Már nem a márkanév dönt, új szempontok alapján választanak bort a fiatalok

A fiatal felnőttek borválasztásában egyre kevésbé az ismert márkák, nagy nevek és híres pincészetek jelentik a kapaszkodót. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) megbízásából készült friss, reprezentatív kutatás szerint az Y és Z generáció döntéseiben továbbra is meghatározó az ízvilág és az ár, miközben a márkanév, a termelő hírneve és mások ajánlása már jóval kisebb súllyal jelenik meg. Az eredmények arra utalnak, hogy a fiatalok számára a bor akkor válik vonzó választássá, ha illeszkedik az adott alkalomhoz, saját ízlésükhöz és életmódjukhoz.

A HNT megbízásából készített, reprezentatív felmérés alapján a fiatalok borválasztása mára erősen személyes döntéssé vált. A válaszadók számára kevésbé meghatározó, hogy mások mit ajánlanak, vagy mennyire ismert egy termelő. Sokkal fontosabb, hogy a bor milyen helyzetben kerül elő, milyen élményt ad, és mennyire illeszkedik a fogyasztó saját elvárásaihoz. A kutatás arra is rámutat, hogy az Y és Z generáció tagjai nem alkotnak egységes fogyasztói csoportot. Döntéseiket élethelyzetük, társas alkalmaik és fogyasztói szokásaik egyszerre formálják, ami a borászatok számára is fontos visszajelzés. A jól ismert név önmagában egyre kevésbé elegendő a fiatalok eléréséhez, világosan meg kell mutatni, miért lehet számukra vonzó és jó választás egy adott bor.

A csomagolás és a palack megjelenése azonban így sem mellékes. A fiataloknál a bor gyakran konkrét alkalomhoz kapcsolódik, ezért az első benyomás és a palack vizuális világa is befolyásolhatja a döntést. Egy korszerű, jól átgondolt címke segítheti a megszólítást, de önmagában nem helyettesíti a termékkel kapcsolatos alapvető elvárásokat. A kutatásból az is kiderül, hogy a fiatalok rugalmasabban gondolkodnak a borfogyasztásról, mint ahogyan azt sokan feltételezik. Számukra a bor nem kizárólag ünnepi vagy formális ital: baráti találkozókhoz, közös programokhoz és hétköznapibb alkalmakhoz is kapcsolódhat.

Konkrét elvárásokban jelenik meg a tudatosság

Az egészségtudatos szempontoknál már konkrét elvárások is megjelennek. A Z generáció kifejezetten nyitott az alacsony alkoholtartalmú és alkoholmentes borok iránt, ami azt jelzi, hogy a fiatalabb fogyasztók egy része teljesen új típusú borélményeket keres. A környezettudatosság is hasonló mintázatot mutat. A fenntartható termelés, a BIO minősítés vagy a környezetbarát csomagolás ritkán dönt önmagában, mégis egyre inkább hozzátartozik ahhoz a képhez, amelyet a fiatalok egy bortól elvárnak. A borászatok számára azok az üzenetek lehetnek hitelesek és eredményesek, amelyek konkrétan megmutatják, hogyan jelenik meg a fenntarthatóság az adott termékben vagy a pincészet működésében.

A kutatás egyik fontos tanulsága, hogy az alkoholos italok piacán a bor a fiatal generációknál jelentős versenyhelyzetbe került. A válaszadók túlnyomó része szerint társas helyzetekben és baráti találkozókon más alkoholos italok jóval gyakrabban kerülnek elő, miközben a Z generációnál megfigyelhető, hogy közösségi élményként értelmezik újra a borfogyasztást. Mindez kettős feladatot jelent a hazai borágazat számára. A bornak egyszerre kell megőriznie azt a kulturális szerepet és karaktert, ami miatt minőségi választásnak számít, és közben közelebb kell kerülnie azokhoz az alkalmakhoz, amelyekre a fiatalok italt választanak. A kutatás alapján ebben az íz, az ár, az adott helyzethez illő megjelenés és a hiteles, könnyen érthető üzenetek játszhatják a legnagyobb szerepet.

Jó helyzetben vannak a hazai borok a fiataloknál

A hazai borok megítélése eközben továbbra is kifejezetten erős. Ha származási hely alapján kellene dönteniük, a fiatalok döntő többsége magyar bort választana. Ez kedvező kiindulópont a borászatok számára, a magyar borok iránti bizalom adott. A fiatalabb generációk mindennapi döntéseiben ugyanakkor rendszeresen meg kell erősíteni, hogy a bor miért lehet releváns választás számukra.

„A kutatás fontos üzenete, hogy a fiatal fogyasztók megszólításához a borászatoknak pontosan meg kell érteniük, milyen helyzetekben és milyen elvárások alapján döntenek ezek a generációk. A jó borélmény továbbra is alapvető, de egyre nagyobb szerepet kap a megjelenés, a hiteles fenntarthatósági üzenet és az egészségtudatos választás lehetősége is. A magyar bor akkor tud közelebb kerülni a fiatalokhoz, ha a saját élethelyzeteikben is természetes választássá válik” – mondta Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke.

A felmérést a Pulzus Kutató a HNT megbízásából 2026 tavaszán, 500 fő online megkérdezésével készítette a Z generáció (18-29 évesek) és az Y generáció (30-40 évesek) borfogyasztási szokásairól.

Forrás: Bor és Piac

A Velence-tavi Szent-Benedictus Borlovagrend megtartotta az immár 33. hagyományos Orbán-napi borünnepet. A résztvevők Kápolnásnyéken, a Vörösmarty Emlékháznál, a Liszt Művészház nagytermében gyülekeztek. A kezdésig az újbóli találkozások öröme okozott remek perceket a közelről-távolról érkezettek számára. Összecsendült több pohár, majd kezdetét vette az ünnepség.

