Machán-Csetvei Krisztina fiatal nő, és borász. Ennek ellenére ott van a férfi kollégákkal azonos szinten, elismert borkészítő. Nem véletlen, hogy szerepel a 2021-es Borászok Borásza díjnak a szakma által kijelölt legjobb 50 borásza között! Kriszta a fehér boraival ért el nagy sikereket. Pár éve ő készítette el Magyarország legjobb fehér borát. Kellemesen fogyaszthatók, elegánsak a nedűi. A fajtaborok mellett említésre méltók a többi között, a Kő, papír, olló, a Nap, hold, csillag küvéi. Krisztina a magyarországi Műszaki Egyetemen tanult marketinget és menedzsmentet, majd 2004-2005-ben gyakorlati képzési időszakként az akkori vadonatúj tokaji Béres Pincészetnél dolgozott. WSET tanfolyam utalványt kapott karácsonyra a Béres családtól, amelyet elvitt, átadott, elvégzett - és ennyi. Beleszeretett a borokba, szisztematikusan kóstolgatni kezdett, és egyre jobban tudatosult az ételek és borok párosításában. Aztán 2011-ben megkezdte a munkát Móron, a Csetvei pincében és immár az 50 magyar borász közé sorolták.
- Mit éreztél, amikor szembesültél a ténnyel: a legjobb 50 közé jelöltek?
- Óriási megtiszteltetés volt, nagyon boldog vagyok, ha erre gondolok, jó érzés ezen a „listán” lenni! Tavaly kerültem fel először a borászok borásza top 50 listájára. Akkor kacifántosan jutott tudomásomra, ugyanis e-mailben kaptunk tájékoztatást, és nem tudtam pontosan miről lehet szó, azt gondoltam, hogy az ötven legjobb borász kóstolójára hívnak, és mivel elfoglalt voltam, nem terveztem elmenni, ezért kitöröltem a levelet. Aztán egy napon hívott Rókusfalvy Pál, hogy mi van veled Kriszta, mindenki visszaküldte már az e-mailt, csak te nem. Mondtam neki mit, miért tettem, illetve nem tettem, ő pedig megdöbbentett, hogy nem erről van szó, te kerültél be személyesen a legjobb 50 közé. Mit mondjak, elakadt a szavam, csak néztem magam elé, igaz, nagyon boldogan. Amikor idén is megkaptam azt a bizonyos e-mailt, hamar kitöltöttem és visszaküldtem azt, nagy, nagy örömmel…!
- Gondolom Kő, papír, olló, Nap, hold, csillag összeolvadtak előtted. Mitől másabb, mi a kezed nyoma, amitől jobbak a boraid, mint a másoké?
- Nem mondanám, hogy jobbak lennének, de az biztos, hogy a borász kéznyoma a boron - ha szeretettel teszed a dolgod, és nem erőből - az mindig megérződik. Ez a gondos odafigyelésből adódhat, abból, hogy tisztán, egyszerűen tesszük a dolgunkat. Igyekszem a földre és a szőlőre koncentrálni, a legszebb alapanyagot megkapni és megőrizni ezt a borban. Törekszünk arra, hogy évről, évre, évjáratról évjáratra tanuljunk, fejlődjünk és elfogadjuk, ha egyik évjárat jobb, mint a másik. A szőlőt organikus szemlélettel műveljük 3 éve, és erre nagyon büszke vagyok.
- Mór fehérboros vidékként van elkönyvelve. Néhányan – Vécsey Béla és mások – igyekeznek ezt a sommás véleményt termékeikkel megcáfolni. Csetvei Kriszta esetében tényleg csak fehér a móri borvidék?
- Amikor megvettük az első szőlő területünket - 2011-ben a Vénhegyen -, azon volt egy kisebb kékfrankos parcella. Az idős tulajdonosnak megígértem, hogy nem vágom ki, meg is tartottam szavam, gondoltam, szép rozénak kiváló lehet. Ebből született a Baba, majd a Panna rozé (2016-tól). A férjem hatására kezdtem 2015-ben vörösbor készítésbe, de akkor még vásárolt szőlőből született meg a Frici Noir. 2016-ban pedig pinot noir és kékfrankos telepítésbe kezdtünk. Már készítünk e szőlőből borokat, és hiszem, hogy van jövője itt is a jó vörös bornak.
- Miképp tudsz harmóniát teremteni a mindennapi munka, a család és a gyerek között. Hiszen a legmacerásabb, legnehezebb mezőgazdasági munkát épp a szőlő jelenti…
- Szerencsés vagyok, mert a férjemmel együtt tudunk dolgozni, tudja, elfogadja, hogy ez sok munkával jár, és ahhoz, hogy a borok szépek legyenek, sokat kell a pincében lennem! Amikor még lehetett borkóstolókat rendezni, sokszor megtartotta helyettem, illetve más munkákból is kiveszi a részét. Ez maga a harmónia a számomra, hiszen én is, amikor tudom, igyekszem minden percet együtt tölteni a családom tagjaival. Nagyon hálás vagyok, hogy megbízható, jó kollégák és csapat vesz körül bennünket, mert ez nagy segítség.
- A legjobb 50 között már ott vagy. Ifjú hölgyként még szép, hogy ábrándozol. Mondjuk arról is, hogy egyszer te leszel az első az egyenlők között?
- Már az nagyon nagy megtiszteltetés a számomra, hogy beválasztottak a legjobb 50 közé. Azt csak remélhetem, hogy majd egyszer, idővel talán az 5 közé jutok. De ez még sok idő és tapasztalás! Ott most még nem tartok, azt most nem tudom, hogy meddig jutok, de a borászatban is igaz, hogy „nem a cél a lényeg, hanem maga az út”. Sok minden foglalkoztat. Pillanatnyilag a nemzetközi ezerjó nap (ezerjonap.hu) bevezetésén dolgozom, a fajta sokszínűségére igyekszem ráirányítani a figyelmet ország, világ előtt.
