Nyitrainé dr. Sárdi Diánával, a Szent István Egyetem Borászati Tanszék vezetőjével Csákberényben, a helyi borversenyen beszélgettünk a borászat magyar és nemzetközi helyzetéről, lehetőségeiről.

- A világban a magyar borokat vagy ismerik, vagy nem. De inkább nem, mint igen. Egy tokaji borásztól hallottam, hogy a tokaji borok világhírűek – itthon...

- Ennek elsősorban nem borászati szakmai, vagy a borászati technológiából adódó oka van, ez főleg marketing probléma. Tény, a magyar borok még nem annyira ismertek, mint a francia, olasz, spanyol borok, de a marketingesek azért dolgoznak, hogy változzon a helyzet.

- A tokaji aszú első az egyenlők között, de a szekszárdi, villányi, a hajós-bajai borok tényleg nem világhírűek...

- A különböző gazdasági, vagy más gátló tényezők miatt nem tudunk annyit exportálni, mint amennyit kellene. Fontos a minőség mellett a mennyiség, Magyarországon csökken a szőlő mennyisége, emiatt a borok hektoliterben számolható mértéke nem éri el a kívánt mértéket. Ráadásul csökken nálunk az egy főre eső borfogyasztás is. Fontos, hogy ezen javítsunk, miként az, hogy minél több magyar bort tudjunk eljuttatni külföldre. Ehhez kell egy jó PR-os ember, cég, aki, amely tud az említett gondon segíteni.

- A francia, olasz, spanyol borokat egészen más kultúra, hagyomány veszi körül, más az éghajlat, a talaj, így ezekkel nehéz versengeni. Vagy nem?

- Azzal egyetértek, hogy az említett országok esetében eltérő kultúráról, hagyományról beszélhetünk. Ám azt cáfolom, hogy szégyenkeznünk kellene bármelyik bort készítő országgal szemben. Minőségi boraink vannak, nem hiszem, hogy az éghajlat, vagy a talaj nálunk ne lenne megfelelő.

- Milyen nálunk a borok az ár, érték aránya?

- A gazdaság, a pénz az első számú meghatározó tényező, az, hogy kinek „mekkora” pénztárcája van. Véleményem szerint a honi ár, érték arány megfelelő, sőt, sok esetben lehetne magasabb a boraink ára, ám, ha nincs, aki megvegye azokat, akkor nem tudunk mit tenni.  

- Alapvetés a jó gyümölcs, a technológia, a bort készítő személyisége, adottsága, amitől vakon kóstolva is felismerhető, hogy a kóstolt bor éppen kié. Ez a megállapítás helytálló lehet?

- A szaktudás a borászat alfája és omegája, de az ember művészi és az alkotó készsége is nagyon lényeges. Jó úton járunk, ha gazdaságilag megerősödünk és kicsivel több pénz jut az ágazatnak, akkor néhány éven belül utolérhetjük a világot. De a vakkóstolókon senki nem tudná megmondani már ma sem, hogy melyik bor argentin, olasz, francia, vagy villányi, szekszárdi, badacsonyi, ha ugyanolyan szőlőfajtákból készült nedűkről van szó.

- Végül: mi a véleménye a móri borvidékről?

- Tapasztalatom szerint nagyon jó minőségűek Mór és környékének a borai, folyamatosan fejlődnek. A minőséggel nincs baj, de nagyobb mennyiség szükséges ahhoz, hogy felzárkózzanak a magyar élvonalhoz, és exportálni is tudjanak.