Mátra. Csodás vidék, magas hegyek, gyönyörű kilátás Magyarország legmagasabb csúcsáról, a Kékestetőről. Szédítő onnan látni a síkvidéket, a magasból parányinak tetsző házakat, lám, milyen pici az ember, milyen törpének tetszik 1014 méterről a földön járó. A buja, sűrű erdők kellemes hűst adnak nyáron, télen hó sújtja, hajlítja a fák ágait, a talpak alatt ropog a szilárd fehér anyag, a Kékesről síléceken surrannak alá, suhannak el a télisport szerelmesei. A természet csodáit jó átélni ott bármely évszakban.
És ott van a Mátrai Történelmi Borvidék, az ország 22 borvidéke közül területi nagysága alapján a második legnagyobb, a hegyvidékiek között pedig a legnagyobb a mintegy 7815 hektárnyi nyilvántartott szőlő ültetvényével. A borvidék a Mátra hegység déli lejtőin, Kelet-Nyugat irányban a Tarna és a Zagyva folyók által határolt területen, mintegy 15−20 km széles sávban helyezkedik el. A Mátra-vidék legnagyobb települése Gyöngyös. A köréje települt falvakkal a mögötte magasodó Mátra hegyvonulatával, girbe, görbe vonalával hazánk egyik leglátványosabb, legszebb vidéke.
A területen ősi hagyományai vannak a szőlészeti-borászati tevékenységnek. Bármilyen hihetetlen, de ezen a területen már a Honfoglalás előtt itt élő népek is foglalkoztak szőlőműveléssel, borkészítéssel. Szent István király idején nagy hagyománya volt a szőlőtermesztésnek. Írásos emlékeink a terület szőlővel, borral való kapcsolatát az 1040-es években említik először „1042-ben Saár határában zárdát építettek melyhez szőlőbirtok is tartozik”. Mátraalján a nagyobb arányú szőlőtelepítés a XIII. században indult meg, a XIV. században már jelentős a borkereskedelem is volt. A térség legnagyobb szőlőbirtoka Visontán, a Haller család birtokában volt, 1750-ben mintegy 50-60 holdnyi.
A Kárpátok hegykoszorúja óvja, védi a medencét a zord időktől, a Mátra hegység déli, délnyugati lejtőin sok napsugár érleli a bogyókat, a régi tűzhányók talaja pedig minden jóval ellátja a szőlőket, hogy tüzes, illatos jó bort teremjen. Ez a hely, „Ahol a Nap és a hegy összeér”. Az itt készült fehér borok elsősorban friss, virág és gyümölcs illatukról híresek. A körzet kiemelkedő bortermelő települései: Abasár, Markaz, Visonta, Nagyréde, Gyöngyöspata, Gyöngyöstarján, Gyöngyössolymos. A szőlőfajták közül a hagyományos Olaszrizlingen, Leánykán és Muscat Ottonelen túl a Szürkebarát, a Sauvignon Blanc és a Chardonnay is kiváló minőségű nedűket ad. A borok jól illeszkednek, simulnak tájjellegű ételeikhez, erősítve egymás ízét, zamatát, finomságát. A Borvidékhez tartozó települések nemcsak a szüreti napok alkalmával nyújtanak turisztikai, idegenforgalmi látványosságot, hanem az év teljes egészében. Az idelátogatók kellemes élmények részeseivé válnak, ha felkeresik a nevezetesebb helyeket, a gyöngyöspatai románkori templomot, a gyöngyöstarjáni Haller pincét, a nagyrédei Öreghegyi Borozót, a Szőlőskert Zrt. szőlészeti múzeumát, az „Aba Sámuel” pincét Abasáron, a kisnánai Kompolthy várat, a Farkasmályi pincesort. A Mátrai Borvidék borai a Gyöngyös Fő terén lévő Mátrai Borok Házában is kóstolhatók.
