Budapestről reggel indult a Magyar Borszakírók Köre társulata, hogy aztán célba érjen Badacsonyban, a Borbély Családi Pincészetben, majd később a Váli Birtokon.
Badacsonytomajban a hegyoldalon találtuk meg a Borbély Családi Pincészet szőlőit, feldolgozóját. A szőlőtőkék szép világában Tamás édesapja, Gyula érkeztünkkor épp a kutyának adott reggelit, aki hangos vonítással közölte a környékkel, hogy vendégek érkeztek. Akik indításként a Bóbita névre keresztelt gyöngyözőborral koccintottak a házigazdákkal a megérkezés örömére. Sok, sok finom nedű váltotta egymást, hideg tálakon megannyi finomság „ágyazott” meg a nedűk sokaságának, miközben hallhattuk a családi pincészet történetét. A badacsonyi táj, a szőlő és a bor tisztelete, szeretete határozta meg családjuk szakmaválasztását. Borbély Gyula és Gabriella 1981-ben telepítették az első közös ültetvényüket a nászajándékba kapott régi családi területen, Badacsonytomajon, ekkor még nem sejtve, hogy a későbbi birtokközpont alapjait tették le. Arra sem gondoltak, hogy a szintén abban az évben született fiuk, Tamás rendkívüli sikereket ér majd el a boraikkal, mint tudott, 2020-ban Az Év Bortermelőjének választották meg. A Borbély Családi Pincészetet apáról fiúra szállva alapították újjá 1996-ban. Az anya, Gabriella, elsősorban a turizmussal foglalkozik eredményesen. Kérdésre elmondta, hogy a Balatoni Kör fontos mindenki számára, de legalább ennyire lényeges, hogy helyben, a saját településén és annak környékén mindenki fejlessze a lehetőségeit. Sok kicsi, sokra megy, a sok nagy tett még nagyobbra!
Végigjártuk a területet, a feldolgozót, ahol modern eszközök segítik a finom borok elkészültét. Fontos téma volt a beszélgetés során a felmelegedés, és az emiatt bekövetkező már meglévő, vagy a közeljövőben várható változások. Tamás elmondta, új fajták is teret kapnak majd, de fontos lenne, hogy a megszokott elismert fajták is versenyképesek maradjanak. Jó lenne, ha az Olasz-, a Rajnai Rizling, a Kéknyelű, a Cserszegi Fűszeres, az Irsai Olivér és a többi honi fajta, valamint a világfajták, a Chardonnay, Sauvignon Blanc stb., továbbra is kedvenc legyen. A felmelegedés miatt a terméskorlátozás mikéntje, annak mennyisége is megfontolás tárgyát kell képezze. A borokról Tamás mindent elmondott, mit el kellett mondania (a Borbély és a Váliborok listáját majd külön olvashatják). Kérdésre, miszerint a közös BalatonBor léte jó, vagy nem, megfontolandó választ adott.
- Az ötlet remek lenne, ha mindenki odaadná borban a kívánt Olaszrizling mennyiséget, és ebből a „bortengerből” hozzáértő emberek készítenének el egyetlen, kiemelkedő minőségű BalatonBort. Amiből ki, ki visszakapná azt a palack mennyiséget, amit el tud adni, és akkor egységes termékkel tudnánk kiszolgálni az érdeklődőket. Persze, vannak jó BalatonBorok így is, és sok tétel eléri a minimum feltételeket, de összességében nem mind éri el azt a minőséget, mint a jobbak, és ez rontja a BalatonBor megítését - vélte.
A Váli Birtokon a házigazda, Váli Péter várt bennünket. Színesen mesélt a birtokról szavain érződött, hogy tudatosan, minden lépését előre átgondolva, fokozatosan halad előre. Borai jelentős részét a világ sok országában fogadják örömmel, itthon elsősorban éttermekben, kiskereskedők segítségével terjeszti. Péter gyerekkorától a gasztronómia világában él, a vendéglátás iránti szeretet és tisztelet határozta meg az életét. Már tízéves korában egy olyan helyről álmodott, ahol ő alkottatja meg az ételeket, ezekhez válogatja össze a piacon a legjobb minőségű, friss nyersanyagokat és mindezt a saját szőlőbirtokán termelt boraival tálalhatja. Ez az álom 2000-ben valóra vált: ekkor indult a Váli Birtok története, hogy a Balaton-felvidék szívében, Badacsonyörsön kinője magát. Azóta évről évre azon dolgoznak, hogy vendégeik is ugyanannyira szeressenek ott lenni, mint ők. Hiszen az urbanizációtól távol, egy kerek erdő közepén található a birtok, ahol madarak fütyörésznek, mókusok suhannak fáról fára, ott él és dolgozik a család csend, nyugalom közepette, a lélek békéje által simogatva. És persze itt lakhatnak a vendégek is, akik betérnek hozzájuk.
- Mára szinte önerőből, kemény munkával, elkötelezettséggel, hittel és kitartással, de a család szeretetével és támogatásával eljutottunk arra a szintre, hogy közel 10 hektáron organikusan gazdálkodunk, és a borászat közvetlen közelében 24 fő részére szállást tudunk biztosítani. Vallom, hogy a Váli Birtok sikerének titka, hogy még mindig szenvedélyként tekintek a borkészítésre.
