Kedves borászok, borhoz értők, borszakértők!

Sajnos ez az év sem volt gondmentes a nemes nedűt készítők számára. Nem, nem a pincében volt a hiba, hanem kinnt a természetben, a szőlőben. A klímaváltozás okozta problémák mellé egy újabb baj, betegség köszönt be a boralapot szolgáló gyümölcsösökbe, és tett kárt azokban, mégpedig nem is kicsit. Emiatt ajánljuk a figyelmükbe az alábbi írást, amely a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa jóvoltából született meg. 

Olvassák hát, és remélem, hasznos lesz ez a borkészítők számára!

Végéhez közeledik a szüret országszerte. Ez a szüret is más, mint az előző évi volt, ezt mondom negyven éve minden ősszel, és most is érvényes. Az utóbbi években rendkívül gyorsan változik a világ és az időjárás körülöttünk. Évtizedekig normális volt, hogy még novemberben is szüreteltünk, most pedig az ország nagy részén október első hetében befejeződik a szőlő betakarítása, ami már augusztus közepén elkezdődött. A jövőben nagyon fontos kérdés lesz a szőlőtermelésben és a borászatban is a klímaváltozásra való felkészülés, mert egyre rövidebb ideig tart a szüret, jóval rövidebb idő alatt kell sokkal több szőlőt feldolgozni, ezért sokkal nagyobb feldolgozó- és hűtőkapacitásra lesz szükség.

Ami a mennyiséget illeti, közel akkora lesz, mint az elmúlt évben, és jó minőségű alapanyagot lehetett betakarítani. Az idei évben szerencsére nőtt a szőlő felvásárlási ára, ami már nagyon várt és aktuális lépés volt, jelenleg kilónként 130-200 forintot kaptak a termelők a szőlőért, természetesen a minőségtől, fajtától függően. Minden problémát nem old meg az idei áremelés, de sokat segít a szőlőtermelőknek. Viszont felveti azt a kérdést, hogy ez a tendencia hogyan jelentkezik majd a bor árában, lehet-e ezt érvényesíteni egy olyan piaci környezetben, amikor csökken a borfogyasztás. Ha nem, akkor viszont a borászatok kerülnek nehéz helyzetbe. Egyelőre jó minőségű, átlagos mennyiségű évjáratnak mondhatjuk az idei évet.

A szüret befejeztével a következő időszak nagy kihívása az aranyszínű sárgaság nevű betegséggel való küzdelem lesz. Az első beteg tőkéket 2013-ban észlelték, de csak kisebb területeket érintett, viszont ebben az évben olyan mértékű a fertőzés, hogy a Zalai borvidéken például százhektáros nagyságrendben kell kivágni ültetvényeket, és a Balaton környéke is veszélyeztetett terület lett. A huszonkét borvidékből tizenötben kimutatták a fertőzést, a felső-magyarországi régióban egyelőre nem találtak fertőzött tőkéket (a Nébih október 6-i híre, hogy az Egri borvidéken is kimutatták a kórokozót – a szerk).

Az aranyszínű sárgaságot egy fitoplazma okozza és jelenleg nincsen olyan vegyszer, ami elpusztítja. Maga a fitoplazma nem terjed tőkéről tőkére, azt az amerikai szőlőkabóca terjeszti. Ez a rovar korábban nem volt jelen Magyarországon, de már megjelent nálunk is. A védekezés pedig bonyolult, egyrészt a fertőzött tőkéket ki kell vágni, illetve meg kell semmisíteni az amerikai szőlőkabócát. Ennek jelentőségét a szőlőtermelők egy része még nem mérte fel, pedig akkora károkat tud okozni, mint hajdan a filoxérajárvány. Ezért nagyon fontos, hogy azok is felismerjék a betegséget, akik a szőlőben dolgoznak nap mint nap, rájuk nagy felelősség hárul e tekintetben.

A kormányzat felismerte a fertőzés jelentőségét és szeptember végén döntött a szőlő aranyszínű sárgaság betegség terjedésének lassítása érdekében szükséges intézkedésekről.

A szőlő aranyszínű sárgaságot okozó betegsége (röviden FD) a szőlő egyik legveszélyesebb zárlati károsítója, amely bejelentési kötelezettség alá tartozik. Ez a növénybetegség emberre, állatra ártalmatlan, a szőlőnövényre viszont végzetes. Ismert gyógymód ellene nincs, a védekezés és a betegség terjedésének lassítása, kordában tartása a betegséget terjesztő vektor, az amerikai szőlőkabóca elleni fellépés útján lehetséges. Mára egyértelművé vált, hogy mindez kizárólag minden érintett szereplő közös fellépésével, például tudatos termelői hozzáállással, szigorú hatósági intézkedéssel tehető csak meg. Kizárólag a felderítés fokozásával tudjuk a beteg növényeket, ültetvényeket azonosítani és felszámolni. Mivel a fertőzött növények már nem menthetők meg, a megelőzés, a védekezés és a gyors fellépés 2025 őszén kiemelten fontos feladat, olvasható a kormányzati összegzésben.

A kormányzati intézkedés keretében intenzív felderítési akció indul a szőlőültetvényekben. A gyanús növények és a betegség terjedésében szerepet játszó kártevő rovar jelenlétének folyamatos felderítése elengedhetetlen a hatékony védekezéshez, ezért az ültetvényeket folyamatosan szemlézni és mintázni kell. A gyors végrehajtás érdekében a HNT hat-nyolcfős, szakemberekből és a hegybírókból álló növényegészségügyi szemlecsoportokat hoz létre az ország teljes területén a Nébih szakmai koordinálásával. Számítások szerint ehhez mintegy 1600-2500 résztvevő munkája szükséges. A szemlecsoportok tevékenységét erősítené még a potenciálisan fertőzött területek drónos felderítése.

Az FD terjedése szempontjából komoly kihívást jelent az elhagyott, nem művelt ültetvények problémája, mivel ezek a betegséget terjesztő rovarok háborítatlan élőhelyei. Jogszabályi előírás, hogy a szőlőültetvényt a használója köteles rendeltetésének megfelelően művelni, a tulajdonosnak pedig kötelessége a megfelelő művelést biztosítani. Aki ebben a helyzetben ennek nem tesz eleget, majd felszólításra sem kezdi meg a művelést és a megfelelő védekezést, ott elrendelik a tőkék kényszerkivágását, amelynek a költségét az adóhatóság hajtja be a tulajdonoson. A kivágás megszervezése a hegybírók feladata lesz, ami feltehetően sok konfliktussal jár majd, de ezt végig kell vinni. Ennek egységes, kidolgozott eljárásrendje lesz, a végrehajtáshoz pedig a hegybírók jogosultságokat kapnak.

