Földi fotó: Borsmenta

Mint tudott, januárban rendezték meg Székesfehérváron a XI. Nagy Fehérvári Bormustra keretén belül a Magyar Borszakírók Köre Top 12 Magyar Bor Nagydíj díjátadó ünnepségét. Mindkét győztes a Balaton borvidék képviselője, a legjobb fehér bor – Földi Bálint – és a legjobb vörösbor nagydíj - Barabás Barna – készítőjével készült interjút olvashatják az alábbiakban.

Földi Bálint: Kéknyelű 2024 (Badacsony)

- Fiatal borász vagy. Mikor, hol és miért vágtál bele az új, a borász élet adta izgalmas nagy kalandba?  

- Az Általános Vállalkozási Főiskolán (ÁVF, azóta már IBS) végeztem 2008-ban. Az akkori barátnőm (azóta már feleségem) családja - akik több mint 100 éve termelnek bort egy pici badacsonyörsi szőlőskertben -, és a TV-ben véletlenül látott id. Figula Mihály interjú hatására döntöttem úgy, hogy borász szeretnék lenni. Mivel szerelmese vagyok a Balaton-felvidéknek, és amúgy is itt képzel(t)em el az életem, úgy gondoltam, logikus lenne egy olyan szakmát megtanulni, amivel a környékben el is lehet helyezkedni. Így 2009-ben kezdtem el a Kertészeti (akkor épp Corvinus) Egyetem szőlész-borász szakmérnök képzését, amit 2011-ben végeztem el. Ez után rögtön a borász szakmában kezdtem el dolgozni, pincemunkásként. 

 - Ó, mily sok jó bor terem Badacsonyba - mondja a dal. Milyen terroir, és egyéb lehetőségek teszik lehetővé ott az ó, mily sok jó bort...?

- A Balaton közelsége, a vulkanikus, vagy nem vulkanikus szőlőhegyek talaja és mikroklímája, a velünk élő több ezeréves szőlő és borkultúra, és nem utolsó sorban az itt termesztett szőlőfajták. 

 - A Kéknyelű azonos a Badacsony bor történelmével, a te szíved csücske is ez. Miért érzi jól magát a Kéknyelű Badacsonyban, és miért pont ez a szíved csücske?

- A Kéknyelű régi magyar borfajta, most már hivatalosan is Hungarikum, és Badacsonyikum szőlő. Nem könnyen termeszthető, nagyon kényes a talajra, annak vízellátottságára, összetételére, fekvésére és kitettségére. Nagy a melegigénye, de a túl nagy kánikulában hősokkot kaphat. Ráadásul nőivarú (önmagát beporozni nem képes) fajta, így porzó fajtára is szüksége van. Emiatt az éves termésátlaga is ingadozó. Borának kiemelkedően magas a kálium tartalma, ezért a szőlőnek is magas a kálium igénye, amiben a bazaltos (bazanites) talaj gazdag. Ezek miatt érzi nagyon jól magát Badacsonyban, és kevésbé másutt. Csak a számára legjobb fekvésű területekre érdemes telepíteni, azt viszont kiemelkedő minőségű borral hálálja meg. Ez így együtt már nagyon izgalmas és kihívásokkal teli számomra, ráadásul volt szerencsém egy-két nagyon szép Kéknyelűt kóstolni, amelyek szintén a fajta felé irányították a figyelmemet.

 - Mit jelent számodra, hogy fiatalon a borodat választotta meg a Magyar Borszakírók köre az esztendő legjobb fehér borának?

- Nagy öröm ez, de annak még jobban örülök, hogy egy Kéknyelű lett a kiválasztott bor! Így ez az általunk nagyon szeretett fajta is reflektorfénybe kerül kicsit.

 - A Balatoni borvidék egyre inkább kacérkodik a kékszőlők telepítésével, vörösbor készítéssel. Milyen terveid vannak ezt illetően?

- Nincsenek egyelőre ilyen irányú terveim, elsősorban fehér borokat készítőnek tartom magam, és ha bővítenék a fajtaválasztékomon, azt régi magyar fehér szőlőfajtákkal tenném. 

 - Milyennek látod magad és a borászatod 10 év múlva?

- "Jósolni nehéz, különösen, ami a jövőt illeti." - ismeretlen dán szerzőtől való e mondás. Milyennek szeretném látni magamat? Elsősorban egy 10 és fél éves boldog és egészséges kisfiú boldog és egészséges apukájának. Ami a szakmai terveket illeti, szeretném a boraim minőségét tovább emelni, esetleg egy-két új szőlőfajtával bővíteni a szortimentet. A boraim stílusában nem szeretnék változtatni, a mennyiségi növekedés pedig anyagi nehézségekbe ütközik. Meglátjuk, milyen lehetőségeket, változásokat hoz majd ez a következő 10 év!

Vörösbor: Zelna Borászat: Peregrina 2021 (Balatonfüred-Csopak), Barabás Barna

- Mi vezetett téged a borok világába, mikor és miért döntöttél úgy, hogy igen, ez lesz az életem középpontjában?

- Gyerekkorom óta a nagyszüleim nyomdokaiban szerettem volna járni.  A mezőgazdaság és annak kihívásai vonzottak, szeretem a nagy feladatokat, főleg a tervezés és a kezdeti szakaszokat, amikor még kilátástalan minden, ott vagyok igazán elememben. Erre felfigyelt Lilla nagyapja (Zettwitz Sándor) is, akinek ugyancsak szívügye volt a szőlő és a bor itt Balatonfüreden, Nagy szerencsénk volt, hogy a családunk teljes támogatásáról biztosított minket és azóta is segítik munkánkat. Ebben az időben már megvolt a borász diplomám, így egy tavaszi látogatás alkalmával Lillával a területbejárás végeztével eldöntöttük, hogy belevágunk. 

- Balatonfüred a Balaton északi oldalának a „fővárosa". Mi jellemző Füred és Csopak terroirjára, mennyire segíti a borászok „művészetét", lehetőségeit?

-  Véleményem szerint a legizgalmasabb fehérborok innen kerülnek ki, ugyanis Magyarország talajtani csodáján gazdálkodunk. Mészkő formációk, vörös földek, vulkanikus területek, homok minden megtalálható itt.

- Téged a borszakírók a vörösbor kategóriában e hon legjobb vörösbora díjával tüntettek ki.  Fiatalemberként mit adhat neked eme elismerés?

- Eddigi talán legnagyobb sikerünk egy nem várt kategóriából, hiszen, mint ismeretes olaszrizlingben vagyunk nagyon erősek. Motivációt ad, hogy még több figyelmet szenteljünk vörösborainkra. Kezdetben az volt ötletem, hogy legyünk a Balaton vörösboros borászata, aztán elkészítettem az első olaszrizlingemet...

- A Balaton ősszel (Vörös Balaton) rendezvény egyik témája volt, hogy a kékszőlő otthona lehet-e a Balatoni borvidék? Szerinted ez már valóság, vagy ez még a jövő útja? Bár a díjaddal már nyomatékosítottad, hogy „megágyazott” a természet a vörösboroknak is...

 - Egyre nagyobb jelentősége lesz a vörösboroknak a borvidéken, remélem ezzel mi is hozzá tudtunk járulni.

- A Peregrina 2021 fantázianevet viselő boroddal nyertél, ami Merlot és Syrah házasságából született. Mit kell tudni róla, azon kívül, hogy elegáns?

