Második alkalommal rendezik meg Keszthelyen a Balatoni Kör nagysikerű, őszi-tél rendezvényét. A Kóstold Körbe Bor&Gasztrofeszt 2022. december 29-30-án a Festetics- kastély parkjában várja a gasztronómia szerelmeseit. Egész évben nyitvatartó éttermek, borászatok és pálinkafőzde költözik két napra a tó nyugati csücskébe, hogy megmutassa legfinomabb ételeit, legszebb borait, legzamatosabb pálinkáit. „Minden Kóstold Körbe Bor & Gasztrofeszt más hangulatú, egy kicsit más tematika alapján épül fel. Ez az esemény lehetőséget ad arra, hogy az év végi ünneplés és összegzés időszakában közösségi élményt nyújtsunk, megmutassuk a Balatoni Kört. A vendégek egy parkon belül járhatják körbe a tavat, megismerve az északi és a déli part vendéglátóit. A Festetics-kastély kiállításán megtekinthetjük a hercegi ebédlő terített asztalát. Ahogy a Festetics családnak, úgy a Balatoni Körnek is a minőségi vendéglátás, vendégül látás az egyik küldetése.

Megmutatjuk, hogy a balatoni turizmus augusztus végén nem áll meg, csak átalakul.„Az egyesületünk csaknem ötven tagja elkötelezett az egész éves balatoni vendéglátás koncepciója mellett” - mondta Laposa Bence, a Balatoni Kör elnöke.

„Nemcsak a helyszín különleges, hanem az időpont is. A két ünnep között közösen búcsúztatjuk el az évet és együtt koccintunk 2023-ra” - mondta Vincze Péter, a Balatoni Kör elnökségi tagja.

„A festői Festetics-kastély parkja kiváló helyszín a közönségnek, és a kiállítóknak is találkozni, bemutatkozni. A téli ízek, a dűlő szelektált tételek, a koncertek és a kastély tárlatvezetései együtt egy egész napos komplex programot biztosítanak a vendégeknek. Másodszor költözünk be a barokk kastély parkjába, a februári eseményünk megmutatta, hogy a közönség részéről is van igény az impozáns környezetben nyújtott téli vendéglátásra. Ezen a két napon a gasztronómia, a kultúra és a művészet összefonódik, a vendégek egy helyszínen találkoznak több étterem és borászat kínálatával, miközben a háttérben kiállítások, koncertek zajlanak. Itt mutatjuk meg leginkább, hogy az Egymást ajánljuk szlogenünk nemcsak egy hangzatos kifejezés, hanem a valóság. Aki kíváncsi az igényes, minőségi vendéglátásra, arra buzdítjuk, ne maradjon otthon, akkor sem, ha hűvösebb idő lesz” - hangsúlyozta Joó Zoltán, a Balatoni Kör elnökségi tagja, a rendezvény egyik főszervezője.

A keszthelyi Kóstold Körbe Bor & Gasztrofeszt időpontja: december 29-30.

Helyszín: Keszthely, a Festetics-kastély parkja

A Balatoni Kör tagjai és vendéglátói Keszthelyen: Pajti-Keszthely Epl Bisztro-Eplény Lavender Terasz-Balatonvilágos Kalóz Strandbisztró-Balatonudvari Pócz Pincészet és Borbisztró-Balatonlelle Egy Csipet Nádas-Siófok Lady Hamilton - Keszthely Creative Kitchen / John's Pub Wine Selection / Balaton Bor / Pohár pont BuborAPE - Tölgyes Kúria Champoint Pálffy Pince-Köveskál Söptei Pince-Csopak Fata Pince-Badacsonytomaj Laposa Borbirtok-Badacsonytomaj Garamvári Szőlőbirtok-Balatonlelle Fenegyerek pálinka-Zamárdi