A HNT számára a felderítés és a kényszerkivágások lebonyolítására 1,3 milliárd forintot biztosít a kormányzat. Ez az alap majd rendszeresen visszatöltődik, ahogyan az adóhatóság behajtja a kényszerkivágások összegét. Azok a gazdák, akik bizonyítottan mindent megtettek a védekezés érdekében, mégis ki kell vágniuk az ültetvényüket, állami kártérítésben részesülnek majd.

A szőlő aranyszínű sárgaság betegség jelenlétének megerősítése kizárólag laboratóriumi vizsgálattal igazolható. Az intenzív felderítések következményeként megnövekedett mintaszámok hatékony kiértékelése ugyanakkor szükségessé teszi a laboratóriumi kapacitások növelését is, amelyről a kormányzat intézkedik.

A betegség elleni védekezés komoly kihívást jelent, mivel erre nem áll rendelkezésre specifikus növényvédő szer. Az FD terjedésének lassítása az amerikai kabóca elleni kezelésekkel érhető el, amelyet minden szőlőtermő területen el kell végezni. Mind a hagyományos szőlőtermesztést folytató területen, mind az ökológiai művelésű területekre javasolnak majd növénykondicionáló szereket és bővítik az engedélyezett növényvédő készítmények körét is. Ahol nem sikerül valamilyen oknál fogva megvalósítani a védekezést, vagy a kényszerkivágást, lehetőség lesz koordinált védekezésre, légi növényvédelemre.

Az FD elleni védekezés legfontosabb eleme a megelőzés, ezért felhívják a gazdálkodók figyelmét, hogy fertőzésmentes, hazai előállítású és tanúsított szaporítóanyagot vásároljanak és használjanak. Ehhez a hazai szaporítóanyag-előállító rendszer elegendő kapacitással rendelkezik.

Mindezek csak hatékony kommunikációval valósíthatók meg, amelynek a kulcsai a hegybírók lesznek, akiket felkészítünk erre a feladatra. A szőlőtermelők és a szőlőmunkások edukálásában a HNT-nek kulcsszerepe lesz, ezért olyan oktatóanyagok készülnek, amelyből megismerik a betegségeket, és tanácsot kapnak a teendők elvégzéséhez. A cél, hogy jövő tavaszra, a vegetáció kezdetére, ne legyen fertőzött terület az országban.

Forrás: HNT, szerző Pál Sándor alelnök

Fotó: Agrárágazat

Négy évszak, egy Balaton és a csodás Balatonalmádi. Ezek a fogalmak minden ősszel összeforrnak, amikor is a vasútállommáshoz közel a Bor és Piac Magazin jóvoltából remek borkóstolón és mesterkurzusokon vehetnek részt az érdeklődők. A széles néptömegek sűrűn forognak a bemutatók asztalai körül és elégedett cuppantások kísérik a kóstolt bor vélemény nyilvánítását.

Jó esték ezek, most is jóestét kívánunk mindenkinek!

A Bor és Piac az „Ősszel is Balaton” című projekt keretében idén is megszervezi a Balaton Borrégiós borokat bemutató sétáló borkóstolót és mesterkurzust november 8-án szombaton 15 és 21 óra között Balatonalmádiban. A rendezvény fókusza a kulturált borfogyasztás, a borkultúra, valamint a fenntartható borászat népszerűsítése a Balaton Borrégióban. A Bor és Piac magazin szeptemberi lapszáma is a balatoni borokat mutatja be e helyen: https://borespiac.hu/2025/07/03/duloszelektalt-feher-es-vorosborok-tesztje-a-balaton-borregiobol/  Megvizsgáljuk a klímaváltozásra adható válaszokat is, emiatt a „Kékülő Balaton” címet adtuk az idei mesterkurzusnak.

A projekt fő eseménye egy sétáló bórkóstoló és mesterkurzus, ahol szezonon kívüli időpontban találkozhatnak a borkedvelők és bortermelők, valamint a szakma hazai és nemzetközi képviselői. A sétáló borkóstolón 15-20 kiállító borászat kínálatával ismerkedhetnek meg a vendégek, a termelők személyesen lesznek jelen a rendezvényen. Az első száz jelentkezőnek tudunk jegyet biztosítani a sétáló borkóstolóra, a mesterkurzusra 40 jegy áll rendelkezésünkre.

A rendezvény időpontja: 2025. november 8. 15.00- 21.00

Helyszín: Pannónia Kulturális Központ Balatonalmádi, Városház tér 4.

A „Kékülő Balaton” mesterkurzuson bemutatásra kerülnek a hungarikum szőlőfajták – Olaszrizling, Kéknyelű, Furmint, Szürkebarát – valamint a klímaváltozás hatására megjelenő új szőlőfajták, többek között a kékszőlők is. A „bort mértékkel” – a kulturált borfogyasztást és a borkultúrát, a gasztronómiát, valamint a borturizmust népszerűsítő előadásokra kerül sor nemzetközi kitekintéssel, hazai és külföldi szaktekintélyek részvételével. A Bor és Piac magazin szeptemberi lapszáma is a balatoni borokat mutatja be e helyen: https://borespiac.hu/2025/07/03/duloszelektalt-feher-es-vorosborok-tesztje-a-balaton-borregiobol/

Jegyek vásárlása a https://borespiac.hu/rendezveny/osszel-is-balaton-4-setalo-borkostolo/ és a mesterkurzusra e helyeken lehetséges https://borespiac.hu/rendezveny/osszel-is-balaton-4-mesterkurzus/.

A kiállító borászatok: a’ Capella Szőlőbirtok, Barcza Pincészet, Békássy Borászat, Fehérvári Birtok, Fischer Birtok, Garamvári Szőlőbirtok, Hoffmann’s Borászat, Ikon Borászat, Kancellát Borászat, Kolonics Pincészet, Kőfejtő Pince, Laposa Birtok,  LTC – Domaine Les Trois Chénes,  Négy80,  Podmaniczky Péter Pincéje,  Rádpuszta Szőlőbirtok , Tornai Tamás, Trio Pince, Veszprémi Érseki Pincészet, Villa Gyetvai Borászat, Villa Tolnay Borház.

