400 éves tőke, 1700 éves bor – a borvilág legdurvább rekordjai

Sisa Barbara

A bor világa tele van rekordokkal, legendákkal és meglepő csúcsokkal. Ebben az összeállításban a legérdekesebb „legek” közül válogattunk – olyan történeteket, helyeket, borokat és érdekességeket, amelyek közül több minket is meglepett.

 Legnagyobbak, legöregebbek, legdrágábbak, legszebbek – szeretjük őket számba venni, összehasonlítani, vitatni, és elcsodálkozni rajtuk. És bár a bor elsősorban élményről, illatokról, ízekről és történetekről szól, a borászat világa sem kivétel ez alól. Sőt: talán kevés olyan terület van, ahol a rekordok ennyire szorosan fonódnak össze tradícióval, emberi sorsokkal és évszázadokon átívelő tudással. 

 A világon szinte mindenben léteznek „legek”

 Vannak köztük egészen meghökkentőek, vannak ikonikusak, és akadnak olyanok is, amelyek mögött nem száraz számok, hanem izgalmas történetek és legendák állnak. Nem minden esetben egyetlen, kőbe vésett válaszról van szó – a borászatban gyakran a szakmai konszenzus, a hagyomány és az elismertség dönti el, mit nevezhetünk igazán „legnek”. 

  Tudtad, hogy 

…a világ legöregebb, ma is termő szőlőtőkéje több mint 400 éves, és Szlovéniában, Maribor városában található? 
Az úgynevezett Old Vine hivatalosan is a Guinness Rekordok Könyvében szerepel. A tőke minden évben terem, bár rendkívül kis mennyiségben: a leszüretelt szőlőből évente mindössze körülbelül 100 apró palack bor készül. Ezek a palackok nem kerülnek kereskedelmi forgalomba, hanem diplomáciai és protokollajándékként szolgálnak. 

 …a világ legöregebb hordóban érlelt bora 1472 óta ugyanabban a hordóban pihen? 
A strasbourgi polgári kórház történelmi pincéjében őrzött bor több mint fél évezredet vészelt át háborúkkal, ostromokkal és politikai fordulatokkal együtt. Az elmúlt közel 550 évben mindössze három alkalommal kóstolták meg, utoljára 1944-ben, a város felszabadulásakor. 

 …a világ legöregebb folyékony bora majdnem 1700 éves, és még soha nem bontották fel?  A németországi Speyer múzeumában őrzött római kori palack feltehetően Kr. u. 325–350 között készült, és a mai napig tartalmaz folyadékot. A bor felszínét vastag olajréteg zárja el a levegőtől, ami lehetővé tette a rendkívüli állapotmegőrzést. 

 …létezik boroshordó, amely 219 000 liter bort képes befogadni? 
A 18. században épített heidelbergi óriáshordó eredetileg érlelőeszközként szolgált, mára azonban legendás történelmi látványossággá vált. Mérete és díszítése jól mutatja, milyen jelentős szerepet töltött be a bor a korabeli udvari kultúrában. 

 …a világ legnagyobb összefüggő szőlőterülete Spanyolországban található? 
A Castilla–La Mancha borvidék közel félmillió hektáron terül el, ezzel önmagában nagyobb, mint sok bortermelő ország teljes szőlőterülete együttvéve. Az itt készülő borok jelentős része a nemzetközi piacokra kerül. 

 …a világon a legtöbb bort egy amerikai családi vállalkozás értékesíti? 
Az E. & J. Gallo Winery több generáció óta működő családi cég, amely évente közel 100 millió láda bort értékesít világszerte, számos stílusban és árkategóriában. 

 …a világ legeladottabb bora nem egy luxustétel, hanem egy könnyed, mindennapi bor? 
A Barefoot márka évek óta vezeti az eladási listákat: évente több mint 20 millió láda fogy belőle globálisan, elsősorban jól iható, barátságos stílusának köszönhetően. 

 …a világ legnagyobb területen ültetett borszőlőfajtája a cabernet sauvignon? 
Ez a fajta szinte minden bortermelő országban megtalálható, világszerte több mint 300 000 hektáron termesztik, a klasszikus bordeaux-i stílustól az újvilági értelmezésekig. 

 …a legősibb ismert borászat több mint 6000 éves? 
Örményországban, az Areni1 barlangban talált leletek — prés, erjesztőkádak és szőlőmagvak — bizonyítják, hogy az ember már Kr. e. 4100 körül szervezett formában készített bort. 

 …a világ legöregebb borbárja ma is működik? 
Az olaszországi Ferrarában található Antica Enoteca Al Brindisi 1435 óta szolgál fel bort, és a Guinness Rekordok Könyve hivatalosan is a világ legrégebbi borbárjaként tartja számon. 

 …nem létezik egyetlen „legtöbb díjat nyert bor”, mégis vannak ikonikus tételek, amelyek évtizedeken át uralták a versenyeket? 
A Château Pétrus, a Château d’Yquem vagy a Marqués de Riscal Gran Reserva borai rendszeresen szerepeltek a világ legjelentősebb borversenyeinek élmezőnyében, aranyérmeket és trófeákat gyűjtve. 

 …a világ legismertebb borcímkéi közé a Château Mouton Rothschild palackjai tartoznak? 
1945 óta minden évjárat címkéjét egy-egy világhírű művész tervezi, így a bor nemcsak gasztronómiai, hanem művészeti gyűjtőkörökben is kiemelt státuszt élvez. 

 …a világ egyik „legszebb” borászata sokszor építészeti remekmű is egyben? 
A toszkán Antinori nel Chianti Classico borászatot rendszeresen beválasztják a világ legszebb borászatai közé. A domboldalba süllyesztett épület kívül szinte láthatatlan, belül azonban ikonikus térélményt nyújt. 

 …Tokajban is működik olyan borászat, amely a világ legjobbjai között szerepel? 
A Disznókő Szőlőbirtokot nemzetközi bor és borturizmusranglistákon is a világ 100 legjobbjai közé sorolták. Az értékelések nemcsak a borok minőségét, hanem az építészeti megoldásokat, a panorámát és a látogatói élményt is figyelembe veszik. 

 …A világ első hivatalosan szabályozott édes bora magyar? 
Tokajban már 1737-ben rögzítették a termőterületeket és a minőségi szabályokat – ez megelőzi Bordeaux-t és Champagne-t. A tokaji aszút XVII. századi írásos formában is említik („vinum regum, rex vinorum”). 

 Összességében ezek a „legek” nemcsak rekordok, hanem a borvilág sokszínűségének és történeti gazdagságának lenyomatai is. Legyen szó évszázados szőlőtőkékről vagy világhírű borászatokról, mindegyik mögött emberek, hagyományok és szenvedély áll. Talán éppen ez az, ami a bor világát igazán különlegessé teszi.

Forrás és fotó: Borászportál.hu

Beszélgetés Mokos Péterrel Villánykövesden

Húsvétkor abban a szerencsében volt részem, hogy négy napig Villánykövesden töltöttük az ünnepet baráti társaságban. A kiváló ételek, italok, programok mellett találkozhattam Mokos Péterrel, a Mokos Pincészet borászával. És ha már találkoztunk, beszélgettünk, ezt olvashatják most.

- Villány és Villánykövesd – van-e különbség e két hely között? Mennyiben másabb, agy miben tér el e két helyen a terroir?

- Gyakran felmerül a kérdés, ha Villányról és Villánykövesdről beszélünk, hogy két külön világot értünk, vagy lényegében egyet? A válasz – legalábbis borászati szempontból – inkább az utóbbi. A villányi borvidék egységes egészet alkot, még ha földrajzilag külön településekhez is kötődnek az egyes területek. Villánykövesd és Palkonya például a hegy északi oldalán helyezkednek el, miközben a szőlők jelentős része a fennsíkon található. A pincészet területei teljes egészében a palkonyai dűlőkben fekszenek, annak ellenére, hogy a családi gyökerek Villánykövesdhez kötődnek.

- Családi örökségből tudatos építkezés

- A pincészet története családi alapokon nyugszik: apukám indította el a gazdaságot. Eredetileg nem borászati pályára készültem, közgazdászként végeztem, és a pénzügyi szektorban dolgoztam. Az igazi fordulópont akkor jött el, amikor bekapcsolódtam a családi vállalkozásba. Édesapám egyértelmű kereteket adott: a borokat palackozva átadja, a további sorsukról már dönthetek. Egyetlen elvárása volt: a korábbi beruházások – szőlőtelepítés, pince fejlesztés – finanszírozására felvett rengeteg hitelt ki kell termelni. Ez a szabadság és felelősség egyben lehetőséget is jelentett a számomra. A közgazdasági háttérrel kiegészítve később szőlész-borász képzettséget is szereztem a Corvinus Egyetemen, majd fokozatosan átvettem a borkészítést.