Péter szintén szenvedéllyel beszélt az organikus nedűkről, vagy az amforában készültekről. Termékeik között található többségben fehér, néhány rozé, és vörös bor. Igazi kuriózum volt a Váli amfora bor, amely Badacsony büszkeségéből, a Kéknyelűből készült, és első alkalommal készített ezzel az eljárással. Egy kincs, a 2017-es Magnum Kéknyelű is felbontásra került, ami még soha nem került forgalomba, de pár napja már alighanem kapható lesz itt, a település szívében lévő boltjukban, vendéglátó helyeken! Nem győztünk nyelni és csodálkozni. De a hidegtál, a vízi bivaly pörkölt és a sajttorta kiváló ízei is bőséggel kényeztették ízlelő szervünket.
Végül desszert borral zártuk az édes élet napját…
Íme a kóstolt Borbély és Váli borok listája:
Borbély Tamás: Tomaj, Rózsakő, Kéknyelű válogatás, Bácshegy Olaszrizling, Karós Olaszrizling, Pinot noir, Zeusz késői szüret
Váli Péter: Luca bora, Budai zöld, Olaszrizling válogatás, Szürkebarát, Ágyús Kéknyelű, Kéknyelű Magnum, Syrah, Kékfrankos, Zeusz, Rajnai Rizling.
Badacsony és környéke büszkesége a nagy múltú Kéknyelű és az Olaszrizling, nem véletlenül utóbbiból készül a BalatonBor.
A kéknyelű ősi magyar szőlőfajta, amit kimondottan csak Badacsonyban és a Balaton-felvidéken termesztettek. A fajta nevét a kékes-vöröses árnyalatú levélnyeléről kapta. A badacsonyi kéknyelű 2013-ban került be a kiemelkedő nemzeti értékek közé. Kizárólag vulkáni talajon érzi jól magát és az egész világon nagyobb mennyiségben csak a Badacsonyi borvidéken lelhető fel. Későn érő, október elején-közepén szüretelhető fajta, emiatt mustfoka erősen függ az évjárattól. Tiszta ültetvényben ritkán fordult elő, mert nővirágú, ezért rosszul termékenyül, leggyakrabban a budai zölddel ültették vegyesen. Évenként június első hétvégéjén, Badacsonyban a kéknyelű virágzást ünneplő rendezvénysorozatot tartanak.
Az olaszrizling múltja: a porosz-osztrák háború 1866-ban elvesztése után az osztrákok rizling nélkül maradtak. Szlovénia és Horvátország területén kísérleteztek ki egy hibrid szőlőfajtát, grasevina néven ma is megtaláljató eme országokban. Ez az új bor lett az olaszrizling, ami az egész monarchia területén termesztve nagyjából ugyanazt a minőséget adja. A borászok napjainkban próbálkoztak a fajta magyar átnevezésével, de nem tudták a köztudatba beépíteni az új neveket.
E két badacsonyi, illetve balatoni szőlőfajtának az ad(hat)ja a különlegességét, hogy a mienk, magyar. Ezekkel megfelelő minőség és mennyiség esetén megmutathatnánk a magyar bort a nagyvilágnak!
Badacsonyi történelemlecke borkedvelőknek: ásatások leletei bizonyítják, hogy 2000 évvel ezelőtt virágzó szőlőkultúra volt Badacsony környékén. 94-ben Domiciánus császár kivágatta a Balaton-felvidéken a szőlők felét, mert konkurenciái voltak az olasz boroknak. 276 körül Probus, az első Pannóniai születésű római császár lendítette fel újra a szőlőművelést Badacsonyban. A filoxéravész utáni rekonstrukció során a szürke csuhás szerzetesek egy francia eredetű fajta, a pinot gris borát helyi különlegessé emelték, ennek köszönhetően ismerjük ma is, szürkebarát néven. Különleges évjáratokban a bogyói betöppednek, aszúsodhatnak.
A Balaton felvidéknek és Badacsonynak sok híres hódolója volt. Így a többi között Kisfaludy Sándor és művészete szorosan összefonódott a Balaton-felvidékkel. Jókai Mórnak és feleségének, Laborfalvy Rózának Balatonfüreden épült villája hódolatuk jeléül. Szabó Lőrinc múzsája lett a Balatonnak, míg Nemes-Nagy Ágnes költő a Szigligeti Alkotóház gyakori vendége volt. A nagy generáció, Cserhalmi György, színész, az Arctalan nemzedék Zalán Tibor író és Stekovics Gáspár is a Balaton barátai voltak, miként a művészetnek, és a nagy betűs az ÉLET-nek is... „
A korabeli dokumentumokból megtudhattuk még, hogy a borvidék nagy része a Gyulaffy család birtoka volt, ennek kihalását követően pedig az Esterházyak tulajdonába került. Érdekesség, hogy 1956-ban, az október 23-át megelőző napokban Nagy Imre, az 1956-os forradalom során kinevezett miniszterelnök is a borvidéken szüretelt, s innen tért vissza Budapestre. Bonfini krónikája szerint Mátyás király már-már kémikusokhoz hasonlóan tanulmányozta a borfajtákat, IV. Károly, az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó uralkogója meg nagymértékű borfogyasztó hírében állt, akinek a lemondását követően a királyi palota pincéiben hatalmas borkészletet találtak.
Aki nem hiszi, járjon utána, irány Badacsony, a Borbély és a Váli birtok, látogassák, őket (is), kóstolják a kiválóságaikat!
Higgyék el., megéri!