Forrás: Bor és Piac

A bor az ókortól kezdve az emberiség művelődéstörténetének, a hagyományainknak olyan alapvető eleme, amely a gasztronómiával közös tőről fakad és hatása a művészetek ihletésétől egészen a szakralitásig ér. A borfogyasztás tradíciója, ha lehet még szorosabban kötődik a magyar hagyományokhoz és nemzeti örökséghez.

A mértékletes, gasztronómiai élményt szerző borfogyasztás – megfelelő tudással, önismerettel és felelősséggel párosulva – része lehet egy egészségtudatos, értékorientált életformának, sőt annak közösségteremtő, kulturális élményeket szerző ereje pozitívan hathat testi és lelki egészségünkre és boldogságunkra is.

Elutasítandó az az érvelés, amely nem tesz különbséget a kulturált, felelős borfogyasztás és az öncélú alkoholbevitel között. Az alkoholizmus egy rendkívül veszélyes betegség, amelynek azonban egyik legfőbb ellenszere éppen az az edukáció, amely a kulturált borfogyasztás szerves része kell, hogy legyen. A kulcs az, hogy megtaláljuk és megtartsuk azt a mértéket és egyensúlyt, amelyre az életünk minden területén szükségünk van.

A nyílt levél célja, hogy ezen gondolatok mentén új alapokra helyezze a borfogyasztásról szóló társadalmi gondolkodást. A „Tiéd a mérték!” nem reklám, hanem társadalmi küldetés, egy közös gondolat, a borkultúra iránt elkötelezett szakemberek, borászok, egészségügyi és társadalmi szereplők nyitott együttműködése. Meggyőződésünk, hogy ezzel az irányváltással hosszú távon nemcsak a borkultúra jövőjét, hanem a fogyasztói tudatosságot is erősítjük. Bízunk benne, hogy sokan magukénak ismernek majd egy olyan kezdeményezést, amely nem megosztásként, hanem összekötésként született, hogy sokan hisznek abban, hogy a mérték nem korlát, hanem iránytű– egészségben, kultúrában, közösségben. Tiéd a mérték. Élj vele!

Nyilatkozatok

„A bor nem pusztán ital, hanem kultúra, hagyomány, közösségformáló erő. Hiszek abban, hogy a mértékletesség nem lemondás, hanem tudatosság. A ‘Tiéd a mérték!’ kezdeményezés a józanság, az értékőrzés és a társadalmi felelősségvállalás közös nevezőjén született.”

Rókusfalvy Pál, nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos

„Legyen szó közös étkezésekről, ünnepi alkalmakról, kulturális eseményekről, családi, baráti és üzleti rendezvényekről vagy borkóstolókról a kulturált és mértékletes borfogyasztás támogatja az egyének társas kapcsolatait, elősegíti a harmonikus kommunikációt és a közös élmények megélését. Az élet sava-borsa az arany középút megtalálása, ahol a túlzás és a hiány között születik meg az igazi egyensúly.”

Frittmann János borász, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke

„Hiszem és vallom, hogy a bor és a borkultúra megőrzése és fejlődése a tudományra épülő, korszerű szőlő és bor ágazat révén biztosítható. A bor kedvező élettani hatását és a kulturált borfogyasztást az egyetemi oktatásban is kiemelten kezeljük, ezzel is támogatva a Magyar Bor Akadémia évek óta folytatott edukáció jellegű, a magyar szőlő és bor ágazatot népszerűsítő munkáját.” 

Nyitrainé dr. Sárdy Diána egyetemi tanár, a MATE Szőlészeti és Borászati Intézet igazgatója, az Országos Borszakértő Bizottság és a Magyar Bor Akadémia elnöke

„Közösség. Amiért a leginkább hálás vagyok: azok az emberek, akiket a bor révén megismerhettem. A bor számomra egy nyelv, amelyen keresztül könnyű kapcsolatot teremteni, és amelynek annyi barátságot, emléket, beszélgetést köszönhetek. Sok ilyen nyelv van még, de ezt itt Magyarországon mi régóta beszéljük.”

Gere Andrea, borász, a Pannon Bormíves Céh elnöke

„Borászként fiatal vagyok, de a történet, amit a bor mesél – sokkal régebbi. Nem csak bort készítek. Kapcsolatot, emléket, élményt. Aki egy pohár bor mellé leül érzi a múltat, a jelent, a jövőt és egy korty Magyarországot.”

Koch Pálma borász, a Junibor Egyesület elnöke

„A szomjat vízzel kell oltani, egy jó pohár bor pedig felteszi az i-re a pontot, nem tompítja a tudatot, de nyitottabbá tesz a tágabb összefüggések megértésére. Ahogy a bencés szerzetesek meghatározták az egy hemina bor, mint mértékegység lényegét: ha ennyit iszol, már megpillanthatod a Jóistent, de még nem kísért meg az ördög.”

Prőhle Gergely diplomata, volt berlini és berni nagykövet, a Borászok Borászát gondozó Vinum Praemium Alapítvány kuratóriumi elnöke

„Egy egészséges lelkületű társadalom tradíciókra is épül, nálunk márpedig évezredek óta jelen van a bor kultúrája. Az ősidők óta fennálló étkezési-ivási szokásainkat túlzott mértékben kerülendőnek, mértékletes fogyasztás esetén az embereket összekapcsolónak, a társadalmat gyógyítónak, orvosi szempontból is elfogadhatónak gondoljuk.”

Dr. Toldy-Schedel Emil belgyógyász, kardiológus főorvos, a Szent Ferenc Kórház főigazgatója, a Borbarát Orvosok Társaságának alapítója

„Bár antialkoholistaként nem fogyasztok bort, mindig lelkes támogatója voltam a magyar borkultúra fejlesztését szolgáló törekvéseknek. Meggyőződésem, hogy a legjobb ételeket is magasabb kulináris élményt nyújtanak egy szakértelemmel kiválasztott borpárosítással. A kulturált borfogyasztás katalizátora lehet a közösségi élményeknek, a zenehallgatástól a jó baráti beszélgetésekig.”  