- A Peregrina jelentése: vándor, idegen. Ezt a nevet kapta a két új vörösborunk egyike, utalva a megtett út történéseire és a jövőben kiaknázható lehetőségekre. Igazán kivételes tétel Merlot és Syrah házasításából. Pohárba töltve mély bíborszínű. Illata feketecseresznye, érett szilva jegyeit hordozza egy csipetnyi borssal. A szájban szépen fokozatosan teljesedik ki. Ízében étcsokoládé és visszafogott füstösség az uralkodó. A Peregrina limitált elérhetősége okán különleges, egyedi sorszámozott palackban rendelhető meg, igény esetén gyűjtői, faládás kivitelben. Certifikáltan BIO tétel.

- Milyen távlatot gondolsz a borvidéketeknek, tekintettel a felmelegedésre, a legújabb szőlőbetegségre? 

- Edukálni és támogatni kell a szőlőtermelőket, mert nincsen jó állapotban a borvidék és a szakmai szigor sem általánosan jellemző. Ha sikerül megőrizni a termőültetvényeket, akkor fejlődhetünk tovább, ha nem akkor gazdaságtalanná fog válni a termelés itt és egész Magyarországon. A 2026-os év sorsdöntő év lesz a boroknak e honban.

Zelna fotó: Partlap

„A szemünk előtt eltűnő világ pici részleteibe kapaszkodni valahogy, ez nekünk a natúr bor és a hanglemez.” Borász és DJ
A móri Csetvei Krisztina borász a DJ Machán Frigyesben, alias Nestában találta meg a párját, és nemcsak a vezetéknevüket vették fel kölcsönösen, hanem életükben a zene ésa bor örökre összefonódott.

De micsoda zene és micsoda borok!

Nesta felkutatja a legizgalmasabb felfedezetlen zenei kincseket a világ legtávolabbi zugából is, és bakelitre teszi őket, mert az az igazi minőség és az igazán időtálló. Kriszti pedig kihajította a vegyszereket, organikusan
műveli a szőlőt, az elkészült borokat pedig hagyja élni, nem szűri, nem deríti, csak szeretgeti. Nincs szükségük nagy hírverésre, mert a Natúralista előző két kiadása is pillanatok alatt elfogyott, inkább az érdeklődők iránti kötelességünk nekünk, sajtósoknak, hogy le ne maradjanak, mert csak 100 példány készül!

Indul az elővétel!
– Január 13-án elindult az elővétel, a készlet erejéig, de legkésőbb április 30-áig van lehetőség a kétféle bor és bakelit csomag megvásárlására.
– Aki futáros kiszállítást kér (plusz 3000, illetve 3500 Ft a csomagtól függően), ahhoz május-június során csenget a futár.
– Aki inkább személyesen venne át, az teszi jobban, annak irány a móri Csetvei Kert, ahol június 13-án lesz a bor és bakelit átadó ünnepség.

Egy- vagy hatpalackos csomag
– Mini csomag: 1 palack természetes Csetvei bor (Szürkebarát száraz petnat) és 1 Nesta válogatás bakelit együtt: 25 400 Ft + 1 db ajándék belépő a június 13-i Csetvei Kert buliba.
– Maxi csomag: 6 palack természetes Csetvei bor (bubi, fehér és vörös is) és 1 db Nesta válogatás bakelit együtt: 49 530 Ft + 2 db ajándék belépő a június 13-i Csetvei Kert buliba.

Mit mond Nesta a bakelitről?
"A válogatás dalairól, hommage á’la – Krasznahorkaiasan: egy év a jogokra, mert idén már nem maradhattok
yachtrockitalodiszkókumbiafunksoularabpopmediterránnapsugárreunionisocavagywelszitr ubadúrésbrazilkör nélkül, hogy a tánchoz valót, a ropni vágyóknak, a felfedezni akaróknak, a szomjas embereknek, a velünk utazóknak is kerüljön betevő, hogy 12 hónapig éljünk, mert csak így érdemes."

Mit mond Csetvei Kriszti a borról, amely először készül a RAW/ka sorozatban?
"RAW/ka boraink nyersen, szűretlenül, derítetlenül és hozzáadott kén nélkül kerülnek palackba. Organikusan művelt szőlőskertünk adja az alapanyagot. Az én feladatom innentől a megőrzés és gondoskodás a pincében. Szeretettel készítettem."
Az egyedi bakelitgrafika és címkedesign Csavajda Dóra fiatal grafikus munkája.

Forrás: Csetvei Pince

Ebben az évben januárban ismét Székesfehérvár adott otthon a Magyar Bor Nagydíj Top 12 díjátadó ünnepségnek a XI. Fehérvári Nagy Bormustra keretén belül. Szép számú tömegtől kért Szabó Edit, az MBK társelnöke figyelmet, amit meg is kapott. Sorra adták a Top 12 fehér és vörösborok mezőnyébe a megszavazott legjobb nedűknek járó elismerést. Köztük a Mór egyik kiválóságának, Csetvei Krisztinának az Ezerjó 2024 boráért. A 24 kiválóság után jöhettek a legek -mint arról már beszámoltunk -, azaz a Magyar Bor Nagydíj tulajdonosai. A fehér borok mezőnyében Földi Bálint Kéknyelű 2024 (Badacsony), a vörösborok között. Barabás Barna a Zelna Peregrina 2021 (Balatonfüred-Csopak) fantázianevű terméke kapta meg a Nagydíjat. A Balaton és környéke most is aratott, mindkét díjat hazavihették a kiváló borászai. Már nem először! A terem szolid erejű mormogását Szabó Edit törte meg, amikor kegyelettel emlékezett meg a Top 12-be jutott Kiss Gáborra, a fitalon elhunyt villányi borvidék meghatározó borászára.

Akkor és ott beszélgettünk a társelnök Szabó Edittel.

- Székesfehérvár ismét jó házigazda volt? Vagy voltak hiányosságok, és ha igen, mi miatt lehetett volna tökéletesebb a Magyar Borszakírók Köre Top12 díjátadó ünnepe?

- Szeretjük Székesfehérvárt, és úgy tűnik, az ottani borértő emberek is kedvelnek bennünket. Nívós helyszínen, remek hangulatban zajlott a díjátadó, és külön öröm volt számunkra, hogy a díjazott borászok közül a meglehetősen zord időjárás ellenére is nagyon sokan eljöttek. A Magyar Bor Nagydíjat nyert két borász, Barabás Barna (Zelna Borászat) és Földi Bálint nemcsak kóstoltatta a borait, hanem mesterkurzuson is bemutatta néhány különleges tételét, de a vendégek személyesen találkozhattak a Dr. Kosárka József emlékdíj nyertesével, Vesztergombi Csabával (Vesztergombi Pince), sőt, ott volt a díj 2023-as nyertese, dr. Lőrincz György is (St. Andrea Borászat). A visszajelzésekből kiderült, hogy a hangosítás nem működött tökéletesen, emiatt volt egy folyamatos alapzaj a teremben, ezt érdemes lesz átgondolni a jövőben.

- A Magyar Borszakírók Köre erősödött az idén? Kik és mi jelentette a pluszt az előző évhez képest?

- Két új taggal bővültünk: 2025-ben dr. Mészáros Gabriella és Csíki Sándor is belépett a körbe, viszont köszöntek is el tőlünk néhányan. Újdonság, hogy Bukovics Martin tagtársunk javaslatára elindítottuk a hírlevelünket, így most már nem csupán a weboldalon és a Facebookon találnak meg bennünket az olvasók.

- Mit vársz az újonnan létrehozott remek kezdeményezés, a Hírlevél elindításától?