PROGRAMOK

December 29. (csütörtök) 11:00-18:00 Kóstold Körbe Bor & Gasztrofeszt a Balatoni Kör tagjaival (helyszín: kastélypark) 11:00 – 16.00 ZWACK Unicum és Riserva kóstoló (helyszín: Velencei tükörterem) 10:00-17:00 Kisvasút a kastélyparkban 11:00 Pálmaházi séta (helyszín: Pálmaház) 12:00-16:00 “Varázshangok Családi Játszóház” és gyermekprogramok az északi szárnyban 14:00 Fenegyerek tematikus pálinkakóstoló (helyszín: Velencei tükörterem) 14:00-16:00 Arcfestés (helyszín: északi szárny) 15:00 – 16:00 BB Jazzy Duó koncert (helyszín: kastélypark) 17:00 Esti tárlatvezetés (helyszín: enteriőrkiállítás) 

December 30 (péntek)

11:00-18:00 Kóstold Körbe Bor &Gasztrofeszt a Balatoni Kör tagjaival (helyszín: kastélypark) 11:00 – 16.00 ZWACK Unicum és Riserva kóstoló (helyszín: Velencei tükörterem) 10:00-17:00 Kisvasút a kastélyparkban 12:00-16:00 “Varázshangok Családi Játszóház” és gyermekprogramok az északi szárnyban 14:00 Fenegyerek tematikus pálinkakóstoló (helyszín: Velencei tükörterem) 14:00-16:00 Arcfestés (helyszín: északi szárny) 15:00 – 16:00 VAGABOND TRIÓ koncert (helyszín: kastélypark) 16:00 Ünnepi koccintás a Balatoni Kör tagjaival 17:00 Esti tárlatvezetés (helyszín: enteriőrkiállítás) 18:00 “Játssz még” koncert (helyszín: északi szárny, nagy bálterem, fellépők: Németh Bálint tenor, Horváth Szilárd tenor, Kardos Eszter szoprán, Nagy Katinka szoprán)

Mindkét nap: Szalai Krisztián SZKart Festészet Keszthely, „Balaton, ahogy Mi látjuk " festmény kiállítás

Az adonyi Duna-menti Szent Orbán Borrend Fejér megye Duna-parti részén található. Lelkes csapat az övék, amiről volt alkalmam meggyőződni az egyik rendezvényükön. Akkor és ott beszélgettünk Schmidt Attila nagymesterrel.

- A Borrendünk 2006-ban alakult, de előtte Adony környéki Szőlő- és Borbarát Egyesület néven már 1998 óta működtünk. Jelen pillanatban 67 fő a taglétszámunk – kezdte mondandóját a legfontosabb információkkal a nagymester.

- A Duna közelsége akár jó lehetőséget biztosíthat a kiváló terroirnak, ami a jó borok alapja lehet, igaz?

- Igen, ez így van. Adony már a bronzkorban bizonyíthatóan lakott település volt, innen öt kilométerre délre, Szentmihály-pusztán bronzkori település leleteire bukkantak, a régi Adonyt ott kell elképzelni. A mai helyére a település a török hódoltságot követő újraépítéskor került. Arról, hogy már a római korban termeltek itt szőlőt, és készítettek bort, bizonyítékunk van, hiszen a munkagép a település határában olyan mészkő darabot emelt ki a földből, ami szőlőmotívumot ábrázol, alighanem ez oltárkő része lehetett. Nagyon szépen visszavezethetők a borkészítés hagyományai, de a török uralom alaposan visszavetette itt is ennek a kultúráját. Utána a németek 1720-30-as években történő betelepítése hozta újra magával azt a modern borkultúrát, ami ma is megvan. Nem csupán a szőlő és borkultúrát, hanem a Szent Orbán kultuszt is magukkal hozták, ezt a nevet nemcsak a borrendünk viseli, hanem a szőlőhegyen lévő kápolna is. A városban nagy tisztelete van Szent Orbánnak!

- Mekkora szőlőterület van Adonyban és környékén, a borrendi tagok közül hányan készítenek bort?

- Amikor megkezdte működését a borrendünk, akkor csak borosgazdák voltak a tagok. A mostani vezetés úgy gondolta, hogy adjuk meg a lehetőséget és legyünk nyitottak, ne csupán szőlő- és borosgazdákat tudjuk a tagjaink között, hanem mindazokat, akik tisztelik és tenni akarnak a helyi borkultúráért. Úgy véltük, nyitottnak kell lennünk, hiszen ezt megköveteli a kor, amiben élünk. Az utóbbi feljegyzések Adonyban 50 hektárnyi szőlőterületet jegyeznek, bár a város nincs besorolva borvidéki rendtartás alá, de az Etyek-Budai Borvidékhez, azon belül is a Velencei-tó körzeti hegyközséghez tartozunk.

