. Egyhangú volt a megállapítás, miszerint az illata egészen különös likőrös illatot adott, sőt, ízében is lehetett érezni a likőrös hatást, de az elegáns tanninok és négy fajta bor adta lenyűgöző ízhatás csodás volt. A bor neve Grand, házasítás, négy fajta bor kötött benne „szövetséget”, és a különösen markáns hatást a Kékfrankos jelentette. Ez több mint nagy, óriás bor volt! Persze hozzáteszem, számomra – bár többen is nagyon pozitívan beszéltek róla -, hiszen a bort illetően részemről az az alapvetés, hogy mindenkinek az a jó bor - ami neki ízlik.

Akkor és ott beszélgettem Bozzai Zsófiával és dr. Pásti Györggyel.

Olvassák hát.

 Bozzai Zsófia:

- A borászatnak és a borszakmának van-e tennivalója a vörösborok népszerűsítése terén? Ha filmeket nézünk, azokban a borfogyasztás szinte mindig a vörösborhoz kötődik, miközben ma már egészen más fogyasztói trendeket látunk. Milyen a jövője e típusnak,  és szükség van arra, hogy tudatosan erősítsék a vörösborok megbecsülését?

- Valóban egy nemzetközi trend figyelhető meg: a vörösborok valamelyest háttérbe szorultak. A borászatok természetesen igyekeznek alkalmazkodni a fogyasztói igényekhez, ezért egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a fehérborok, a gyöngyözőborok és a pezsgők. Különösen Magyarországon látványos a pezsgők fejlődése, hiszen ma már kiváló minőségű hazai pezsgőket kóstolhatunk e hon borászaitól. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy megfeledkeznénk a vörösborokról. Éppen ellenkezőleg: most rendeztünk egy nagyszabású vörösbor-tesztkóstolót, amelyen számos kiváló tételt bíráltunk. A vörösboroknak továbbra is jelentős és elkötelezett fogyasztói köre van. Sokan kedvelik a klasszikus stílust, a testesebb, magasabb alkoholtartalmú, hordóban érlelt, markáns tanninszerkezetű borokat. Ugyanakkor a mostani kóstolón már nagyon sok modern stílusú vörösborral is találkoztunk. Ezek gyümölcsösebb karakterűek, elegánsabbak, finomabb tanninszerkezettel rendelkeznek. Őszintén szólva nem is emlékszem arra, hogy az utóbbi években ennyire egységesen magas színvonalú mezőnyt bíráltunk volna. Néhány bort ugyan ki kellett zárni, de összességében kimondottan magas minőséget képviselt a mezőny. Én a Merlot és a Syrah bizottságban bíráltam, de a többi zsűri is hasonló tapasztalatokról számolt be. A Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, a nagy vörös cuvée-k, a Kékfrankos alapú házasítások, valamint a Kadarka és a Kékfrankos kategóriák is nagyon szép eredményeket mutattak.

- A Bor és Piac magazin lehet elfogult valamelyik bortípus iránt? A vörös, a fehér vagy éppen a rozé áll közelebb Önökhöz, vagy inkább az a cél, hogy a teljes borkultúrát képviseljék?

- Mi természetesen minden bortípust egyformán fontosnak tartunk és ugyanazzal az elkötelezettséggel képviselünk. Természetesen figyelemmel kísérjük a hazai és a nemzetközi trendeket is. A balatoni rendezvénysorozatunk például elsősorban a fehérborokra épül, mégis tavaly a „Kékülő Balaton” címet adtuk a mesterkurzusnak, mert kíváncsiak voltunk arra, milyen jövő várhat a balatoni vörösborokra. Az eredmények biztatóak voltak, és jól látszik, hogy a borászatok továbbra is fontosnak tartják, hogy kínálatukban a vörösborok is méltó helyet kapjanak.

- A Bor és Piac magazin elsődleges feladata inkább a borral kapcsolatos tudományos ismeretek közvetítése, vagy a borkultúra népszerűsítése?

- A magazin alapvetően szakmai kiadvány. Sok tudományos igényű cikket közlünk, szerzőink között egyetemi oktatók és kutatók is megtalálhatók. Emellett azonban rendezvényeinknek az is fontos célja, hogy minél szélesebb közönség számára tegyék vonzóvá és érthetővé a borkultúrát. Ez a két feladat jól kiegészíti egymást.

- A nyomtatott sajtó jövőjét sokan bizonytalannak látják. Hogy látod a Bor és Piac magazin jövőjét?

- Amíg van rá olvasói igény, szeretnénk a Bor és Piac magazint nyomtatott formában is megjelentetni. Folyamatosan fejlesztjük online felületeinket, erősítjük a weboldalunkat, a közösségi média jelenlétünket, valamint hangsúlyt fektetünk a szakmai rendezvények szervezésére is. Meggyőződésünk, hogy ezek együtt biztosítják a magazin jövőjét.

Pásti György (a képen balra):

- Professzor úr, régen a vörösbornak hatalmas tekintélye volt. A testes, tanninokban gazdag vörösbor számított az első számú bornak. Most viszont mintha a világ egyre inkább a fehérborok felé fordulna. Ez helyénvaló megállapítás?

- Van ebben igazság, de én inkább úgy fogalmaznék, hogy az elmúlt ötven-hatvan évben zajlott le egy jelentős átrendeződés. A hagyományos bortermelő országokban, különösen a mediterrán térségben mindig is a kékszőlő dominált. A termőterületek mintegy 60–65 százalékán vörösborszőlőt termesztettek, amit természetesen az ottani éghajlati adottságok is indokoltak. Ezzel szemben Közép-Európában, így Magyarországon is inkább a fehérbor volt meghatározó. Éppen a mai beszélgetésre készülve néztem utána az adatoknak: 1982-ben Magyarország szőlőterületének mindössze 19 százalékát foglalta el a kékszőlő. Ma ez már közel 40 százalék. Ez az átrendeződés elsősorban a nyolcvanas és kilencvenes években gyorsult fel. Ebben szerepet játszottak azok az orvosi kutatások is, amelyek a vörösbor polifenoljainak kedvező élettani hatásaira hívták fel a figyelmet. Emiatt a vörösborok iránti kereslet ugrásszerűen megnőtt. Ehhez társult a kis fahordós érlelés térhódítása is. A hordó markáns íz- és illatvilága elsősorban a vörösboroknak állt jól, így ez tovább erősítette a vörösborok népszerűségét. Magyarországon néhány év késéssel ugyan, de ugyanez a folyamat zajlott le. Az elmúlt öt-tíz évben azonban ismét változás figyelhető meg. A fogyasztók új stílusokat keresnek. Egyre inkább előtérbe kerülnek az alacsonyabb alkoholtartalmú, könnyedebb, elegánsabb, gyümölcsösebb borok. A nagy testű, nehéz vörösborok iránt ugyan továbbra is van igény, de már jóval kisebb, mint korábban. Ez inkább persze hullámzás, mintsem végleges fordulat.

