Az adonyi Duna-menti Szent Orbán Borrend Fejér megye Duna-parti részén található. Lelkes csapat az övék, amiről volt alkalmam meggyőződni az egyik rendezvényükön. Akkor és ott beszélgettünk Schmidt Attila nagymesterrel.

- A Borrendünk 2006-ban alakult, de előtte Adony környéki Szőlő- és Borbarát Egyesület néven már 1998 óta működtünk. Jelen pillanatban 67 fő a taglétszámunk – kezdte mondandóját a legfontosabb információkkal a nagymester.

- A Duna közelsége akár jó lehetőséget biztosíthat a kiváló terroirnak, ami a jó borok alapja lehet, igaz?

- Igen, ez így van. Adony már a bronzkorban bizonyíthatóan lakott település volt, innen öt kilométerre délre, Szentmihály-pusztán bronzkori település leleteire bukkantak, a régi Adonyt ott kell elképzelni. A mai helyére a település a török hódoltságot követő újraépítéskor került. Arról, hogy már a római korban termeltek itt szőlőt, és készítettek bort, bizonyítékunk van, hiszen a munkagép a település határában olyan mészkő darabot emelt ki a földből, ami szőlőmotívumot ábrázol, alighanem ez oltárkő része lehetett. Nagyon szépen visszavezethetők a borkészítés hagyományai, de a török uralom alaposan visszavetette itt is ennek a kultúráját. Utána a németek 1720-30-as években történő betelepítése hozta újra magával azt a modern borkultúrát, ami ma is megvan. Nem csupán a szőlő és borkultúrát, hanem a Szent Orbán kultuszt is magukkal hozták, ezt a nevet nemcsak a borrendünk viseli, hanem a szőlőhegyen lévő kápolna is. A városban nagy tisztelete van Szent Orbánnak!

- Mekkora szőlőterület van Adonyban és környékén, a borrendi tagok közül hányan készítenek bort?

- Amikor megkezdte működését a borrendünk, akkor csak borosgazdák voltak a tagok. A mostani vezetés úgy gondolta, hogy adjuk meg a lehetőséget és legyünk nyitottak, ne csupán szőlő- és borosgazdákat tudjuk a tagjaink között, hanem mindazokat, akik tisztelik és tenni akarnak a helyi borkultúráért. Úgy véltük, nyitottnak kell lennünk, hiszen ezt megköveteli a kor, amiben élünk. Az utóbbi feljegyzések Adonyban 50 hektárnyi szőlőterületet jegyeznek, bár a város nincs besorolva borvidéki rendtartás alá, de az Etyek-Budai Borvidékhez, azon belül is a Velencei-tó körzeti hegyközséghez tartozunk.

- Milyen sikerekkel büszkélkedhetnek a borversenyeken, mire igazán büszkék?

- Az elmúlt években – remélem a borrendünknek is köszönhetően – egyre jobb minőségű borok készülnek, amit a jelentősebb borversenyeken elért eredményeken át lehet lemérni. Példaként említem az országos rozé borversenyeket, ahol több éve már adonyi bortermelők is büszkélkedhetnek aranyéremmel! Aztán a múlt évben a Dunaföldvári Duna-menti Települések Borversenyét szintén rozé borral nyertük meg. A megye borrendjei összefogásának köszönhetően van már megyei borverseny is, tavaly több aranyérmet hoztunk haza arról Adonyba.

- A borrend tagjai milyen sűrűn találkoznak, és vannak közös foglalkozások?

- A 2022-es esztendőben a nagy tanács, a borrend vezetősége kilenc alkalommal találkozott. A rendezvényeink döntő többségükben nyilvánosak, meghirdetjük és várjuk az érdeklődőket a városunkból és környékéről is. Idén – de ez általában mindig hasonló – 12 rendezvényünk volt. Kezdődött a Vince-napi vesszővágással, februárban közgyűlés és gazdanap, áprilisban kistérségi borverseny, májusban a Szent Orbán nap ünnep, júniusban a Nagy koccintás volt. Két megyei rendezvényt is mi kezdeményeztünk, az egyik a Fejér megyei borász-vadász-halász találkozó, a másik átnyúlik a határainkon, a Kárpát-medencei Szent Orbán Borrendek találkozója. Összesen 5 ilyen nevű borrend van a Kárpát-medencében, 2014-ben szövetséget kötöttünk és évente látogatjuk egymást. Július, augusztusban szakmai kirándulást szervezünk, októberben újbor és hálaadás ünnepet tartunk, novemberben a Márton-napi újbor mustra jelenti a programot, decemberben a János-napi boráldással zárjuk az évet a Római katolikus templomban.