- Milyen sikerekkel büszkélkedhetnek a borversenyeken, mire igazán büszkék?

- Az elmúlt években – remélem a borrendünknek is köszönhetően – egyre jobb minőségű borok készülnek, amit a jelentősebb borversenyeken elért eredményeken át lehet lemérni. Példaként említem az országos rozé borversenyeket, ahol több éve már adonyi bortermelők is büszkélkedhetnek aranyéremmel! Aztán a múlt évben a Dunaföldvári Duna-menti Települések Borversenyét szintén rozé borral nyertük meg. A megye borrendjei összefogásának köszönhetően van már megyei borverseny is, tavaly több aranyérmet hoztunk haza arról Adonyba.

- A borrend tagjai milyen sűrűn találkoznak, és vannak közös foglalkozások?

- A 2022-es esztendőben a nagy tanács, a borrend vezetősége kilenc alkalommal találkozott. A rendezvényeink döntő többségükben nyilvánosak, meghirdetjük és várjuk az érdeklődőket a városunkból és környékéről is. Idén – de ez általában mindig hasonló – 12 rendezvényünk volt. Kezdődött a Vince-napi vesszővágással, februárban közgyűlés és gazdanap, áprilisban kistérségi borverseny, májusban a Szent Orbán nap ünnep, júniusban a Nagy koccintás volt. Két megyei rendezvényt is mi kezdeményeztünk, az egyik a Fejér megyei borász-vadász-halász találkozó, a másik átnyúlik a határainkon, a Kárpát-medencei Szent Orbán Borrendek találkozója. Összesen 5 ilyen nevű borrend van a Kárpát-medencében, 2014-ben szövetséget kötöttünk és évente látogatjuk egymást. Július, augusztusban szakmai kirándulást szervezünk, októberben újbor és hálaadás ünnepet tartunk, novemberben a Márton-napi újbor mustra jelenti a programot, decemberben a János-napi boráldással zárjuk az évet a Római katolikus templomban.

Adventi Borszalon néven rendezik meg Pécsett december negyedikén az egyik legnagyobb kínálatú hazai borgasztronómiai rendezvényt, amelyen hat ország 90 pincészete és 20 gasztronómiai helyi terméket előállító vállalkozása vesz részt.

A Pécsi Borozó gasztronómiai és bormagazin, valamint társszervezőként a Pannon Borbolt idén negyedik alkalommal szervezi meg az Adventi Borszalont a vadonatúj Pécsi Vásárcsarnokban. A programra Spanyolországból, Olaszországból, Ausztriából, Szlovéniából és Horvátországból érkeznek vendégek, a magyar kiállítókon felül, sokan közülük első alkalommal mutatják be boraikat, pezsgőiket a hazai piacon

A rendezvényen adják át a Pécsi Borozó Top5 pincészet, étterem és szálláshely díjakat. Ezeket a pecsiborozo.hu olvasóinak szavazatai alapján választják meg, ahol az olvasók a kedvenceikre voksolhattak az ősz folyamán, méghozzá két kategóriában: a Pannon Borrégióból és Magyarország többi részéből szavazhattak kedvenc pincészetre, étteremre és szálláshelyre.
A pécsi Adventi Borszalon december 4-én, bronzvasárnap 14 és 20 óra között várja vendégeit.

Különös borpárbajra hívták az érdeklődőket a Székesfehérvár, Kossuth Lajos utcában lévő Borbárba. A tulajdonos Veress Tibor osztotta ki a „fegyvereket” szép sorjában: öt szekszárdi és öt villányi Cabernet Franc vörösbort.

A nagyérdemű zsűrit a 27 jelenlévő borkóstoló jelentette, akik természetesen könnyű és nehéz helyzetben voltak, mert vakkóstolón mérték össze magukat a jobbnál finomabb nedűk. A „zsűri” dolga könnyű volt, hiszen kiváló termékek kerültek a poharakba, de nehéz is volt, mert véleményt kellett mondani azokról. Pontszámban, illetve szóban. Minden bor után mindenki bemondta az általa adott pontszámot, Tibor lejegyezte azokat, majd a legtöbb, illetve a legkevesebb pontot adót megkérdezte, miért annyi az annyi? Voltak a borok ismeretéről szőlő válaszok, de voltak, amelyek csak arról szóltak, hogy „mert nekem ez nagyon ízlett”, vagy „mert nem azt kaptam tőle, amit vártam” típusú megindoklások egyaránt.