A köszöntők sorából kiemelkedett L. Simon László, a házigazda hittel teli, lendületes beszéde a jelen helyzet örömeiről, de leginkább a jelentkező problémákról, a borágazat jövőjéről. Ezt követte a borász szakmai előadás, a Kórokozó és vektor: A szőlő aranyszínű sárgasága címmel. A szőlőművelés napjainkban legnagyobb problémáját okozó kabóca és az aranyszínű sárgaság elleni lehetséges védekezéséről beszélt dr. Albert Réka PhD, főiskolai docens. Összegezve: a helyzet nem jó, de remélhetően nem is reménytelen.

Utána a Magyarországi Borrendek Országos Szövetsége nevében Győrffy Károly alelnök adta át Csóbor Jenőnek a Pro Vinum Érdemérem kitüntetést a borrendjében és az országos borrendben végzett több évtizedes tevékenysége elismeréseként. A borkóstolóval összekötött ebédet követően a jelenlevők Kupi László vezetésével megtekinthették a Vörösmarty Múzeumot, illetve a környéket, közte a Csajághy Laura Szabadtéri Színpaddal.

Délután borrendi ruhában vonultak fel a borlovagrendek tagjai a Vörösmarty Pince melletti színpadhoz. A köszöntők és a pákozdi Pipacs Néptáncegyüttes műsorát követően átadták a Fejér Vármegye borverseny és az Etyek-Budai Borverseny érmeit. Kiemelkedett a Csóbor Pincészet a vármegyei borverseny 2, az Etyek-budai borverseny 9 aranyérmével, és itt hirdették ki, hogy a 15 ország részvételével lezajlott nemzetközi Vinagora borversenyen aranyérmet kaptak a legjobb magyar borért, a Cabernet Sauvignon Őrláng nedűért. Említést érdemel Döme János Savi Rosa és Czakó Tamás Shiraz bora, mindkettő Nagy Arany minősítést érdemelt ki a zsűritől!

Új borlovagokat is avattak, és a Szent Benedictus Borlovagrend tagja lett Lukács András borlovag, Szilasi József borlovag, Horváth Bálint tiszteletbeli borlovag, Martonvásár polgármestere.

A végén a hagyományokhoz híven borral locsolták meg az Orbán szobrot a jobb termés jegyében.

A kiváló nap zárásaként a csapat a Vörösmarty pincében beszélgetésekkel tarkított vacsorával zárta. 

„Ha a múlttal nem lennék elégedett, akkor a jelent nem tudnám mivel összehasonlítani. A borászaink a 33 év alatt minőségi fejlődésen mentek keresztül a szőlő termesztését és a borkészítést illetően, amelyek ma már a borversenyek eredményeiben is látszanak, egyre ’aranyosabbá’ válnak borászaink a különféle országos és néha nemzetközi megmérettetéseken. A közösségünk nem kicsi, sokféle érdeklődésű emberek alkotják, aminek a mozgatórugója a nagytanács és a felügyelő bizottság. Saját ünnepeinken szép számban vesznek részt a borlovagjaink, gyakran tartunk szakmai napokat egymás borászatának meglátogatásával, tapasztalatszerzés céljából. Sikeres szakmai kirándulások alkalmával is többek között az a cél, hogy közösségünk erősödjön” - összegzett Turcsányi Sándorné a borlovagrend nagymestere. 

Fejér székhelyén rendezték meg a 2016-i Fejér bor versenyt. Előtte a Dinnyés Ferenc, a Noé-hegyi Szent István Borlovagrend nagymestere által rendezett és irányított bírálók által értékelt borok adták át ezúttal. A Fejér vármegye bora díjat a Móri Geszler Pincészet, a legjobb fehér bor különdíjét a Köllő Zsolt Pince (Pázmánd), rozé különdíjat a Csóbor Pincészet (Agárd), a legjobb vörös borét a Koncsak Pince kapta a bírák ítélete alapján.

Az alábbiak alapján olvassák el, hogy ki mit gondolt, ki mit mondott e megmérettetésről?

Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke

– A közgyűlés, illetve a Fejér Vármegye indította el a Fejér Vármegye Bora versenysorozatot négy évvel ezelőtt. Mi indokolta ezt a kezdeményezést?

– Egyrészt az, hogy a kulturált borfogyasztás szerintem a nemzeti hagyományaink része. Fejér vármegyében rengeteg jó borász és kiváló bor található. Ők eddig külön-külön számos borversenyen mérettették meg magukat, de nem volt olyan összefüggő verseny, ahol a vármegye egészéből lehetett volna pályázni. Nem létezett olyan kiemelt kategória sem, mint például a „Fejér Vármegye Bora”, amelyet minden évben egyetlen bornak ítélnek oda. Természetesen külön díjaink is vannak vörös-, fehér- és rozé bor kategóriában is. Leginkább a hagyományőrzés, az értékőrzés, a kulturált borfogyasztás és a minőségi Fejér vármegyei termékek népszerűsítése indokolta a program elindítását.

– Mondok három kategóriát: jó, jobb, legjobb. Hogyan értékeli ezt a négy évet?

– Magát a program elindítását a legjobb döntésnek értékelem. A borok esetében inkább a „jó” kategóriánál maradnék – nem azért, mert lenne hiányosság, hanem mert mindig szeretnénk lehetőséget hagyni arra, hogy évről évre még jobb borok szülessenek. Az idei év is ezt mutatta: 18 aranyérmes, 33 ezüstérmes és 9 bronzérmes díjat adott ki a zsűri. Kiváló borok születtek, de mindig hagyjunk teret a fejlődésnek.

– Van kedvenc Fejér vármegyei bora?