- Egy igazán nagy vörösbor azért még mindig különleges élményt jelenthet, ugye?

- Természetesen. De fontos látni, hogy nem minden fogyasztó ugyanazt keresi. Mindig az átlagfogyasztóból kell kiindulni. Az, aki mélyebben foglalkozik a borral, szívesen megismeri a nagy testű, hosszú érlelésű vörösborokat. Az átlagvásárló viszont többnyire azt választja, amit a boltokban lát, amiről hall, vagy amit ajánlanak neki. Ma ezek jellemzően a könnyebb, gyümölcsös karakterű borok. Ezek általában fiatalon fogyasztandók, rövidebb életűek, és többnyire kedvezőbb az áruk is, hiszen az előállításuk kevésbé költséges.

- Én mindig azt vallom, hogy mindenkinek az a jó bor, amelyik neki ízlik. Önnek melyik bor áll a legközelebb a szívéhez?

- Nálam ez az évek során sokat változott. Külön kell választani a szakmai kóstolókat és a saját ízlésemet. Ha a magánembert kérdezi, akkor ma elsősorban a könnyedebb, elegáns, illatos – de nem túlzóan illatos – fehérborokat kedvelem. Emellett a szép rozéborokat is nagyon szeretem. Magyarországon több olyan pincészet is van, amely ezeket kiemelkedő színvonalon készíti. Persze egy komolyabb, öt-hat éves vörösbort is szívesen megkóstolok. A tegnapi bírálaton én vezettem azt a bizottságot, amely a vörös küvéket értékelte. Körülbelül húsz mintát kóstoltunk, és bátran állíthatom, hogy a minták döntő többsége tisztességes, jó minőséget képviselt. A nagy vörös küvék általában a bordeaux-i mintát követik, vagyis Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc és Merlot házasításából készülnek. Ezeknek az erőssége a harmónia. Nem emelkedik ki külön a tannin, a sav, vagy a fahordó hatása, hanem minden szépen egyensúlyban van. Ugyanakkor volt néhány olyan házasítás is, amely nem ezt a klasszikus receptet követte. Kékfrankos vagy akár Syrah is került beléjük, és ezek is nagyon szép eredményt mutattak. A Kékfrankos például kellemes savgerincet, meggyes karaktert adhat a bornak, ami sok esetben kifejezetten előnyére válik.

- Néhány éve egy kékfrankos-konferencián felvetettem a kérdést, hogy miért akarunk mindig francia házasításokkal versenyezni? Miért nem inkább a hazainak számító Kékfrankosra építjük a nemzetközi sikereinket?

- Ez részben marketingkérdés. Rendkívül költséges felépíteni egy új márkát vagy új borstílust a világpiacon. Ennél azonban fontosabb szakmai szempont is van. Ha egy házasítás jól sikerül, senki nem azt keresi benne, hogy melyik fajta milyen arányban szerepel. A Kékfrankos nagyon sokat hozzá tud tenni egy küvéhez. Olyan karaktereket adhat, amelyek gazdagabbá, összetettebbé teszik a bort. Nem az a lényeg, hogy önállóan szerepeljen, hanem hogy a házasítás egésze harmonikusabb legyen.

- Említette a fehérborokat. Számomra a száraz szamorodni az egyik legnagyobb fehérbor, mégis úgy érzem, hogy ez mára szinte eltűnt, és Tokajban is azt tapasztalom, hogy alig készítik. Mi lehet ennek az oka?

- Szerintem ennek két oka van. Az első nagyon prózai: rendkívül nehéz elkészíteni. A száraz szamorodni különleges borstílus. Érlelése során a hordóban a bor felszínén hártyaképző élesztők telepednek meg. Ez némileg emlékeztet a spanyol sherry készítésére, azzal a különbséggel, hogy Tokaj pincéiben jóval alacsonyabb, 12–13 °C körüli hőmérsékleten dolgoznak ezek a helyi élesztőtörzsek. Ezek alakítják ki azt az egyedi aromavilágot, amelyet én személy szerint nagyon kedvelek. A másik ok még egyszerűbb: nincs rá megfelelő kereslet. Az átlagfogyasztó sokszor azt sem tudja, hogy létezik ez a borstílus. Ha pedig meglátja a Tokaji feliratot, gyakran automatikusan édes bort vár. Amikor megkóstolja, és egy száraz bort kap, csalódik, mert nem ezt várta. Pedig a száraz szamorodni Tokaj egyik legkülönlegesebb értéke.

- Mint említettem, mindenkinek az a jó bor, ami neki ízlik. A borokat tanító számára van olyan bor, ami különlegesen ízlik?

- Ó, nincs, nem is lehet! Hiszen nekem a mindennapi munkámat a bor jelenti, és ebből adódóan teljesen más a borok megítélése a számomra. De természetesen minden jó bor ízlik a számomra…!

A Magyar Sommelier Szövetség idén is megrendezte a nemzetközi bajnokságot. A nemzetközi viadalt, miként a magyar bajnokságot is a hazai színekben versenyző nyerte.

A nemzetközi bajnokság dobogósai:

1. Sebastian Giraldo Makovej (Magyarország)
2. Maria Boumpa (Egyesült Királyság)
3. Lukas Wiegman (Hollandia)

A magyar bajnokság dobogósai:

1. Sebastian Giraldo Makovej
2. Kovács Péter
3. Pajzs Dávid

A legfiatalabb Sommelier: Krisitan Harjac (Horvátország)

Akkor és ott, a verseny kezdete előtt adták át a Par Exellence díjakat is. Ezeket a Zwack Kerekedőház a Kereskedők, Annoni Gianni a Pomo ’d Oro a Vendéglátó, Thummerer Pincészet a Termelő, Dr. Zsófi Zsolt főiskolai tanár Oktató, Sue Tolson Szakíró kategóriában kapták meg az előző esztendőben végzett munkájuknak köszönhetően lettek kiválasztottak, Pohl Péter a Sauska Pincészet borásza pedig dr. Kosárka József díjat kapott.

A rendezvény előtt Fabók Mihály-al, Magyarország örökös Sommelier bajnokával beszélgettünk erről a különleges mesterségről, hivatásról

- A hazai Sommelier szakma egyik veteránjának számítasz – természetesen a szó legjobb értelmében –, hiszen az elsők között voltál, akik sorra nyerték ezeket a versenyeket. Mit jelentett ez számodra akkor, amikor még pályakezdő, fiatal szakember voltál?

- Erre szoktam azt mondani, hogy a jó bor konzervál. Persze csak akkor, ha jó borokat fogyasztunk, és a mennyiségre is odafigyelünk. Ez nekem a szakmámból adódóan soha nem jelentett problémát. Nagyon sok kóstolóra járok, mindig éreztem ennek a felelősségét. Visszatérve a versenyekre: számomra ezek mindig nagyon sokat jelentettek, mert folyamatosan inspiráltak arra, hogy még többet tanuljak. Olyan kollégákkal találkozhattam, akikről bátran elmondható, hogy a világ legjobb szakemberei közé tartoztak, és ők is megmérettették magukat ezeken a versenyeken. Így pontosan láttam, hová kell fejlődnöm, és ezt a szemléletet a munkám során is igyekeztem kamatoztatni. Hiszen végső soron ez volt a lényeg.