- A siker kulcsa: bor, marketing és csapatmunka, ugye?

- A pincészet fejlődése nem egyetlen ember érdeme. Az ismertség növekedésében kulcsszerepe van öcsémnek, Balázsnak, aki az értékesítést és a marketinget irányítja, miközben a szőlőművelést is koordinálja és húgomnak aki a rendezvényszervezést és HR ügyeket bonyolítja. A klasszikus mondás ma is érvényes: „jó bornak is kell a cégér”. A minőség önmagában nem elegendő – tudatos piaci jelenlétre is szükség van!

- Vörösből a fehér felé váltottatok, ez tudatos bővítés volt?

- A pincészet eredetileg kizárólag kékszőlőfajtákkal dolgozott: portugieser, pinot noir, kékfrankos és cabernet fajták alkották az alapot. A fehérborok később, tudatos döntés eredményeként jelentek meg a kínálatban. Kezdetben vásárolt szőlőből kísérleteztünk, elsősorban Siklós környékéről. Ez lehetőséget adott arra, hogy kitapasztaljuk, mely fajták működnek jól a villányi borvidéken. Később egy felújításra szoruló terület megvásárlásával már saját fehér szőlőt is telepítettünk. Ma úgy véljük, a fehérborok a könnyed, nyári beszélgetések italai, a vörösborok a komolyabb étkezések és mélyebb beszélgetések kísérői, a rozé pedig leginkább fröccsként kerül a pohárba.

- Rendelkeztek egy külön úttal, ami a sajátotok: ez pedig a kiváló gyümölcsborok készítése. Mi van, miért?

- A pincészet egyik legizgalmasabb iránya a gyümölcsborok készítése, ami Magyarországon még ma sem számít általánosnak. A történet egy gazdasági kényszerhelyzetből indult. Egy időszakban a meggy felvásárlási ára annyira alacsony volt, hogy még a szüret költségét sem fedezte. A család jelentős gyümölcsültetvénnyel rendelkezett, így megoldást kellett találni. Ekkor született az ötlet: ha a boroknál érték a gyümölcsösség, miért ne készülhetne bor közvetlenül gyümölcsből? A kezdeti kísérleteket pozitív visszajelzések követték, így a projekt folytatódott, majd bővült. Ma már több mint húszféle gyümölcsbor készül, miközben a gyümölcsárak azóta jelentősen megemelkedtek.

- Jöjjön a matek. Számokban kifejezve mi, mennyi?

- Közel 20 hektár szőlőterületen 6 fajta kékszőlő és 5 fehér, mintegy 15 féle szőlőbor, körülbelül 60 hektár gyümölcsös (részben megújítás alatt), több mint 20 féle gyümölcsbor jelenti a tevékenységünket.

- Komoly fenyegetés fenyegeti a borászatokat, a sárga veszedelem és a kabóca. Mit lehet, mit kell ezek ellen tenni?

- A borászati ágazatot ma komoly kihívások fenyegetik. Kiemelten veszélyes a fitoplazma-fertőzés, amelyet egy invazív rovar terjeszt. A probléma súlyosságát sokan csak az utóbbi időben ismerték fel. A fertőzés gyors terjedése, valamint az információhiány komoly gondot jelent: nem egyértelmű, hol vannak a fertőzött tőkék, a termelők nem mindig tudják, hogy érintettek-e, a védekezési kötelezettségek zónánként eltérnek, és ezek nehezen követhetők.

- Mi lehet a természeti, a digitális válasz a problémára?

- Egy olyan alkalmazáson dolgozok most, amely segíti a szőlőtermelőket a fertőzések kezelésében. Az applikációm három fő funkciója: a fertőzési gócpontok bejelentése
Fotó és GPS-koordináták alapján egyszerűen jelenthető a probléma a hegybíró felé, a zónák azonosítása, így a rendszer megmutatja, hogy a felhasználó területe fertőzött, védő- vagy pufferzónába esik-e, és milyen kötelezettségek vonatkoznak rá. Fontos az AI-alapú előszűrés, amikor a képek alapján mesterséges intelligencia becsli meg a fertőzés kockázatát, és szükség esetén továbbítja az adatokat a szakértők felé. A cél egyszerű: megkönnyíteni a termelők számára a gyors és hatékony reagálást.

- Segítheti az összefogás a jobb jövőképet?

- Az ötlet gyorsan pozitív fogadtatásra talált: rövid idő alatt több tucat borász csatlakozott a kezdeményezéshez, és szakmai szervezetek is érdeklődést mutattak. Egy történelmi párhuzam: a filoxéravész idején a megoldást az oltványozás jelentette, ma talán a digitális technológia és a mesterséges intelligencia lehet az a „modern eszköz”, amely segíthet megvédeni a borvidékeket.

 Pinot noirból szőtt álmok, avagy Gál Tibor örökségbe palackba zárva: sétálókóstoló és mesterkurzus Badacsonyban öt pincészet részvételével. Egy kötetlen nap a szőlőfajta szerelmeseinek, egy különleges történettel a háttérben: a poharakba kerülő borokat, illetve készítőiket összeköti a néhai Gál Tibor neve.

Ifjabb Gál Tibor (Gál Tibor Pincészet), Mérész Sándor (Etyeki Kúria), Liptai Zsolt (Pannonhalmi Főapátság Pincészete), Rábai László (Carassia) – négy név, amely ezer szállal kapcsolódik a néhai Gál Tibor legendás alakjához. A barátságokon vagy éppen családi köteléken alapuló ismeretségeken túl ki határozottabban, ki kevésbé, de mindannyian továbbviszik Gál Tibor pinot noirra alapuló álmait. Az ötödik név, Jakab Péteré (Jakab Badacsony) azért lóg ki a sorból, mert ő már csak tulajdonosként került kapcsolatba ezekkel a megvalósításra váró álmokkal. Május 9-én az ő nemesgulácsi borászata ad otthont a Közös Gyökerek – Nagy Pinot Noir Kóstoló elnevezésű rendezvénynek.

A napot délután kettőkor egy szakmai kerekasztal-beszélgetés és ültetett kóstoló nyitja a borászok, illetve borászattulajdonosok és egy moderátor, Nagy Sebestyén dipWSET részvételével. A közönség így első kézből ismerheti meg, mi köti össze az ország – sőt, azon is túl – különböző borvidékein telepített pinot noir ültetényeket. A poharakba az öt felsorolt borászat régebbi évjáratú tételei kerülnek. Téma: ki melyik pinot noirját mutatná meg Tibornak ma legszívesebben? A szakmaibb hangulatú kóstoló maximális létszáma: 25 fő.

Ezt követően délután négytől este hétig a borászatok aktuális évjárataiból egy kötetlen hangulatú sétálókóstoló keretein belül ismerkedhet meg a borokkal a közönség – itt már sokkal nagyobb vendéglétszámra számítanak a szervezők. A sétálókóstolón Mede Ádám – aki a fine dining világa után nyitott egyedi koncepcióra építő éttermet Badacsonyban (Mede by Mede Ádám) – gondoskodik a pinot noirra hangolt kísérőfalatokról. A zenei kíséretet Tóth Eszter varázslatos hangja és gitárjátéka biztosítja: az énekes és dalszerző dalait a népi hagyományok és a természet hangja ihlették.

A Jakab Badacsony ezen a napon este 10-ig tart nyitva, így a kóstoló után sem kell hazasietni, azonban este 7 után már nem lehet a vendégborászatok tételeiből kóstolni. Az esti “open bar” típusú levezetés mellé Infragandhi zenéje szolgál hátterül.

Hasznos információk

Jegyvásárlási lehetőség: https://jakab-badacsony.hu/bor/

Facebook esemény: https://fb.me/e/4eJpeQp49

Jegyárak: 

• Szakmai és sétálókóstoló (május 9. 14:00–19:00h): 17.900 Ft – Early Bird április 30-ig;  19.900 Ft – május 1. és május 9. között
• Csak sétálókóstoló (május 9. 16:00–19:00h): 9.900 Ft – Early Bird április 30-ig; 11.900 Ft – május 1. és május 9. között

Az ételek fogyasztása nem része a belépőnek, az a helyszínen, a jegyáron felül külön fizetendő.

A Jakab Badacsony megközelítése: 

• Vonattal: A Budapest (Badacsony)–Tapolca vonal Nemesgulács-Kisapáti megállójától 50 méterre található a borászat.
• Autóval: A borászat mögött ingyenes parkolási lehetőséget biztosítanak a szervezők.

Taxival: Badacsony Taxi: +36 70 360 2898

 A Bor és Piac újság nemrég könnyű, gyümölcsös borok sokaságát tesztelte. A teszt másnapján bemutatót tartottak szakembereknek és az érdeklődőknek. Akkor és ott készült az alábbi írás a borok kóstolása között.

