Szóviccnek rossz, valóságnak megfelelő: Csóbor a jó bor. Már persze annak, akinek ízlik. Nekem ízlik. De hát olvastátok (olvasták) a mottót: mindenkinek az a jó bor, ami neki ízlik!

Csóbor Jenő a pincészetet 1990-ben indította Agárdon. Szőlői az Etyek-Budai Borvidék részeként, a Velencei-tó körül találhatók. A tó északi partján jellegzetes, finom savakat adók, míg a déli oldalon jellegzetes gyümölcsös, illatokban, aromákban gazdag fajták teremnek, amelyekből kiváló minőségű borokat készítenek. A bor minőségét az alapanyag határozza meg, ezért kis tőketerheléssel, gondos fürtválogatással termesztik a szőlőiket. Igazi családi vállalkozás az övék, a szőlőért a fiú Balázs, a borokért a főborász, egyben Balázs felesége, gyermekei anyja, Kisari Linda felel, Nóra lányuk a vendéglátó főiskolán tanultakat hasznosítja, míg testvére, Csilla közgazdászként a marketing munkában vesz részt.

Boraik minőségét megannyi elismerés, aranyérem jelzi. Rendre az övék Gárdony város bora, de még Székesfehérváron is sok esetben az ő boruk a legszebben Zengő. Az országos rozé versenyen sokszor került mögéjük e hon összes menő borásza. De ezt szerényen „viselik” el, főleg az apa, aki immár nagypapi is egyben. Szerénységéből adódóan rendre a szerencsére, a természet kegyére „fogja” a sikereiket.

Ebben az esztendőben az Etyek-Budai borvidék versenyén 8 arany, két ezüst, az országos borversenyen egy arany volt a mérlegük. A Borkiválóságok programjában 3 vörös (cabernet franc, cabernet sauvignon, Démon cuvée), 3 fehér boruk (olaszrizling, chardonnay, zöld veltelini) érdemelte ki a Borkiválóság kitüntető címet. Azért ennyi elismerés, mert ebben az évben több versenyen nem voltak ott. A 2016-os Kékfrankos rozéjuk a Noé-hegyi Szent István Borlovagrend legmagasabban pontozott bora volt. Az idei évben a vihar kisebb kárt tett ugyan, de a betegségek és a jég elkerülte a szőlőiket. Bár nagy volt a meleg, ám a fehér borok savai nem tiltakoztak emiatt, nem sínylették ezt meg, a vörös borok biztatók, a rozék pedig kiválóak lettek. Nosza, mindjárt 4 félét is készítettek egyetlen nagy lendülettel, mégpedig kadarka, Merlot, kékfrankos és cabernet sauvignon szőlőkből.

Gyöngyözőboruk különleges, és már pezsgőt is készítenek. Vajon a gyöngyözőboraik palackba zárt fröccsök, vagy annál többek, vagy kevesebbek?

-A fröccsnél azért többek, mert a fröccsben van némi szódavíz, ebben pedig a szénsav a maga valóságában található. Magas sav, nem magas beltartalom kell ebben a borban, fontos, hogy légiesen könnyebb legyen. Ehhez, miként a pezsgőhöz is nem a nagy testű borok adják a jó alapot, hanem a nem magas alkohol, a finom savszerkezet jelenti a jó gyöngyözőbor alapját. A pezsgő a technológia miatt alapvetően más, a palackos erjesztésű pezsgő 9 hónapig nem szabadulhat ki a palackból, míg a gyöngyözőbor kis hozzá adott széndioxiddal rögtön fogyasztható. A pezsgő esetében nagyon sok apróságra oda kell figyelni – vélte a „főnök”, a családfő Jenő.

Szóvicc lehet a Csóbor – jó bor. De mégis valóság.

Aki nem hiszi, kóstoljon utána!