- Természetesen azt, hogy még több olvasóhoz jutunk el, és még több információt oszthatunk meg a közönséggel. A hírlevél havonta jelenik meg, és a tagtársaink legfrissebb, általuk fontosnak gondolt tartalmait juttatja el a feliratkozókhoz, így nem egy-egy médium, hanem az egész kör tevékenységének lenyomata. Kicsit olyan, mint egy havonta megjelenő boros magazin, ami többek által szerkesztve és írva, sokféle nézőpontból közelíti meg ugyanazt a témát, vagyis a magyar bort.

- Meglátásod szerint 2025-ben nőtt az MBK presztízse? 

- Nem hiszem, hogy ez mérhető. Szakmai, de szervezeten kívüli csoportosulás a miénk, sokfélék vagyunk, sokfelől jövünk, ezért jónéhány kérdésben mi magunk is nehezen jutunk konszenzusra. Viszont az a tény, hogy megpróbáljuk, hogy adunk esélyt a párbeszédnek, mindenképpen üdvözlendő. Ha azt nézed, hogy a Magyar Borszakírók Köre olyan írástudó, a borhoz magas szinten értő embereket tömörít, akik a magyar bor ügyét szolgálják, ez önmagában kell, hogy jelentsen egyfajta rangot. Tedd hozzá, a tagságunk nagy része független médiumnak ír, és a véleményünket nem lehet megvásárolni - nem a PR-cikkekről beszélek, természetesen. Tudom, hogy ezt a borszakmából sokan nem ismerik el, de a pincészetek többsége figyel ránk, és a fogyasztók számára is szolgálhatunk útmutatással. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Magyar Bor Nagydíjat kapott tételek pillanatok alatt fogynak el a polcokról. 

- Mik azok, amelyeken feltétlenül javítani kell 2026-ban? 

- A fiatalítás az egyik legégetőbb kérdés. Sajnos borról írni nem kifizetődő manapság, ezért a szakmánk nem vonzó a pályakezdők számára, de vannak néhányan, akik ennek ellenére csatasorba álltak. Közülük a legkitartóbbakat szeretnénk a tagjaink között tudni. Mindemellett jó lenne több közös borvidéki kirándulást tenni - tavaly Egerbe jutottunk el a St. Andrea Pincészet meghívására - és évek óta tervezünk egy konferenciát is a magyar borszakírás helyzetéről, mert lenne róla mit beszélni, de ez sajnos idő és forrás hiányában mindeddig nem valósult meg. Talán majd most. 

A finom nedűknek – magyar bor a tüzes, a selymes, a száraz -, sok kedvelője van e honban. És maguk az itteni borok minősége évről, évre javul, és lassan már a világ élvonalát is megközelítik. 

Mindezt megtapasztalhattuk a Mercure Hotelben a Fáncsi Viktória által megrendezett XI. Nagy Fehérvári Bormustrán. A vármegye borászatait az ApróKertek, a Bakos, a Bella, a Boroslány, a Brigád, a Csóbor, a Fuchs-Újvári, a Köllő, a Paulus, a Szabadkai a Szentesi pincészetek képviselték más Fejér-béliekkel együtt, az ország javait tekintve pedig olyan hazai nagyságok jöttek el, mint - szintén nem a teljesség igényével – az Androsics Birtok, Balla Géza pincészete, Borbély Családi Pincészet, Domínium pince, Garamvári pincészet, Ferdinánd Pincészet, Petrány Winery, akik mind finom kortyokat ígértek.a hotelben megrendezett estén.

Ekkor adták át a Magyar Borszakírók Köre Top 12 Magyar Bor Nagydíját. A legjobbaknak kiválasztott 2x12 pincészet között itt volt például a Szászi Birtok, a Tornai pincészet, a Bock pincészet, A. Gere pincészet, a St. Andrea Pincészet és sokan mások. És itt kapta meg a nagydíjat a fehér borok idei legjobbja, Földi Bálint: Kéknyelűje (Badacsony), illetve a Zelna Borászat Peregrina 2021 nevet viselő minőségi vörösbora. A dr. Kosárka József Emlékdíjat Vesztergombi Csaba (Szekszárd) vehette át.

És ahogy telt az idő, egyre nőtt a zaj, kedvtelést jelző mosolyokkal, csettintésekkel. A Bábel tornyaként ismert zűrzavar csendes nyáresti piknik volt csupán ehhez képest. Remek este, nagyszerű rendezvény volt, a honi borok kiváló reklámja.

Mit mond a két győztes borász a termékükről, sikerükről, akik amúgy érdekes mesterkurzust is tartottak.

- Nagy öröm ez számomra, de annak még jobban örülök, hogy egy Kéknyelű lett a kiválasztott bor! Így ez az általunk nagyon szeretett fajta is reflektorfénybe kerül kicsit – mondta Földi Bálint, a legjobb fehér bor készítője.

-  Igazán kivételes tétel a Peregrina 2021, Merlot és Syrah házasításából. Pohárba töltve mély bíborszínű. Illata feketecseresznye, érett szilva jegyeit hordozza egy csipetnyi borssal – ismertette remekművér Barabás Barna, a Zelna Borászat szintén ifjú borásza.

Folyt. köv.! Jövőre veletek, ugyanitt!

Figyelem! Újra itt van!

A boldog új év elején, Székesfehérváron ismét találkozhatnak a finom nedűk kedvelői a Hotel Magyar Királyban - jelenlegi nevén a Mercure Hotelben -, egymással, illetve Fejér megye és e hon legjobb borkészítőivel. Mert akkor és ott a Fejér megyei Bormustra mellett a Magyar Borszakírók Köre ismét átadja a tagok által megszavazott Top 12, azaz a legjobb 12 honi fehér és 12 vörösbor díjait. A szokásos időpontban, január második szombatján, azaz 10-én ezen kívül a magyar borászok sokasága is Székesfehérvárra jön! Legalábbis sokan közülük!

Itt olvasható a névsor, ami még persze bővülhet, de az eddig jelentkezettek listája is igen csalogató.

Íme tessék, lássék a résztvevő borászatok!

Fejér Vármegye borászai közül itt lesz:
Szentesi Pince - Budaörs (Nadap-Pázmánd), Bakos Borászat – Nadap, Csóbor Pincészet – Agárd, Miklós Csabi – Mór, BRIGÁD – Mór, Szabadkai Pincészet – Zámoly. Csordás-Nagy Pincészet – Pákozd, Bella Pince – Sukoró, Nagy Gábor Családi Szőlőbirtok – Pázmánd, Köllő Zsolt Pincészete – Pázmánd, Boroslány Borműhely – Pázmánd, Spontán Pince – Mór, Tomcsik-Végh Pincészet – Mór, Paulus Borház – Mór, Fuchs Ujvári Pince – Nadap, Czakó Birtok – Pázmánd, Szilasi Pincészet – Lovasberény, ApróKertek – Pázmánd.

A Balaton környékéről (szintén jelentkezési sorrendben) jönnek:
A Zöld Ajtós Ház – Balatonlelle, Androsics Birtok – Balatonőszöd, Mórocz Pincészet – Pécsely, Deák-Bárdos Pince – Balatonvilágos, Skrabski Borászat – Balatonudvari, Quiar Birtok – Balatonfőkajár, Borbély Családi Pincészet – Badacsony, Pócz Pincészet – Balatonlelle, Sarki Róka Borház – Lesencefalu, Vesztergom Pince – Balatonszőlős, Aligai Horváth Szőlészet és Pincészet – Balatonvilágos, Kalinics Birtok - Ábrahámhegy Badacsony, Garamvári – Balatonlelle, Domain Les Trois Chenes – Alsóörs.