Elsőként Bozzai Zsófiával, az újság főszerkesztőjével beszélgettünk a kóstolt borokról, illetve az újság közelgő rendezvényeinek a terveiről.

– Miért „nagy dobás” ez a mai esemény?

– Azt gondolom, ez a teszt igazán erős tavaszi merítés. Nagyon elégedettek vagyunk a beérkezett mintákkal, mind mennyiségben, mind minőségben. Nem is emlékszem, mikor volt utoljára ennyi bor a kóstolt mezőnyben. A mai rendezvényen a vendégek összesen 115 bort kóstolhattak meg. Három kategóriára bontottuk a kínálatot, hasonlóan a tegnapi teszthez. Először az illatos fehérborokat lehetett kóstolni, majd óránként váltottunk: jöttek a gyöngyöző és habzó borok, illetve a könnyű nyári fehérek, végül pedig a rozék, sillerek és a könnyed vörösborok. Meglepő módon nem minden bor volt kifejezetten „könnyű”, például 2022-es évjáratú minták is érkeztek. A sillerek különösen szépen szerepeltek – többségük 2025-ös volt, de ott is akadt 2022-es tétel. Összességében jól sikerült teszt volt, a borok többsége megfelelt a kategóriának.

– Az illatos, könnyű fehérborok miért fontosak?

– Mert ezek a leginkább piacképesek. Gyorsan fogynak, könnyen érthetők, általában nincsenek túlárazva, és széles közönség számára elérhetők. Emellett jól tükrözik az adott évjárat sajátosságait is.

 – Egy személyes kérdés: szereti ezeket a fajta borokat? Van közöttük kedvenc?

– Én minden igényesen elkészített, jó minőségű bort szeretek. Az illatos borok közül inkább a visszafogottabb aromatikájúakat kedvelem, amelyek még ebbe a kategóriába tartoznak. Ilyen például a Zöldveltelini. Most éppen a soproni borászat, a Steigler Pince Zöldveltelinijét kóstoltam. Ez a pince erősen a bio irányba mozdult el, boraik izgalmasak, komplexek, még ha néha kihívást is jelentenek a bírálóknak.

– Ha már itt tartunk: mondjon egy kóstolt habzóbort, és azt, hogy ahhoz milyen ételt ajánl ehhez?

– Talán egy krémes desszertet, például a tiramisut gondolom. Ha van egy kevés maradékcukor a borban, az jól működik az édességekkel. De egy könnyű gyümölcsös fogás, például eperrel, szintén remek választás lehet.

– Mi lesz a következő nagy eseményük?

– Hamarosan jön a „Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka” verseny, amelynek jelenleg is zajlik a közönségszavazása. Arra biztatok mindenkit, hogy látogasson el a weboldalunkra, és három kategóriában is adja le a szavazatát.

– Végül: olvasóból lesz látogató, vagy látogatóból lesz olvasó?

– Mindkettő igaz. A rendezvényeken jól látható helyen tesszük ki a magazinjainkat, a weboldalunk és hírlevelünk pedig folyamatosan új olvasókat vonz.

Ezt követően dr. Pásti György nyugalmazott egyetemi docens professzort faggattam az est tárgyát képező borcsoportokról.

– Miért fontosak a könnyű, illatos fehérborok? Miért érdemes rájuk figyelni?

– Már a nevükben is benne van a lényeg: könnyűek, könnyen fogyaszthatók. Azok számára is élvezhetők, akik nem akarnak mélyen elmerülni a borok világában, csak egyszerűen felismerhető karaktereket keresnek. Ha például valaki megkóstol egy Irsai Olivért, annak jellegzetes aromáit könnyen megjegyzi. Ez egyfajta alap tudást ad, amelyre később lehet építeni, ha az illető egyre inkább érdeklődni kezd a borok iránt.

– Ezek tehát „belépőt” jelentenek a borok világába?

– Pontosan. Innen lehet továbblépni összetettebb, komolyabb fajták felé, például a sárgamuskotály irányába.

– Kiknek ajánlaná ezeket a borokat?

– Gyakorlatilag mindenkinek. Sokan mondják, hogy nem szeretik a bort, mert savanyú. De a sav a bor természetes része, és megfelelő egyensúlyban kifejezetten élvezetes. Gyakran találkozom olyan véleményekkel is, hogy „égeti a gyomrot” vagy „kénes”, ezek sokszor inkább félreértések. A lényeg a mennyiségen és a minőségen van.

– Mitől különlegesek ezek a borok?

– A könnyű, illatos fehérborok esetében a szőlő aromái nagyon szépen megjelennek. Gyakoriak a citrusos, virágos jegyek, amelyek ízben is visszaköszönnek. Ezért könnyű őket felismerni és megszeretni – és ez az első lépcső a borfogyasztásban.

– És mi a helyzet a könnyű vörösborokkal?

– Ott is hasonló tendencia figyelhető meg. A fogyasztói ízlés az elmúlt években a könnyedebb stílus felé tolódott. Ezek a borok kevésbé igényelnek koncentrált figyelmet, így könnyebben élvezhetők.

– Van személyes kedvence?

– Nehéz egyet kiemelni, de nemrég egy neszmélyi sauvignon blanc kóstolása ért nagy és kellemes meglepetésként. Ez 2022-es évjáratú, mégis friss, gyümölcsös, szépen érlelt bor volt, nagyon jó egyensúllyal.

– Mit ajánlana mellé akár ételként, vagy falatkáknak?

– Egy egyszerűbb, keményebb sajtot – nem túl karaktereset, mint például a gorgonzola –, és még egy kiadós, jó beszélgetést a borokról, az életről. Mert az ilyen párosítás tökéletes élményt ad!

Mit lehet még mindehhez hozzátenni? Fogjanak egy könnyed Irsai Olivért, vagy Cserszegi Fűszerest, egy könnyű rozét, vagy Portugieser vörösbort – és egészségükre!

 A Magyar Sommelier Szövetség döntött és ismertette a tavalyi Par Excellence díjazottjait. A MATE Budai Campus, K épület, Rektori Tanácsteremben megtartott ünnepélyes bejelentésen 6 kategóriában hirdették ki a díjazottokat. A Magyar Sommelier Szövetség idén tizenötödik alkalommal döntött a Par Excellence elismerés odaítéléséről. A díjak átadása a IV. Nemzetközi Sommelier Bajnokság döntőjén, június 10-én fog megtörténni a Grand Hotel Margitszigetben.

 Első beszélgetőtársam Dr. Pink Mariann, a Magyar Sommelier Szövetség elnökségi tagja volt, aki ismertette, hogy kik kapták idén a szövetség által alapított Par Excellence díjat.

– A díjazott kategóriák és nyertesei az alábbiak, mondta, majd sorolta: Termelő kategória: Tummerer Pincészet (Egri borvidék, Noszvaj) – kiemelkedő termelési eredményeikért, a magyar borászat népszerűsítéséért. Kereskedő kategória: Zwack Kereskedőház – több mint 200 éves múltra tekint vissza, fiatal generációjuk folytatja a cég tradícióit és borkereskedelmi tevékenységét. Választékjukban magyar, külföldi és bioborok is megtalálhatók. Vendéglátó kategória: Pomo ’d Oro étterem, Gianni Annoni – olasz származású közgazdász és gasztronómiai szakember, több étterem alapítója és vezetője, szakácskönyvek szerzője. Munkásságát korábban az Év vállalkozója díjjal is elismerték. Oktató kategória: Dr. Zsófi Zsolt, egyetemi docens, Eszterházy Károly Katolikus Egyetem. Oktatási és kutatási tematikája gyakorlatorientált, számos publikációja és tanulmánya jelent meg a Bor és Piac magazinban és a Borászati Füzetekben. Szakíró kategória: Sue Tolson – angol származású borszakértő, dipWSET végzettséggel, Master of Wine hallgató. Írásai jelentek meg a WineSofa, Vince, Drink, Gault&Millau, Decanter felületeken. Dr. Kosárka József Emlékdíj: A legelismertebb, nemzetközi szinten is kiemelkedő magyar borászatok kapják ezt a díjat. Idén a Sauska Pincészet részesült benne: a Wine Lovers Wine Awards 2025 versenyen hét aranyérmet nyertek, elnyerték az Év Borászata díjat, és számos külföldi elismerésük van. Sue Tolson kivételével minden nyertes jelen volt a díjak kihirdetésén.

Pohl Péter a Sauska Pincészet borásza, birtokigazgató beszélt a dr. Kosárka József díjról.

– A Sauska Pincészet legendássá vált Magyarországon. Minek köszönhetik, hogy ilyen kiváló eredményeket értek el?