– Van. Érdekesség, hogy ez a bor idén nem kapott minősítést, ami jól mutatja, hogy a döntéshozatal teljes mértékben szakmai alapon történik. Ez egy különleges desszertbor, amely korábban már kapott különdíjat. Egy móri borászatról, a Bozóki Borászatról van szó. A bor egy jégborhoz hasonló, nagyon édes desszertkülönlegesség, amely az aszúk világát idézi, és Móron „született” A Bozóki pincészetben.

 Dinnyés Ferenc – a borverseny lebonyolításáról

– Ti bonyolítottátok le a borok bírálását. Hogyan látod, mennyit fejlődött Fejér vármegye borászata az elmúlt években?

– Először is fontos pontosítani, hogy ez nemcsak a „Fejér Vármegye Bora” díj átadása, hanem a különdíjas boroké is: a legjobb fehér-, rozé- és vörösbor díjait is kiosztjuk. Most rendeztük meg negyedik alkalommal ezt a nemes versenyt itt Székesfehérváron, a Szent István Király Múzeum udvarán, ami kiváló helyszínnek bizonyult, és különleges hangulatot adott a bírálatnak. A versenyre már a korábbi községi, hegyközségi és borvidéki versenyek legjobb borai érkeztek. Nem a mennyiség számított, hanem a minőség. Ennek is köszönhető, hogy alig született bronzérem. A bírák és a bizottsági elnökök is azt mondták: ritkán találkoznak ilyen magas színvonalú mezőnnyel.

– Hogyan alakultak az eredmények?

– 18 aranyérem született, ami körülbelül 30%-os arány. Emellett 33 ezüstérem és 9 bronzérem is jelezte a mezőny erejét. Egy borversenyen a 20–25%-os arany oklevél már nagyon jónak számít, így a 30% kimagasló eredmény.

– Kik lettek a kategóriák győztesei?

– A legjobb fehérbor díját Köllő Zsolt 2025-ös Zenit bora kapta Pázmándról. A legjobb rozé bor az Agárdi Csóbor Pincészet 2025-ös Kékfrankos Rozéja lett. A legjobb vörösbor díját a Koncsák Családi Pince 2024-es Kékfrankosa érdemelte ki. A „Fejér Vármegye Bora” címet pedig a Geszler Családi Pincészet 2025-ös Móri Zöldveltelinije őrzi egy évig.

Geszler Borászat

– Mit jelent számotokra ez a díj?

– Minden díjnak örülünk, ennek pedig különösen, hiszen ez a saját megyénk elismerése -mondta Geszler Imre, aki testévérével, Józseffel vezeti a pincét. -Sajnos eljött az idő, amikor visszafejlesztjük a vállalkozást. A bátyámmal közösen kezdtük a rendszerváltás után, és 38 hektárig jutottunk. Mostanra nyugdíjba mentünk, és azt láttuk, hogy a fiatalok nem tudják ugyanazzal a lelkesedéssel tovább vinni a gazdaságot. Sikerült 16 hektárt eladni, további 6 hektárt kivágtunk, így jelenleg körülbelül 15 hektáron dolgozunk tovább, és amíg az egészségünk engedi, folytatjuk.

– 15 hektáron is lehet csodát alkotni?

– Igen, mindenképpen. Szerencsére a legjobb területek maradtak meg, és szinte minden fontos szőlőfajtánk megvan továbbra is.

Köllő Zsolt

– Mit jelent számodra ez a díj?

– Nagy megtiszteltetés egy ilyen rangos versenyen részt venni, és az pedig külön öröm, hogy rögtön aranyérmet sikerült nyerni. Ráadásul most először. És hitem szerint nem utoljára… Hiszen azért dolgozunk, hogy boraink minősége évről, évre jobb legyen.

 Koncsak Tamás

– Kicsi a pincészet, mégis nagy eredményeket értek el. Mi a titkotok?

– Mi teljes mértékben hobbi, családi pince vagyunk. Készítünk fehér-, rozé- és vörösborokat is, de úgy tűnik, a vörösboraink sikerülnek a legjobban, hiszen két éve is a mi Kékfrankosunk volt a legjobb.

– Mennyire reklámozzátok magatokat?

– Egyáltalán nem értékesítünk, a pincészet teljesen hobbi jellegű.

Csóbor Pincészet

– Csóbor Balázs, te felelsz a szőlőért. Mekkora a felelősséged?

– Hatalmas. A jó bor alapja a jó szőlő. A szőlő minősége félig-meddig meghatározza a bor minőségét, utána pedig a pincében folytatódik a munka.

– Csóbor Kisari Linda, megbízol Balázsban, mint szőlészben?

– Teljes mértékben, ráadául mindig egészséges szőlőt kapok tőle.

– Ezek után már „csak” jó bort kell készíteni?

– Igen, a jó alapanyagra, a szőlőre még ráteszek körülbelül húsz százalék pluszt, hogy legyen szép illata, maradjon friss és ropogós a rozé, mert hiába jó a szőlő, ha a bor nem marad üde és élvezhető.

Ebben az esztendőben immár 27. alkalommal rendezték meg a tiszteletet érdemlő nemzetközi borversenyt, a Vinagora viadalát. Szokás szerint most is sokszáz nedű versengett egymással a díjakért.

A végleges ponthatárok alapján 8 Champion díj, 17 nagyaranyérem, 220 aranyérem és 100 ezüstérem született. Emellett 315 bor nyerte el az idén bevezetett Commended különdíjat, amely azoknak a legalább 85 pontot elért tételeknek jár, amelyek bár csak kevéssel maradtak el a végleges ezüstérem ponthatárától, minőségükkel egyértelműen kiemelkedtek a mezőnyből. 

Nézzük a nagydíjasokat, majd az aranyos és ezüstös borok listáját, azon belül is a Fejér megyei díjazottokat.

A legjobb fajtaborok közé kerültek:

Cabernet Sauvignon: Agárdi Csóbor Pincészet - Agárdi Örökláng 2021,

Merlot: Haraszthy Pincészet - Alma Mater 2023.

