Mérész Sándor, az Etyeki Kúria „kapitánya” ugyancsak tagja a Borászok Borásza 50-es listájának. Mérész Sándor hosszú, kacskaringós utat járt be amíg Fejérben az Etyek-Budai Borvidék tagja lett. Gyöngyösön kezdte tanulmányait, innen az USA-ba, Kaliforniába vezetett az útja. Hazajőve Gál Tibor adott számára lehetőséget tudása megmutatására, majd Olaszországban töltött hasznos éveket. Toszkanában már a gyakorlati ismereteit gyarapította.

- Gyöngyösön, a főiskolán szakmérnökként végeztünk, társaim nagy része most is a szakmában dolgozik. Az USA-ban egy gyakornoki pozíciót pályáztam és nyertem el. Az első szüretemet is ott éltem meg, jó kezdet volt a számomra, profi környezet, profi szemlélet közepette tehettem a dolgomat. Az ott töltött két év, két szüret jó alapokat adott. Amerikából Egerbe kerültem, Gál Tibor mellett szintén fontos dolgokat leshettem el. Akkor kezdett el a Pinot Noirral foglalkozni, együtt csináltuk végig e fajta nyitányát. Tibornak köszönhetően kerültem ki Toscanába, két nagy szőlőbirtok és a hozzá tartozó kereskedelmi formának lehettem a borásza. Embert próbáló évek voltak, hiszen idegen környezetbe csöppentem, akkor még olaszul sem tudtam, megtanulhattam az önállóságot. Gál Tibor sajnos meghalt egy baleseteben Dél-Afrikában, 2005-ben akkor jöttem haza.

- A Kúria kapitányaként alighanem a kellemes állapot lehetett, amikor beszavaztak a legjobb 50 közé, ugye?

- Már nem először történt ez meg velem 2013 óta, igaz, mindannyiszor, évről, évre, amikor ezt megtapasztaltam, jóleső megerősítést jelentett a számomra, hogy jó úton járok. Nagy megtiszteltetés ez, mert a szakma szavazza meg a listára felkerülőket.

- Mit tud az etyeki terroir, az Etyeki Kúria, Mérész Sándor, ami miatt a Kúria borait a legjobbak között emlegetik?

- Nagyon sok minden történt az elmúlt 20-25 évben e vidéken, és még rengeteg tartalom, lehetőség van Etyek előtt. A Kúria idén ünnepli meg a 25 éves évfordulóját, 1996-ban vették meg a területünket a mai tulajdonosok Báthori Tibortó, ahol nagyon finom, szép, elegáns borokat lehet készíteni. A 25 éves jubileumunk apropójából a megújulás folyamatában járunk, racionalizáljuk működésünket, hosszú távú terveinket alakítjuk jelenleg, aminek része a pezsgő is, kísérletünk alapját a gyöngyöző borok jelentik, de van már pezsgőnk is. Hiszünk abban, hogy itt nagyon jó csendes borokat lehet készíteni, és fokozatosan színesítjük a palettánkat. Ami a jövőnket illeti, hosszú távon egy, két új fajtával elő tudunk majd előrukkolni, illetve a pezsgő készítése már most is prioritást élvez.

- Az, hogy szeretsz kísérletezni, az minek köszönhető: kíváncsiságnak, kalandnak, szellemi kalandnak, vagy minek?

- Így, összességében, ebben a sorrendben…! A mai világban nagyon gyorsan változik minden, a piaci szereplők, új generációk jönnek be a bort fogyasztók családjába. A véleményem az, a borászat olyan a terület, amiben soha nem mondhatjuk el, hogy már minden tudás a birtokunkban, ez pedig folyamatos tanulást jelent. Minél mélyebben ásom be magam a tudnivalókba, annál inkább látom, tapasztalom, hogy soha nem dőlhetek hátra, messze még az út vége. Folyamatos feladat az új és még újabb ismeretek megszerzése, ez az, ami hajt, ami minden napra nyújt valami újat, érdekeset.

- A család mennyiben segít, vagy gátol, bár a gyerekeid már belekóstoltak a borkészítés szépségeibe…

- Ha nem lenne család, amelyik támogat, nem lennék azon a szinten, ahol vagyok! Ők azok, a feleségem a gyerekek, akik a biztos hátteret, bázist jelentik a számomra.

- Már nyolc éve ott vagy a legjobb ötven között. Gondoltál már rá, hogy egyszer te lehetsz a legjobbak legjobbja?

- Majd erről akkor beszéljünk, ha bekövetkezik... Nagyon sok jó borász közül vagyok egy, és a többségük sokkal többet letett már a honi borászat asztalára, nekem az is megtiszteltetés, hogy ott vagyok az ötven jó bort készítő között. Nyilván nagyon boldog lennék, ha…