Gerendai Károly kultúraszervező, üzletember, ikonikus fesztiválok és éttermek alapító tulajdonosa

„Akár tetszik, akár nem, a borfogyasztás a hazai kultúra része. Része ünnepeinknek, gasztronómiánknak, kötetlen együttléteknek. A borral való együttélésünk nem alapulhat sem a tiltáson, sem a cinkos félrenézésen. Beszélni kell róla. Megtanulni a kulturált fogyasztást. Mennyiség helyett a minőséget helyezni a központba, ismerni a káros következményeket, ezek minimalizálásának lehetőségeit. Csökkenteni, vagy megszűntetni az ún. probléma-ivás jelenségét, mely melegágya az alkoholizmusnak. Ha ez fenntarthatóan működik, lesz jogunk koccintani.”

Dr. Szemelyácz János addiktológus-pszichoterapeuta, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke

„Salamon, a legbölcsebb király az Énekek énekében, a szerelmesek csókja után az emberiség második legnagyobb élvezetének tartja a bort. Aligha akad késői követő, aki ezt a sorrendet érdemben vitatná. Jézus a kánai menyegzőn a vizet borrá változtatta, megteremtve így a bor szakrális, mitikus és mágikus szerepének alapját. Kell-e ennél több?”

Dr. Mészáros Gabriella DipWSET, c. egyetemi docens, nemzetközi borakadémikus, borszakíró

„A magyar bor az országunkról kialakult turisztikai márkakép egyik eleme. Sem Olaszországban, sem Franciaországban, sem Chilében nem lehet badacsonyi, villányi, szekszárdi vagy éppen tokaji bort készíteni. A magyar borokat termőterületeink jellegzetességei teszik egyedivé. Nyilvánvalóan nem lehet célunk, hogy más népek minket, magyarokat „nagyivóként” azonosítsanak. Legyünk inkább büszkék arra, hogy jó minőségű borokat készítünk, amiket szívélyesen, ugyanakkor igényesen és felelősséggel kínálunk és szolgálunk fel, hogy kedves vendéglátók vagyunk, és arra törekedjünk, hogy vendégeink ezt a hírt vigyék rólunk a világba!”

Dr. Princzinger Péter a VisitBalaton365 Nkft. ügyvezetője és a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány kuratóriumi elnöke

„A görcsös életmód divatok súlyos áldozatokat követelnek tőlünk, amiben gyomrunk kiszolgálása és pusztán a megélt évek száma válik életcélunkká. A gyomrok pedig nem beszélgetnek, nem barátkoznak. Nem keresnek magasabb rendű célokat. Ezek az életmódtanácsok rombolják az emberi kapcsolatokat, és így életünk értékét és lényegét semmisítik meg.”

Kovács Tibor író, történész

Aláírók: Magyar Bor Akadémia, Magyar Bormarketing Ügynökség, Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, Pannon Bormíves Céh, Borászok Borásza, Junibor Fiatal Borászok Egyesülete.

Forrás: Bor és Piac

Ünnepeltek Magyarország borlovagrendjei! Örültek a helyi közösségüknek, vendégül látták a nagy, az országos közösségek tagjait, kóstolták a helyi borokat, tanultak egymástól, és az ünnepi pillanatok mellett nagyokat beszélgettek egymással.

Augusztus 19-én Székesfehérvár hívta, várta a Noé-hegyi Szent István Borlovagrend rendezvényére a társ lovagrendeket. Összesen 37 borrend jelentkezett, de betegség, rendkívüli munka (hiszen munkanap volt) miatt 3 borrend nem tudott megjelenni. Eljött a fehérváriak ünnepére Kovács Róbert, a Magyarországi Országos Borrendek Szövetsége elnök-nagymestere és Tutor Jánosné Éva főtitkár. Létszámát tekintve az egész nap folyamán 102 fő volt jelen, de voltak akik csak az Öreghegyi Mulatságok színpadi programjáig tudtak maradni.

A Bory-vár idegenvezetővel történő megtekintése után a csapat egy csoportja megkoszorúzta Nagy Benedek: Szőlőműves szobrát, majd a lovagrendek képviselői díszes ruháikban tisztelték meg a színpadon a hazaiak programját. Akkor és ott adták át a Fejér Vármegye Bora különdíjait, és az Öreghegy Bortermelője 2025 díjazottja – Pásztor István – is megkapta megérdemelt serlegét. Szintén a program keretében avatták borlovaggá Illés Szabolcsot, Magyar Viktort, Németh Nyiba Sándort, de pár nappal korábban megtették ezt Takács Edinával is.

Ezt követően az Országzászló téren koszorúztak, közös fotót készítettek, utána a magyar királyok óriás bábjainak sorfala között vonultak a lovagok és a meghívott vendégek a Mercure Hotel Magyar Király nagytermébe. Ott meghallgatták Borostyán-Kovács Tamara szőlész, borász, sommelier Borversenyek világa – betekintés a hazai és a nemzetközi kulisszák mögé című érdekes előadását.

Jöhetett a vacsora, az ételekhez illő borokat kínálva. Utána hangyabollyá vált a terem, mindenki beszélt mindenkivel, mindenki kínált mindenkit mindenféle jóval. Dr. Takács László harmonika játéka sokakat dalra fakasztott, jó hangulatban térhetett hát mindenki nyugovóra.

Dinnyés Ferenctől, a Noé-hegyi Szent István Borlovagrend nagymesterétől azt kérdeztem, hogy a borlovagrendek mit tehetnek azért, hogy a borfogyasztás ne csökkenjen tovább?
- A borrendek anyagi lehetőségei rendkívül korlátosak, hiszen tagdíjból, esetenként kisebb támogatásokból, és alkalmanként pályázati pénzből tudják fenntartani magukat, egy-egy összejövetelt megrendezni. A Magyarországi Borrendek Országos Szövetsége 51 hazai és 11 határon túli tagja majd mindegyike tart nyilvános megjelenéssel, vonulással járó rendezvényt. Ez azt jelenti, hogy minden boros eseményen valamilyen formában a borrendek képviseltetik magukat, a mozgalmat, és hívják fel a figyelmet a kulturált borfogyasztásra. Ez akkor is igaz, ha – mint a Noé-Hegyi Szent István Borlovagrend esetében is – a rendezvény nem kapcsolódik konkrét borfesztiválhoz, szüreti mulatsághoz, bár az Öreghegyi Mulatságok eredendően ezt célozták. A borfogyasztás csökkenésének oka mélyebb társadalmi, gazdasági, kulturális folyamatok eredője, aminek érdemi befolyásolásához konzisztens edukáció, kommunikáció, marketing kellene, az ehhez szükséges erőforrásokkal – mondta.