– A történet a kilencvenes évek végén kezdődött, amikor Sauska Krisztián elindította a pincészetet. A szakmai elkötelezettség és a folyamatos minőségre való törekvés az alapja minden sikerünknek. A 2000-es évek elején jelent meg a Sauska márkanév a Villányi borvidéken, majd később a Tokaji borvidéken is. Az elmúlt 25 év alatt építettük fel a pincészet hírnevét. Nagyon fontos volt, hogy sokat jártunk fesztiválokra, borkóstolókra, borvacsorákra, hogy közel kerüljünk a fogyasztókhoz, és bemutathassuk a termékeinket.

– Könnyebb külföldön eladni a borokat, mint itthon?

– Nem feltétlenül, bár tény, eladni sehol sem könnyű. Többet adunk el Magyarországon, de az utóbbi években az exportunk is jelentősen nőtt, ami fontos célkitűzés. Ez segít, hogy ne csak a hazai piacnak legyünk kitéve, és a nemzetközi láthatóság is növekedett.

– Mi a sikerük titka?

– A titok az állandó szakmai elkötelezettség, a folyamatos minőségre való törekvés, és az, hogy mindig közel maradjunk a fogyasztóhoz. Valamikor az emberek csak hallottak a Sauska pincészetről, ma már a borainkat kóstolhatják is, és teljesen bele tudnak merülni a minőség élményébe.

A Zwack Kerekedőházat Szajbely Ernő bordivízió vezető és Szitnyai Zalán borkereskedő, borszakértő képviselték.

– A Zwack kereskedőcsapat kapta az év legjobb kereskedő díját, amihez gratulálok. Ha Zwack, akkor mindenkinek az Unicum jut eszébe. Önök szeretik az Unicumot?

– Hivatalból is kell szeretnünk, és valóban szeretjük is, és mindkettőnk nevében mondhatom, Zalán kollégámnak is ízlik ez a nagy tradícióval rendelkező ital – jelentette ki a divízió vezetője.

– Mit sugall a szakértelmük, mivel érdemelték ki ezt a díjat? Lehet, hogy már korábban is megérdemelték volna, és most jött el az idejük?

– Szerintem kellő szerénységgel fogadtuk ezt a díjat. Nem számítottunk rá. A cég múltja kötelez bennünket arra, hogy alázattal és szakmaisággal képviseljük érdekeinket, és természetesen a partnerek érdekeit is.

– A Zwack borok hol készülnek?

– A Zwack családnak Izabellának saját pincéje van, ez a Dobogó Pincészet Tokajban. Természetesen a száraz furmint, a késői szüret és az aszú mellett fél hektár pinot noir is található a dűlőben, ami az Izabella utca néven kerül forgalomba.

Annoni Gianni a Pomo ’d Oro étterem tulajdonosa Budapesten

– Ha olasz vagy, akkor bor. Ha olasz vagy, akkor kiváló ételek is dukálnak a borokhoz. Az éttermeiben gondolom az olasz ételekhez olasz borok is párosulnak, ahol vendégek megismerhetik Magyarországon az olasz kultúrát.

– Többé-kevésbé véletlenül kerültem ide még anno Magyarországra egy évre, és azon az egy éven át leginkább arra vártunk, hogy megérkezzen a túlélőcsomagunk. Amikor aztán egy dobozban megérkezett otthonról az élelmiszer, akkor lett az élet nagyon izgalmas a számomra. Akkoriban nem volt mobiltelefon, mindig egy igazi telefon csörgött, és akkor tudtuk, hogy érkezik a doboz. A görög barátommal láttam, hogy a pénzt általában belecsomagolták a csokiba, hogy egy kicsit nehezebb legyen azt felfedezni. Így kezdődött a kisebb egyetemi csoportunk ismerkedése. Valahogy vonzó volt, akkoriban fiatalok voltunk, elkezdtünk főzni, és mindig a legjobb volt, amikor megérkezett azaktuális doboz, hogy próbáljuk megfőzni a recepteket. Mindig mondtam a szüleimnek, hogy szeretném megvalósítani az álmaimat, és egyszer majd lesz egy bárom, egy kocsmám. A végén nem pontosan az lett, hanem étterem, de körülbelül ez volt a cél. A szakmában az örök tanulás, a kreativitás fogott meg, és az, hogy imádok enni-inni, kíváncsi vagyok, és mindig szeretném jobban megismerni a dolgokat. Szeretek az identitás rejtelmeibe is belemenni, mert felszínesen maradva nem lehet igazán érteni az olasz konyhát. Mindennap új dolgokat fedezek fel: embereket, termelőket, termékeket.

– A körülötted lévő magyar világ megérti az olasz álmot?

– Az emberek, akik a földdel foglalkoznak, teljesen más perspektívát adnak, és a borászokkal, termelőkkel természetes kapcsolatban állunk. Egy fajta energia jellemzi őket, ami elsősorban emocionális. A minőség mellett mindig arra törekszem, hogy még többet tanuljak az olasz gasztronómiáról, hogy komolyan értsem azt, és a legjobbat tudjam tovább adni.

Thummerer Pincészet, Thummerer Tamás

A Thummerer Pincészet az év pincészete lett a par excellence díjazottak között. Tudjuk, hogy a csúcson vannak, ami segíti, hogy még nagyobb ismertséget kapjanak. A boraik folyamatosan lesznek még szélesebb körben megismerhetők a borkedvelők számára.

– Mi Noszvaj, a Thummerer pincészet titka?

– Úgy gondolom, a folyamatos, stabil minőség és a magas minőséghez való ragaszkodás. Nagyobb részben kékszőlőt termelünk és vörösbort készítünk, a folyamatos telepítésekkel próbáljuk lekövetni a trendeket.

– A fehér és vörösborok közötti arányok változnak?

– Igen, korábban 80-20 százalék volt a kék- és fehérszőlő arány, most inkább 70% a kék és 30% a fehér. A fehérszőlőben az érlelt, tartalmas fehérborokat készítjük, nem a könnyed, illatos, új-zélandi stílusú irányt követjük.

– Melyik a kedvenc boraik?

– A fehérborok közül a Csillag Superior, a 2024-es tétel, nagyon jól sikerült, és nem csak ezért a kedvencem. Ez a bor sikeres történet, példa lehet mindenkinek, és bár nem kell egy év alatt eladni, a minőség megőrzése miatt két-három évig is tárolható a pincében. De meglepetésünkre az történt, hogy fél év után le kellett állnunk az eladásával, mert félő volt, hogy nem marad belőle hírmondónak sem… A vörösboraink közül bármelyiket jó szívvel ajánlhatjuk.

 Dr. Zsófi Zsolt főiskolai tanár gondolatai a borról és a borok kultúrájáról

– Ön nem középiskolás fokon beszél a borokról, és gondolom, az a cél, hogy nemcsak informálni, hanem érdekessé akarja tenni a bor világát. Mit kellene tudniuk először és legfontosabbként?

– Meg kell érteni a borokat, és szeretni kell őket. A legfontosabb, hogy a bor kultúrája komplex, és sok más területtel szinergiában van: a tudomány, a társadalom, a kultúra területeivel egyaránt. Ha egy kulturális hátteret teremtünk, a bor nem csupán egy termék, közösségi erőt is hordoz, és alkotó folyamatként az ember megmutathatja, mire képes. Olyan közösségeket hoz létre, ahol a tapasztalatokat jól lehet megosztani.

– Mit kell tudniuk a borokról azoknak, akik most ismerkednek vele? Mi a legfontosabb, amit át lehet adni a bor szeretetéhez?

– Én különösen a közösségformáló erejét emelném ki. Ha egy szakmát tanítunk a diákoknak, nemcsak a szakmai tudás elsajátítása a cél, hanem a közösségi fejlődés is. A 90-es évek óta a bor kultúrája jelentősen változott, de még mindig van tennivaló. A változás folyamatos, generációkon keresztül fejlődik, és formálódik a kultúra. Nyilván van még feladat ezen a téren, hiszen a bor ágazat egy folyamatosan fejlődő közeg. Reméljük, hogy a jövő generáció, akikért mi is dolgoztunk, részesei lesznek ennek a fejlesztő folyamatnak.

– A borfogyasztás jelenleg csökkent, ami komoly gond a borászok számára. Mit lehet tenni, hogy ez a trend megforduljon?

– Fontos, hogy ne csak fogyasztani tudjuk a bort, hanem értékelni, élvezni is. Alapvető, hogy a bor kultúráját be kell hozni a köztudatba. Ez az alap: szeretni kell a bort, és a mögötte lévő kultúrát is értékelni. Fontos, hogy ezt a fajta ismeretet és információt átadjuk a jövő nemzedékének. Tehát a bor kultúrájának terjesztése érdekében olyan termékeket kell kínálni, amelyek magas színvonalat képviselnek a magyar borágazat számára. Mindenki megtanulhatja a maga stílusát, ízlését, és megtalálhatja a kedvenc borait.