- Véleményed szerint Magyarországon a Sommelier szakma megbecsültsége és színvonala elérte már azt a szintet, amely nemzetközi elismerésre is méltó lehet?

- Szerintem még korántsem. Ezen még nagyon sokat kell dolgozni. Az ilyen rangos nemzetközi Sommelier-bajnokságok, amelyeket Magyarországon rendeznek, kiváló lehetőséget teremtenek arra, hogy felhívjuk magunkra a figyelmet, és bemutassuk ennek a szakmának a szépségeit, miként a nehezét is. A Sommelier munkája nagyon régi, ősi mesterség e hazában, régen pohárnoknak nevezték, sőt a királyi udvarban a főpohárnok az egyik legfontosabb bizalmi ember volt. Ő választotta ki a megfelelő borokat, részt vett az ételek összeállításában, és számos udvari feladatot is ellátott. A mai Sommelier tulajdonképpen egy italmenedzser. Nemcsak a borokkal foglalkozik, hanem az étterem teljes italkínálatáért felel. Ő a „gazdája” ezeknek a termékeknek, ahogyan a séf a konyhának. Válogat, irányít, szervez, meghatározza a munkafolyamatokat, így rendkívül összetett és sokrétű hivatás.

- Nemcsak gyakorlod ezt a szakmát, hanem magas szinten oktatod is. Vannak már olyan tanítványaid, akikre azt mondhatod: igen, megérte tanítani őket, mert már felvették a legjobbakkal a versenyt itthon, sőt, külföldön is?

- Sőt, mi több, nekem is folyamatosan tanulnom kell, hogy tartani tudjam velük a lépést. Nagyon sok olyan kolléga van, aki egykor tanulóként dolgozott például a Gundel Étteremben, és ma már kiváló szakember. Az egyik legkedvesebb kollégám Cseke Gábor, akit mindenképpen megemlítenék. Ő is számos nemzetközi bajnokságon vett részt. Ahogy mondtam, ez egy olyan szakma, amely egész életen át tartó tanulást igényel. És nemcsak a csúcsgasztronómiáról beszélünk. Egy kisebb étteremben, ahol szerényebb a borkínálat, ugyanúgy fontos, hogy a vendég megfelelő kiszolgálást kapjon. Akár egyetlen pohár bor felszolgálásáról van szó, annak is meg kell adni a módját.

- Véleményed szerint a honi éttermek „vevők” e szakemberekre?

- Vannak, akik és ahol igen, de meglátásom szerint sokkal több étteremnek kellen foglalkoztatni a borok, az italok menedzsereit! Bízom benne, ez az idő előbb, utóbb eljön, persze jobb lenne előbb, mint utóbb!

 A hazai borversenyek világa a hegyközségi szintről indul, és az Országos Borverseny csúcsán teljesedik ki. A borok útja lépcsőzetesen vezet a helyi megmérettetésektől a borvidéki versenyeken át egészen az ország legelismertebb szakmai zsűrijéig.

Fejér vármegyéből a az Etyek-Budai és Móri hegyközség vett részt a Hegyközségek Országos Tanácsa által szervezett és megrendezett viadalon. Fejér ismét kitett magáért, hiszen a HNT „rendes” versenyén, és a Nagyközönség Borai megmérettetésen is kiválóan szerepelt. Fejér a zsűri „rendes” viadalán a fehér borok kategóriájában 4 arany és két ezüst, a rozé borok mezőnyében1, míg a vörös borok közt 3 aranyérmet hozott hata. A Nagyközönség Borai mezőnyében 18 arany és 9 ezüst jutott az Etyek-Budai és a Móri hegyközség borászainak. Kiemelkedő teljesítmény a Csóbor Pincészet 4 aranya a főverseny zsűrijétől, míg a Nagyközönség borai mezőnyében ez a szám 5. A Haraszthy Pince Etyekről az főversenyben 2, míg a Nagyközönségtől 4 arannyal büszkélkedhet. A móri Paulus Borház a főversenyben egy, a közönség borai mezőnyében 3 arannyal gazdagodott.

 A Gál Szőlőbirtok és Pincészet, valamint Günzer Tamás Pincészete közösen kapta a legeredményesebb borászatnak járó elismerést.

Ünnepélyes díjátadó gálával zárult a 45. Országos Borverseny, a hazai borok legrangosabb szakmai bormustrája. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által szervezett idei megmérettetés különleges eredményt hozott, a verseny történetében ugyanis először két borászat végzett holtversenyben a legeredményesebb borászat      kategóriában. Az elismerést a Gál Szőlőbirtok és Pincészet, valamint Günzer Tamás Pincészete kapta. A díjátadón 131 díjazott borászatot ismertek el, 10 nagyarany, 215 arany és 78 ezüstérmet, 18 kategóriagyőztes díjat, valamint két legeredményesebb borászat díjat adtak át. A gálán a Nagyközönség Borait is kihirdették.

A 45. Országos Borverseny kategóriagyőztesei és különdíjasai

Díj / kategória – támogató – pontszám – borászat – díjazott tétel – évjárat – borvidék

• Legjobb fehérbor – a kategóriát támogatta: VW haszonjárművek
  90,50 pont – Firmánszky Pince – Sátor Furmint – 2024 – Tokaji borvidék
• Legjobb rozé – a kategóriát támogatta: Cellarius
  92,17 pont – Babiczki László – Mátrai Cabernet Sauvignon Rosé – 2025 – Mátrai borvidék
• Legjobb vörösbor – a kategóriát támogatta: Cellarius
  92,83 pont – Günzer Tamás Pincészete – Bocor Grandior Merlot – 2023 – Villányi borvidék
• Legjobb pezsgő – a kategóriát támogatta: Amorim
  88,50 pont – Szentpéteri Borpince – Kadarka Blanc de Noir – 2023 – Kunsági borvidék
• Legjobb gyöngyözőbor – a kategóriát támogatta: Szervin
  88,00 pont – Gál Szőlőbirtok és Pincészet – Anna Rosa – 2025 – Kunsági borvidék
• Legjobb természetes édes bor – a kategóriát támogatta: Dunavox
  92,83 pont – Simkó Pince – Tokaji Aszú 6 Puttonyos – 2019 – Tokaji borvidék
• Legjobb biobor – a kategóriát támogatta: Amorim
  87,83 pont – Zelna Borászat – Balatoni Olaszrizling „Balatonbor” – 2025 – Balatonfüred-Csopaki borvidék
• Legjobb nagy száraz fehérbor, Kárpát-medencei fajtából – a kategóriát támogatta: VW haszonjárművek
  90,50 pont – Firmánszky Pince – Sátor Furmint – 2024 – Tokaji borvidék
• Legjobb illatos fehérbor hazai nemesítésű fajtából – a kategóriát támogatta: Magyar Mezőgazdaság
  87,80 pont – Palik Pincészet – Irsai Olivér – 2025 – Mátrai borvidék
• Legjobb kékfrankos – a kategóriát támogatta: KUIX
  88,00 pont – Riczu Tamás Borászata – Villányi Kékfrankos – 2022 – Villányi borvidék
• Legmagasabb pontszámot elért bor – a különdíjat támogatta: Magyar Bor Akadémia
  92,83 pont – Günzer Tamás Pincészete – Bocor Grandior Merlot – 2023 – Villányi borvidék
  92,83 pont – Simkó Pince – Tokaji Aszú 6 Puttonyos – 2019 – Tokaji borvidék
• Az Országos Borverseny felfedezettje – a különdíjat támogatta: Vince Magazin
  N3 Borműhely – Neszmélyi borvidék
• Fiatal feltörekvő borász – a különdíjat támogatta: Junibor
  Koronczai Martin – Koronczai Pincészet – Balatonfüred-Csopaki borvidék
• Legeredményesebb borászat – a különdíjat támogatta: MBH
  Gál Szőlőbirtok és Pincészet – Kunsági borvidék
  Günzer Tamás Pincészete – Villányi borvidék