Villányt a Bock, Günzer Tamás, Ipacs-Szabó, Lelovits, Teleki borászat, míg Szekszárdot a Bodri, Fekete, Lajvér, Mészáros, Takler pincék képviselték. A Bodri-féle Cabernet Franc „indult” elsőként, az este során sokan hivatkoztak arra, hogy „az első borhoz képest” ilyen, vagy olyan volt a véleményük. Meglepő volt, hogy a legjobb bor is 90 pont alatti értéket kapott (a dobogósok: Mészáros pince 87 pont, második az Ipacs-Szabó lett ugyanennyi ponttal, harmadik a Bock pince 83). A zsűri szigorúnak és szűkmarkúnak bizonyult, de tudomásul kell venni az alapvetést: „Mindenkinek az a jó bor, ami neki ízlik”.

Ami tény: jó, izgalmas este volt, kiváló borokkal, az ötletért elismerés Veress Tibornak!

 Sopron. A Hűség városa, legendája alighanem hozzátapadt örökre a város nevéhez. Sopron valamikor a bor városa is volt. Taschner Kurt István Sopron borászatának meghatározó embere, a Magyar Borakadémia főtitkára. Sokat akar, akarnak tenni a magyar bor, Sopron hírének erősítéséért, a magyar bor kultúrájáért. Élükön a városban a Taschner Bor- és Pezsgőházzal. „Lassú és szívós munka ez, ráadásul összetett, hiszen nem elég jó bort készíteni, tudni kell a borral kapcsolatos kultúrát is egyre magasabb nívóra emelni"  " - vallotta és vallja.

Taschner Kurt István huszonöt éve foglalkozik a szőlővel és a borral. Vele beszélgettünk Sopronról, borról.

- A Taschner család és a bor közös története az 1800-as évekre tehető vissza. Mennyire volt kötelező neked a borral foglalkozni, tekintettel a családi hagyományokra?

- Egyáltalán nem volt kötelező! Olyannyira nem, hogy vendéglátó szakon érettségiztem, a főiskolán is a vendéglátásról tanultam. Amikor a '90-es évek elején csoportok érkeztek a pincénkbe, és úgy akartak bort venni, hogy előtte meg akarták kóstolni azt, ekkor kezdődött számomra az új világ, amikor apám borait kóstoltattam a vendégekkel. Innen kezdődött az a korszak, amikor kezdtem azon töprengeni, hogy saját bort kellene készítenem. Amikor '98-ban kezdődött a szőlész-borász szakmérnöki képzés, be is iratkoztam, és ennek elvégzése után már szakembernek mondhattam magam. Amikor megtanultam, amit kellett, akkor kezdtem neki a saját borok készítésének, és a későbbiekben már apám borait is én készítettem.

- Testvéred azt mondta, a soproni bor most van felszálló ágban. Egyetértesz vele?

- Igen, és remélem, hogy igaza lesz. Belülről látom a borvidéket, sok a tennivaló. Rendezvények során kell bemutatni az új arcunkat, borainkat, hogy sokan, az országból sok helyen megismerjék azokat.

- Volt jó néhány évtized, amikor bár tudott volt, hogy létezik soproni bor, de néhány más borvidékhez nem igazán volt mérhető. Mik voltak ennek az okai?

- Sopron mindig város volt ennek minden előnyével és hátrányával. És itt van az osztrák határ is. Gyakorlatilag a soproni emberek mindig megéltek, ha kellett kijártak Ausztriába dolgozni. Nagyon sok mai bortermelő szülei és maguk a borászok is átjártak a „szomszéd” borászatokba, és ott dolgoztak. Ebből adódóan nem volt olyan gazdasági nyomás, hogy ezt az ágazatot minél profibban csinálják itthon. Ennek a szemléletnek a megváltoztatását 20 éve elkezdtük, és szerencsére egyre többen belátták, belátják, érdemes a bort profi módon elkészíteni. De időközben a déli borvidékek, Szekszárd és Villány elhúztak mellettünk, ezt tudomásul kellett venni.

