A Magyar Borszakírók Köre 8 tagja nemrég Zalaszabarban járt. Ott, ahol a Kányaváry Borbirtok, a Szabadidőpark és a Holnapocska Tábor található. Utóbbi sérült gyermekek részére nyújt díjmentes kikapcsolódási lehetőséget, megszépítve a kicsik, ifjak néhány napját. A házigazda Szabadics Zolán és felesége, Szabadicsné Rádi Éva fogadott bennünket kedves szeretettel. Megcsodáltuk a csodás panorámát, megbámultuk a parkot, majd a pincébe mentünk, ahol megkóstoltuk a pincészet termékeit. Három hektár szőlő jelenti a Borbirtok alapját, ami hobbi borászatnál több, gazdasági borász tevékenységnél kevesebb. Zoltán a Corvinus Egyetemen megtanulta, 3 hektár az ideális terület, akár a tevékenységet, akár az üzletet tekintve. Kóstoltuk a Sauvignon Blanc-t, ami a Fortély nevet kapta, az Olaszrizlinget (Üstökös), a Krónikát (Chardonnay), az Imposztort (Rajnai rizling), a Kalandpark nevű küvét, és gyöngyöző bort, valamint a Merlot rozét, a Merlotból, Cabernet sauvignon szőlőkből házasított habzó rozét és vörösbort, a végén pedig az édes sárgamuskotályt (Aranyvessző). Nem voltak rossz tételek, bár tény, a zalai vidék savassága meghatározta e nedűket, de ennek ellenére pozitívnak nevezhetők a tapasztalataink. 

- A borbirtok Zala megye, és talán az ország legszebb természeti területén található, a Balatoni Felvidéki Nemzeti Parkon belül, a Kis Balaton fölött. Annak a borvidéknek vagyunk a része, amely valamikor Magyarország legnagyobbja, és legjobbja volt. A szabadidő parkot a feleségemmel közösen hoztuk létre és üzemeltetjük. Olyan hármas egységet próbáltunk megteremteni, amely példáját adja annak, hogy miképp lehet egy borbirtokot megvalósítani úgy, hogy megmutassuk a gyerekeknek, a jövőnek azt, hogy nagyapáink mit csináltak, miként, milyen körülmények között dolgoztak. A kalandpark azért épült, és arra hivatott, hogy a táborozók játék iránti igényét kielégítse, illetve olyan anyagi bázist teremtsen, amelyből fedezni tudjuk az itt működő, a sérült gyerekeket segítő Holnapocska tábor költségeit. Nagy örömünkre szolgál, hogy 2017-ben már 700 gyerek jön majd hozzánk, melyből 500 gyereket valamilyen egészégügyi intézmény küld a szívbetegektől kezdve az égési sérülteken át a daganatos betegséggel küzdőkig. Mindez jól megfér a gazdálkodás mellett, és szép összhangot tud teremteni – mondta Szabadics Zoltán.

Ez jó példa minden gondoskodó szándék által vezérelt ember részére. De persze ennek a költsége magas, így nyilván pályázniuk kell Zoltánéknak, mert önerőből ezt képtelenség megvalósítani. Az egyébként építési vállalkozó tulajdonos elmondta, ez természetes, nonprofit szervezetként résztvevői a pályázatoknak. Igyekeznek sikeresek lenni, mert a hegyen látott beruházás költsége megközelíti az 1 milliárd forintot, ennek 35 százaléka pályázati úton jutott a többi, általuk biztosított pénz mellé.

- A meglévő gazdasági társulatainkból fokozatosan vonulunk vissza, adjuk el a részvényeket, és az ott megtermelt nyereség, illetve az értékpapírjaink értékét az elmúlt 8 évben ide forgattuk vissza.

Kíváncsi voltam arra: amikor elkezdte ezt a tevékenységet, nem gondolt arra, hogy ezen nyerni nem lehet, de bukni annál nagyobbat?

- Dehogynem! De aki 20 évet eltöltött az építőiparban vállalkozóként, az megtanulta, a haszonból vissza kell adni. A társadalomnak, az embernek önmagának, a családjának, mindazoknak, akiknek köszönhetően olyan anyagi helyzetbe kerültem, hogy eldöntöttem, eljött az ideje a jó visszadásának. Hogy miért itt, és miért ennyit? Azért, mert amíg a feleségemmel azt gondoljuk, hogy a boldogságnak, a harmóniának ez a kulcsa, addig nem sajnáljuk ide forgatni a pénzünket, sőt, mi több, örömünket leljük benne.

Íme a példa lehet követni! És ha még borbirtok is járul hozzá, az külön jó!