A Nagyközönség Bora

• Olaszrizling kategória
  Gedeon Birtok – Olaszrizling – 2025 – Kunsági borvidék
• Irsai Olivér kategória
  Günzer Tamás Pincészete – Irsai Olivér – 2025 – Villányi borvidék
• Rozé kategória
  Hilltop Neszmély – Pinot Noir Rozé – NV – Neszmélyi borvidék
• Pezsgő kategória
  Garamvári Szőlőbirtok – Classic Brut – NV – Balatonboglári borvidék
• Kékfrankos, valamint az arra alapozott házasítások kategória
  Thummerer Pincészet – Egri Bikavér Classicus – 2022 – Egri borvidék

A teljes eredménylista elérhető a www.orszagosborverseny.hu oldalon látható.

Nézzük, Fejér vármegye borász kiválóságai közül kik indultak és milyen eredményeket értek el?

A HNT főviadalában a fehérborok mezőnyében Haraszthy Pince két aranyérmet (Fine Dining Sauvignon Blanc, Fantástico Chardonnay 2023) a móri Paulus Borház egy aranyérmet (Generosa, Zenit 2024) kapott, a Nagy Gábor Családi Pincészet Irsai Olivér 2023 szintén egy aranyat szerzett.

A rozék mezőnyében az Agárdi Csóbor Pincészet Syrah Rosé.

A vörös borok között a Csóbor Pincészet Sauvignon Blanc, az Örökláng és a Sauvignon Franc kapta az arany okleveket.

Ezüstérmes lett a Paulus Borház Superior Rajnai Rizling 2022, a Gold Gererosa 2025, az Anonym Pince Etyek Pincészet Szinkópa és Egyből kettő bor.

A Nagyközönség Borai kategória zsűrije 18 borunknak adott arany, míg 9-et ezüstérmesnek értékelt.

Az Agárdi Csóbor Pincészet 5 aranyérmet szerzett (Kékfrankos Rosé 2024, Syrah Rosé 2025, Cabernet Franc 2021, Cabernet Sauvignon 2021, Örökláng 2021), a Haraszthy Pince Etyek-Budai Hegközség szintén 5 (Sauvignon Blanc, Sauvignon Blanc Fine Dinging Selection 2024, Fantástico Chardonnay 2023, Fine Dinging Sauvignon Blanc 2025, Dignus 2021) arannyal gazdagodott.

A Paulus Borház (Mór) 3 aranyérmet érdemelt, ezek: Icewine 2021, Olaszrizling 2024, Sauvignon Blanc 2025.

Két arany jutott a Czakó Birtoknak (Etyek-Buda), a Zenit 2024, Kékfrankos Rozé 2025 nedű volt ilyen remekmű.

Egy aranynak örvendhetett Fejérből a Dancsó Pince (Kápolnásnyék) Nadapi Merlot, az Anonym Pince (Etyek) Ötlett 2024, Nagy Gábor Családi Pincészet (Pázmánd) Irsai Olivér 2025, a Nyakas Pince (Etyek-Buda) Újra várva Rosé brut 2022.

Következzenek az ezüstérmesek.

A „hivatalos” versenyben a zsűri szerint:

Paulus Borház Mór 2025-ös Gold Generosája, a Superior Rajnai Rizling 2022, és az Anonym Pince Szinkópa, Egyből kettő terméke szerzett elismerést.

A Nagyközönség kategóriájában ezüstérmet szerzett:

Paulus Borház Generosa, Zenit 2024, Superior Rajnai Rizling 2022, Gold Generosa 2025, Anonym Pince Szinkópa 2019, Egyből kettő 2025, Csóbor Pincészet Agárdi Olaszrizling 2024, Bakos Borászat Nadapi Vibe Rajnai Rizling, Törley Pezsgőpincészet Hungária Chardonnay-Pinot Noir brut.

Már nem a márkanév dönt, új szempontok alapján választanak bort a fiatalok

A fiatal felnőttek borválasztásában egyre kevésbé az ismert márkák, nagy nevek és híres pincészetek jelentik a kapaszkodót. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) megbízásából készült friss, reprezentatív kutatás szerint az Y és Z generáció döntéseiben továbbra is meghatározó az ízvilág és az ár, miközben a márkanév, a termelő hírneve és mások ajánlása már jóval kisebb súllyal jelenik meg. Az eredmények arra utalnak, hogy a fiatalok számára a bor akkor válik vonzó választássá, ha illeszkedik az adott alkalomhoz, saját ízlésükhöz és életmódjukhoz.

A HNT megbízásából készített, reprezentatív felmérés alapján a fiatalok borválasztása mára erősen személyes döntéssé vált. A válaszadók számára kevésbé meghatározó, hogy mások mit ajánlanak, vagy mennyire ismert egy termelő. Sokkal fontosabb, hogy a bor milyen helyzetben kerül elő, milyen élményt ad, és mennyire illeszkedik a fogyasztó saját elvárásaihoz. A kutatás arra is rámutat, hogy az Y és Z generáció tagjai nem alkotnak egységes fogyasztói csoportot. Döntéseiket élethelyzetük, társas alkalmaik és fogyasztói szokásaik egyszerre formálják, ami a borászatok számára is fontos visszajelzés. A jól ismert név önmagában egyre kevésbé elegendő a fiatalok eléréséhez, világosan meg kell mutatni, miért lehet számukra vonzó és jó választás egy adott bor.