Mivel Sue Tolson nem tudott részt venni, mert Olaszországban tartózkodott, így róla szóljon az ajánlás, ami alapján a díjátadók neki ítélték az elismerést.

Szakíró kategóriában Sue Tolson lett a díjazott.

Sue Tolson angol származású, Magyarországon élő és dolgozó borszakértő, borszakíró. Eredetileg modern nyelvészetet tanult, majd fordítóként és üzleti angolt oktató tanárként dolgozott több európai országban, mielőtt érdeklődése végérvényesen a borok felé fordult.

DipWSET végzettséggel rendelkezik, Master of Wine hallgató. Vinitaly International Italian Wine Expert, vagyis az olasz borok egyik elismert szakértője.

Rendszeresen publikál többek között a WineSofa, a Vince, a Trink, a Glug és a Decanter felületein. Széles körben bírál borversenyeken Magyarországon és nemzetközileg is, különösen a közép- és kelet-európai régióban. 2026-tól a Decanter World Wine Awards új bírái között szerepel.

Fotó: Dékány Tibor

„Barangold be a szőlőt, hallgasd a sztorikat, koccints velünk a kőfejtő teraszán vagy a pincénkben! Legyen ezerjó élményed nálunk – programok, kóstolók, mosolyok garantálva.

Mert: Van még benne – bugi!”

Mindaz, amit feljebb olvashatott, olvashattál kedves borbarát, az nem más, mint Miklós Csabi. Csak igy Csabi, a Csaba meg legyen az anyakönyvezők baja.

Csabi fiatalon berobbant a borászok élvonalába, fiatalként már jegyezték. Folytatta az apa példáját, de kicsit másképp, közvetlenebbül, kötöttségektől mentesen. Így nem véletlen, hogy figyelni kellett, kell rá! És ráadásul kiváló borokat készít(enek)!

Mert ő a Miklós Csabi. Ismerjék meg jobban az alábbi interjúban!

 – Berobbantál a borvilágba kiváló boraidnak köszönhetően, ami tulajdonképpen apai örökség volt. Visszatekintve az eltelt hosszú évekre: megérte? Nem lett volna jobb népművelőnek, boltvezetőnek, sebésznek, vagy bármi másnak lenni?

– Ha Móron születsz, a szüleid birtokában van egy kisebb szőlőterület, ráadásul kertészeti főiskolát végzel, kertészmérnök leszel szőlészeti szakirányon, akkor valójában ez adja magát: a bor világában keresed a szerencsédet. Nekünk abból a szempontból szerencsénk volt, hogy egy nagyon jó időszakban léptünk be a magyar borpalettára. Ez hatalmas mázli volt, és köszönhetően a környezetnek, a fogyasztók kíváncsiságának jutottunk el oda, hogy ma már valóban széles körben ismernek bennünket. Én nem terveznék mást a borászaton kívül. Boldogan vagyok borász, boldogan vagyok borász Móron, boldogan vagyok borász Közép-Európában – számomra ez így van rendben.

– Ha visszatekintünk a kezdetekre, a pár palacknyi borral induló időszaktól eljutottál odáig, hogy immár a neved komoly súllyal szerepel a borvilágban. Mennyire volt rögös ez az út?

– Nem volt különösebben rögös. Rengeteg jóindulatot, segítséget és támogatást kaptunk. Természetesen nem volt mindig egyszerű: vannak pillanatok, amikor az ember elfárad, de ez annyira szép szakma, hogy mindig van miből erőt meríteni.
A vendégek őszinte mosolyából, az ízélményekből, a táj szépségéből, a szőlő vitalitásából, a szeretteink szeretetéből – mindig van miből töltekezni. Voltak hullámhegyek és hullámvölgyek, de soha nem jutottam el oda, hogy komolyan felmerüljön bennem: más utat kellene választanom.

– Nem véletlenül említettem a „népnevelést”, hiszen közösséget is építesz magad köré. Vannak, akik nálad tanulják a szakmát, például az egyhetes bentlakásos programok keretében. Mennyire fontos számodra ez a szerep?

– Nagyon fontos. Úgy gondolom, hogy nemcsak a borfogyasztást és annak kultúráját kell népszerűsítenünk, hanem magát a szőlőtermesztést is. Fontos, hogy megmutassuk ennek a munkának az örömét, és közelebb vigyük az emberek lelki világához azt.
Ez a szakma kevesek számára ismert igazán, pedig gyönyörű: látod a munkád eredményét, és ezzel az eredménnyel örömet tudsz szerezni másoknak. Ha valaki azt látja, hogy szőlőt termelek, bort készítek, és ezzel boldogságot adok, akkor ez így kerek történet. Nemcsak a borfogyasztás kultúrájára kell figyelnünk, hanem arra is, hogy az alapját jelentő szőlőtermesztést megszerettessük, és a fizikai munka tiszteletét elfogadtassuk az emberekkel. Sokszor ennek nincs meg a megfelelő becsülete, pedig óriási érték. Termelőként felelősségünk van ebben.

– A bor kultúrája a rendszerváltás utáni időszaktól napjainkig hatalmas fejlődésen ment keresztül. Hol tart ma a magyar borkultúra? Ott van, ahol kellene?

– Rendkívül jó irányban haladunk. Elég végig sétálni egy borfesztiválon, megnézni a standokat, a borok minőségét, a csomagolást, és azt, milyen kérdéseket tesznek fel a fogyasztók. Ma már nem ott tartunk, hogy vörös vagy fehér, évjáratokat, dűlőszelektált borokat, házasításokat kérnek, tudatosan étkeznek. Nem kérdőjelekkel a fejükben, hanem gondolatjelekkel és felkiáltójelekkel. Szerintem nagyon jó irányban van a magyar borkultúra.

– A friss szellemiséged mekkora szerepet játszik a sikeredben? Elég önmagában ehhez az általad készített bor, vagy szükség van a sajátos hozzáállásodra is?

– A bor beszéljen magáért, de kell egy alapattitűd. Hinned kell abban, hogy a tevékenységeddel, a hozzáállásoddal értéket tudsz teremteni, és hogy ez az érték a jövőbe mutat. Amikor nehéz, akkor is vidáman kell hozzáállni, mert tudnod kell: a fáradtság nem tart örökké. Kell a friss, lendületes szellem, néha tudatosan egy kicsit muszáj rózsaszínben nézni a világot, mert önmagában a szaktudás nem lenne elég.
Ez a kettő együtt működik: a szakmai alap és az a mentalitás, hogy hiszel az értékteremtésben és az ezzel járó alkotás örömében.

– Az, hogy apa vagy, mekkora töltetet ad ez neked? Inkább visszafog, vagy még több erőt ad?

– A gyerekek léte hatalmas öröm az életünkben, óriási ajándék! Hiszem, hogy ha szőlőbirtokon nőnek fel, akkor egy kicsit mást fognak látni ebből a világból. Nem jobbat vagy többet – mást. És ez óriási lendületet ad annak a munkának és szakmaiságnak, amiben most és minden áldott nap benne vagyunk.

Április 11-én ismét Budapestre költözik egy napra a Badacsonyi borvidék, hogy 15. jubileumialkalommal ünnepelje az immár nagy hagyományokkal bíró Badacsony New Yorkban borvidéki seregszemlét a New York Palota Róma termében. Az esemény keretében a világhírű Wachau borvidék központja, Weissenkirchen, és Badacsonytomaj testvérvárosi együttműködési megállapodást írnak alá. A rendezvény díszvendége pedig az Európa
élvonalába tartozó Wachaui borvidék, s ezen belül Weissenkirchen lesz.

Rekordszámú kiállító és wachaui borászatok a jubileumi Badacsony New Yorkban

Az eseményen különleges ünnepi hangulat várja a látogatókat: az impozáns  New York Palota Róma termében a badacsonyi borászok bemutatják mestermunkáikat, mellettük a helyi turisztikai szolgáltatók, termelők és kézművesek is jelen lesznek, valamint a díszvendég borvidékről tíz wachaui borászat is képviselteti magát. A Badacsonyi Turisztikai és Borút Egyesület szakembereinek koordinálásával, valamint a badacsonyi borászok aktív közreműködésével immár tizenötödik alkalommal megrendezésre kerülő, számos borászatot, kiállítót és magas színvonalú szakmai programokat felvonultató rendezvény évről évre egyre több látogatót vonz a gyönyörű New York Palotában.