A nap végén nekiszegeztem még egy kérdést, hogy milyennek értékeli a mögöttük hagyott napot?
- Az idei rendezvényünk az eddigi visszajelzések alapján kitűnőre sikerült. Minden a tervezett mederben haladt, a kültéri programokhoz az időjárás is optimális volt, a beltéri programok nagy tetszést arattak, az ételek és a kitűnő borok jó fogadtatásra találtak – jelentette ki.

 A Szentek bevonulása(When The Saints Go Marching It). Jól hangzik zenében, szavakban, a valóságban. És nincs ez másképp a borok esetében sem. Mert: az Egri Borvidék egyik kiváló alkotó közössége a St. Andrea Birtok Egerszalók kiérdemelte az Év Pincészete elismerést. A családi birtokon Lőrincz György és ifjabb Lőrincz György és csapatuk nevét jelző termékek szinte minden évben elismeréseket, díjakat nyernek. Mert kiválóak! És a két György emberként is kiemelkedő, tele hittel, elszántsággal, szelídséggel, igaz, ha a borokról, a munkájukról van szó, akkor nagyon is elszántak, és elsöprik az útjukból az akadályokat.

Az elmúlt napokban a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Magyar Bor Akadémia és a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége által alapított, „Az Év Pincészete Magyarországon” kitüntető címet 2025-ben az egerszalóki St. Andrea Szőlőbirtok kapta. A birtokot vezető édesapa és fia, idősebb és ifjabb Lőrincz György újabb biztatást kaptak, hogy a Szőlőbirtok és szeretett borvidékük is jó úton jár.

A St. Andrea Szőlőbirtok 50 hektáron, az egri borvidék tíz dűlőjén évente körülbelül 250 ezer palack bort termel. A Szőlőbirtok borai az elmúlt években a nagyvilág megmérettetéseken is helyt álltak. Két alkalommal választották egy-egy tételüket a világ 50 legjobb bora közé (Nagy-Eged 2017 – Decanter Best In Show 2021-ben és Agapé 2018 – James Suckling, 2023-ban), idén júniusban pedig a Decanter nemzetközi borverseny 95 pontra értékelte az Agapé 2019 és a Nagy-Eged 2021 Egri bikavéreket, míg a Falstaff borkalauzban az Agapé 2019-et 96 pontra díjazták.

A St. Andrea Szőlőbirtok borszortimentjét Egri csillag és Egri bikavér borok alkotják. A termőhelyi, dűlős boraik mellett több birtokbort is termelnek – ilyen a Napbor, az Örökké, az Áldás és a Merengő –, melyekkel szélesebb borfogyasztói körhöz is közvetítik a hagyományokon alapuló, mégis egyéni egri bor üzenetét.

Apa és fia, idősebb és ifjabb Lőrincz György hosszú távra terveznek. Szeretnék, ha a jövőben az egri bor, az Egri bikavér és az Egri csillag a világ bortérképére is felkerülhetne. Legújabb kezdeményezésük az összefogáson alapuló Egri Superior Kör. A birtok alapításkor László István, később Bozó András és Kovács Attila, majd Holló Klára tulajdonostársak voltak azok, akik stabil hátteret biztosítottak a szakmai munkához és üzleti tapasztalataikkal segítik ma is a három család közös vállalkozásának stratégiai gazdálkodását.

A birtokalapító édesapjáról Ifj. Lőrincz György így nyilatkozik:

„Áldott helyzetben vagyok, hogy édesapámmal dolgozhatok, az én szememben ő a legjobb magyar bortermelő. Megfontolt, csendes, de nagyon határozott ember, aki élete során már rengeteg nagy döntés súlyát elhordozta, erővel és szeretettel. Kristálytiszta víziója van az egri bor jövőjéről. Elfogadásra, türelemre, bátorságra és szolgálatra tanít. Nem fogy ki a lelkesedésből a kudarcok mellett sem. Hittel kell megélni a hivatásunkat és hálával a mindennapjainkat. Nem kívánhatunk többet.”

Termőhely + szeretet = nagy bor

A két György idővel megértette, hogy az idén 23 éves birtok pont ott tart, ahol tartania kell. Nem lehet előrébb, hiszen a szőlő- és bortermelés rendkívüli módon a tapasztalatokra és tudásra épülő hivatás. Megtanulták azt is, hogy a sikertelenebb döntések is segítenek a fejlődésben, ugyanakkor mára tudják, hogy az álmok valóban valóra válhatnak. Céljuk, hogy napról napra pontosabban értsék a termőhelyeik, dűlőik és szőlőfajtáik egyediségét és adottságait. A saját útjukon idővel már nem volt kérdés az, hogy a munkájuk fókuszában csak a legeredetibb borok, az Egri bikavér és az Egri csillag állhatnak, azoknak finomítása, pontosítása és a napjaink elvárásaihoz való igazítása kell, hogy legyen a mindennapokban a szemük előtt.

Lőrincz György a borfilozófiájukról így mesélt nemrég egy interjúban:

„Korábban is sokat elmélkedtem a nagy borról, a megkérdőjelezhetetlen bor-értékről. Néhány évvel ezelőtt felállítottam egy tézist: termőhely plusz szeretet egyenlő nagy bor. Miért? Ha ámulatba ejtő sajátos és egyéni bort szeretnénk, az csak egyedi, erős termőhellyel működhet. Ám ahhoz, hogy az eredmény, a megtermelt bor valóban méltó legyen, ahhoz szeretet kell. Szeretni, amit csinálunk és szeretetben élni. A szeretet pedig nem más, mint Isten. Ha Vele élünk és dolgozunk akkor ez sikerülni fog. Ha ezt felismerjük, más emberré válunk, ami az életünk minden területén meg fog jelenni.”

Múzsa és menedzser: Andrea. A borkóstolókra érkezők első kérdése mindig az: miért pont Andrea? Lőrincz György fiatalon, egy egri borversenyen keresett méltó nevet az akkor benevezett borához. Andreával Egerben találkoztak, szinte gyerekek voltak még, amikor fellobbant közöttük a szerelem – azóta Lőrincz Andrea feleség, négy gyermek édesanyja és az a nő, aki három évtizede a hátteret biztosítja az alkotáshoz.