Shoprenter különdíja, azaz „Szüretelj több bevételt online” nyertesei között van az Etyeki Kúria (Etyek–Budai borvidék).

Mindhárom bor az Etyek-Budai Borvidék „szülötte”.

Chamio díjban 8, Nagy Arany díjban 17 bor részesült, nincs közöttük Fejér bor.

Aranyérmes bornak 220 tételt értékeltek, ebből a Fejér megyeiek az alábbiak:

Etyek-Budai borvidék:

Haraszthy Pincészet - Alma Mater 2023, Aquarius 2023 - Haraszthy Pincészet, Dignus 2021 - Haraszthy Pincészet, Icon Malbec 2021 - Haraszthy Pincészet

François President Brut NV - Törley Pezsgőpincészet, Hungaria Rosé - Extra Dry NV

Törley Pezsgőpincészet

Bakos Chill Rajnai Rizling 2023 - Bakos Borászat - Bakos-Szabó Marianna

Chardonnay Brut NV Pezsgő - Etyeki Kúria, Kúria Red 2022 - Etyeki Kúria

Cabernet sauvignon: Agárdi Csóbor Pincészet - Agárdi Örökláng 2021.

Frazír 2025 - Anonym Pince, Szövényi Áron.

Móri Borvidék:

Móri Kapucinus misebor 2025 - Frey Pince és Szőlőbirtok.

Ezüstérmes 100 bor lett, köztük az alábbi Fejér megyei alkotók terméke:

Etyek-Budai Borvidék:

Bakos Vibe Rajnai Rizling 2023 - Bakos Borászat, Bakos-Szabó Marianna,

Királyleányka 2025 – Cardium Borház

Hungaria Grande Cuvée Brut NV - Törley Pezsgőpincészet, Louis François & Co. Brut Nature Nyerspezsgő NV - Törley Pezsgőpincészet

Pláne Frizzante White NV - Etyeki Kúria.

Fejet illik hajtani a 3 különdíjasunk, az Agárdi Csóbor pincészet, az Etyeki Kúria, a Haraszthy Pincészet előtt. Szépen szerepeltek Fejér megyei borászaink borai, hiszen két különdíj mellé 14 arany, és 5 ezüstérmet nyertek, ami 19, egy híján 20… Kiemelkedett az Etyek-Budai borvidék, hiszen az érmek többségét, egészen pontosan 2+12 érkezett hozzájuk.

Remekelt idén a Haraszthy pincészet 4 aranyérmével, az Etyeki Kúria egy arany és egy ezüstéremmel és a Törley Pezsgőpincészet 1 arany és egy ezüstérmével.

Örömteli az Anonym Pince, a Csóbor pincészet egy-egy aranya! 

Repülőgéppel sabrage-olt tradicionális pezsgővel robbantotta be új korszakát az Etyeki Kúria a 30. születésnapján. A borászat nemcsak új pezsgő üzletágát mutatta be, történelmet írt.

Lélegzetelállító pillanatokkal ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját az Etyeki Kúria. A borászat Pezsgőbirtokán mutatta be tradicionális pezsgő üzletágának első mérföldköveit, méghozzá egy olyan performansszal, amilyenre korábban még nem volt példa a világon.

A jubileumi esemény középpontjában egy rendkívüli produkció állt, amelyben a borászattal régi barátságot ápoló Besenyei Péter világbajnok műrepülő-pilóta, a repülőgépének szárnyára erősített kard segítségével sabrage-olta az Etyeki Kúria Méthode Traditionnelle Brut NV pezsgő palackját, mely a földtől mindössze 140 cm-re helyezkedett el. A művelet végrehajtása közben a repülő 190 km/h sebességgel haladt, így a manőver egyszerre volt technikai bravúr, adrenalinnal teli látványshow és tisztelgés a tradicionális pezsgőkultúra évszázados hagyományai előtt.

A jelenet feszültsége tapintható volt: a sebesség, a precizitás és az elegancia összhangban találkozott egy olyan tökéletes pillanatban, amely új szintre emelte a pezsgők bemutatásának műfaját. A világon egyedülálló légi sabrage nemcsak az Etyeki Kúria új tradicionális pezsgőinek premierje volt, hanem egy szimbolikus üzenet is arról, hogyan találkozhat a tradíció a határokat feszegető innovációval.

Az Etyeki Kúria új, tradicionális pezsgői az etyeki terroir karakterére, a hosszú érlelés kifinomultságára és a modern pezsgőkultúra lendületére épülnek. A bemutatóval a borászat nem csupán új üzletágat nyitott történetében, hanem egyértelműen jelezte: a következő évtizedekben is a bátor, kreatív és nemzetközi színvonalú gondolkodás határozza meg az útját.

Az eseményen a tradicionális pezsgők a divat világával is találkoztak. A Noor Fashion limitált szériás, az Etyeki Kúria tradicionális pezsgői által inspirált ruhákat mutatott be a résztvevőknek. A kollekció a pezsgők eleganciáját, karakterét és modern kifinomultságát fordította le a divat nyelvére.

Az Etyeki Kúria számára a 30. évforduló így nem csupán ünnep és mérföldkő volt, hanem egy új korszak látványos nyitánya – egy olyan pillanat, amely egyszerre emlékeztet a hagyomány erejére és mutatja meg, milyen messzire lehet emelni a magyar pezsgőkultúrát.

Forrás: Bor és piac

Videó megtekintése

400 éves tőke, 1700 éves bor – a borvilág legdurvább rekordjai

Sisa Barbara

A bor világa tele van rekordokkal, legendákkal és meglepő csúcsokkal. Ebben az összeállításban a legérdekesebb „legek” közül válogattunk – olyan történeteket, helyeket, borokat és érdekességeket, amelyek közül több minket is meglepett.