Távolabbi borvidékekről érkezik:
Dominium Pincészet – Gyöngyös, Polgár Pincészet – Villány, Ferdinánd Pincészet – Mád,
Pécsinger Szőlőbirtok – Győrújbarát, Áts Pincészet – Tarcal, Balla Géza Pincészet – Arad,
Petrény Winery – Eger, Vylyan – Villány, Mándli Borház – Csempeszkopács, Kristály Borpince -Tata, Kispince - Bokod

És még: folyt. köv...

Ugyanis: mint jeleztem, itt adják át a legjobb magyar fehér és vörös borok, a Top 12 elismeréseit. A Magyar Borszakírók már hosszú évek óta sok fordulón keresztül mindig megszavazza a legjobb tizenkettőt, ebből aztán vakteszten kiderül, mely nedűk lesznek az esztendő legjobb honi fehér és vörös bora. Ezen kétszer 12 borász és bor listáját is bemutatjuk a következő beharangozónkban.

Jegyrendelés: barriqueborbar@gmail.com e-mail címen, ha nincs módotok elmenni személyesen a jegyért.

Jó, mi? A viszontlátásra jövőre, január 10-én!

Ismét nagy sikert aratott az Ősszel is Balaton rendezvény Balatonalmádiban. A tó körüli borászok sokasága hozta magával jobbnál jobb nedűit, a bort kedvelő szakemberek, emberek zsongták körben a termet, kóstolva a Balaton környékének hegyeiről, völgyeiről készült borokat.

Volt választék bőven, mielőtt elolvassák az interjúkat, böngésszék a kiállítók, bort kínálók listáját: a’ Capella Szőlőbirtok, Barcza Pincészet, Békássy Borászat, Fehérvári Birtok, Fischer Birtok, Garamvári Szőlőbirtok, Hoffmann’s Borászat, Homola Paloznak, Ikon Borászat, Kabor Somlói Birtok, Kancellár Borászat, Kőfejtő Pince, Laposa Birtok, LTC – Daomaine Les Trois Chénes, Négy80, Podmaniczky Péter Pincészete, Rádpuszta Szőlőbirtok, Tárkány Pince, Tornai Pincészet, Trio Pince, Veszprémi Érseki Pincészet, Villa Gyetvai Borház.

Jó mi?

A Tárkány Pincészet nemrég alapított alakulat, de kiváló borokkal rukkoltak már most is elő a fiatalok. A többség már ismert borászatként mutatta meg ismét magát, és mondhatni nomenest omen, azaz a név kötelez jeligével kiválóságaikkal öregbítették a balatoni borászok a sokra kötelező nevüket. Bár a többség azt vallja, hogy a Balaton és környéke az fehér boros vidék, de a könnyű, üde vörösborok mellett kóstolhattunk „nehéztüzérséget”, azaz nagy testű borokat, kellemes tanninokkal.

A mestrekurzusok izgalmas témákat boncolgattak – úgymint Klíma változás hatása a szőlőre (Knolmajer Bence), A szőlő- és bortermelés esélyei a Balaton üdülőkörzetében (Laposa József), A magyar szőlőtermelés jelenlegi és várható kihívásai (Varga Zsuzsanna), A Kékszőlő evolúciója a Balatonál (dr. Pásti György), Vörösborok a Balaton körül (Jásdi Attila) – végül a tudományokra bemutatóval és kóstolással tették fel a koronát, hiszen fókuszba került a Malbec, az Argentin követség közreműködésével.

Bozzai Zsófiával, a Bor és Piac főszerkesztőjével, Varga Zsuzsannával, a borok tudójával, tanítójával, valamint Tornai Tamással, a kiváló Somlói Borvidék kiváló borászával beszélgettem akkor és ott.

Elsőként a házigazda Bozzai Zsófia mondhatta a magáét.

- Az idei Ősszel is Balaton rendezvény a hanyadik immár?

- Negyedik alkalommal rendeztük meg ebben az évben.

- Milyen indíttatásból, meggondolásból vágtak bele négy éve? Mi volt a fő cél, mit szerettek volna elérni?

- Annak idején, ahogy a neve is mutatja a rendezvénynek - Ősszel is Balaton - a Balaton négy évszakossá tételében gondolkoztunk, szeretünk volna ezzel is közre működni abban, hogy ne csak tavasszal, nyáron, de ősszel, amikor már nem annyira népszerű esetleg itt e régió, akkor is minél többen ellátogassanak ide a fővárosból, és az ország más ráészéből egyaránt. Ezért eleinte olyan helyszínt kerestünk, ami vonattal elérhető, a helyszín pedig a vasútállomástól is nagyon könnyedén megközelíthető. Itt Balatonalmádiban vasútállomástól csak néhány percre van a rendezvény helyszíne. A Balatonbor régióhoz hat borvidék tartozik, a borászok pedig talán egy picit könnyebben eljönnek Almádiba, mint Budapestre, főleg Balatonfüredről, Csopakról, Badacsonyból.

- A borászok, a látogatók lelkesedését tekintve immár a negyedik évben úgy érzi, megérte elindítani ezt a sorozatot, megéri a „pénzét” ez az évi egy délután, este?

- Igen, megérte, megéri, mert úgy tűnik, hogy töretlen a lelkesedést. Most is több, mint húsz kiállítónk van, és 23 borászat jelezte, hogy szeretnének részt venni a rendezvényen. A vendégek száma változatlan, pedig tudjuk, hogy hál' Istennek sok ilyen boros rendezvény van, ezért nehéz olyan napot találni, amikor ne lenne más esemény is párhuzamosan. Nincs ez másképp a mai nappal sem, így a borok kedvelői tudnak válogatni, hogy hova menjenek, melyik borvidékkel ismerkednének meg legszívesebben.

- A Bor és Piac szaklap mindig meglepi az érdeklődőket valami újdonsággal. Mi van a tarsolyukban? Mi lesz a következő nagy dobásuk?

- Most idén a Kékülő Balaton Mesterkurzus a téma. Ez a klímaváltozás kapcsán felmerülő fajta váltással is összefüggésben van, tehát nagy kérdés, hogy milyen létjogosultsága van a kék szőlőnek és a vörösbornak a Balaton környékén, illetve ennek az evolúcióját fogjuk megvizsgálni a mesterkurzusunkban, más egyéb nagyon aktuális témák mellett. Ilyen a szőlő arany színűsárgaság, a fitoplazma, amire még részletesebben kitérünk a szőlészeti előadásban éppen ma, de ezen kívül bemutatkozik az argentin nagykövetség is. Most egy Malbec lesz a téma, ami egyre felkapottab kék szőlőfajta nálunk is. Ezt mutatja be az argentin nagykövetség. Ha már említettem a aranyszínű sárgaságot, a sárga veszedelmet, a fitoplazmát, erről is beszél majd a szakember.

- Meglátása szerint mennyire lesz bajban a szőlészet és a borászat? 

- Erre most nem tudok szakmailag releváns választ adni, csak a reményeimet tudom kifejezni. Bízom benne, hogy lesz erre közösségi megoldás, mint a közös permetezés, ahogy az Somogyban ezt már láthattuk, ahol légi úton helikopteres permetezéssel tették azt, amit kellett. Ez nagyon eredményesnek bizonyult, mert a helikopter propellerei olyan módon be tudják forgatni a permetszert a levelek közé, hogy azzal a forgóerővel ez még inkább megtapadt, és célba ért. Ráadásul viszonylag nagy területet tudnak így relatív rövid időn belül lepermetezni. Ezzel foglalkozunk majd a következő lapszámunkban is, illetve a mai előadáson is kitérünk erre. Bizakodó vagyok, hogy születik erre a problémára közösségi megoldás, és ez kivitelezhető lesz még a kisebb borvidékeken is, mint amilyen például Somló, ami igencsak érintett, és tudom, hogy több nehézséggel is szembenéznek ennek kapcsán, amiről majd Tornai Tamás tud részletesebben is mesélni. 