- Mikor és mitől lesz jobb a soproni borvidék?

- Attól, hogy nem csupán három pincének lesz nagyon jó bora, hanem legalább húsznak, majd még többnek. A jó bor önmagában még kevés, hiszen nagyon sok embernek van Magyarországon nagyon jó bora, de ahhoz, hogy valahova érdemes legyen elzarándokolni, nem elég jó, hanem rendkívül jó borokat kell készíteni és folyamatosan.

- Van kedvenc bortípusod?

- A vörös bor. A borban, miként az életben is, általában mindenben a harmóniát keresem. Számomra a vörös borok akkor igazán szépek, ha minden kerek benne, nem lóg ki belőle az alkohol, a tannin, legyen az egy könnyed, vagy testes vörös bor. A harmónia lényeg!

- Gondolom nem tiltakozol, ha hozzáteszem a harmóniához az eleganciát is, ugye?

- Nem, nem, mindenképpen jó, ha a harmónia és az elegancia egyaránt megvan a jó borban!

- A Magyar Borakadémia főtitkáraként miben látod a magyar bor lehetőségét, vagy éppen a lehetetlenségét?

- Ugyanaz a lehetősége, mint a lehetetlensége. Sok borvidék van ebben a kis országban, sokféle borral. Nekünk a sokszínűségünket kell kommunikálnunk a világ felé. Minden van nálunk, igaz, viszonylag kis mennyiségben. Aki szeretne megismerkedni a magyar borokkal, az sohasem tudja azokat mondjuk egy londoni áruház polcáról levenni. Tehát éppen ez a sokszínűség jelenti az előnyünket és a hátrányunkat is.

- Tudod, hogy borászaink miért a világfajtákat készítik, és nem a magyart? Vörös borban a kékfrankost, fehérben mondjuk például a furmintot? Legyünk persze sokszínűek, de legyen olyan magyar bor, ami csak a mienk, amit megismer az egész világ...

- Jó lenne, ha lenne, de abban látom a problémát, hogy magyarok vagyunk, és sokfélék. Borzasztóan nehéz egyetlen irányba összekovácsolni a szakmát. Különböző borok, különböző érdekek vannak. Ez csak úgy tudna működni, ha állami akarattal jelölnének ki egy-egy fajtát, és abból kellene hatalmas mennyiséget készíteni. De ne álmodozzunk... Magyarországon van talán 60 ezer hektár szőlőterület, ekkora egyedül egy helyen Bordeux-ban is van, és akkor nem beszéltünk még az egész Franciaországról... De: a kicsiségünk egyúttal a nagyságunk is tud(na) lenni! Legyen hát, itt és Sopronban is. Ez a cél!

Nagyot nyertek azok, akik eljöttek a Szépművészeti Múzeumba, és meglátogatták - nem csupán az El Greco kiállítást és a Múzeum más csodáit - a VinCe Magazin által rendezett borászok délutánját, borestjét. Az impozáns külső újra, sokadszor lenyűgözött a művészetek „szentélyébe” való belépéskor, majd élmény volt a regisztrációt követően továbblépni a Vince Gála 2022 előterébe, ahol ínycsiklandozó finomságok kellették magukat, jelezve, hogy a kiváló borok mellett nagyszerű ennivalók jelentik majd a gasztronómiai élvezeteket. Összesen 50 borász mutatta meg a kiválóságait. Az „előtérből” nyílott két nagyterem, ahol a borászok és borok jelentették a különleges szépségeket. Elég csak átfutni a nyertesek listáján, ők mind ott voltak, miként a dobogósok is. Mellettük az egyik teremben borpárlatok kellették magukat, kiváló konyak, metaxa simogatta az ízlelő bimbókat. Kényeztettek a nagyszerű chardonnay-k, rizlingek, furmintok, a gyümölcsös Pinot Noir-ok, Kékfrankosok, a testes Cabernetek, stb. stb.

A bor, az ízek gálája volt ez!