A csomagolás és a palack megjelenése azonban így sem mellékes. A fiataloknál a bor gyakran konkrét alkalomhoz kapcsolódik, ezért az első benyomás és a palack vizuális világa is befolyásolhatja a döntést. Egy korszerű, jól átgondolt címke segítheti a megszólítást, de önmagában nem helyettesíti a termékkel kapcsolatos alapvető elvárásokat. A kutatásból az is kiderül, hogy a fiatalok rugalmasabban gondolkodnak a borfogyasztásról, mint ahogyan azt sokan feltételezik. Számukra a bor nem kizárólag ünnepi vagy formális ital: baráti találkozókhoz, közös programokhoz és hétköznapibb alkalmakhoz is kapcsolódhat.

Konkrét elvárásokban jelenik meg a tudatosság

Az egészségtudatos szempontoknál már konkrét elvárások is megjelennek. A Z generáció kifejezetten nyitott az alacsony alkoholtartalmú és alkoholmentes borok iránt, ami azt jelzi, hogy a fiatalabb fogyasztók egy része teljesen új típusú borélményeket keres. A környezettudatosság is hasonló mintázatot mutat. A fenntartható termelés, a BIO minősítés vagy a környezetbarát csomagolás ritkán dönt önmagában, mégis egyre inkább hozzátartozik ahhoz a képhez, amelyet a fiatalok egy bortól elvárnak. A borászatok számára azok az üzenetek lehetnek hitelesek és eredményesek, amelyek konkrétan megmutatják, hogyan jelenik meg a fenntarthatóság az adott termékben vagy a pincészet működésében.

A kutatás egyik fontos tanulsága, hogy az alkoholos italok piacán a bor a fiatal generációknál jelentős versenyhelyzetbe került. A válaszadók túlnyomó része szerint társas helyzetekben és baráti találkozókon más alkoholos italok jóval gyakrabban kerülnek elő, miközben a Z generációnál megfigyelhető, hogy közösségi élményként értelmezik újra a borfogyasztást. Mindez kettős feladatot jelent a hazai borágazat számára. A bornak egyszerre kell megőriznie azt a kulturális szerepet és karaktert, ami miatt minőségi választásnak számít, és közben közelebb kell kerülnie azokhoz az alkalmakhoz, amelyekre a fiatalok italt választanak. A kutatás alapján ebben az íz, az ár, az adott helyzethez illő megjelenés és a hiteles, könnyen érthető üzenetek játszhatják a legnagyobb szerepet.

Jó helyzetben vannak a hazai borok a fiataloknál

A hazai borok megítélése eközben továbbra is kifejezetten erős. Ha származási hely alapján kellene dönteniük, a fiatalok döntő többsége magyar bort választana. Ez kedvező kiindulópont a borászatok számára, a magyar borok iránti bizalom adott. A fiatalabb generációk mindennapi döntéseiben ugyanakkor rendszeresen meg kell erősíteni, hogy a bor miért lehet releváns választás számukra.

„A kutatás fontos üzenete, hogy a fiatal fogyasztók megszólításához a borászatoknak pontosan meg kell érteniük, milyen helyzetekben és milyen elvárások alapján döntenek ezek a generációk. A jó borélmény továbbra is alapvető, de egyre nagyobb szerepet kap a megjelenés, a hiteles fenntarthatósági üzenet és az egészségtudatos választás lehetősége is. A magyar bor akkor tud közelebb kerülni a fiatalokhoz, ha a saját élethelyzeteikben is természetes választássá válik” – mondta Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke.

A felmérést a Pulzus Kutató a HNT megbízásából 2026 tavaszán, 500 fő online megkérdezésével készítette a Z generáció (18-29 évesek) és az Y generáció (30-40 évesek) borfogyasztási szokásairól.

Forrás: Bor és Piac

A Velence-tavi Szent-Benedictus Borlovagrend megtartotta az immár 33. hagyományos Orbán-napi borünnepet. A résztvevők Kápolnásnyéken, a Vörösmarty Emlékháznál, a Liszt Művészház nagytermében gyülekeztek. A kezdésig az újbóli találkozások öröme okozott remek perceket a közelről-távolról érkezettek számára. Összecsendült több pohár, majd kezdetét vette az ünnepség.

A köszöntők sorából kiemelkedett L. Simon László, a házigazda hittel teli, lendületes beszéde a jelen helyzet örömeiről, de leginkább a jelentkező problémákról, a borágazat jövőjéről. Ezt követte a borász szakmai előadás, a Kórokozó és vektor: A szőlő aranyszínű sárgasága címmel. A szőlőművelés napjainkban legnagyobb problémáját okozó kabóca és az aranyszínű sárgaság elleni lehetséges védekezéséről beszélt dr. Albert Réka PhD, főiskolai docens. Összegezve: a helyzet nem jó, de remélhetően nem is reménytelen.

Utána a Magyarországi Borrendek Országos Szövetsége nevében Győrffy Károly alelnök adta át Csóbor Jenőnek a Pro Vinum Érdemérem kitüntetést a borrendjében és az országos borrendben végzett több évtizedes tevékenysége elismeréseként. A borkóstolóval összekötött ebédet követően a jelenlevők Kupi László vezetésével megtekinthették a Vörösmarty Múzeumot, illetve a környéket, közte a Csajághy Laura Szabadtéri Színpaddal.

Délután borrendi ruhában vonultak fel a borlovagrendek tagjai a Vörösmarty Pince melletti színpadhoz. A köszöntők és a pákozdi Pipacs Néptáncegyüttes műsorát követően átadták a Fejér Vármegye borverseny és az Etyek-Budai Borverseny érmeit. Kiemelkedett a Csóbor Pincészet a vármegyei borverseny 2, az Etyek-budai borverseny 9 aranyérmével, és itt hirdették ki, hogy a 15 ország részvételével lezajlott nemzetközi Vinagora borversenyen aranyérmet kaptak a legjobb magyar borért, a Cabernet Sauvignon Őrláng nedűért. Említést érdemel Döme János Savi Rosa és Czakó Tamás Shiraz bora, mindkettő Nagy Arany minősítést érdemelt ki a zsűritől!

Új borlovagokat is avattak, és a Szent Benedictus Borlovagrend tagja lett Lukács András borlovag, Szilasi József borlovag, Horváth Bálint tiszteletbeli borlovag, Martonvásár polgármestere.

A végén a hagyományokhoz híven borral locsolták meg az Orbán szobrot a jobb termés jegyében.

A kiváló nap zárásaként a csapat a Vörösmarty pincében beszélgetésekkel tarkított vacsorával zárta. 

„Ha a múlttal nem lennék elégedett, akkor a jelent nem tudnám mivel összehasonlítani. A borászaink a 33 év alatt minőségi fejlődésen mentek keresztül a szőlő termesztését és a borkészítést illetően, amelyek ma már a borversenyek eredményeiben is látszanak, egyre ’aranyosabbá’ válnak borászaink a különféle országos és néha nemzetközi megmérettetéseken. A közösségünk nem kicsi, sokféle érdeklődésű emberek alkotják, aminek a mozgatórugója a nagytanács és a felügyelő bizottság. Saját ünnepeinken szép számban vesznek részt a borlovagjaink, gyakran tartunk szakmai napokat egymás borászatának meglátogatásával, tapasztalatszerzés céljából. Sikeres szakmai kirándulások alkalmával is többek között az a cél, hogy közösségünk erősödjön” - összegzett Turcsányi Sándorné a borlovagrend nagymestere. 

