Kovács Tamás (Szent Donát Borbirtok)

Csopakon, a borvidék egyik kiválósága, a Szent Donát Birtokon gyülekeztek a borok írói, borászok, ahol a szakmai, majd később a nyilvános sétálókóstoló előtt konferenciát tartottak a „A klímaváltozás hatása az Olaszrizling termelési lehetőségeire illetve a változásokra adható szőlészeti és borászati válaszok” témában. Az Olaszrizling szerintünk! jelszó értelmében második alkalommal gyülekeztek itt az érintettek a Szent Donát Birtokon, majd a Jásdi Borteraszon.

- Tizenegyedik alkalommal jöttünk össze. Pénteken este, zárt körben evvel a nagyon divatos témával foglalkoztunk. A csapból is a klímaváltozás folyik, ilyenkor különösen fontos, hogy ne ragadjunk le a sajtószerű közhelyeknél. Ezért olyan előadók tartották a bevezetőt, akiknek munkássága garancia a színvonalra és a közhelyes gondolkodás elkerülésére. Szabó Zoltán és Bakó Ambrus előadása közelebb vitt bennünket a szőlőhöz, a borhoz, az aktuális problémáinkhoz – mondta Jásdi István, házigazda.

Szabó Zoltán a fajta eredetéről, jelenlegi helyzetéről beszélt. Szerinte nem a szőlők kivágása és az új fajták telepítése a megoldás és a válasz a klímaváltozásra, hanem egy változatosabb klónszelekció használata, de a többlépcsős szüret is lehetséges út, amit már többen alkalmaznak, és sikeresnek bizonyul.

Bakó Ambrus a talajmunka, a metszés és a szőlőültetvények egész éves feladatairól, kihívásairól beszélt. A több lépcsős szüret az ő olvasatában is nagyon hasznos eszköze lehet a borászoknak, az egyre nagyobb kihívásnak számító, nyári hőhullámok és az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok miatt.

- A cél, hogy az alkoholtartalmat a borokban elfogadható mérték alatt lehessen tartani, illetve a savtartalom és a PH érték is az ideálishoz jobban közelítsenek a klímaváltozás ellenére. A legfontosabb eszközök egyike lehet a talajkezelő megoldások alkalmazása, a talaj növényi hulladékkal való befedése a szőlősorok között. Ez az eljárás rendkívüli módon tudja segíteni a vízgazdálkodást, ezzel a megoldással alacsonyabb cukortartalmat és magasabb savtartalmat lehet elérni – mondta.

- Fő feladatunk lehet a környező országokkal való szorosabb együttműködés, közös kóstolók és szakmai rendezvények szervezése, amit az Olaszrizling Szerintünk rendezvény is kitűzött céljául. Az a baj nem fenyeget, hogy jövőre már nem olaszrizlinget fogunk telepíteni, mert akkora a probléma, viszont minél több tudást kell szerezzünk a fajtáról, hogy ezt hatékonyabban át tudjuk egymásnak adni – tette hozzá Kovács Tamás, házigazda

Egyértelmű konszenzus volt a jelenlévő borászok között, hogy az Olaszrizling nagyon jól alkalmazkodik  a körülményekhez,  jól állja a sarat és bőven van még tartalék a fajtában. Jásdi István kiemelte, hogy 2019-ben nagyon jó évjárattal a hátunk mögött kicsit magabiztosabbak lehetünk, de ez  messze nem ad arra okot, hogy hátradőljünk és ne foglalkozzunk stratégiai szinten is a fajtával kapcsolatos kérdésekkel.

Pintér Zsolt a rendezvény főszervezője így foglalta össze az elmúlt 6 év közös munkáját:

- A nemzetközi piacon is értelmezhetővé és izgalmas termékké nőtte ki magát a Csopaki Kódex, hegyboraival és dűlős tételeivel. Létrejött a Vinea Balaton termékkoncepció és hazánk első régiós együttműködésén alapuló bormárkája, a Balaton bor, amely 5 éve töretlenül fejlődik. Erősödik a Hegybor termékkör és egyre több borvidék kezdi kialakítani saját termékleírását a Balaton körül. A munkáknak egyértelműen egy közös nevezője van: az olaszrizling.

A szakmai kóstolón (majd a sétálón) 26 borászat mutatta be termékeit, a 2HA Szőlőbirtok és Pincészettől a Zena borászatig, döntő többségében balatoni pincék. Megállapíthattuk egy hangon, de „teli torokkal“, hogy az Olaszrizlingnek van múltja, szép jelene és biztató jövője! Hiába olasz rizling a neve, de azért nagyon is a mienknek érezhetjük, a Balaton melletti borászatoknak (is) köszönhetően.

Forrás és fotók: Kóstolom