Történelmi megállapodást köt a Badacsonyi borvidék

Badacsonytomaj város polgármestere, Hartai Béla és a város képviselő-testületének támogatásával, a Badacsonyi Turisztikai és Borút Egyesület, illetve Németi Sándor Par Excellence a Magyar Borkultúráért díjas borszakíró, a WineArtCulture alapító főszerkesztője közbenjárásával a világhírű Wachau borvidék központja, Weissenkirchen, és Badacsonytomaj testvérvárosi együttműködési megállapodást írnak alá. A hazai borkultúra számára az egészen rendkívüli, történelmi jelentőségű és példa nélküli szövetség hivatalos aláírására a rendezvény keretében kerül sor a sajtó jelenlétében a New York Palotában. Az esemény fővédnöke Dr. Navracsics Tibor, közigazgatási és területfejlesztési miniszter, védnöke pedig Hartai Béla, Badacsonytomaj város polgármestere.
„Badacsonytomaj méltán viseli a bor és a szőlő nemzetközi városa címet: a tanúhegy bazaltsziklái alatt elterülő ültetvények, a kiváló borászok és a sokszínű pincészetek évről évre szervezett bortúrákon, borheteken és szüreti programokon mutatkoznak be a látogatóknak. A 'Badacsony New Yorkban' rendezvény célja, mely minden évben egy új ajtót tár ki - úgy a szakmai, mint a laikus érdeklődők előtt, hogy a borvidék értékeit szélesebb közönség elé
tárja. A borok megkóstolásával a vendégek nem csak az érzékszerveiket örvendeztetik meg, hanem érezhetik a minden egyes kortyban benne rejlő múltat, az évszázados tapasztalat végeredményét. Kiemelném a Badacsonyi Kéknyelűt, amely nagy örömünkre tavaly bekerült a Hungarikumok sorába, így még nagyobb hangsúlyt szeretnénk fektetni ennek a kuriózumnak számító borfajtának a népszerűsítésére. Polgármesterként kötelességemnek tartom, hogy városunkat népszerűsítsem, megőrizzem és ápoljam a hagyományokat, hogy
minőségi rendezvényeket szervezzünk – a New York Palotánál nem is találhatnánk méltóbb helyet ennek a rendezvénynek. Nagy öröm számunkra, hogy a testvértelepülési kapcsolat kialakításának előkészületei után mostanra eljutottunk oda, hogy ennek a megállapodásnak pontot tegyünk a végére, hiszen a folyamat során kiderült, hogy mindkét fél számára tetsző és gyümölcsöző kapcsolat jöhet létre. Úgy gondoltuk, hogy a New York Palotában zajló éves, idén 15. jubileumát ünneplő rendezvény a legmegfelelőbb alkalom ennek a megállapodásnak az ünnepélyes aláírására. Hiszünk abban, hogy az évtizedek alatt szerzett tapasztalatok és jó gyakorlatok egymással való megosztása mindkét fél számára előremutató lehet, azokat kamatoztatni tudjuk az
idegenforgalom terén és a borvidék felvirágoztatása során, valamint egymást kölcsönösen segítve új kapcsolatok és szoros barátságok születhetnek.” – mondta Hartai Béla, Badacsonytomaj város polgármestere, a rendezvény védnöke.

Különleges, egyedülálló mesterkurzus

Idén a testvérvárosi együttműködési megállapodáshoz igazítva egy egyedülálló és különleges mesterkurzus, BADACSONY X WACHAU – BOROK ÉS ÍZEK BARÁTSÁGOS PÁRBAJA címmel színesíti a jubileumi rendezvényt 16 órai kezdéssel: a vakkóstoló során kiválasztott legjobb badacsonyi borokat Dr. Csizmadia András, a BorSchola alapítója és vezetője, főiskolai docens (BGE), tanár, szakújságíró, borszakértő, a Magyar Bor Akadémia tagja mutatja be, míg a weissenkircheni borokat Németi Sándor, Par Excellence a Magyar Borkultúráért díjas borszakíró és borszakértő, a WineArtCulture alapító főszerkesztője. A kiváló ételeket pedig Wolf András, a New York Kávéház, A Séf Asztala és a Gundel Étterem executive séfje készíti el, majd mesél róluk a mesterkurzus során.
„Hihetetlen, hogy már eltelt tizenöt év. Kevés országos rendezvény maradt fent az azóta eltelt időben, ezért is nagyon büszkék vagyunk, hogy évről évre egyre nagyobb sikerrel és növekvő kiállítókkal kerül megrendezésre a borvidéki seregszemle. Idén rekordszámú, 42 kiállító lesz a rendezvényen, szinte minden badacsonyi borászat képviselteti magát. Ez óriási siker. Fantasztikus, hogy a 15. jubileumi eseményre sikerült összehozni a testvérvárosi együttműködési megállapodást. Ez egyedülálló, példamutató kezdeményezés nemcsak
Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is. Ez nemcsak azt jelenti, hogy tudunk egymástól tanulni, ellátogatni a másik borvidékre gyakorlatozni, megismerni a kinti borászatokat és egymás kiállításain részt venni, hanem megnyitjuk egymás kapuit az idegenforgalomra, turizmusra, és megismertetjük Wachau-val is a Badacsonyi borvidéket. Számtalan lehetőségeket rejt hosszú távon ez az együttműködés, mely élő bizonyítéka annak, hogy bormarketinget így is lehet építeni. Hiszem, hogy az ilyen jellegű eszközök, megállapodások és ötletek - főleg a boreladások szempontjából ilyen vérzivataros időkben - aranyat érnek. Egy rendhagyó és megismételhetetlen jubileumi rendezvény előtt állunk, rekordszámú badacsonyi kiállítóval, amelynek keretében neves, világhírű wachaui borászatok is jelen lesznek, illetve izgalmas mesterkurzussal is várjuk a látogatókat.” – emelte ki Váli Péter, a Váli Birtok tulajdonosa és borásza, a Badacsony New Yorkban esemény szervezőbizottságának az elnöke.

Badacsony borkészítés és turisztikai desztináció szempontjából Wachauhoz hasonlóan kivételes adottságokkal rendelkezik, így a két település közötti nemzetközi együttműködés elmélyítése és a szakmai kapcsolatok bővítése mindkét fél számára kiemelkedő perspektívákat kínál. A szoros kapcsolat célja a turizmus fejlesztésének erősítése az egyedülálló, határokon átnyúló borturisztikai együttműködés népszerűsítése révén, amely összeköti Magyarország és Ausztria két meghatározó borvidékét – Badacsonyt és Wachaut, s ezen belül Weissenkirchent és Badacsonytomajt.

„A bor a hagyományaink, a kultúránk része, mely összeköt, közösséget teremt, valamint határokon átívelő barátságokat és nemzetközi kapcsolatokat épít. Erre jó példa az aláírásra kerülő testvérvárosi együttműködési megállapodás. A szakmai tevékenységemből adódóan, valamint a családi kapcsolataim révén az elmúlt években nagyon jó kapcsolatot sikerült kialakítanom a Wachau borvidékkel, ezen belül Weissenkirchen településsel, a borvidéken tevékenykedő borászatokkal, szakmai szervezetekkel. Szoros együttműködésben a Badacsonyi Turisztikai és Borút Egyesülettel néhány éve közösen dolgozunk a borvidék érdekében, így amikor a beszélgetéseink alkalmával felmerült a gondolat és igény, hogy szorosabb kapcsolatot kellene kialakítani a két borvidék között, nagy örömmel kezdtem el az előkészítő munkát, Hartai Béla polgármester, a város képviselő-testületének, illetve a Badacsonyi Turisztikai és Borút Egyesület támogatásával. Rengeteg energiát és időt
fektettem be a projekt létrejöttébe, és hiszem, hogy ez a történelmi megállapodás egy gyümölcsöző kapcsolatot fog eredményezni. Nagy megtiszteltetés, hogy a két település között borszakmai nagykövetként segíthetem a továbbiakban ezt az együttműködést.” – tette hozzá Németi Sándor.

Badacsony New Yorkban 2026

IDŐPONT: 2026. április 11. (szombat)

HELYSZÍN: Budapest, New York Palota, Róma terem (1073 Budapest, Erzsébet körút 9. New York Palace)

PROGRAM: 14:30 és 17:00 óra között a kiállítók meghívásos alapon a szakmai partnereket és a sajtó képviselőit fogadják, akik számára a belépés ingyenes. Ezt követően 15 óra után kapunyitás a nagyközönség számára, minden borkedvelőt vár az exkluzív, jubileumi kóstoló.
ELŐVÉTELES JEGYÁRAK
Normál belépőjegy: 14 900 Ft
Hallgatói belépőjegy (érvényes diákigazolvánnyal): 12 900 Ft
Megvásárolható 2026. április 10. éjfélig online. A belépőjegy a helyszínen korlátlan
borkóstolásra jogosít!