E vidéken sok kiváló pincészet és borászat hirdeti a szőlő-és borkultúra fontosságát, népszerűsíti e nemes italt e honban és határainkon túl. Ilyen a Babiczki Pince, a Bárdos és Fia Pincészet, a Csernyik Pince, a Benedek Pince, a Dominium Szőlőbirtok, a Dubicz Borászat és Szőlőbirtok, Karner Gábor kézműves borászata, Kiss Attila Pincészete, a Losonci Pincészet, a Ludányi Pince, a Sol Montis, avagy „leánykori” nevén Kovács és lánya Borászat, a Molnár és Fia, a Szecskő Pince, a Szőke Mátyás és Zoltán Pincészet, és amiatt, nehogy sértődés essék összefoglalóan mindenki, azaz és még sokan mások…
Kovács és lánya kiváló boraikkal szereztek maguknak jó nevet itthon és külföldön
A Mátrai Borvidék egyik kiváló műhelye a több, mint 100 éves múltra visszatekintő Dubicz Borászat és Szőlőbirtok. Gyöngyös főterén található a régi fényéből már veszített, de még mindig impozáns palota, amely a borászatuk székhelye. Itt beszélgettünk Dunai Ágnes tulajdonossal (a másik tulajdonos a lánya, Bernadett). Két számot mondtam neki, ő pedig elmondta, mit kell tudni ezekről. Tehát: 1014, 309…
- Az 1014-es szám az egyik termékcsaládunk megnevezése, a termékpiramisunk középső részét jelenti, és a Kékestető csúcsáról kapta a nevét. Válogatott alapanyagokból készült borainkat tesszük minőségi üvegbe, közöttük találhatók barrique hordós érlelésű borok, és főleg exkluzív éttermekbe, szállodákba szállítjuk őket. A másik szám, a 309 méter a borvidéken a tengerszint felett a legmagasabb területen található termőhely, a Sár-hegy mérete, onnan kerülnek ki a dűlőszelektált, superior boraink.
A Dubicz pince munkásságával, nedűivel Gyöngyöst feltette a borvilág térképére
A Sár-hegy valóságos határhegy a Mátraalja eltérő jellegű nyugati és keleti része között. Délről megközelítve igen impozáns megjelenésű, jellegzetes félkúp alakja miatt magasabbnak tűnik, mint amekkora valójában. Körös-körül meredek lejtőkkel szakad le az alacsonyabb térszintekre. Északra a domború lejtőket kőgörgetegek, kisebb kőfolyások fedik. A hegy fő tömegét andezit, kisebb részét riolittufa és andezittufa alkotja, déli lejtőit vastag negyedkori löszréteg borítja. Ezen az alapkőzeten változatos talajtakaró (csernozjom barna erdőtalaj, erubáz talaj, agyagbemosódásos barna erdőtalaj és ranker) alakult ki. Több borásznak is van itt szőlője.
A Mátrai Borvidék nagysága megkérdőjelezhetetlen. Napjainkban már nem csupán a mérete miatt, hanem az itt készített borok minősége és kiválósága okán is. No és a borászok miatt. Jelzi ezt, hogy Szőke Mátyás 2017-ben az Év Bortermelője kitüntető címet kapta. De sokan vannak még, akiket figyelembe kell venni, mint kiváló, felkészült borkészítőt. A minőségről is beszélt Dunai Ágnes:
- Az elmúlt 7, 8 évben sikerült igen jó szakmai gárdát összekovácsolnunk a pincészetünkben, de ez jellemző másokra is. Idén meglepő volt, vagy talán nem is az, hogy az 1000 vagy 1100 forintos boraink nyertek magas minősítésű nemzetközi borversenyeken aranyérmet. Bátran kijelentem, olyan ízeket sehol nem lehet találni, mint a Kárpát-medencében, igaz ez szőlőre, borra, paradicsomra, paprikára. A Mátrai Borvidék is nagyot lépett előre az évek során. Miért? Mert a rendszerváltás után felnőtt egy második generációs borásztársadalom. Jelenleg 35-40 családi pincészet van a Mátrában. A fiatalok céltudatosan a borász szakmára készültek, egyetemet végeztek, külföldön tanulták a szakmát, vagy annak a marketingjét. Sajnos az utóbbit tekintve még nem jutottunk el arra a szintre, ahova kellene, amikor elmesélhetjük itthon és külföldön azt, hogy a Mátrának mi az értéke, és milyen borokat készítünk itt. Egyre több fesztiválon mutatkozunk be, egyre több fesztivált, találkozót rendezünk itt helyben. Úgy vélem, és talán ez nem túlzás, fiataljaink ott állnak már a világsiker kapujában.
