Ha azt mondod Villány, azt mondom bor. Ha azt mondod bor, azt mondom – például – Bock József. Akinek bár ez a becsületes neve, de a többség mégis Bock Józsinak mondja. Kellő tisztelettel. Mert Bock József (Józsi) minden tiszteletet megérdemel! Az életművéért. Nem csoda, hogy életmű díjat kapott, a sok, sok elismerés, megannyi arany és nagy arany díja mellett. Olvassák hát a vele készült interjút!

- A bor ABC elején mindjárt ott a b, azaz a Bock „betű”. Hosszú évtizedek óta uralod a piacot, mi a titkod?

- Nincs titkom. Azt, amit örök életemben csináltam, igyekeztem becsülettel, a legnagyobb szorgalommal, a legnagyobb hozzáértéssel tenni. Amikor 1981-ben rám szakadt a szőlőbirtok - ami akkor még egy hektár sem volt -, az egész család, az édesanyám, a feleségem, a gyerekek, mindenki besegítettek, akkor találkoztam a nagy ismeretlennel, hogy mi is a mezőgazdaság, a szőlőtermesztés, a borkészítés? Akkor már iszogattam bort, igaz, 19 éves voltam, amikor az első korty nemes nedű lecsorgott a torkomon. Rájöttem, hogy a szőlő művelését, a bort miért csinálják szívesen az emberek? Mert a munka gyümölcsét, a készterméket, azaz a bort, azt nemcsak inni, de élvezni lehet, kell.

- Mit, miért?

- Azért, mert öröm a bor ivása a beszélgetéskor, jó fogyasztani finom ételekhez, ebédhez, vacsorához. Láttam, éreztem, tapasztaltam, hogy bor nélkül nem egészen színes az élet, de a bor fogyasztása után minden szebb lesz. És nem a nagy mennyiségről, hanem a minőségi ízekről beszélek! Voltak eltökélt borivó barátaim, és az ő példájuk nyomán borfogyasztóvá váltam. Ennek lett az eredménye a szőlő, az ott végzett munka szeretete, tisztelete, a bor készítésének az öröme. Az is segített, hogy az első borom mindjárt helyi, megyei, országos versenyeken aranyérmes lett. Ettől hatalmas lendületet kaptam, nagy lelkesedéssel folytattam a munkámat, és 1992-re már 4 hektárra nőtt a szőlőbirtok. Azt gondoltam - akkor -, hogy 15 hektárnál nem akarok majd többet, mert annyit talán meg tudok művelni.

- Aligha jól gondoltad, mint később kiderült...

- Igen, vagyis nem, mert mégis változott minden. Ugyanis 1994-ben elkezdtem beruházni, amit muszáj volt megtenni, mert bekerültem a budapesti gasztronómiába, igaz, addig csak Baranya megye szállodáiban voltam jelen, és Németországban egy, két helyen. Ezért egyre sürgetőbbé lett a bővítés, mert mind több bort kellett szállítanom, ezért több és több szőlőterületet vettem. Ezeket egy, két éven belül kivágtam, és a saját elképzelésem szerint telepítettem újra, az általam gondolt fajtákkal. Az első időszakban volt, hogy vettem egy fél hektár szőlőt, abban volt cabernet sauvignon, franc és merlot. Rájöttem, nem kell ezt elaprózni, és amikor újabb területeket vásároltam, olyan fajtát telepítettem rá, ami mellette volt, így nőtt az adott fajták nagysága. Ma már közel 100 hektárnyi ültetvényünk van, a fejlődés folyamatos volt, főleg 37, 38 éves koromtól vitt a lendület előre. Soha nem fáradtam el, mert nagyon szerettem azt, amit csináltam.

- Szakember lettél, de előtte másfajta szakember voltál, ugye?

- Igen, 1992-ban még gépésztechnikusként az üzemben dolgoztam, művezető voltam, gyártás előkészítő, azt is örömmel, lelkesen csináltam. De 1992-ben döntenem kellett, hogyan tovább? Marad az üzem, dolgozok tovább az iparban, vagy váltok, és a mezőgazdaság jelenti életem új irányát? A mezőgazdaságot, a szőlészetet, a borászatot választottam, most már elmondhatom, hogy jól tettem!

- Elégedett vagy azzal a borásszal, akit úgy hívnak, hogy Bock József...?

- Igen, és ez nem fennhéjázás a részemről, ugyanis mindig, mindent úgy csináltam, hogy elégedett legyek magammal. Vagyis a termékeimmel. Mindig feladtam magamnak a leckét, ma is tízen órákat dolgozom a szőlőben, a pincében, szóval a munkahelyemen. Este ötig egy korty bort sem fogyasztok, amikor borokat, házasításokat rakunk össze, azt mindig 5 óra után csináljuk, én csak ekkor tudok ráhangolódni e tevékenységre. Az külön öröm a számomra, hogy a lányom és a fiam velem dolgozik, de mellettük is jó munkatársaim vannak, de erre szükség is van. Mert körülbelül a vásárolt mennyiséggel 160 hektár szőlőt dolgozunk fel, igaz, csak olyanoktól veszünk gyümölcsöt, akikkel régi kapcsolatunk van, biztosra megyünk és nem „zsákba szőlőt” vásárolunk. Bármilyen évjárat is legyen, megvesszük, mert tudom, azt a szőlőt úgy művelték, ahogyan én is teszem azt. Emellett 40 szobás szállodánk is bőven ad munkát!

- Mondd, melyik a kedvenc Bock borod, és ahhoz milyen ételt „készítesz” a szavak konyhájában?

- A választás könnyű, hiszen a Bock Cuvée a kiválasztottam, ami Bordeaux-i válogatás, Cabernet Sauvignon alapon Franc és Merlot házasítás. Ehhez Bock-steak dukál, azaz argentin bélszín.