A St. előtag a bor emelkedettségére, szentségére utal. Andrea az aranyérmes boron a nevét látva még csak meghatódott, mostanra felelősséggé és küldetéssé vált benne az, hogy a névhez méltó családot irányítson. Ahogy ifjabb Lőrincz György fogalmaz:

„Édesanyám nevét minden nap látom a borainkon, ez plusz motivációt jelent. Az iránta érzett szeretet minden palackunkban ott van – nyilván ezzel a névvel végképp arra törekszünk, hogy tapasztalatunkhoz képest a lehető legjobb, igazán méltó minőséget és egyediséget képviseljünk.”  

Egri Bikavér 2.0

Ifj. Lőrincz György az idei évtől már a neves ruszti akadémia borakadémikusaként is azért dolgozik, hogy az egri borok, közöttük kiemelten az Egri bikavér felkerülhessen a világ bortérképére.

„A borágazat jelenleg számos kihívással küzd, de én abban hiszek, hogy a legerősebb közösségek a legnagyobb viharokban kovácsolódnak össze. Most jött el az idő az Egri bikavér újjászületésére. Szeretnénk együtt, közösségi összefogással magasabb polcra feltenni ezt a gyönyörű és egyedi vörösbort. Mindenki arra törekszik a világban, hogy megkülönböztesse magát a többi borvidéktől, hogy valami utánozhatatlant, valami sajátosat mutasson. Úgy érzem, nekünk Egerben megvan erre minden adottságunk, nem kell kitalálnunk semmit, csak önmagunkat megmutatni. Van saját legendánk, vannak egyedi fajtáink, lélegzetelállító termőhelyeink és van két olyan védett eredetű borunk, aminek már a nevében is benne van, hogy csak nálunk lehet megtermelni: az Egri csillag és az Egri bikavér. Azt gondolom, hogy nekünk egrieknek mindenhez a bikavér a kulcs. Erre a borra kell koncentrálnunk. Az az álmom, hogy ha bárhol a világban kitöltenek egy komoly vörösbort a pohárba és megpróbálják megfejteni, hogy mi lehet az, nemcsak Burgundia, Bordeaux vagy Toszkána jut majd az eszükbe, hanem azt mondják, hogy ez olyan Egri bikavéres!” – vélte Lőrincz György Jr.

Az egerszalóki Szőlőbirtok története fordulatos, a két Lőrincz György napjai számos kihívással, folyamatos tanulással és tapasztalással telnek. Víziójuk legfontosabb alappillére az a hit, amely szerint a jó bor ott kezdődik és ott teljesül be, „amikor rájövünk, hogy szeret minket az Isten.”

Forrás: St. Andrea.com

Kissé késve, de megismertetjük Önöket, a borbarátokat a június 26-án megrendezett, az esztendő legfontosabb boreseményével. Mert: megrendezték az idei országos borversenyt! Sok részvevő még több kiváló nedűvel jelentkezett a legnagyobb hazai megmérettetésre. Sokan szereztek arany- és ezüstérmet, a többségük ismert borász, de szerencsére találhattunk új borászatokat, és fiatalokat is a méltán büszke érmesek között.

Ami Fejér megyét illeti. A nevezettek 7 arany és 2 ezüstérmet érdemeltek ki kiváló munkájuk elismeréseként.

„Az Országos Borverseny mára a hazai borágazat egyik legfontosabb szakmai fórumává vált. A benevezett tételek színvonala egyértelműen mutatja, hogy a magyar bor nemzetközi mércével is versenyképes. A siker kulcsa azoknál a borászatoknál van, amelyek képesek az innovációt szervesen beépíteni a munkájukba, miközben megőrzik a tradíciók értékeit. A borászat nem csupán termelés, hanem kultúra és közösségformáló erő. Hiszünk abban, hogy a mértékletes borfogyasztás értéket közvetít, és a jövő sikeres borászai azok lesznek, akik nem másolnak, hanem saját, hiteles utat járnak” jelentette ki köszöntő beszédében Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke.

A 2025-ös Országos Borverseny kategóriagyőztesei

• Legjobb fehérbor –Sike Balázs Pincéje/SkizoBor – Balatoni Sauvignon Blanc 2024 Badacsonyi borvidék

• Legjobb illatos fehérbor, hazai nemesítésű fajtából – Cezar Winery – Balatoni Irsai Olivér – 2024 – Zalai borvidék és Várszegi Pincészet – Várszegi Irsai Olivér – 2024 – Balatonboglári borvidék

• Legjobb rozé –Pátzay Borbirtok – Pinot Noir Rosé – 2024 – Badacsonyi borvidék

• Legjobb vörösbor –Bock Pince – Magnifico – 2020 – Villányi borvidék

• Legjobb pezsgő –Garamvári Szőlőbirtok – Furmint Brut – 2019 – Balatonboglári borvidék

• Legjobb gyöngyözőbor –Feind és Feind Pincészet – Irsai Olivér gyöngyözőbor – 2024 – Balatonfüred–Csopaki borvidék

• Legjobb természetes édes bor –Grand Tokaj – Terroir Selection Amforában Érlelt Tokaji Eszencia – 2013 – Tokaji borvidék

• Legjobb biobor –Szászi Birtok – Szent György-hegyi Rókaluki Olaszrizling – 2023 – Badacsonyi borvidék

• Legjobb nagy száraz fehérbor, Kárpát-medencei fajtából –Tornai Pincészet – Prémium Hárslevelű – 2021 – Somlói borvidék

• Legjobb kékfrankos alapú házasítás –Vesztergombi Pince – St. László Bikavér – 2021 – Szekszárdi borvidék

Legeredményesebb borászat – Bock Pince

Legmagasabb pontszámot elért bor –Grand Tokaj – Terroir Selection Amforában Érlelt Tokaji Eszencia – 2013 – Tokaji borvidék

Az Országos Borverseny fiatal feltörekvő borász – Fodor Gábor – Fodor Borbirtok

 Új kategóriában is tarolhattak a borok

Az idei díjátadó gála egyik különleges színfoltja a Nagyközönség Bora kihirdetése volt öt kategóriában. Ezekben a kategóriákban ismert médiaszemélyiségek, influenszerek és gasztronómiai szakemberek választották ki kedvenc boraikat a nevezett tételek közül. A zsűritagok – Hack Barnabás, a Costes Downtown executive séfje, gasztronómiai szakértő, Szabó Zsófi színésznő, műsorvezető, Paulina, Fonogram-díjas énekesnő, Háder Gyuri, a Bochkor rádióshow szerkesztője, Szabó-Thalmeiner Dóra, a „Szorongok és főzök” TikTok-csatorna tartalomkészítője, Nébald Olivér, színész, edző, gasztro-tartalomkészítő, valamint Iklódi Dóra gasztroblogger és szakácskönyv-szerző – rövid szakmai felkészítés után kóstolták végig a versenyben szereplő borokat, majd egyéni benyomásaik alapján hozták meg döntésüket.