 Tornai Tamás borászata Somlón első az egyenlőkkel együtt. Kiváló termékei magukról beszélnek.

Vele azzal kezdtük, hogy Bozzai Zsófia megelőlegezte beszélgetésünk nyitó kérdését: mi van az aranysárga veszedelemmel Somlón, milyenek a védekezés az eddigi tapasztalatok alapján?

- Optimista vagyok, annak ellenére, hogy azt gondolom, hogy a probléma nagyon nagy, és ennek a kezelése mindenképpen nagyon erőteljes termelői együttműködést igényel. Ez betegség, és a betegség kezelésének két fontos tényezője van. Az egyik, hogy tudjuk, mit kell csinálni, a másik, hogy képesek legyünk ezt meg is valósítani. Nagyon fontos, hogy azok a tudós emberek, akik jelenleg különböző intézményekben tevékenykednek, a tudásukat próbáljuk meg összeszedni, és adjanak olyan választ, amely teljesen egyértelmű, végrehajtható megoldást ad a termelők számára. A másik fontos dolog az, hogy a termelőknek meg kell érteni, hogy ezt kell csinálni, mert ezt nem teszi meg helyettük más. Sőt, nagyon jól kell egymás között a feladatokat, az információkat megosztani, nagyon összehangoltan védekezni. A védekezés egyik módja az, hogy a fertőzött növényt - tetszik vagy sem – el kell távolítani, és a fertőzést hordozó rovart egységesen, együttesen próbáljuk megritkítani. Elpusztítani teljesen sajnos nem tudjuk, de amennyire lehet, teljesen minimalizálni kell a jelenlétét, amit csak akkor lehet véleményem szerint megtenni, ha egy időben megtörtéik a hatékonyan védekezés.

- A Bor és Piac mesterkurzust tart a kékszőlő lehetőségeiről a Balaton mellett. Ön szerint van lehetősége, élettere a kékszőlőnek a Balaton mellett, illetve a Somlói vidéken? 

- Véleményem, tapasztalataim szerint a kékszőlőhöz a Balaton melletti termelők értenek, ismerik a lehetőségeit. A probléma jelenleg a piac, de a piac az mindig változik. Ennek ellenére azt hiszem, és arról vagyok meggyőződve, hogy a kékszőlők esetében a piacon a rozék egy picit már stagnálnak, és a fogyasztók érdeklődése igazából a fehér borok fele ment el. De azt gondolom, hogy a könnyedebb vörösboroknak igencsak komoly jelentősége van e vidéken, és a Balaton bor régiónak az adottságai ehhez kiválóak.

Varga Zsuzsanna a szőlészetről és a borászatról mindent tud, hiszen egy intézetnek a vezetőhelyettese, illetve az egyetemen is tanítja ezt a gyönyörű szép tantárgyat.

- Kedves Zsuzsa, a helyzet jó, de nem reménytelen, ahogy Bródi János mondta, gondolok az ijesztő sárga veszedelemre.

- Egyetértek Bródi Jánossal, akinek nagyon szeretem a munkásságát. Azt kell, hogy lássuk, hogy nagyon jó ébresztő volt most ez a 2025-ös év a szőlészek számára. Itt van a fitoplazma, már lassan azt mondhatom, hogy egy évtizede, vagy több mint egy évtizede. Viszont eddig valahogy nem vettük komolyan. Most azt gondolom, hogy itt az idő az ébresztőre! Ez a robbanása a kórokozónak figyelmeztető jel, eljött egy új világ, és újfajta szőlő termesztésre kell berendezkednünk.

- A bor az tudomány, vagy élvezet?

- Én szőlész vagyok, úgyhogy nekem abszolút élvezet. De azt gondolom, hogy az oktató kollégáim a borászati tanszékről egyetértenek velem abban, hogy a szőlészet színtiszta tudomány, de természetesen nem a tudományért a maga szárasságában, hanem a későbbi élvezetekért tesszük mindazt, amit tesszük.

- Van olyan vélemény és ezzel egyetértek, hogy a szőlészet, a szőlész munkája a mezőgazdasági tevékenységek legnehezebbje, legösszetettebbje, és ezáltal sok tudást igénylő ága. Egyetért ezzel?

- Abszolút! A szőlő a legizgalmasabb növény, azt szoktam mondani a hallgatóinknak, hogy a szőlő a legszebb dísznövény, a legfinomabb gyümölcs és a legfontosabb élelmiszeripari alapanyag. De a de viccet(?) félretéve a szőlő valóban azt csinál, amit akar, nekünk pedig megkell tanulnunk ezzel együtt élni, és finoman bánni vele.

- Ki az „úr” a háznál?

-Természetesen a szőlő.

- Öntől, a hölgytől az a kérésem, hogy mondja el: melyik a kedvenc bora, és ajánljon egy hozzá illő ételt.

- Nehéz kérdés. Nagyon-nagyon szeretem a pezsgőt, aminek kötelező alapanyaga a Chardonnay, úgyhogy akkor azt mondanám, hogy legyen egy Chardonnay pezsgő, amihez tulajdonképpen bármilyen fehér húsú halból vagy egyéb húsételt ajánlok, mert hogy húsevő is vagyok.

- Szolid vagy kemény fűszerezéssel?

- Szolidabb, mert az hozza ki jól a bor ízeit, és hagyjuk azt érvényesülni.

Így szeptember végén amikor még szép, hogy nyílnak a völgyben a kerti virágok, és naná, hogy zöldell a nyárfa az ablak(ok) előtt, és még jó, hogy szívesen vették az irányt Szekszárd felé az ország borlovagrendjei. Hiszen szokásosan szeptember harmadik hétvégéjén idén is megrendezték Babits és Garay városban a Szüreti Napok rendezvénysorozatot, mely szombatján az Alisca Borlovagrend éves nagy napja volt (persze, csak a többi mellett…).

A Garay-tér volt a központ, már reggel széles néptömegek hömpölyögtek a tér és annak környékén, hogy nézzék a látnivalókat, kóstolják a kóstolni valókat, kipróbálják a mindenféle szálló, robogó, csillogó, villogó szerkentyűket.

A Garay pince adott otthont a Szekszárdi Alisca Borlovagrend rendezvényének. Ferenc Vilmos elnök köszöntötte a 24 idelátogató borrend képviselőit. Ugyancsak kitett magáért, hiszen a borrendjükhöz igazán illő impozáns helyen, a Garay pincében fogadta a vendégeket. Az egyik asztalon hosszú sorban álltak Szekszárd csodás nedűi, de az asztalokra is kihelyezték az ebéd ételeihez illő borokat. A köszöntők után, de még az ebéd előtt a helyi pálinka rend is „megágyazott” ízes, zamatos finomságával a jó fajta ebédnek. Már „előételként” is méhkasként zúgott a terem, hiába, barátok jöttek, találkoztak, ölelkeztek, mert öröm volt újra látni a társakat. Kora délután pedig elindult a szüreti felvonulás, hosszú sorban kígyózott a díszbe öltözött sokaság, és nem meglepő, de megszokott tapasztalati tény, hogy a belvárosban a megtett távolságot az út két oldalán hatalmas embertömeg figyelte, és tapsolta az előttük elvonulókat. Jószerivel ott volt az egész város és környéke, a borrendek tagjai pedig jófajta folyékony finomsággal köszönték figyelmüket, és öntötték mindenki poharába Szekszárd gyönyörűségét.

