A székesfehérvári Borbár vendége február első napján a villányi Maul Zsolt és borai voltak. A jó hangulatú estén a zsúfolásig megtelt terem vendégei részére láthatóan és halhatóan igencsak kellemesen telt az idő.

Veress Tibor, a házigazda bemutatta Maul Zsoltot, aki aztán egész este szórakoztatóan mutatta be magát, munkásságát és pályafutását. Megtudtuk: édesapja hatására kezdett bele a borász tevékenységbe. Bár korábban nem igazán volt ez kedvére, de ugyan melyik gyerek szeret a szőlőben dolgozni? (Van amelyik igen...) Miután a gazdasági főiskolát másfél év után ott hagyta, apja mellé szegődött, dolgozott a szőlőben, a pincében. Ám egy alkalommal összevesztek, és úgy gondolta vállalkozó lesz. A bank segítette, kölcsönöket vett fel, és lelkesen nekivágott a végtelennek. De jöttek a jó barátok, és egyszer csak azt vette észre, hogy nincstelenné vált, a jó barátok pedig meggazdagodtak. Azért vannak a jó barátok...? Feleségével, a gyerekekkel meg sem álltak Németországig, ott hamar egzisztenciát építettek és gyarapodtak. Három év után hazajöttek Villányba, a borfesztiválra kikapcsolódni, de mit ád ég, itt ragadtak. Zsolt újra nekilendült, volt, hogy ment neki, volt, hogy nem. Aztán a pincéjébe látogatott egyszer egy német, kóstolta a borait, tetszettek neki, és ni csak, barátok és üzlettársak lettek. Hat éve Zsolt lezárta a múltat, elölről kezdett mindent, vörös borokkal és prémium villányi borokat készített. A villányi borászok között „idegen testnek” számított, de amikor elvállalta a Villányi Sportegyesület vezetését, fokozatosan „hazatalált” a borász társadalomba is. A borai pedig kiválóak, így külföldön is keresetté vált.

Ezen az estén 8 tétellel ismerkedhettek meg a jelenlévők. A nyitány a Dáma Irsai Olivér volt, nem villányi őshonos fajta, de bevezető bornak jó volt. A Servus Rozé a nyitány második tételében kicsit harsogóbb volt, a Pinot Noir, Kékfrankos házasítás ebben a kategóriában nem szégyenkezhetett. És bemutatkozott az első kék szőlő termék, a Visió, Kékfrankos és Merlot ölelkezett össze benne. A Seraf – Cabernet Sauvignon, Kékfrankos, Merlot házasítás - már érezhetően a prémium kategória felé kacsintgatott, bár Maul Zsolt szerint ez még alapbornak számít, de annak már azért több.

És eljött a félidő, majd a kaja szünetet követően a második részben négy prémium bor jött és kényeztette az ízlelő bimbókat. A Lator Cabernet Franc még nem nevezhető Villányi Franc-nak, a 2022-es tételtől már igen! Hú, mi a Franc csettinthettünk elégedetten, mert elnevezés ide, vagy oda, ez a Villányi Franc-ok között is a legjobbak közé tartozhat! A sorban a legdrágább bor (az árát inkább szemérmesen elhallgatom), a Lilla Carmenere következett. A Carmenere szőlő Chile szülötte, kicsit lágyabb, mint a nagyágyúk, de azért ízletes volt, finom gyümölcsös lágyság lengte körbe a kortyot. A Lilla név meg úgy került a címkére, hogy Zsolt az első feleségét akarta ezzel az örökké valóságba emelni. A Hedonista, na, az igen! Zsolt (egyik) kedvenc szőlőfajtájának, a Merlot-nak a bora, ez tűnt az addigi elsőnek az egyenlők között. Az est zárásaként megismerhettük a Dávid (Zsolt fia) Bordeaux-i házasítást, a Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon és Merlot házasítást. Ez olyannyira kiemelkedő tételnek bizonyult, hogy a környezetemben végzett mini közvélemény-kutatás is megerősített abban, hogy nem csupán nekem ízlett ez a legjobban.

Csodás este volt, az biztos. Maul Zsolt lenyűgözött a szavaival, és a boraival. Soha rosszabbat!