Fejér székhelyén rendezték meg a 2016-i Fejér bor versenyt. Előtte a Dinnyés Ferenc, a Noé-hegyi Szent István Borlovagrend nagymestere által rendezett és irányított bírálók által értékelt borok adták át ezúttal. A Fejér vármegye bora díjat a Móri Geszler Pincészet, a legjobb fehér bor különdíjét a Köllő Zsolt Pince (Pázmánd), rozé különdíjat a Csóbor Pincészet (Agárd), a legjobb vörös borét a Koncsak Pince kapta a bírák ítélete alapján.

Az alábbiak alapján olvassák el, hogy ki mit gondolt, ki mit mondott e megmérettetésről?

Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke

– A közgyűlés, illetve a Fejér Vármegye indította el a Fejér Vármegye Bora versenysorozatot négy évvel ezelőtt. Mi indokolta ezt a kezdeményezést?

– Egyrészt az, hogy a kulturált borfogyasztás szerintem a nemzeti hagyományaink része. Fejér vármegyében rengeteg jó borász és kiváló bor található. Ők eddig külön-külön számos borversenyen mérettették meg magukat, de nem volt olyan összefüggő verseny, ahol a vármegye egészéből lehetett volna pályázni. Nem létezett olyan kiemelt kategória sem, mint például a „Fejér Vármegye Bora”, amelyet minden évben egyetlen bornak ítélnek oda. Természetesen külön díjaink is vannak vörös-, fehér- és rozé bor kategóriában is. Leginkább a hagyományőrzés, az értékőrzés, a kulturált borfogyasztás és a minőségi Fejér vármegyei termékek népszerűsítése indokolta a program elindítását.

– Mondok három kategóriát: jó, jobb, legjobb. Hogyan értékeli ezt a négy évet?

– Magát a program elindítását a legjobb döntésnek értékelem. A borok esetében inkább a „jó” kategóriánál maradnék – nem azért, mert lenne hiányosság, hanem mert mindig szeretnénk lehetőséget hagyni arra, hogy évről évre még jobb borok szülessenek. Az idei év is ezt mutatta: 18 aranyérmes, 33 ezüstérmes és 9 bronzérmes díjat adott ki a zsűri. Kiváló borok születtek, de mindig hagyjunk teret a fejlődésnek.

– Van kedvenc Fejér vármegyei bora?

– Van. Érdekesség, hogy ez a bor idén nem kapott minősítést, ami jól mutatja, hogy a döntéshozatal teljes mértékben szakmai alapon történik. Ez egy különleges desszertbor, amely korábban már kapott különdíjat. Egy móri borászatról, a Bozóki Borászatról van szó. A bor egy jégborhoz hasonló, nagyon édes desszertkülönlegesség, amely az aszúk világát idézi, és Móron „született” A Bozóki pincészetben.

 Dinnyés Ferenc – a borverseny lebonyolításáról

– Ti bonyolítottátok le a borok bírálását. Hogyan látod, mennyit fejlődött Fejér vármegye borászata az elmúlt években?

– Először is fontos pontosítani, hogy ez nemcsak a „Fejér Vármegye Bora” díj átadása, hanem a különdíjas boroké is: a legjobb fehér-, rozé- és vörösbor díjait is kiosztjuk. Most rendeztük meg negyedik alkalommal ezt a nemes versenyt itt Székesfehérváron, a Szent István Király Múzeum udvarán, ami kiváló helyszínnek bizonyult, és különleges hangulatot adott a bírálatnak. A versenyre már a korábbi községi, hegyközségi és borvidéki versenyek legjobb borai érkeztek. Nem a mennyiség számított, hanem a minőség. Ennek is köszönhető, hogy alig született bronzérem. A bírák és a bizottsági elnökök is azt mondták: ritkán találkoznak ilyen magas színvonalú mezőnnyel.

– Hogyan alakultak az eredmények?

– 18 aranyérem született, ami körülbelül 30%-os arány. Emellett 33 ezüstérem és 9 bronzérem is jelezte a mezőny erejét. Egy borversenyen a 20–25%-os arany oklevél már nagyon jónak számít, így a 30% kimagasló eredmény.

– Kik lettek a kategóriák győztesei?

– A legjobb fehérbor díját Köllő Zsolt 2025-ös Zenit bora kapta Pázmándról. A legjobb rozé bor az Agárdi Csóbor Pincészet 2025-ös Kékfrankos Rozéja lett. A legjobb vörösbor díját a Koncsák Családi Pince 2024-es Kékfrankosa érdemelte ki. A „Fejér Vármegye Bora” címet pedig a Geszler Családi Pincészet 2025-ös Móri Zöldveltelinije őrzi egy évig.

Geszler Borászat

– Mit jelent számotokra ez a díj?

– Minden díjnak örülünk, ennek pedig különösen, hiszen ez a saját megyénk elismerése -mondta Geszler Imre, aki testévérével, Józseffel vezeti a pincét. -Sajnos eljött az idő, amikor visszafejlesztjük a vállalkozást. A bátyámmal közösen kezdtük a rendszerváltás után, és 38 hektárig jutottunk. Mostanra nyugdíjba mentünk, és azt láttuk, hogy a fiatalok nem tudják ugyanazzal a lelkesedéssel tovább vinni a gazdaságot. Sikerült 16 hektárt eladni, további 6 hektárt kivágtunk, így jelenleg körülbelül 15 hektáron dolgozunk tovább, és amíg az egészségünk engedi, folytatjuk.

– 15 hektáron is lehet csodát alkotni?

– Igen, mindenképpen. Szerencsére a legjobb területek maradtak meg, és szinte minden fontos szőlőfajtánk megvan továbbra is.

Köllő Zsolt

– Mit jelent számodra ez a díj?

– Nagy megtiszteltetés egy ilyen rangos versenyen részt venni, és az pedig külön öröm, hogy rögtön aranyérmet sikerült nyerni. Ráadásul most először. És hitem szerint nem utoljára… Hiszen azért dolgozunk, hogy boraink minősége évről, évre jobb legyen.

 Koncsak Tamás

– Kicsi a pincészet, mégis nagy eredményeket értek el. Mi a titkotok?

– Mi teljes mértékben hobbi, családi pince vagyunk. Készítünk fehér-, rozé- és vörösborokat is, de úgy tűnik, a vörösboraink sikerülnek a legjobban, hiszen két éve is a mi Kékfrankosunk volt a legjobb.

– Mennyire reklámozzátok magatokat?

– Egyáltalán nem értékesítünk, a pincészet teljesen hobbi jellegű.

Csóbor Pincészet

– Csóbor Balázs, te felelsz a szőlőért. Mekkora a felelősséged?

