Nyár volt, nyár, ”tüzesen sütött le a nyári nap sugára” borászra, borokat kedvelőre egyaránt a Zwack Unikum gyár udvarán. Félkörben standok sokasága, bort, vagy ételt kínálók névtáblájával, volt ott minden, mi szem, szájnak ingere. Amott Rókusfalvi Pali, és fia Palkó, majd néztük sorban a névtáblákat, sűrűn nagyokat nyelve.

Rókusfalviak együtt, Pali az apa, Palkó a fia, és a sokszínű boraik

Hoppá, itt a Bock borászat, a tulaj nem tudott eljönni, Délvidékről a Maurer márka jelentett gyönyörűséget, kár, hogy Oszkár betegség miatt kénytelen volt távol maradni, de a borai magukért, illetve „érte beszéltek”. A mind rohamosabban fejlődő borvidék, Mátra képviseletében Ludányiék jöttek, de sokat ígért a Nyakas pince Etyek-Budáról, nem is okozott csalódást, miként a Rókusfalvi borok is erősítették a borvidék hírét, nevét. A Balaton mellől Figula Misivel beszélgethettünk jelenről, jövőről, de tetszettek a még kissé ismeretlen borász, Palkó Gabriella nedűi Tokajból, a Dobogó pincészet esetében nyugtáztuk, a név nem hiába cseng jól, a borok e csengést csak megerősítik minőségükkel.

Figula Misi és csinos segítője nemcsak a külcsínnel, de a borok belvilágával is hódított

A számomra az újdonságként ható Tüske pince Szekszárdról kellemes meglepetést jelentett, hiába, Szekszárd, az Szekszárd kérem szépen… De a szomszédból, Villányból érkezett Rácz Miklósról is hallunk még jókat. Most én írok ide jókat - róluk!

Miként csak csupa pozitív jelző illetheti a nyári délután kóstolót is a Zwack gyár udvarában. Jólesett minden, s mégsem részegültünk meg.

Ja, unikumot nem ittunk…

Várjuk a folytatást!