A Magyar Sommelier Országos Szövetség Slezsák Zoltán elnök vezérletével szakmai látogatást tett Mórra. A Budapestről indult társaság (plusz egy fő Székesfehérvárról, egy Szekszárdról érkezett) célja a Paulus Borház meglátogatása volt. A vendéglátók rengeteg finomsággal várták a csapatot: pezsgők, borok, étel, ital, volt ott minden, mi szem szájnak ingere. A látogatás napján a házigazdák, Molnár Pál svájci-magyar állampolgárságú tulajdonos, Diós Máté cégvezető, Boros Zoltán főborász, Zámbó Ferenc, Farkas Péter kényeztették finomságaikkal a társaságot.
A reggelihez előtte, közben és utána többféle pezsgő dukált, dry, extra dry, brut. Molnár Pál mesélt élettörténetéről, a móri esztergályos gyerekről, aki Svájcban, amikor már megtehette céget alapított, és ismert, elismert lett. Majd hazajött Mórra, kis területen vásárolt szőlővel kezdte, ma a Paulus Molnár Borház jelenleg 130 hektár termőterülettel rendelkezik, és 18 szőlőfajtával dolgoznak. A legnagyobb területen Generosa-t, Ezerjót, Olaszrizlinget, Chardonnay-t és Királyleánykát és Sauvignon Blanc-t telepítettek. A tulajdonos Molnár Pál minden héten hétköznap 3-4 napot Móron tölt, a többit Svájcban, a családjával éli.
A reggeli után két traktor pótkocsival, rajta ülésekkel várta a csapatot, hogy közelről nézzük meg a szőlőt, a dűlőket. Felcihelődtünk, a két traktor kiment a Borház udvaráról, majd ráfordult a hegynek fel útra, aztán – kiszakadt az ég dunyhája és sűrű, nagy pelyhekben hullott a hó. A szél néha az arcunkba fújta a hol volt, de inkább hol nem tél kései üzenetét, a táj percek alatt kifehérült, miként az üléseken magukat egyre jobban összehúzó látogatók. A pótkocsik némi sarat is felvertek, akik rossz helyen ültek, azok kabátja „sárfehérré” lett. A második dűlőre befordulva a hely ismertetője helyett a „gyerünk vissza!” lett a jelszó, és nosza, sietve visszafordultunk. Az időjárás tréfás kedvében lehetett, mert visszaérve, a Paulus Borház pálinkájával melengetve szívünket, bensőnket vettük tudomásul, hogy a hóesés megszűnt, és lám, újra kisütött a nap.
És kóstolhattuk sorban a borokat, a pezsgőket, a frizzantét. Az ebédhez hétfajta Generosa dukált (az egyik pezsgő volt), de megízlelhettük a Sauvignon Blanc pezsgőt is, a kóstolók végén az Ezerjó jelentette a „kalapot”. Ami nem véletlen, hiszen a Generosa egyik „szülője” az Ezerjó. Mindkettő Mór büszkesége! A Sommelier szövetség szervezésében jelen lévő sommelier-k, borszakírók, vendéglátós szakemberek ki nem fogytak a kérdésekből, Molnár Pál, Diós Máté, Boros Zoltán, Zámbó Ferenc és Farkas Péter pedig lankadatlanul válaszoltak.
A jó nap végén, késő délután a 2x2 józansága hullt ránk: bizony elismerésre méltó tevékenységnek lehettünk szem, fül és „szájtanúi”, megállapítva méltán kapta, kapja a Paulus Borház az elismerések sokaságát!