„A legnagyobb múlttal rendelkező borverseny fontos innovációja a közönségdíj bevezetése, amelynek lényeges üzenete az, hogy a borászok nagyobb figyelmet szentelnek a fogyasztói visszajelzésekre. Ez a lépés kiválóan harmonizál a Nemzeti Bormarketing Stratégia azon megállapításával, amely a magyar bor jövőjének garanciájaként azonosítja azt, hogy a borászok olyan innovatív termékekkel jelentkezzenek, amelyek a tradíciók tisztelete mellett figyelembe veszik a fogyasztói igényeket is” – mondta Rókusfalvy Pál, nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos.

A Nagyközönség Bora

Olaszrizling kategória – Juhász Testvérek Pincészete – Juhász Olaszrizling – 2024 – Egri borvidék

Irsai Olivér kategória – Csanádi Szőlőbirtok – Irsai Olivér – 2024 – Hajós–Bajai borvidék

Rozé kategória – Szentpéteri Borpince Kft. – Néró rosé Válogatás – 2024 – Kunsági borvidék

Gyöngyözőbor kategória – Gál Szőlőbirtok és Pincészet – Gál Anna Rosa – 2024 – Kunsági borvidék

Kékfrankos alapú házasítás kategória – Gere Tamás & Zsolt Pincészete – Páratlan – 2024 – Villányi borvidék

Az idei rendezvény minden eddiginél szélesebb közönséget ért el: kizárólag a közösségi médiafelületeken mintegy 5 millió emberhez jutott el az esemény híre, míg a sajtómegjelenésekkel együtt a borverseny összesített elérése meghaladta a 7 millió főt.

És végül nézzük, kik voltak Fejér megye legkiválóbbjai eme megmérettetésen:

„Aranyosak” lettek, Fehér borok: Haraszthy Pincészet 2 borral: Sauvignon Blanc Fine Dining Selection és Sauvignon Blanc Prémium, Paulus Pincészet Mór Olaszrizling.

Rozé borok: 2 bor is bearanyozódott a Csóbor Pincészet Agárd révén: Agárdi Kékfrankos Rozé, mégpedig a verseny második legjobbjaként, de aranyérmet nyert az Agárdi Syrah rozé is.

Vörös Borok: a Dancsó Pince Nadapi Merlot nevű finomsága kapta a legfényesebb érmet.

Természetes félédes fehér borok: Paulus Borház Mór Icewine.

Ezüstérmesek fehér borok: Paulus Pincészet Mór Zenit kétszer, és Generosa, Csóbor Pincészet Agárd Agárdi Olaszrizling.

Forrás: Bor és Piac

Magyar Borszakírók Köre kiválókollégánk - aki zsűriztt is Brösszelben -, Geönczeöl Attila számolt be  a borvilágbajnokság egyij versenyének nagy magyar sikereiről.
A világ egyik legnagyobb, vándor-borversenyének, a Concours Mondial de Bruxelles-nek (CMB) a vörös-fehér szekcióját idén a kínai Yinchuanban rendezték meg. A benevezett 7165 bort 375nemzetközi szakértő bírálta. A borverseny-sorozatnak ez a legnagyobb állomása, rendkívül látványos körítéssel, a vendéglátó ország gazdasági-politikai-szervezési hozzájárulásával. Ide kizárólag száraz ésfélszáraz fehér és vörösborok nevezhetők, az édes boros, pezsgős és rozéboros szekciókat máshelyszíneken rendezik. A palackok 49 országból érkeztek, köztük 40 bort magyar borászatok küldtek.Mivel a borverseny szigorúan betartja, hogy a minták mindössze 30%-a kaphat érmet, kiemelkedőteljesítménynek számít a 2 nagy arany, 13 arany és 12 ezüstérem, ami azt jelenti, hogy a magyarborok több mint kétharmada érmet nyert!

És ez még nem minden. A somlói Kancellár Birtok nemcsak nagy arany érmet, hanem a borverseny legjobb fehérborának járó White Wine Revelation címet is elnyerte. A fehérbor-felfedezésnek vagy kinyilatkoztatásnak fordítható elismerés azt jelenti, hogy a 2021-es évjáratú SomlAI cuvée mintegy2400 fehérbor közül kapta a legmagasabb pontszámot. Bertalan Gyulától, a Kancellár Birtok vezetőjétől megtudtam, hogy ez egy Furmint alapú házasítás, Hárslevelűvel, Juhfarkkal és egy kis Cserszegi fűszeressel. A bor nevében szereplő, nagybetűs AI pedig azt jelenti, hogy a házasítási arányokat a mesterséges intelligencia segítségével állapították meg. Jelesül a birtok tulajdonosának afia betáplálta az adatokat a ChatGPT-be, ami kidobott egy 22 oldalas anyagot, közte, hogy melyik borból hány százalék kerüljön a küvébe. A CMB egyik mellékprogramjaként egy olyan ultramodern kínai pincészetbe is ellátogattunk, ahol egy mesterséges intelligenciával összeállított bort mutogattak
nekünk nagy-nagy büszkeséggel. Azt hittem, Ningxiáig kell utazni, hogy ilyet kóstoljak, erre kiderül, hogy elég lenne Somlóig...

Ha az érmek számát tekintjük, magyar részről a legeredményesebb pincészet a Bock Pince lett, akik egy nagy aranyon kívül négy arany és egy ezüst érmet is elhoztak a versenyről. A legmagasabbra értékelt 2019 Villányi Franc Essencia esete is mutatja, miért érdemes összefogni, és azonos szőlőfajtából 8-10 mintát küldeni egy-egy nemzetközi megmérettetésre. Az egyik versenynap után egy bíráló kolléga lelkesen mutatta a listát (a napi bírálat után megkapjuk, hogy milyen borokat kóstoltunk), hogy milyen nagyszerű magyar cabernet franc sorozatot kóstoltak, nem tehették meg, hogy a legjobbnak ne adjanak nagy aranyat… Az azonos országból, fajtából, bortípusból álló borokat ugyanis jellemzően egy sorozatba sorolják. Bár a legjobb vörösbornak járó címet egy „frankofón” spanyol bor nyerte (Les Sorts Vinyes Velles 2020), ezzel a Bock Essencia a SomlAI cuvée-vel együtt bekerült a borverseny borainak mindössze 1%-át jelentő szűk elitbe.