Miután mindenki visszatért a Garay térre, a hosszú út után jólesett kicsit leülni. Már, akinek... Mert a színpadot a borrendek zászlósai foglalták le, és mutatták be magukat a szüret, a bor ünnepén. Fejér megyei lakosként jó volt látni, hallani, néhány órával korábban a Garay pincében pedig örömmel üdvözölni Fejér vármegye résztvevőit, a székesfehérvári Noé-hegyi Szent István Borrend, a móri Brindisi Szent Lőrinc Borrend, a velencei Szent Benedictus Borrend, az adonyi Duna-menti Szent Orbán Borrend képviselőit. A honi borrendek ünnepe után szabad volt a program, és persze meg lehetett ízlelni a teret körbeölelő Szekszárd jeles borászainak remekműveit.

Akkor és ott ismét fejet tudtunk hajtani a kulturált borfogyasztás fontossága előtt!

Kedves borászok, borhoz értők, borszakértők!

Sajnos ez az év sem volt gondmentes a nemes nedűt készítők számára. Nem, nem a pincében volt a hiba, hanem kinnt a természetben, a szőlőben. A klímaváltozás okozta problémák mellé egy újabb baj, betegség köszönt be a boralapot szolgáló gyümölcsösökbe, és tett kárt azokban, mégpedig nem is kicsit. Emiatt ajánljuk a figyelmükbe az alábbi írást, amely a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa jóvoltából született meg. 

Olvassák hát, és remélem, hasznos lesz ez a borkészítők számára!

Végéhez közeledik a szüret országszerte. Ez a szüret is más, mint az előző évi volt, ezt mondom negyven éve minden ősszel, és most is érvényes. Az utóbbi években rendkívül gyorsan változik a világ és az időjárás körülöttünk. Évtizedekig normális volt, hogy még novemberben is szüreteltünk, most pedig az ország nagy részén október első hetében befejeződik a szőlő betakarítása, ami már augusztus közepén elkezdődött. A jövőben nagyon fontos kérdés lesz a szőlőtermelésben és a borászatban is a klímaváltozásra való felkészülés, mert egyre rövidebb ideig tart a szüret, jóval rövidebb idő alatt kell sokkal több szőlőt feldolgozni, ezért sokkal nagyobb feldolgozó- és hűtőkapacitásra lesz szükség.

Ami a mennyiséget illeti, közel akkora lesz, mint az elmúlt évben, és jó minőségű alapanyagot lehetett betakarítani. Az idei évben szerencsére nőtt a szőlő felvásárlási ára, ami már nagyon várt és aktuális lépés volt, jelenleg kilónként 130-200 forintot kaptak a termelők a szőlőért, természetesen a minőségtől, fajtától függően. Minden problémát nem old meg az idei áremelés, de sokat segít a szőlőtermelőknek. Viszont felveti azt a kérdést, hogy ez a tendencia hogyan jelentkezik majd a bor árában, lehet-e ezt érvényesíteni egy olyan piaci környezetben, amikor csökken a borfogyasztás. Ha nem, akkor viszont a borászatok kerülnek nehéz helyzetbe. Egyelőre jó minőségű, átlagos mennyiségű évjáratnak mondhatjuk az idei évet.

A szüret befejeztével a következő időszak nagy kihívása az aranyszínű sárgaság nevű betegséggel való küzdelem lesz. Az első beteg tőkéket 2013-ban észlelték, de csak kisebb területeket érintett, viszont ebben az évben olyan mértékű a fertőzés, hogy a Zalai borvidéken például százhektáros nagyságrendben kell kivágni ültetvényeket, és a Balaton környéke is veszélyeztetett terület lett. A huszonkét borvidékből tizenötben kimutatták a fertőzést, a felső-magyarországi régióban egyelőre nem találtak fertőzött tőkéket (a Nébih október 6-i híre, hogy az Egri borvidéken is kimutatták a kórokozót – a szerk).

Az aranyszínű sárgaságot egy fitoplazma okozza és jelenleg nincsen olyan vegyszer, ami elpusztítja. Maga a fitoplazma nem terjed tőkéről tőkére, azt az amerikai szőlőkabóca terjeszti. Ez a rovar korábban nem volt jelen Magyarországon, de már megjelent nálunk is. A védekezés pedig bonyolult, egyrészt a fertőzött tőkéket ki kell vágni, illetve meg kell semmisíteni az amerikai szőlőkabócát. Ennek jelentőségét a szőlőtermelők egy része még nem mérte fel, pedig akkora károkat tud okozni, mint hajdan a filoxérajárvány. Ezért nagyon fontos, hogy azok is felismerjék a betegséget, akik a szőlőben dolgoznak nap mint nap, rájuk nagy felelősség hárul e tekintetben.

A kormányzat felismerte a fertőzés jelentőségét és szeptember végén döntött a szőlő aranyszínű sárgaság betegség terjedésének lassítása érdekében szükséges intézkedésekről.

A szőlő aranyszínű sárgaságot okozó betegsége (röviden FD) a szőlő egyik legveszélyesebb zárlati károsítója, amely bejelentési kötelezettség alá tartozik. Ez a növénybetegség emberre, állatra ártalmatlan, a szőlőnövényre viszont végzetes. Ismert gyógymód ellene nincs, a védekezés és a betegség terjedésének lassítása, kordában tartása a betegséget terjesztő vektor, az amerikai szőlőkabóca elleni fellépés útján lehetséges. Mára egyértelművé vált, hogy mindez kizárólag minden érintett szereplő közös fellépésével, például tudatos termelői hozzáállással, szigorú hatósági intézkedéssel tehető csak meg. Kizárólag a felderítés fokozásával tudjuk a beteg növényeket, ültetvényeket azonosítani és felszámolni. Mivel a fertőzött növények már nem menthetők meg, a megelőzés, a védekezés és a gyors fellépés 2025 őszén kiemelten fontos feladat, olvasható a kormányzati összegzésben.

A kormányzati intézkedés keretében intenzív felderítési akció indul a szőlőültetvényekben. A gyanús növények és a betegség terjedésében szerepet játszó kártevő rovar jelenlétének folyamatos felderítése elengedhetetlen a hatékony védekezéshez, ezért az ültetvényeket folyamatosan szemlézni és mintázni kell. A gyors végrehajtás érdekében a HNT hat-nyolcfős, szakemberekből és a hegybírókból álló növényegészségügyi szemlecsoportokat hoz létre az ország teljes területén a Nébih szakmai koordinálásával. Számítások szerint ehhez mintegy 1600-2500 résztvevő munkája szükséges. A szemlecsoportok tevékenységét erősítené még a potenciálisan fertőzött területek drónos felderítése.

Az FD terjedése szempontjából komoly kihívást jelent az elhagyott, nem művelt ültetvények problémája, mivel ezek a betegséget terjesztő rovarok háborítatlan élőhelyei. Jogszabályi előírás, hogy a szőlőültetvényt a használója köteles rendeltetésének megfelelően művelni, a tulajdonosnak pedig kötelessége a megfelelő művelést biztosítani. Aki ebben a helyzetben ennek nem tesz eleget, majd felszólításra sem kezdi meg a művelést és a megfelelő védekezést, ott elrendelik a tőkék kényszerkivágását, amelynek a költségét az adóhatóság hajtja be a tulajdonoson. A kivágás megszervezése a hegybírók feladata lesz, ami feltehetően sok konfliktussal jár majd, de ezt végig kell vinni. Ennek egységes, kidolgozott eljárásrendje lesz, a végrehajtáshoz pedig a hegybírók jogosultságokat kapnak.