 Legnagyobbak, legöregebbek, legdrágábbak, legszebbek – szeretjük őket számba venni, összehasonlítani, vitatni, és elcsodálkozni rajtuk. És bár a bor elsősorban élményről, illatokról, ízekről és történetekről szól, a borászat világa sem kivétel ez alól. Sőt: talán kevés olyan terület van, ahol a rekordok ennyire szorosan fonódnak össze tradícióval, emberi sorsokkal és évszázadokon átívelő tudással. 

 A világon szinte mindenben léteznek „legek”

 Vannak köztük egészen meghökkentőek, vannak ikonikusak, és akadnak olyanok is, amelyek mögött nem száraz számok, hanem izgalmas történetek és legendák állnak. Nem minden esetben egyetlen, kőbe vésett válaszról van szó – a borászatban gyakran a szakmai konszenzus, a hagyomány és az elismertség dönti el, mit nevezhetünk igazán „legnek”. 

  Tudtad, hogy 

…a világ legöregebb, ma is termő szőlőtőkéje több mint 400 éves, és Szlovéniában, Maribor városában található? 
Az úgynevezett Old Vine hivatalosan is a Guinness Rekordok Könyvében szerepel. A tőke minden évben terem, bár rendkívül kis mennyiségben: a leszüretelt szőlőből évente mindössze körülbelül 100 apró palack bor készül. Ezek a palackok nem kerülnek kereskedelmi forgalomba, hanem diplomáciai és protokollajándékként szolgálnak. 

 …a világ legöregebb hordóban érlelt bora 1472 óta ugyanabban a hordóban pihen? 
A strasbourgi polgári kórház történelmi pincéjében őrzött bor több mint fél évezredet vészelt át háborúkkal, ostromokkal és politikai fordulatokkal együtt. Az elmúlt közel 550 évben mindössze három alkalommal kóstolták meg, utoljára 1944-ben, a város felszabadulásakor. 

 …a világ legöregebb folyékony bora majdnem 1700 éves, és még soha nem bontották fel?  A németországi Speyer múzeumában őrzött római kori palack feltehetően Kr. u. 325–350 között készült, és a mai napig tartalmaz folyadékot. A bor felszínét vastag olajréteg zárja el a levegőtől, ami lehetővé tette a rendkívüli állapotmegőrzést. 

 …létezik boroshordó, amely 219 000 liter bort képes befogadni? 
A 18. században épített heidelbergi óriáshordó eredetileg érlelőeszközként szolgált, mára azonban legendás történelmi látványossággá vált. Mérete és díszítése jól mutatja, milyen jelentős szerepet töltött be a bor a korabeli udvari kultúrában. 

 …a világ legnagyobb összefüggő szőlőterülete Spanyolországban található? 
A Castilla–La Mancha borvidék közel félmillió hektáron terül el, ezzel önmagában nagyobb, mint sok bortermelő ország teljes szőlőterülete együttvéve. Az itt készülő borok jelentős része a nemzetközi piacokra kerül. 

 …a világon a legtöbb bort egy amerikai családi vállalkozás értékesíti? 
Az E. & J. Gallo Winery több generáció óta működő családi cég, amely évente közel 100 millió láda bort értékesít világszerte, számos stílusban és árkategóriában. 

 …a világ legeladottabb bora nem egy luxustétel, hanem egy könnyed, mindennapi bor? 
A Barefoot márka évek óta vezeti az eladási listákat: évente több mint 20 millió láda fogy belőle globálisan, elsősorban jól iható, barátságos stílusának köszönhetően. 

 …a világ legnagyobb területen ültetett borszőlőfajtája a cabernet sauvignon? 
Ez a fajta szinte minden bortermelő országban megtalálható, világszerte több mint 300 000 hektáron termesztik, a klasszikus bordeaux-i stílustól az újvilági értelmezésekig. 

 …a legősibb ismert borászat több mint 6000 éves? 
Örményországban, az Areni1 barlangban talált leletek — prés, erjesztőkádak és szőlőmagvak — bizonyítják, hogy az ember már Kr. e. 4100 körül szervezett formában készített bort. 

 …a világ legöregebb borbárja ma is működik? 
Az olaszországi Ferrarában található Antica Enoteca Al Brindisi 1435 óta szolgál fel bort, és a Guinness Rekordok Könyve hivatalosan is a világ legrégebbi borbárjaként tartja számon. 

 …nem létezik egyetlen „legtöbb díjat nyert bor”, mégis vannak ikonikus tételek, amelyek évtizedeken át uralták a versenyeket? 
A Château Pétrus, a Château d’Yquem vagy a Marqués de Riscal Gran Reserva borai rendszeresen szerepeltek a világ legjelentősebb borversenyeinek élmezőnyében, aranyérmeket és trófeákat gyűjtve. 

 …a világ legismertebb borcímkéi közé a Château Mouton Rothschild palackjai tartoznak? 
1945 óta minden évjárat címkéjét egy-egy világhírű művész tervezi, így a bor nemcsak gasztronómiai, hanem művészeti gyűjtőkörökben is kiemelt státuszt élvez. 

 …a világ egyik „legszebb” borászata sokszor építészeti remekmű is egyben? 
A toszkán Antinori nel Chianti Classico borászatot rendszeresen beválasztják a világ legszebb borászatai közé. A domboldalba süllyesztett épület kívül szinte láthatatlan, belül azonban ikonikus térélményt nyújt. 

 …Tokajban is működik olyan borászat, amely a világ legjobbjai között szerepel? 
A Disznókő Szőlőbirtokot nemzetközi bor és borturizmusranglistákon is a világ 100 legjobbjai közé sorolták. Az értékelések nemcsak a borok minőségét, hanem az építészeti megoldásokat, a panorámát és a látogatói élményt is figyelembe veszik. 