– Hatalmas. A jó bor alapja a jó szőlő. A szőlő minősége félig-meddig meghatározza a bor minőségét, utána pedig a pincében folytatódik a munka.

– Csóbor Kisari Linda, megbízol Balázsban, mint szőlészben?

– Teljes mértékben, ráadául mindig egészséges szőlőt kapok tőle.

– Ezek után már „csak” jó bort kell készíteni?

– Igen, a jó alapanyagra, a szőlőre még ráteszek körülbelül húsz százalék pluszt, hogy legyen szép illata, maradjon friss és ropogós a rozé, mert hiába jó a szőlő, ha a bor nem marad üde és élvezhető.

Ebben az esztendőben immár 27. alkalommal rendezték meg a tiszteletet érdemlő nemzetközi borversenyt, a Vinagora viadalát. Szokás szerint most is sokszáz nedű versengett egymással a díjakért.

A végleges ponthatárok alapján 8 Champion díj, 17 nagyaranyérem, 220 aranyérem és 100 ezüstérem született. Emellett 315 bor nyerte el az idén bevezetett Commended különdíjat, amely azoknak a legalább 85 pontot elért tételeknek jár, amelyek bár csak kevéssel maradtak el a végleges ezüstérem ponthatárától, minőségükkel egyértelműen kiemelkedtek a mezőnyből. 

Nézzük a nagydíjasokat, majd az aranyos és ezüstös borok listáját, azon belül is a Fejér megyei díjazottokat.

A legjobb fajtaborok közé kerültek:

Cabernet Sauvignon: Agárdi Csóbor Pincészet - Agárdi Örökláng 2021,

Merlot: Haraszthy Pincészet - Alma Mater 2023.

Shoprenter különdíja, azaz „Szüretelj több bevételt online” nyertesei között van az Etyeki Kúria (Etyek–Budai borvidék).

Mindhárom bor az Etyek-Budai Borvidék „szülötte”.

Chamio díjban 8, Nagy Arany díjban 17 bor részesült, nincs közöttük Fejér bor.

Aranyérmes bornak 220 tételt értékeltek, ebből a Fejér megyeiek az alábbiak:

Etyek-Budai borvidék:

Haraszthy Pincészet - Alma Mater 2023, Aquarius 2023 - Haraszthy Pincészet, Dignus 2021 - Haraszthy Pincészet, Icon Malbec 2021 - Haraszthy Pincészet

François President Brut NV - Törley Pezsgőpincészet, Hungaria Rosé - Extra Dry NV

Törley Pezsgőpincészet

Bakos Chill Rajnai Rizling 2023 - Bakos Borászat - Bakos-Szabó Marianna

Chardonnay Brut NV Pezsgő - Etyeki Kúria, Kúria Red 2022 - Etyeki Kúria

Cabernet sauvignon: Agárdi Csóbor Pincészet - Agárdi Örökláng 2021.

Frazír 2025 - Anonym Pince, Szövényi Áron.

Móri Borvidék:

Móri Kapucinus misebor 2025 - Frey Pince és Szőlőbirtok.

Ezüstérmes 100 bor lett, köztük az alábbi Fejér megyei alkotók terméke:

Etyek-Budai Borvidék:

Bakos Vibe Rajnai Rizling 2023 - Bakos Borászat, Bakos-Szabó Marianna,

Királyleányka 2025 – Cardium Borház

Hungaria Grande Cuvée Brut NV - Törley Pezsgőpincészet, Louis François & Co. Brut Nature Nyerspezsgő NV - Törley Pezsgőpincészet

Pláne Frizzante White NV - Etyeki Kúria.

Fejet illik hajtani a 3 különdíjasunk, az Agárdi Csóbor pincészet, az Etyeki Kúria, a Haraszthy Pincészet előtt. Szépen szerepeltek Fejér megyei borászaink borai, hiszen két különdíj mellé 14 arany, és 5 ezüstérmet nyertek, ami 19, egy híján 20… Kiemelkedett az Etyek-Budai borvidék, hiszen az érmek többségét, egészen pontosan 2+12 érkezett hozzájuk.

Remekelt idén a Haraszthy pincészet 4 aranyérmével, az Etyeki Kúria egy arany és egy ezüstéremmel és a Törley Pezsgőpincészet 1 arany és egy ezüstérmével.

Örömteli az Anonym Pince, a Csóbor pincészet egy-egy aranya! 

Repülőgéppel sabrage-olt tradicionális pezsgővel robbantotta be új korszakát az Etyeki Kúria a 30. születésnapján. A borászat nemcsak új pezsgő üzletágát mutatta be, történelmet írt.

Lélegzetelállító pillanatokkal ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját az Etyeki Kúria. A borászat Pezsgőbirtokán mutatta be tradicionális pezsgő üzletágának első mérföldköveit, méghozzá egy olyan performansszal, amilyenre korábban még nem volt példa a világon.

A jubileumi esemény középpontjában egy rendkívüli produkció állt, amelyben a borászattal régi barátságot ápoló Besenyei Péter világbajnok műrepülő-pilóta, a repülőgépének szárnyára erősített kard segítségével sabrage-olta az Etyeki Kúria Méthode Traditionnelle Brut NV pezsgő palackját, mely a földtől mindössze 140 cm-re helyezkedett el. A művelet végrehajtása közben a repülő 190 km/h sebességgel haladt, így a manőver egyszerre volt technikai bravúr, adrenalinnal teli látványshow és tisztelgés a tradicionális pezsgőkultúra évszázados hagyományai előtt.

A jelenet feszültsége tapintható volt: a sebesség, a precizitás és az elegancia összhangban találkozott egy olyan tökéletes pillanatban, amely új szintre emelte a pezsgők bemutatásának műfaját. A világon egyedülálló légi sabrage nemcsak az Etyeki Kúria új tradicionális pezsgőinek premierje volt, hanem egy szimbolikus üzenet is arról, hogyan találkozhat a tradíció a határokat feszegető innovációval.

Az Etyeki Kúria új, tradicionális pezsgői az etyeki terroir karakterére, a hosszú érlelés kifinomultságára és a modern pezsgőkultúra lendületére épülnek. A bemutatóval a borászat nem csupán új üzletágat nyitott történetében, hanem egyértelműen jelezte: a következő évtizedekben is a bátor, kreatív és nemzetközi színvonalú gondolkodás határozza meg az útját.

Az eseményen a tradicionális pezsgők a divat világával is találkoztak. A Noor Fashion limitált szériás, az Etyeki Kúria tradicionális pezsgői által inspirált ruhákat mutatott be a résztvevőknek. A kollekció a pezsgők eleganciáját, karakterét és modern kifinomultságát fordította le a divat nyelvére.

Az Etyeki Kúria számára a 30. évforduló így nem csupán ünnep és mérföldkő volt, hanem egy új korszak látványos nyitánya – egy olyan pillanat, amely egyszerre emlékeztet a hagyomány erejére és mutatja meg, milyen messzire lehet emelni a magyar pezsgőkultúrát.