A HNT számára a felderítés és a kényszerkivágások lebonyolítására 1,3 milliárd forintot biztosít a kormányzat. Ez az alap majd rendszeresen visszatöltődik, ahogyan az adóhatóság behajtja a kényszerkivágások összegét. Azok a gazdák, akik bizonyítottan mindent megtettek a védekezés érdekében, mégis ki kell vágniuk az ültetvényüket, állami kártérítésben részesülnek majd.

A szőlő aranyszínű sárgaság betegség jelenlétének megerősítése kizárólag laboratóriumi vizsgálattal igazolható. Az intenzív felderítések következményeként megnövekedett mintaszámok hatékony kiértékelése ugyanakkor szükségessé teszi a laboratóriumi kapacitások növelését is, amelyről a kormányzat intézkedik.

A betegség elleni védekezés komoly kihívást jelent, mivel erre nem áll rendelkezésre specifikus növényvédő szer. Az FD terjedésének lassítása az amerikai kabóca elleni kezelésekkel érhető el, amelyet minden szőlőtermő területen el kell végezni. Mind a hagyományos szőlőtermesztést folytató területen, mind az ökológiai művelésű területekre javasolnak majd növénykondicionáló szereket és bővítik az engedélyezett növényvédő készítmények körét is. Ahol nem sikerül valamilyen oknál fogva megvalósítani a védekezést, vagy a kényszerkivágást, lehetőség lesz koordinált védekezésre, légi növényvédelemre.

Az FD elleni védekezés legfontosabb eleme a megelőzés, ezért felhívják a gazdálkodók figyelmét, hogy fertőzésmentes, hazai előállítású és tanúsított szaporítóanyagot vásároljanak és használjanak. Ehhez a hazai szaporítóanyag-előállító rendszer elegendő kapacitással rendelkezik.

Mindezek csak hatékony kommunikációval valósíthatók meg, amelynek a kulcsai a hegybírók lesznek, akiket felkészítünk erre a feladatra. A szőlőtermelők és a szőlőmunkások edukálásában a HNT-nek kulcsszerepe lesz, ezért olyan oktatóanyagok készülnek, amelyből megismerik a betegségeket, és tanácsot kapnak a teendők elvégzéséhez. A cél, hogy jövő tavaszra, a vegetáció kezdetére, ne legyen fertőzött terület az országban.

Forrás: HNT, szerző Pál Sándor alelnök

Fotó: Agrárágazat

Négy évszak, egy Balaton és a csodás Balatonalmádi. Ezek a fogalmak minden ősszel összeforrnak, amikor is a vasútállommáshoz közel a Bor és Piac Magazin jóvoltából remek borkóstolón és mesterkurzusokon vehetnek részt az érdeklődők. A széles néptömegek sűrűn forognak a bemutatók asztalai körül és elégedett cuppantások kísérik a kóstolt bor vélemény nyilvánítását.

Jó esték ezek, most is jóestét kívánunk mindenkinek!

A Bor és Piac az „Ősszel is Balaton” című projekt keretében idén is megszervezi a Balaton Borrégiós borokat bemutató sétáló borkóstolót és mesterkurzust november 8-án szombaton 15 és 21 óra között Balatonalmádiban. A rendezvény fókusza a kulturált borfogyasztás, a borkultúra, valamint a fenntartható borászat népszerűsítése a Balaton Borrégióban. A Bor és Piac magazin szeptemberi lapszáma is a balatoni borokat mutatja be e helyen: https://borespiac.hu/2025/07/03/duloszelektalt-feher-es-vorosborok-tesztje-a-balaton-borregiobol/  Megvizsgáljuk a klímaváltozásra adható válaszokat is, emiatt a „Kékülő Balaton” címet adtuk az idei mesterkurzusnak.

A projekt fő eseménye egy sétáló bórkóstoló és mesterkurzus, ahol szezonon kívüli időpontban találkozhatnak a borkedvelők és bortermelők, valamint a szakma hazai és nemzetközi képviselői. A sétáló borkóstolón 15-20 kiállító borászat kínálatával ismerkedhetnek meg a vendégek, a termelők személyesen lesznek jelen a rendezvényen. Az első száz jelentkezőnek tudunk jegyet biztosítani a sétáló borkóstolóra, a mesterkurzusra 40 jegy áll rendelkezésünkre.

A rendezvény időpontja: 2025. november 8. 15.00- 21.00

Helyszín: Pannónia Kulturális Központ Balatonalmádi, Városház tér 4.

A „Kékülő Balaton” mesterkurzuson bemutatásra kerülnek a hungarikum szőlőfajták – Olaszrizling, Kéknyelű, Furmint, Szürkebarát – valamint a klímaváltozás hatására megjelenő új szőlőfajták, többek között a kékszőlők is. A „bort mértékkel” – a kulturált borfogyasztást és a borkultúrát, a gasztronómiát, valamint a borturizmust népszerűsítő előadásokra kerül sor nemzetközi kitekintéssel, hazai és külföldi szaktekintélyek részvételével. A Bor és Piac magazin szeptemberi lapszáma is a balatoni borokat mutatja be e helyen: https://borespiac.hu/2025/07/03/duloszelektalt-feher-es-vorosborok-tesztje-a-balaton-borregiobol/

Jegyek vásárlása a https://borespiac.hu/rendezveny/osszel-is-balaton-4-setalo-borkostolo/ és a mesterkurzusra e helyeken lehetséges https://borespiac.hu/rendezveny/osszel-is-balaton-4-mesterkurzus/.

A kiállító borászatok: a’ Capella Szőlőbirtok, Barcza Pincészet, Békássy Borászat, Fehérvári Birtok, Fischer Birtok, Garamvári Szőlőbirtok, Hoffmann’s Borászat, Ikon Borászat, Kancellát Borászat, Kolonics Pincészet, Kőfejtő Pince, Laposa Birtok,  LTC – Domaine Les Trois Chénes,  Négy80,  Podmaniczky Péter Pincéje,  Rádpuszta Szőlőbirtok , Tornai Tamás, Trio Pince, Veszprémi Érseki Pincészet, Villa Gyetvai Borászat, Villa Tolnay Borház.

Forrás: Bor és Piac

A bor az ókortól kezdve az emberiség művelődéstörténetének, a hagyományainknak olyan alapvető eleme, amely a gasztronómiával közös tőről fakad és hatása a művészetek ihletésétől egészen a szakralitásig ér. A borfogyasztás tradíciója, ha lehet még szorosabban kötődik a magyar hagyományokhoz és nemzeti örökséghez.

A mértékletes, gasztronómiai élményt szerző borfogyasztás – megfelelő tudással, önismerettel és felelősséggel párosulva – része lehet egy egészségtudatos, értékorientált életformának, sőt annak közösségteremtő, kulturális élményeket szerző ereje pozitívan hathat testi és lelki egészségünkre és boldogságunkra is.

Elutasítandó az az érvelés, amely nem tesz különbséget a kulturált, felelős borfogyasztás és az öncélú alkoholbevitel között. Az alkoholizmus egy rendkívül veszélyes betegség, amelynek azonban egyik legfőbb ellenszere éppen az az edukáció, amely a kulturált borfogyasztás szerves része kell, hogy legyen. A kulcs az, hogy megtaláljuk és megtartsuk azt a mértéket és egyensúlyt, amelyre az életünk minden területén szükségünk van.