 …A világ első hivatalosan szabályozott édes bora magyar? 
Tokajban már 1737-ben rögzítették a termőterületeket és a minőségi szabályokat – ez megelőzi Bordeaux-t és Champagne-t. A tokaji aszút XVII. századi írásos formában is említik („vinum regum, rex vinorum”). 

 Összességében ezek a „legek” nemcsak rekordok, hanem a borvilág sokszínűségének és történeti gazdagságának lenyomatai is. Legyen szó évszázados szőlőtőkékről vagy világhírű borászatokról, mindegyik mögött emberek, hagyományok és szenvedély áll. Talán éppen ez az, ami a bor világát igazán különlegessé teszi.

Forrás és fotó: Borászportál.hu

Beszélgetés Mokos Péterrel Villánykövesden

Húsvétkor abban a szerencsében volt részem, hogy négy napig Villánykövesden töltöttük az ünnepet baráti társaságban. A kiváló ételek, italok, programok mellett találkozhattam Mokos Péterrel, a Mokos Pincészet borászával. És ha már találkoztunk, beszélgettünk, ezt olvashatják most.

- Villány és Villánykövesd – van-e különbség e két hely között? Mennyiben másabb, agy miben tér el e két helyen a terroir?

- Gyakran felmerül a kérdés, ha Villányról és Villánykövesdről beszélünk, hogy két külön világot értünk, vagy lényegében egyet? A válasz – legalábbis borászati szempontból – inkább az utóbbi. A villányi borvidék egységes egészet alkot, még ha földrajzilag külön településekhez is kötődnek az egyes területek. Villánykövesd és Palkonya például a hegy északi oldalán helyezkednek el, miközben a szőlők jelentős része a fennsíkon található. A pincészet területei teljes egészében a palkonyai dűlőkben fekszenek, annak ellenére, hogy a családi gyökerek Villánykövesdhez kötődnek.

- Családi örökségből tudatos építkezés

- A pincészet története családi alapokon nyugszik: apukám indította el a gazdaságot. Eredetileg nem borászati pályára készültem, közgazdászként végeztem, és a pénzügyi szektorban dolgoztam. Az igazi fordulópont akkor jött el, amikor bekapcsolódtam a családi vállalkozásba. Édesapám egyértelmű kereteket adott: a borokat palackozva átadja, a további sorsukról már dönthetek. Egyetlen elvárása volt: a korábbi beruházások – szőlőtelepítés, pince fejlesztés – finanszírozására felvett rengeteg hitelt ki kell termelni. Ez a szabadság és felelősség egyben lehetőséget is jelentett a számomra. A közgazdasági háttérrel kiegészítve később szőlész-borász képzettséget is szereztem a Corvinus Egyetemen, majd fokozatosan átvettem a borkészítést.

- A siker kulcsa: bor, marketing és csapatmunka, ugye?

- A pincészet fejlődése nem egyetlen ember érdeme. Az ismertség növekedésében kulcsszerepe van öcsémnek, Balázsnak, aki az értékesítést és a marketinget irányítja, miközben a szőlőművelést is koordinálja és húgomnak aki a rendezvényszervezést és HR ügyeket bonyolítja. A klasszikus mondás ma is érvényes: „jó bornak is kell a cégér”. A minőség önmagában nem elegendő – tudatos piaci jelenlétre is szükség van!

- Vörösből a fehér felé váltottatok, ez tudatos bővítés volt?

- A pincészet eredetileg kizárólag kékszőlőfajtákkal dolgozott: portugieser, pinot noir, kékfrankos és cabernet fajták alkották az alapot. A fehérborok később, tudatos döntés eredményeként jelentek meg a kínálatban. Kezdetben vásárolt szőlőből kísérleteztünk, elsősorban Siklós környékéről. Ez lehetőséget adott arra, hogy kitapasztaljuk, mely fajták működnek jól a villányi borvidéken. Később egy felújításra szoruló terület megvásárlásával már saját fehér szőlőt is telepítettünk. Ma úgy véljük, a fehérborok a könnyed, nyári beszélgetések italai, a vörösborok a komolyabb étkezések és mélyebb beszélgetések kísérői, a rozé pedig leginkább fröccsként kerül a pohárba.

- Rendelkeztek egy külön úttal, ami a sajátotok: ez pedig a kiváló gyümölcsborok készítése. Mi van, miért?

- A pincészet egyik legizgalmasabb iránya a gyümölcsborok készítése, ami Magyarországon még ma sem számít általánosnak. A történet egy gazdasági kényszerhelyzetből indult. Egy időszakban a meggy felvásárlási ára annyira alacsony volt, hogy még a szüret költségét sem fedezte. A család jelentős gyümölcsültetvénnyel rendelkezett, így megoldást kellett találni. Ekkor született az ötlet: ha a boroknál érték a gyümölcsösség, miért ne készülhetne bor közvetlenül gyümölcsből? A kezdeti kísérleteket pozitív visszajelzések követték, így a projekt folytatódott, majd bővült. Ma már több mint húszféle gyümölcsbor készül, miközben a gyümölcsárak azóta jelentősen megemelkedtek.

- Jöjjön a matek. Számokban kifejezve mi, mennyi?

- Közel 20 hektár szőlőterületen 6 fajta kékszőlő és 5 fehér, mintegy 15 féle szőlőbor, körülbelül 60 hektár gyümölcsös (részben megújítás alatt), több mint 20 féle gyümölcsbor jelenti a tevékenységünket.

- Komoly fenyegetés fenyegeti a borászatokat, a sárga veszedelem és a kabóca. Mit lehet, mit kell ezek ellen tenni?

