A cél adott volt: gyerünk fel, Budapestre, hiszen ebben az évben is lesz bormedence, merüljünk hát el a Kárpát medence kiváló borainak az élvezetében. Az Olasz Kulturális Intézetbe lépve a rendkívül udvarias szervezők kis türelmet kértek és kaptak, ha már késve érkezett meg a berendezés. Megérte várni, mert bő fél óra múlva már volt mit nézni, volt mit kóstolni.

Elsőként az Érmellékről érkezett Hegedüs Istvánt „kóstoltuk” meg, mind a fehér, mind a vörös bor gondos kezek munkáját dicsérte. Ugyanez a megállapítás igaz volt a szintén érmelléki Heit Loránd nedűire is. Utána ellátogattam a „messzi” Kárpátaljára, ahonnan Varga István (Bene), Orosz Ruszlán (Dercen) kínálta a borait. Az ifjú Varga István Chardonnay bora hőmérséklete miatt szabadkozott, nem volt lehetősége a hűtésre. Ruszlán standjánál feleségével találkoztam, kértem, mutassa meg nekem az ő kedvencét. Egy helyi, ismeretlen nevű vörössel kínált, és ennél meg is álltam. Mert: nagyon szép bor volt, a csúcsról pedig nincs visszaút. Meglepően ízletesek voltak a Felvidék kínálta termékek (Környi Csaba – Garamkövesd, Drozdik József – Párkány, a Vino Vdovjak pincészet – Nagytoronya), jó volt megerősíteni a tényt, hogy határon belül és kívül is jó a magyar bor. Érdekes, a kérdésre, miszerint exportálnak e Magyarországra a borokból, a fentebb említettek nemleges választ adtak. Itt volt a Dukay-Sagmeister pince Délvidékről, róluk meg tudjuk, hogy csodáik a határon belül is megvásárolhatók.

A hazai pályás nedűk kiválóak voltak, de a Dúzsi, a Schieber, a Gere Tamás és Zsolt, a Koch Csaba nevek magukért beszéltek. A Balaton képviseletében megjelentek közül a Laposa és a Zselna pince finomsága miatt úszhattunk az örömben, de elismerően csettinthettünk a mádi Lenkey pince borai kóstolása után. Végül egy szubjektív vélemény: az egri Havas és Timár pincészet vörösei adták az est legnagyobb élményét a számomra. És ha hozzáteszem, hogy fenntartásaim voltak (vannak?) az egri borokat illetően, ez csak emelte a tetszési indexem az esetükben.

Összegezve: ez a (bor)medence alighanem kedvére lehetett minden sétáló kóstolónak, ennél soha rosszabbat!