Tokaj. Ha ezt hallod, rögtön a borok ugranak be, amelyeknek éppolyan történelmük van, mint a történelmi Borsodban a Rákócziknak, és sokan másoknak. És ha Tokaj és borok, talán nem túlzás azt állítani, hogy az első az egyenlők között, a Szepsy pincészet és persze Mád.

Ifj. Szepsy István, aki maga az alma, amelyik nem esett messze a fájától, mert édesapja, idősebb Szepsy István csodás örökét folytatja, és immár apa és fia együtt készítik a jobbnál szebb borokat. Vele beszélgettünk, még korábban, de most „világra segítem” e beszélgetést…

– Gratulálok a sikereitekhez. Nemcsak Magyarországon, hanem Európában is – sőt, talán világszinten is – jegyzik a neveiteket abban a tokaji borkategóriában, amelyért elismernek benneteket. Ez inkább jó érzés, vagy inkább felelősség?

– Nyilván ez egy enyhe túlzás, de az biztos, hogy vannak olyan országok, ahol már évtizedek óta jelen vannak a boraink. Édesapám több mint harminc éve kezdte el tudatosan bemutatni Tokajt belföldön és külföldön is. Ugyanakkor nagyon sok munka kell ahhoz, hogy a világ valóban megértse, mit jelent Tokaj. Tokaj mindig is Tokaj volt – még akkor is, ha volt egy közel ötvenéves időszak, amikor főként az orosz, illetve szovjet piacra készültek olyan borok, amelyek nem közelítették meg a mai minőséget.

– Mi a titka annak, hogy a Szepsy Pincészet már több mint harminc éve egyenletesen a csúcson van?

– Azt gondolom, hogy Tokaj adottságai eleve kijelölik az irányt. Egy olyan történelmi borvidékről beszélünk, amely rendkívüli természeti adottságokkal rendelkezik. Itt olyan gyümölcs terem, amelyből egészen egyedi karakterű borokat lehet készíteni.
A filozófiánk lényege az, hogy a termőhelyi sajátosságokat minél tisztábban és hangsúlyosabban mutassuk meg. Nem kell feltalálni semmit a borászatban – viszont ami valóban unikális, azt torzítás nélkül kell bemutatni. Ugyanúgy, ahogy egy kivételes alapanyagú ételnél sem szabad elfedni az ízeket.

– A jó borhoz gyakran emlegetik a „szentháromságot”: termőhely, szőlő, borász. Nálatok mi a döntő tényező?

– A Szepsy Pincészet legnagyobb erőssége szerintem az, hogy édesapám olyan termőhelyeket és parcellákat fedezett fel, amelyek különösen magas koncentrációra képesek. A borászatunk inkább felismerés kérdése, mint technológiai bravúr. Nincsenek olyan borászati trükkjeink, amelyeket máshol ne tudnának alkalmazni. A különbséget a termőhelyi alapok adják: vannak dűlők, lejtők, ahol a koncentráció egészen kivételes.

– Édes vagy a száraz Tokaj áll közelebb hozzád?

– Azt gondolom, hogy Tokajnak egyetlen igazi csúcsbora van: az aszú. Ugyanakkor természetes módon, már több mint húsz éve megjelent a borvidéken a teljesen száraz bor kategóriája is. Korábban is létezett, de a 21. században lett igazán hangsúlyos. A száraz borok ma Tokaj legdinamikusabban fejlődő kategóriáját jelentik, és megmutatják, hogy a borvidék mennyire sokoldalú. Mindezzel együtt azt az egyediséget, amit a tokaji aszú képvisel, semmi más nem tudja pótolni – Tokaj világhírét továbbra is ez alapozta meg.

– Miben más a fiú, mint az apa?

– Természetesen sok a hasonlóság, és vannak dolgok, amelyeket máshogy gondolunk. De a család – a nővérem, az öcsém és én – alapvetően egy irányba gondolkodik Tokaj jövőjéről. A kilencvenes években az volt a kérdés, hogy mi legyen Tokaj jövőképe. Ma már tudjuk, mik az értékeink. A kérdés inkább az, hogyan tudjuk ezeket a mai gazdasági és nemzetközi környezetben a világnak megmutatni.

– Az év 52 hetéből ragadjunk ki egy vasárnapot: mi kerül a családi asztalra, és milyen bort bontotok hozzá?

– Nagyon szerencsésnek mondhatom magam: az 52 vasárnapból körülbelül 47 alkalommal együtt ebédel vagy vacsorázik a család. Klasszikus az ízlésünk.
Libamájhoz vagy kacsamájhoz a szamorodni a kedvencünk, édesanyám pedig kiváló ételeket készít. Az aszú leggyakrabban a vacsora lezárása – önmagában fogyasztjuk, desszertként. Ha mégis társítjuk, akkor leginkább sajttal. Vagy - egy szivarral. Inkább azzal.

A magyar palackos borok exportadatai 2022 óta folyamatos emelkedést mutatnak a nemzetközi recessziós nyomás ellenére: pozitív trendek rajzolódnak ki fontos mérőszámokban.

Egy évfordulót követően érdemes visszatekinteni és mérleget vonni, pontos mérőszámok alapján vizsgálni egy-egy szektor teljesítményét. „A Magyar Bormarketing Ügynökség 2023 elején pontos stratégia mentén kezdte meg működését, amelynek köszönhetően a borszektort sújtó globális szintű válságok ellenére a KSH adatai alapján pozitív trendek kezdenek kirajzolódni a magyar bor teljesítményét mutató fontos mérőszámokban!” – emelte ki Rókusfalvy Pál, nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos.

Világpiaci fogyasztási trend és a magyar export viszonya – miközben a világ borfogyasztása 2023-ról 2024-re 3,1%-kal csökkent, a magyar borexport jelentősen, 15,5%-kal növekedni tudott (2023: 1,12 millió hl, 2024: 1,29 millió hl). Értékben a növekedés még ennél is nagyobb volt: a magyar borászatok exportból származó bevétele 17,9%-kal emelkedett (2023: 113,5 millió EUR, 2024: 133,8 millió EUR), amely a magasabb értékesítési áraknak volt köszönhető.

Örvendetes, hogy ez a pozitív trend tartja magát, hiszen 2025-ben 40,3 millió liter palackos bor került kivitelre, ami további 4,5%-os növekedés 2024-hez képest. A palackos borok exportja tehát 2022 óta folyamatosan bővül. A Magyar Bormarketing Ügynökség kiemelt célpiacai közül Németország teljesített a legjobban 2025-ben, itt az értékesített palackos borok mennyisége 11%-kal, értéke 22%-kal nőtt, az átlagárak mintegy 10%-os növekedése mellett.

Az export értékelése szempontjából lényeges tényező a kivitel szerkezete, amely szintén tovább tudott javulni: a nagyobb hozzáadott értékű palackos borok mennyiségi részaránya a lédighez képest a teljes borexporton belül évről évre nő. A palackozott borok aránya 2022-ben még csak 30%, 2025-ben már 37% volt.

Különösen fontos eredmény, hogy a magyar borexport teljesítménye a világtrenddel ellentétesen mozdult el. A nemzetközi borfogyasztás csökkenése mellett elért bővülés azt jelzi, hogy a „Magyar Bor” márkát építő, valamint az exportértékesítést támogató kampányok és piaci aktivitások kézzelfogható eredményeket hoznak. A magyar bor a globális recessziós nyomás ellenére is képes volt erősíteni külpiaci pozícióját.

Termelés – jó hír, hogy a hazai termelés 2024-es csökkenése után (2023-ról 2024-re: -8,1%, 2,69 m hl), az összesített adatok alapján a 2025-ös termés ismét eléri a 3 millió hl körüli, elmúlt 10 éves átlagot. Ez stabil alapot adhat ahhoz, hogy 2026-ban az értékesítés és az exportteljesítmény tovább erősödhessen.

A Magyar Bor márka ismertsége – a Magyar Bormarketing Ügynökség belföldi kampányai 2025-ben is folyamatos jelenlétet biztosítottak a Magyar Bor márkának, a lehető legszélesebb közönséget megszólítva. A márka ismertsége az év közben lezajlott arculatfrissítést követően is stabil, így összességében elmondható, hogy a kampányok megfelelően biztosítják a márka felismerhetőségét és a magyar bor folyamatos kommunikációját, különösen a stratégiailag is fontos célcsoportok körében.

„A fenti adatok bizakodásra adnak okot, és arra sarkallnak bennünket, hogy a stratégiát követve, világos üzenetekkel piacot kell építeni, minden erőforrást erre kell fordítani!” – hangsúlyozta Rókusfalvy Pál, aki mondandóját velősen úgy összegezte: „most piacot építünk, nem pincét!”