- A borászati ágazatot ma komoly kihívások fenyegetik. Kiemelten veszélyes a fitoplazma-fertőzés, amelyet egy invazív rovar terjeszt. A probléma súlyosságát sokan csak az utóbbi időben ismerték fel. A fertőzés gyors terjedése, valamint az információhiány komoly gondot jelent: nem egyértelmű, hol vannak a fertőzött tőkék, a termelők nem mindig tudják, hogy érintettek-e, a védekezési kötelezettségek zónánként eltérnek, és ezek nehezen követhetők.

- Mi lehet a természeti, a digitális válasz a problémára?

- Egy olyan alkalmazáson dolgozok most, amely segíti a szőlőtermelőket a fertőzések kezelésében. Az applikációm három fő funkciója: a fertőzési gócpontok bejelentése
Fotó és GPS-koordináták alapján egyszerűen jelenthető a probléma a hegybíró felé, a zónák azonosítása, így a rendszer megmutatja, hogy a felhasználó területe fertőzött, védő- vagy pufferzónába esik-e, és milyen kötelezettségek vonatkoznak rá. Fontos az AI-alapú előszűrés, amikor a képek alapján mesterséges intelligencia becsli meg a fertőzés kockázatát, és szükség esetén továbbítja az adatokat a szakértők felé. A cél egyszerű: megkönnyíteni a termelők számára a gyors és hatékony reagálást.

- Segítheti az összefogás a jobb jövőképet?

- Az ötlet gyorsan pozitív fogadtatásra talált: rövid idő alatt több tucat borász csatlakozott a kezdeményezéshez, és szakmai szervezetek is érdeklődést mutattak. Egy történelmi párhuzam: a filoxéravész idején a megoldást az oltványozás jelentette, ma talán a digitális technológia és a mesterséges intelligencia lehet az a „modern eszköz”, amely segíthet megvédeni a borvidékeket.

 Pinot noirból szőtt álmok, avagy Gál Tibor örökségbe palackba zárva: sétálókóstoló és mesterkurzus Badacsonyban öt pincészet részvételével. Egy kötetlen nap a szőlőfajta szerelmeseinek, egy különleges történettel a háttérben: a poharakba kerülő borokat, illetve készítőiket összeköti a néhai Gál Tibor neve.

Ifjabb Gál Tibor (Gál Tibor Pincészet), Mérész Sándor (Etyeki Kúria), Liptai Zsolt (Pannonhalmi Főapátság Pincészete), Rábai László (Carassia) – négy név, amely ezer szállal kapcsolódik a néhai Gál Tibor legendás alakjához. A barátságokon vagy éppen családi köteléken alapuló ismeretségeken túl ki határozottabban, ki kevésbé, de mindannyian továbbviszik Gál Tibor pinot noirra alapuló álmait. Az ötödik név, Jakab Péteré (Jakab Badacsony) azért lóg ki a sorból, mert ő már csak tulajdonosként került kapcsolatba ezekkel a megvalósításra váró álmokkal. Május 9-én az ő nemesgulácsi borászata ad otthont a Közös Gyökerek – Nagy Pinot Noir Kóstoló elnevezésű rendezvénynek.

A napot délután kettőkor egy szakmai kerekasztal-beszélgetés és ültetett kóstoló nyitja a borászok, illetve borászattulajdonosok és egy moderátor, Nagy Sebestyén dipWSET részvételével. A közönség így első kézből ismerheti meg, mi köti össze az ország – sőt, azon is túl – különböző borvidékein telepített pinot noir ültetényeket. A poharakba az öt felsorolt borászat régebbi évjáratú tételei kerülnek. Téma: ki melyik pinot noirját mutatná meg Tibornak ma legszívesebben? A szakmaibb hangulatú kóstoló maximális létszáma: 25 fő.

Ezt követően délután négytől este hétig a borászatok aktuális évjárataiból egy kötetlen hangulatú sétálókóstoló keretein belül ismerkedhet meg a borokkal a közönség – itt már sokkal nagyobb vendéglétszámra számítanak a szervezők. A sétálókóstolón Mede Ádám – aki a fine dining világa után nyitott egyedi koncepcióra építő éttermet Badacsonyban (Mede by Mede Ádám) – gondoskodik a pinot noirra hangolt kísérőfalatokról. A zenei kíséretet Tóth Eszter varázslatos hangja és gitárjátéka biztosítja: az énekes és dalszerző dalait a népi hagyományok és a természet hangja ihlették.

A Jakab Badacsony ezen a napon este 10-ig tart nyitva, így a kóstoló után sem kell hazasietni, azonban este 7 után már nem lehet a vendégborászatok tételeiből kóstolni. Az esti “open bar” típusú levezetés mellé Infragandhi zenéje szolgál hátterül.

Hasznos információk

Jegyvásárlási lehetőség: https://jakab-badacsony.hu/bor/

Facebook esemény: https://fb.me/e/4eJpeQp49

Jegyárak: 

• Szakmai és sétálókóstoló (május 9. 14:00–19:00h): 17.900 Ft – Early Bird április 30-ig;  19.900 Ft – május 1. és május 9. között
• Csak sétálókóstoló (május 9. 16:00–19:00h): 9.900 Ft – Early Bird április 30-ig; 11.900 Ft – május 1. és május 9. között

Az ételek fogyasztása nem része a belépőnek, az a helyszínen, a jegyáron felül külön fizetendő.

A Jakab Badacsony megközelítése: 

• Vonattal: A Budapest (Badacsony)–Tapolca vonal Nemesgulács-Kisapáti megállójától 50 méterre található a borászat.
• Autóval: A borászat mögött ingyenes parkolási lehetőséget biztosítanak a szervezők.

Taxival: Badacsony Taxi: +36 70 360 2898

 A Bor és Piac újság nemrég könnyű, gyümölcsös borok sokaságát tesztelte. A teszt másnapján bemutatót tartottak szakembereknek és az érdeklődőknek. Akkor és ott készült az alábbi írás a borok kóstolása között.