Említsük még meg néhány további, kiemelkedően szereplő magyar pincészet nevét is: Streit-Zágonyi Borászat, Villány (3 arany), Wunderlich Borászat, Villány (2 arany, 2 ezüst), Eszterbauer Borászat, Szekszárd (2 arany, 1 ezüst), Artor 18, Villány (2 ezüst), Káldi Borászat, Szekszárd (1 ezüst), Matias Borház, Villány (1 ezüst), Eurobor, Tolna (1 ezüst).

A Zelna Borászat Peregrina vörösbora aranyérmet nyert a Decanter World Wine Awards-on – elsőként a Balatonról

A balatonfüredi Zelna Borászat történelmi sikert ért el a Decanter World Wine Awards-on, a világ legnagyobb és legelismertebb borversenyén: Peregrina nevű vörösboruk 95 ponttal aranyérmet nyert. A Balaton régióból származó vörösbor még soha nem ért el ilyen magas elismerést ezen a megmérettetésen – ez az első aranyérem balatoni vörösbor számára a DWWA történetében.
A Decanter World Wine Awards (DWWA) idén 22. alkalommal került megrendezésre, és mára a borvilág legbefolyásosabb versenyévé nőtte ki magát, ahol a díjazott tételeket a világ élvonalbeli szakértői bírálják szigorú vakteszteken.

A Peregrina egy 75% Merlot és 25% Syrah házasítás, amely a 2021-es kiváló évjárat utolsó szüreteiből született. A külön-külön erjesztett és hordóban érlelt tételek házasítása mély, komplex és elegáns bort eredményezett. A Syrah keleti fűszeres karaktere (szegfűbors, szegfűszeg) remekül egészíti ki a Merlot bársonyos lágyságát. A bor több mint egy éven át amerikai, francia és magyar hordókban érlelődött, és limitált számban, egyedi sorszámozással, BIO minősítéssel kerül forgalomba.

“A Peregrina születése egy hosszú tanulási és gondos, de mégis precíz folyamat eredménye.” mondta Barabás Barna, a Zelna főborásza.

A 2025-ös Decanter-verseny további eredményei is igazolják a borászat törekvéseit:

• Zelna Peregrina – 95 pont, ARANYÉREM
  
  
• Zelna Füred Olaszrizling – 91 pont, EZÜSTÉREM 
  

A Zelna Borászat az utóbbi években tudatosan törekedett arra, hogy a fenntarthatóságot, a helyi termőhely egyediségét és a modern borkészítés lehetőségeit összehangolja. A Peregrina nemcsak minőségében, hanem filozófiájában is ezt képviseli: nevét a "vándor" jelentésű latin szóból kapta, utalva az útra, amelyen a borászat és maga a bor is végighaladt, amíg elérkezett ehhez a mérföldkőhöz.

“Peregrino/Peregrina (főnév)
Jelentése:

1. vándor, idegen
2. Két különleges bor azoknak, akik idegen földön alkotnak maradandót. Hordozzák a vándorok bátorságát, és a világ bármely szegletében teremtett értékek örök tiszteletét.”
   

“Ezért vagyunk büszkék ezekre az eredményekre - mindig jó visszaigazolások arra, hogy jó úton járunk.” - vélte Bittner Péter ügyvezető.

 A legfontosabb közép-európai fehér szőlőfajta, azaz az olaszrizling (új alternatív nevén grow) nemzetközi seregszemléjét idén már negyedszer rendezték meg, ezúttal Szerbiában. Itt több mint egy hetes rendezvénysorozat szerveződött az esemény köré, június 7-én Újvidéken, míg 14-én Belgrádban szerveztek Grašac fesztivált a fajtának, ez utóbbin adták át a nemzetközi borverseny díjait is.

A versenyre idén 8 országból 255 tételt neveztek, összesen 6 kategóriában. Magyarország 79, Horvátország 67, Szerbia 51, Csehország 39, Szlovénia 14, Észak-Macedónia 2, Ausztria 2, Szlovákia 1 bort küldött a megmérettetésre. Többségében persze a friss és az érlelt fajtaborok voltak, de akartak szép számmal édes, macerált vagy házasított tételek is.

A szigorú zsűri (11 ország 18 szakértője)  idén a borok 68 százalékát jutalmazta éremmel (tavaly ez közel 80 % volt...), kevesebb mint 5% lett platina érmes és mindössze 18 százalék kapott aranyat. Ez számokban azt jelenti, hogy 12 platina, 48 arany, 60 ezüst és 66 bronzérem a díjak száma.

 A kategóriák szerinti trófeák így alakultak:

 A 2024-es évjárat legjobbja: Zámecké Vinařství Bzenec Ryzlink vlašský ZVB Collection 2024 (Csehország, Moravia)

 Az érlelt fajtaborok legjobbja: Vinařstvi Volařik Ryzlink vlašský Levá Klentnická 2021 (Csehország, Moravia)

 Az édes borok legjobbja: Krauthaker Graševina Izborna berba prosušenih bobica 2019 (Horvátország, Kutjevo)

 A macerált fajtaborok legjobbja: Vinarija Vinčić Amfora 2019 (Szerbia, Srem-Fruška gora)

 A házasítások legjobbja: Lázár János Pince Olaszrizling-Sárgamuskotály 2024 (Magyarország, Balatonfüred-Csopak)

 Különdíj: Iločki podrumi Graševina arhivska 2000 (Horvátország, Ilok)

A platinaérmek közül 8 került Csehországba, 2 Horvátországba, 1-1 Magyarországra és Szerbiába. Az aranyérmek tekintetében 17 magyar, 12 cseh, 8-8 szerb és horvát és 3 szlovén érem született. A jövő évi GROW du Monde borversenyt Csehországban rendezik meg.

 Melléklet (GROW du Monde 2025 Results.pdf) előnézete

GROW du Monde 2025 Results.pdf

476 KB