Forrás: Bor és piac

Videó megtekintése

400 éves tőke, 1700 éves bor – a borvilág legdurvább rekordjai

Sisa Barbara

A bor világa tele van rekordokkal, legendákkal és meglepő csúcsokkal. Ebben az összeállításban a legérdekesebb „legek” közül válogattunk – olyan történeteket, helyeket, borokat és érdekességeket, amelyek közül több minket is meglepett.

 Legnagyobbak, legöregebbek, legdrágábbak, legszebbek – szeretjük őket számba venni, összehasonlítani, vitatni, és elcsodálkozni rajtuk. És bár a bor elsősorban élményről, illatokról, ízekről és történetekről szól, a borászat világa sem kivétel ez alól. Sőt: talán kevés olyan terület van, ahol a rekordok ennyire szorosan fonódnak össze tradícióval, emberi sorsokkal és évszázadokon átívelő tudással. 

 A világon szinte mindenben léteznek „legek”

 Vannak köztük egészen meghökkentőek, vannak ikonikusak, és akadnak olyanok is, amelyek mögött nem száraz számok, hanem izgalmas történetek és legendák állnak. Nem minden esetben egyetlen, kőbe vésett válaszról van szó – a borászatban gyakran a szakmai konszenzus, a hagyomány és az elismertség dönti el, mit nevezhetünk igazán „legnek”. 

  Tudtad, hogy 

…a világ legöregebb, ma is termő szőlőtőkéje több mint 400 éves, és Szlovéniában, Maribor városában található? 
Az úgynevezett Old Vine hivatalosan is a Guinness Rekordok Könyvében szerepel. A tőke minden évben terem, bár rendkívül kis mennyiségben: a leszüretelt szőlőből évente mindössze körülbelül 100 apró palack bor készül. Ezek a palackok nem kerülnek kereskedelmi forgalomba, hanem diplomáciai és protokollajándékként szolgálnak. 

 …a világ legöregebb hordóban érlelt bora 1472 óta ugyanabban a hordóban pihen? 
A strasbourgi polgári kórház történelmi pincéjében őrzött bor több mint fél évezredet vészelt át háborúkkal, ostromokkal és politikai fordulatokkal együtt. Az elmúlt közel 550 évben mindössze három alkalommal kóstolták meg, utoljára 1944-ben, a város felszabadulásakor. 

 …a világ legöregebb folyékony bora majdnem 1700 éves, és még soha nem bontották fel?  A németországi Speyer múzeumában őrzött római kori palack feltehetően Kr. u. 325–350 között készült, és a mai napig tartalmaz folyadékot. A bor felszínét vastag olajréteg zárja el a levegőtől, ami lehetővé tette a rendkívüli állapotmegőrzést. 

 …létezik boroshordó, amely 219 000 liter bort képes befogadni? 
A 18. században épített heidelbergi óriáshordó eredetileg érlelőeszközként szolgált, mára azonban legendás történelmi látványossággá vált. Mérete és díszítése jól mutatja, milyen jelentős szerepet töltött be a bor a korabeli udvari kultúrában. 

 …a világ legnagyobb összefüggő szőlőterülete Spanyolországban található? 
A Castilla–La Mancha borvidék közel félmillió hektáron terül el, ezzel önmagában nagyobb, mint sok bortermelő ország teljes szőlőterülete együttvéve. Az itt készülő borok jelentős része a nemzetközi piacokra kerül. 

 …a világon a legtöbb bort egy amerikai családi vállalkozás értékesíti? 
Az E. & J. Gallo Winery több generáció óta működő családi cég, amely évente közel 100 millió láda bort értékesít világszerte, számos stílusban és árkategóriában. 

 …a világ legeladottabb bora nem egy luxustétel, hanem egy könnyed, mindennapi bor? 
A Barefoot márka évek óta vezeti az eladási listákat: évente több mint 20 millió láda fogy belőle globálisan, elsősorban jól iható, barátságos stílusának köszönhetően. 

 …a világ legnagyobb területen ültetett borszőlőfajtája a cabernet sauvignon? 
Ez a fajta szinte minden bortermelő országban megtalálható, világszerte több mint 300 000 hektáron termesztik, a klasszikus bordeaux-i stílustól az újvilági értelmezésekig. 

 …a legősibb ismert borászat több mint 6000 éves? 
Örményországban, az Areni1 barlangban talált leletek — prés, erjesztőkádak és szőlőmagvak — bizonyítják, hogy az ember már Kr. e. 4100 körül szervezett formában készített bort. 

 …a világ legöregebb borbárja ma is működik? 
Az olaszországi Ferrarában található Antica Enoteca Al Brindisi 1435 óta szolgál fel bort, és a Guinness Rekordok Könyve hivatalosan is a világ legrégebbi borbárjaként tartja számon. 

 …nem létezik egyetlen „legtöbb díjat nyert bor”, mégis vannak ikonikus tételek, amelyek évtizedeken át uralták a versenyeket? 
A Château Pétrus, a Château d’Yquem vagy a Marqués de Riscal Gran Reserva borai rendszeresen szerepeltek a világ legjelentősebb borversenyeinek élmezőnyében, aranyérmeket és trófeákat gyűjtve. 

 …a világ legismertebb borcímkéi közé a Château Mouton Rothschild palackjai tartoznak? 
1945 óta minden évjárat címkéjét egy-egy világhírű művész tervezi, így a bor nemcsak gasztronómiai, hanem művészeti gyűjtőkörökben is kiemelt státuszt élvez. 

 …a világ egyik „legszebb” borászata sokszor építészeti remekmű is egyben? 
A toszkán Antinori nel Chianti Classico borászatot rendszeresen beválasztják a világ legszebb borászatai közé. A domboldalba süllyesztett épület kívül szinte láthatatlan, belül azonban ikonikus térélményt nyújt. 

 …Tokajban is működik olyan borászat, amely a világ legjobbjai között szerepel? 
A Disznókő Szőlőbirtokot nemzetközi bor és borturizmusranglistákon is a világ 100 legjobbjai közé sorolták. Az értékelések nemcsak a borok minőségét, hanem az építészeti megoldásokat, a panorámát és a látogatói élményt is figyelembe veszik. 

 …A világ első hivatalosan szabályozott édes bora magyar? 
Tokajban már 1737-ben rögzítették a termőterületeket és a minőségi szabályokat – ez megelőzi Bordeaux-t és Champagne-t. A tokaji aszút XVII. századi írásos formában is említik („vinum regum, rex vinorum”). 

 Összességében ezek a „legek” nemcsak rekordok, hanem a borvilág sokszínűségének és történeti gazdagságának lenyomatai is. Legyen szó évszázados szőlőtőkékről vagy világhírű borászatokról, mindegyik mögött emberek, hagyományok és szenvedély áll. Talán éppen ez az, ami a bor világát igazán különlegessé teszi.

Forrás és fotó: Borászportál.hu