A borvidék ikonikus alakja a már korábban említett Szőke Mátyás. Ő sajnos a közelmúltban eltávozott közülünk, itt hagyta e földi létet, kedves szőlőültevényeit, finom borait. De emléke mellett szelleme is közöttünk marad, mert a családi vonalat követi fia, Zoltán. Az alábbi sorokban Dunai Ágnes emlékezik a nemrég volt társra.
- Matyi bácsival a személyes kapcsolatom akkor kezdődött, amikor nála szerettem meg a borászkodást. Napi öt, hat órát álltunk a pincéjében, és nagyon jó borok mellett nagyon jó előadásokat tartott nekünk. Szenzációs volt az empatikus készsége, aki ismerte, tudja miről beszélek. Nagyon örültem amikor 2017-ben a Magyar Borakadémia az Év bortermelőjévé választotta. Nagyon, nagyon megérdemelte, az első mátrai borászként kapta meg ezt a díjat. Halálával hatalmas veszteség érte a borvidéket, és a hazai borászatot, mert példájával megmutatta az elmúlt évtizedekben, hogy miként lehet hittel, becsülettel, odaadással és óriási felkészültséggel dolgozni, szeretni, művelni a szőlőt, készíteni a bort. Az egész magyar borágazatnak óriási veszteség, hogy meghalt!
A Mátrai Borvidék emblematikus alakja volt Szőke Mátyás. Emlékét örökké megőrizzük!
És szólaljon meg a jövő is, hallgattassék meg egy fiatal borász, aki nem feltétlenül a megszokott irányt képviseli. Farkasmályon dolgozik az ifjú Orbán Dániel, itt található az általa vezetett Dominium Pincészet, a naturális borok műhelye. Dani szerint:
- A természet feltétlen tisztelete és szeretete vezet bennünket munkánk során. Hiszünk a mátrai borokban, és azok világszínvonalú minőségében, ezért célkitűzésünknek tekintjük ezt a hitet a lehető legtöbb csatornán, minél több embert bevonva terjeszteni. Korábban Budapesten képzeltem a jövőmet, de aztán visszahúzott a szülőföld, és a borok készítésében találtam meg az életcélomat. A naturális borokban hiszek, bár tény, a természetes kategóriának elég sok stílusa van. Mi a termesztéstechnológiát tekintve organikus, vagy ökológiai gazdálkodást folytatunk. Nincs gyomirtószer, rovarölőszer, felszívódó gombaölőszer, míg a borászati technológiában a spontán erjesztés az elsődleges. Tudjuk: mindig van hova fejlődni, törekszünk is erre. Rendre kísérletezünk a szőlőben, a borászati technológiában. Célunk, hogy minél hamarabb olyan kategóriába kerüljünk, ami megnyitja a kaput a nagyobb mennyiséggel végezhető munkára a külföld irányába. Magabiztos vagyok, mert tudom, hogy Magyarországon nagy potenciálja van az ilyen stílusú borkultúrának, az emberek egyre nyitottabbak e szemlélet irányába, és egyre többen keresik azokat a borászokat, akik így dolgoznak. Tény, nem fogok egy millió palack bort készíteni, mert ennyit csak üzemi szinten lehet megtermelni.
Orbán Dani irányt mutat a szőlőben. Ismerve, kóstolva borait mondhatjuk: az irány jó
Ilyen a Mátrai Borvidék múltja, közelmúltja és ilyen a jelene. A jövője meg biztató, hiszen boraik minősége reményt ad a mind nagyobb előre lépésre. És Orbán Dani, Bárdos fia, Dunai Detti, Kovács lánya, Molnár fia, Szőke Zoli már ma dolgoznak a jövőért, építik a jövőt.