Elsőként Bozzai Zsófiával, az újság főszerkesztőjével beszélgettünk a kóstolt borokról, illetve az újság közelgő rendezvényeinek a terveiről.

– Miért „nagy dobás” ez a mai esemény?

– Azt gondolom, ez a teszt igazán erős tavaszi merítés. Nagyon elégedettek vagyunk a beérkezett mintákkal, mind mennyiségben, mind minőségben. Nem is emlékszem, mikor volt utoljára ennyi bor a kóstolt mezőnyben. A mai rendezvényen a vendégek összesen 115 bort kóstolhattak meg. Három kategóriára bontottuk a kínálatot, hasonlóan a tegnapi teszthez. Először az illatos fehérborokat lehetett kóstolni, majd óránként váltottunk: jöttek a gyöngyöző és habzó borok, illetve a könnyű nyári fehérek, végül pedig a rozék, sillerek és a könnyed vörösborok. Meglepő módon nem minden bor volt kifejezetten „könnyű”, például 2022-es évjáratú minták is érkeztek. A sillerek különösen szépen szerepeltek – többségük 2025-ös volt, de ott is akadt 2022-es tétel. Összességében jól sikerült teszt volt, a borok többsége megfelelt a kategóriának.

– Az illatos, könnyű fehérborok miért fontosak?

– Mert ezek a leginkább piacképesek. Gyorsan fogynak, könnyen érthetők, általában nincsenek túlárazva, és széles közönség számára elérhetők. Emellett jól tükrözik az adott évjárat sajátosságait is.

 – Egy személyes kérdés: szereti ezeket a fajta borokat? Van közöttük kedvenc?

– Én minden igényesen elkészített, jó minőségű bort szeretek. Az illatos borok közül inkább a visszafogottabb aromatikájúakat kedvelem, amelyek még ebbe a kategóriába tartoznak. Ilyen például a Zöldveltelini. Most éppen a soproni borászat, a Steigler Pince Zöldveltelinijét kóstoltam. Ez a pince erősen a bio irányba mozdult el, boraik izgalmasak, komplexek, még ha néha kihívást is jelentenek a bírálóknak.

– Ha már itt tartunk: mondjon egy kóstolt habzóbort, és azt, hogy ahhoz milyen ételt ajánl ehhez?

– Talán egy krémes desszertet, például a tiramisut gondolom. Ha van egy kevés maradékcukor a borban, az jól működik az édességekkel. De egy könnyű gyümölcsös fogás, például eperrel, szintén remek választás lehet.

– Mi lesz a következő nagy eseményük?

– Hamarosan jön a „Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka” verseny, amelynek jelenleg is zajlik a közönségszavazása. Arra biztatok mindenkit, hogy látogasson el a weboldalunkra, és három kategóriában is adja le a szavazatát.

– Végül: olvasóból lesz látogató, vagy látogatóból lesz olvasó?

– Mindkettő igaz. A rendezvényeken jól látható helyen tesszük ki a magazinjainkat, a weboldalunk és hírlevelünk pedig folyamatosan új olvasókat vonz.

Ezt követően dr. Pásti György nyugalmazott egyetemi docens professzort faggattam az est tárgyát képező borcsoportokról.

– Miért fontosak a könnyű, illatos fehérborok? Miért érdemes rájuk figyelni?

– Már a nevükben is benne van a lényeg: könnyűek, könnyen fogyaszthatók. Azok számára is élvezhetők, akik nem akarnak mélyen elmerülni a borok világában, csak egyszerűen felismerhető karaktereket keresnek. Ha például valaki megkóstol egy Irsai Olivért, annak jellegzetes aromáit könnyen megjegyzi. Ez egyfajta alap tudást ad, amelyre később lehet építeni, ha az illető egyre inkább érdeklődni kezd a borok iránt.

– Ezek tehát „belépőt” jelentenek a borok világába?

– Pontosan. Innen lehet továbblépni összetettebb, komolyabb fajták felé, például a sárgamuskotály irányába.

– Kiknek ajánlaná ezeket a borokat?

– Gyakorlatilag mindenkinek. Sokan mondják, hogy nem szeretik a bort, mert savanyú. De a sav a bor természetes része, és megfelelő egyensúlyban kifejezetten élvezetes. Gyakran találkozom olyan véleményekkel is, hogy „égeti a gyomrot” vagy „kénes”, ezek sokszor inkább félreértések. A lényeg a mennyiségen és a minőségen van.

– Mitől különlegesek ezek a borok?

– A könnyű, illatos fehérborok esetében a szőlő aromái nagyon szépen megjelennek. Gyakoriak a citrusos, virágos jegyek, amelyek ízben is visszaköszönnek. Ezért könnyű őket felismerni és megszeretni – és ez az első lépcső a borfogyasztásban.

– És mi a helyzet a könnyű vörösborokkal?

– Ott is hasonló tendencia figyelhető meg. A fogyasztói ízlés az elmúlt években a könnyedebb stílus felé tolódott. Ezek a borok kevésbé igényelnek koncentrált figyelmet, így könnyebben élvezhetők.

– Van személyes kedvence?

– Nehéz egyet kiemelni, de nemrég egy neszmélyi sauvignon blanc kóstolása ért nagy és kellemes meglepetésként. Ez 2022-es évjáratú, mégis friss, gyümölcsös, szépen érlelt bor volt, nagyon jó egyensúllyal.

– Mit ajánlana mellé akár ételként, vagy falatkáknak?

– Egy egyszerűbb, keményebb sajtot – nem túl karaktereset, mint például a gorgonzola –, és még egy kiadós, jó beszélgetést a borokról, az életről. Mert az ilyen párosítás tökéletes élményt ad!

Mit lehet még mindehhez hozzátenni? Fogjanak egy könnyed Irsai Olivért, vagy Cserszegi Fűszerest, egy könnyű rozét, vagy Portugieser vörösbort – és egészségükre!