A nyílt levél célja, hogy ezen gondolatok mentén új alapokra helyezze a borfogyasztásról szóló társadalmi gondolkodást. A „Tiéd a mérték!” nem reklám, hanem társadalmi küldetés, egy közös gondolat, a borkultúra iránt elkötelezett szakemberek, borászok, egészségügyi és társadalmi szereplők nyitott együttműködése. Meggyőződésünk, hogy ezzel az irányváltással hosszú távon nemcsak a borkultúra jövőjét, hanem a fogyasztói tudatosságot is erősítjük. Bízunk benne, hogy sokan magukénak ismernek majd egy olyan kezdeményezést, amely nem megosztásként, hanem összekötésként született, hogy sokan hisznek abban, hogy a mérték nem korlát, hanem iránytű– egészségben, kultúrában, közösségben. Tiéd a mérték. Élj vele!

Nyilatkozatok

„A bor nem pusztán ital, hanem kultúra, hagyomány, közösségformáló erő. Hiszek abban, hogy a mértékletesség nem lemondás, hanem tudatosság. A ‘Tiéd a mérték!’ kezdeményezés a józanság, az értékőrzés és a társadalmi felelősségvállalás közös nevezőjén született.”

Rókusfalvy Pál, nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos

„Legyen szó közös étkezésekről, ünnepi alkalmakról, kulturális eseményekről, családi, baráti és üzleti rendezvényekről vagy borkóstolókról a kulturált és mértékletes borfogyasztás támogatja az egyének társas kapcsolatait, elősegíti a harmonikus kommunikációt és a közös élmények megélését. Az élet sava-borsa az arany középút megtalálása, ahol a túlzás és a hiány között születik meg az igazi egyensúly.”

Frittmann János borász, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke

„Hiszem és vallom, hogy a bor és a borkultúra megőrzése és fejlődése a tudományra épülő, korszerű szőlő és bor ágazat révén biztosítható. A bor kedvező élettani hatását és a kulturált borfogyasztást az egyetemi oktatásban is kiemelten kezeljük, ezzel is támogatva a Magyar Bor Akadémia évek óta folytatott edukáció jellegű, a magyar szőlő és bor ágazatot népszerűsítő munkáját.” 

Nyitrainé dr. Sárdy Diána egyetemi tanár, a MATE Szőlészeti és Borászati Intézet igazgatója, az Országos Borszakértő Bizottság és a Magyar Bor Akadémia elnöke

„Közösség. Amiért a leginkább hálás vagyok: azok az emberek, akiket a bor révén megismerhettem. A bor számomra egy nyelv, amelyen keresztül könnyű kapcsolatot teremteni, és amelynek annyi barátságot, emléket, beszélgetést köszönhetek. Sok ilyen nyelv van még, de ezt itt Magyarországon mi régóta beszéljük.”

Gere Andrea, borász, a Pannon Bormíves Céh elnöke

„Borászként fiatal vagyok, de a történet, amit a bor mesél – sokkal régebbi. Nem csak bort készítek. Kapcsolatot, emléket, élményt. Aki egy pohár bor mellé leül érzi a múltat, a jelent, a jövőt és egy korty Magyarországot.”

Koch Pálma borász, a Junibor Egyesület elnöke

„A szomjat vízzel kell oltani, egy jó pohár bor pedig felteszi az i-re a pontot, nem tompítja a tudatot, de nyitottabbá tesz a tágabb összefüggések megértésére. Ahogy a bencés szerzetesek meghatározták az egy hemina bor, mint mértékegység lényegét: ha ennyit iszol, már megpillanthatod a Jóistent, de még nem kísért meg az ördög.”

Prőhle Gergely diplomata, volt berlini és berni nagykövet, a Borászok Borászát gondozó Vinum Praemium Alapítvány kuratóriumi elnöke

„Egy egészséges lelkületű társadalom tradíciókra is épül, nálunk márpedig évezredek óta jelen van a bor kultúrája. Az ősidők óta fennálló étkezési-ivási szokásainkat túlzott mértékben kerülendőnek, mértékletes fogyasztás esetén az embereket összekapcsolónak, a társadalmat gyógyítónak, orvosi szempontból is elfogadhatónak gondoljuk.”

Dr. Toldy-Schedel Emil belgyógyász, kardiológus főorvos, a Szent Ferenc Kórház főigazgatója, a Borbarát Orvosok Társaságának alapítója

„Bár antialkoholistaként nem fogyasztok bort, mindig lelkes támogatója voltam a magyar borkultúra fejlesztését szolgáló törekvéseknek. Meggyőződésem, hogy a legjobb ételeket is magasabb kulináris élményt nyújtanak egy szakértelemmel kiválasztott borpárosítással. A kulturált borfogyasztás katalizátora lehet a közösségi élményeknek, a zenehallgatástól a jó baráti beszélgetésekig.”  

Gerendai Károly kultúraszervező, üzletember, ikonikus fesztiválok és éttermek alapító tulajdonosa

„Akár tetszik, akár nem, a borfogyasztás a hazai kultúra része. Része ünnepeinknek, gasztronómiánknak, kötetlen együttléteknek. A borral való együttélésünk nem alapulhat sem a tiltáson, sem a cinkos félrenézésen. Beszélni kell róla. Megtanulni a kulturált fogyasztást. Mennyiség helyett a minőséget helyezni a központba, ismerni a káros következményeket, ezek minimalizálásának lehetőségeit. Csökkenteni, vagy megszűntetni az ún. probléma-ivás jelenségét, mely melegágya az alkoholizmusnak. Ha ez fenntarthatóan működik, lesz jogunk koccintani.”

Dr. Szemelyácz János addiktológus-pszichoterapeuta, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke

„Salamon, a legbölcsebb király az Énekek énekében, a szerelmesek csókja után az emberiség második legnagyobb élvezetének tartja a bort. Aligha akad késői követő, aki ezt a sorrendet érdemben vitatná. Jézus a kánai menyegzőn a vizet borrá változtatta, megteremtve így a bor szakrális, mitikus és mágikus szerepének alapját. Kell-e ennél több?”

Dr. Mészáros Gabriella DipWSET, c. egyetemi docens, nemzetközi borakadémikus, borszakíró

„A magyar bor az országunkról kialakult turisztikai márkakép egyik eleme. Sem Olaszországban, sem Franciaországban, sem Chilében nem lehet badacsonyi, villányi, szekszárdi vagy éppen tokaji bort készíteni. A magyar borokat termőterületeink jellegzetességei teszik egyedivé. Nyilvánvalóan nem lehet célunk, hogy más népek minket, magyarokat „nagyivóként” azonosítsanak. Legyünk inkább büszkék arra, hogy jó minőségű borokat készítünk, amiket szívélyesen, ugyanakkor igényesen és felelősséggel kínálunk és szolgálunk fel, hogy kedves vendéglátók vagyunk, és arra törekedjünk, hogy vendégeink ezt a hírt vigyék rólunk a világba!”

Dr. Princzinger Péter a VisitBalaton365 Nkft. ügyvezetője és a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány kuratóriumi elnöke

„A görcsös életmód divatok súlyos áldozatokat követelnek tőlünk, amiben gyomrunk kiszolgálása és pusztán a megélt évek száma válik életcélunkká. A gyomrok pedig nem beszélgetnek, nem barátkoznak. Nem keresnek magasabb rendű célokat. Ezek az életmódtanácsok rombolják az emberi kapcsolatokat, és így életünk értékét és lényegét semmisítik meg.”

Kovács Tibor író, történész

Aláírók: Magyar Bor Akadémia, Magyar Bormarketing Ügynökség, Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, Pannon Bormíves Céh, Borászok Borásza, Junibor Fiatal Borászok Egyesülete.

Forrás: Bor és Piac