Forrás és fotó: Bor és Piac

Földi fotó: Borsmenta

Mint tudott, januárban rendezték meg Székesfehérváron a XI. Nagy Fehérvári Bormustra keretén belül a Magyar Borszakírók Köre Top 12 Magyar Bor Nagydíj díjátadó ünnepségét. Mindkét győztes a Balaton borvidék képviselője, a legjobb fehér bor – Földi Bálint – és a legjobb vörösbor nagydíj - Barabás Barna – készítőjével készült interjút olvashatják az alábbiakban.

Földi Bálint: Kéknyelű 2024 (Badacsony)

- Fiatal borász vagy. Mikor, hol és miért vágtál bele az új, a borász élet adta izgalmas nagy kalandba?  

- Az Általános Vállalkozási Főiskolán (ÁVF, azóta már IBS) végeztem 2008-ban. Az akkori barátnőm (azóta már feleségem) családja - akik több mint 100 éve termelnek bort egy pici badacsonyörsi szőlőskertben -, és a TV-ben véletlenül látott id. Figula Mihály interjú hatására döntöttem úgy, hogy borász szeretnék lenni. Mivel szerelmese vagyok a Balaton-felvidéknek, és amúgy is itt képzel(t)em el az életem, úgy gondoltam, logikus lenne egy olyan szakmát megtanulni, amivel a környékben el is lehet helyezkedni. Így 2009-ben kezdtem el a Kertészeti (akkor épp Corvinus) Egyetem szőlész-borász szakmérnök képzését, amit 2011-ben végeztem el. Ez után rögtön a borász szakmában kezdtem el dolgozni, pincemunkásként. 

 - Ó, mily sok jó bor terem Badacsonyba - mondja a dal. Milyen terroir, és egyéb lehetőségek teszik lehetővé ott az ó, mily sok jó bort...?

- A Balaton közelsége, a vulkanikus, vagy nem vulkanikus szőlőhegyek talaja és mikroklímája, a velünk élő több ezeréves szőlő és borkultúra, és nem utolsó sorban az itt termesztett szőlőfajták. 

 - A Kéknyelű azonos a Badacsony bor történelmével, a te szíved csücske is ez. Miért érzi jól magát a Kéknyelű Badacsonyban, és miért pont ez a szíved csücske?

- A Kéknyelű régi magyar borfajta, most már hivatalosan is Hungarikum, és Badacsonyikum szőlő. Nem könnyen termeszthető, nagyon kényes a talajra, annak vízellátottságára, összetételére, fekvésére és kitettségére. Nagy a melegigénye, de a túl nagy kánikulában hősokkot kaphat. Ráadásul nőivarú (önmagát beporozni nem képes) fajta, így porzó fajtára is szüksége van. Emiatt az éves termésátlaga is ingadozó. Borának kiemelkedően magas a kálium tartalma, ezért a szőlőnek is magas a kálium igénye, amiben a bazaltos (bazanites) talaj gazdag. Ezek miatt érzi nagyon jól magát Badacsonyban, és kevésbé másutt. Csak a számára legjobb fekvésű területekre érdemes telepíteni, azt viszont kiemelkedő minőségű borral hálálja meg. Ez így együtt már nagyon izgalmas és kihívásokkal teli számomra, ráadásul volt szerencsém egy-két nagyon szép Kéknyelűt kóstolni, amelyek szintén a fajta felé irányították a figyelmemet.

 - Mit jelent számodra, hogy fiatalon a borodat választotta meg a Magyar Borszakírók köre az esztendő legjobb fehér borának?

- Nagy öröm ez, de annak még jobban örülök, hogy egy Kéknyelű lett a kiválasztott bor! Így ez az általunk nagyon szeretett fajta is reflektorfénybe kerül kicsit.

 - A Balatoni borvidék egyre inkább kacérkodik a kékszőlők telepítésével, vörösbor készítéssel. Milyen terveid vannak ezt illetően?

- Nincsenek egyelőre ilyen irányú terveim, elsősorban fehér borokat készítőnek tartom magam, és ha bővítenék a fajtaválasztékomon, azt régi magyar fehér szőlőfajtákkal tenném. 

 - Milyennek látod magad és a borászatod 10 év múlva?

- "Jósolni nehéz, különösen, ami a jövőt illeti." - ismeretlen dán szerzőtől való e mondás. Milyennek szeretném látni magamat? Elsősorban egy 10 és fél éves boldog és egészséges kisfiú boldog és egészséges apukájának. Ami a szakmai terveket illeti, szeretném a boraim minőségét tovább emelni, esetleg egy-két új szőlőfajtával bővíteni a szortimentet. A boraim stílusában nem szeretnék változtatni, a mennyiségi növekedés pedig anyagi nehézségekbe ütközik. Meglátjuk, milyen lehetőségeket, változásokat hoz majd ez a következő 10 év!

Vörösbor: Zelna Borászat: Peregrina 2021 (Balatonfüred-Csopak), Barabás Barna

- Mi vezetett téged a borok világába, mikor és miért döntöttél úgy, hogy igen, ez lesz az életem középpontjában?

- Gyerekkorom óta a nagyszüleim nyomdokaiban szerettem volna járni.  A mezőgazdaság és annak kihívásai vonzottak, szeretem a nagy feladatokat, főleg a tervezés és a kezdeti szakaszokat, amikor még kilátástalan minden, ott vagyok igazán elememben. Erre felfigyelt Lilla nagyapja (Zettwitz Sándor) is, akinek ugyancsak szívügye volt a szőlő és a bor itt Balatonfüreden, Nagy szerencsénk volt, hogy a családunk teljes támogatásáról biztosított minket és azóta is segítik munkánkat. Ebben az időben már megvolt a borász diplomám, így egy tavaszi látogatás alkalmával Lillával a területbejárás végeztével eldöntöttük, hogy belevágunk. 

- Balatonfüred a Balaton északi oldalának a „fővárosa". Mi jellemző Füred és Csopak terroirjára, mennyire segíti a borászok „művészetét", lehetőségeit?

-  Véleményem szerint a legizgalmasabb fehérborok innen kerülnek ki, ugyanis Magyarország talajtani csodáján gazdálkodunk. Mészkő formációk, vörös földek, vulkanikus területek, homok minden megtalálható itt.

- Téged a borszakírók a vörösbor kategóriában e hon legjobb vörösbora díjával tüntettek ki.  Fiatalemberként mit adhat neked eme elismerés?

- Eddigi talán legnagyobb sikerünk egy nem várt kategóriából, hiszen, mint ismeretes olaszrizlingben vagyunk nagyon erősek. Motivációt ad, hogy még több figyelmet szenteljünk vörösborainkra. Kezdetben az volt ötletem, hogy legyünk a Balaton vörösboros borászata, aztán elkészítettem az első olaszrizlingemet...

- A Balaton ősszel (Vörös Balaton) rendezvény egyik témája volt, hogy a kékszőlő otthona lehet-e a Balatoni borvidék? Szerinted ez már valóság, vagy ez még a jövő útja? Bár a díjaddal már nyomatékosítottad, hogy „megágyazott” a természet a vörösboroknak is...

 - Egyre nagyobb jelentősége lesz a vörösboroknak a borvidéken, remélem ezzel mi is hozzá tudtunk járulni.

- A Peregrina 2021 fantázianevet viselő boroddal nyertél, ami Merlot és Syrah házasságából született. Mit kell tudni róla, azon kívül, hogy elegáns?

- A Peregrina jelentése: vándor, idegen. Ezt a nevet kapta a két új vörösborunk egyike, utalva a megtett út történéseire és a jövőben kiaknázható lehetőségekre. Igazán kivételes tétel Merlot és Syrah házasításából. Pohárba töltve mély bíborszínű. Illata feketecseresznye, érett szilva jegyeit hordozza egy csipetnyi borssal. A szájban szépen fokozatosan teljesedik ki. Ízében étcsokoládé és visszafogott füstösség az uralkodó. A Peregrina limitált elérhetősége okán különleges, egyedi sorszámozott palackban rendelhető meg, igény esetén gyűjtői, faládás kivitelben. Certifikáltan BIO tétel.

- Milyen távlatot gondolsz a borvidéketeknek, tekintettel a felmelegedésre, a legújabb szőlőbetegségre? 

- Edukálni és támogatni kell a szőlőtermelőket, mert nincsen jó állapotban a borvidék és a szakmai szigor sem általánosan jellemző. Ha sikerül megőrizni a termőültetvényeket, akkor fejlődhetünk tovább, ha nem akkor gazdaságtalanná fog válni a termelés itt és egész Magyarországon. A 2026-os év sorsdöntő év lesz a boroknak e honban.

Zelna fotó: Partlap