Akik pedig szakmázni akartak, azok mehettek a mesterkurzusokra. Ezek az alábbiak voltak: Pezsgők és a tenger gyümölcsei - a buborékok és a tenger gyümölcseinek harmóniája legendás. Tüű Péter kétszeres magyar sommelier bajnok és champagne-szakértő három különböző országból három tradicionális eljárással készült pezsgőt és a hozzájuk komponált spanyol, olasz és francia ihletésű, a tenger gyümölcseire épülő ételpárosítást mutatott be. A mesterkurzus tételei: Rimarts Brut Nature Reserva Eco, Ferrari Maximum Blanc de Blancs, Champagne Palmer & Co Rosé Solera.

Nemzetközi etalonok – avagy melyek azok az ikonikus szőlőfajták és borvidékek, amelyek mind a borbírák, mind a közönség elismerését rendre kivívják? Burgundi chardonnay, Rajna-menti dűlős riesling, bordeaux-i házasítás, ausztrál shiraz és egy tokaji aszú – 5 ország 5 emlékezetes bora! A tételek: Bouchard Pére et Fils Meursault Les Clous 2020, Reichsrat von Buhl Riesling Jesuitengarten VDP Großes Gewächs 2019, Chateau Phélan-Segur Crus Bourgeois 2016, Henschke Johann’s Garden Barossa 2017, Royal Tokaji Nyúlászó 6 Puttonyos Tokaji Aszú 2013. Előadó: Dr. Mészáros Gabriella DipWSET, nemzetközi borakadémikus, borszakíró, oktató.

Meghökkentő borpárosítások - vörös húshoz vörösbort, desszerthez édeset??? Ugyan már, ideje leszámolni néhány túlhaladott beidegződéssel és új, izgalmas bor-étel párosításokat kóstolni! Blazsovszky Péter, a Michelin-csillagos Babel Budapest és a Kiosk Budapest F&B vezetője az egyensúlyalapú párosításban hisz; Vince Díjas borokkal kísérte a két étterem séfjeinek kreációit. A tételek: Balassa István Balassa 2021, Villa Sandahl Oh Deer Rajnai Rizling 2018, Kreinbacher Prestige Brut.

Mixeld magad – három őszi koktél.

Amikor a délután sietve átviharzott az estébe, átadták a VinCe Magazin díjait, amelyet szakértők és borbarátok, szóval a fogyasztók szavaztak meg.

A VINCE DÍJ NYERTESEI:

Nemzetközi fajtából reduktív eljárással készült fehér fajtabor: Pannonhalmi Főapátság Prior Fehér 2021, Kárpát-medencei fajtából készült reduktív fehér fajtabor: Figula Pincészet Olaszrizling 2021, Egyéb reduktív fehér fajtabor: Borbély Családi Pincészet Badacsonyi Kéknyelű selection 2019, Egyéb reduktív fehér házasítás: Pannonhalmi Főapátság Tricollis 2021, Nemzetközi fajtából hordós érleléssel készült fehér fajtabor: Kovács Nimród Pincészet Monopole Battonage Chardonnay 2017,

Kárpát-medencei fajtából hordós érleléssel készült fehér fajtabor: Szepsy István Szent Tamás 46 Furmint 2017, Egyéb hordós érlelésű fehér fajtabor: Somlói Apátsági Pince Juhfark 2019, Egyéb hordós érlelésű fehér házasítás: St. Andrea Szőlőbirtok Mária Nagy-Eged Hegy Dűlő Egri Cuvée Grand Superior 2019, Nemzetközi fajtából reduktív eljárással készült vörös fajtabor: Vylyan Szőlőbirtok Cabernet Franc Variáció 2020,

Kárpát-medencei fajtából készült reduktív vörös fajtabor: Németh János Kadarka Válogatás 2020, Egyéb reduktív vörös fajtabor: Szászi Birtok Csókaszőlő 2021, Egyéb reduktív vörös házasítás: Eszterbauer Borászat Pinceátlag 2019, Nemzetközi fajtából hordós érleléssel készült vörös fajtabor: St.Andrea Szőlőbirtok Nagy Eged-hegy Dűlő Egri Pinot Noir Grand Superior 2017, Kárpát-medencei fajtából hordós érleléssel készült vörös fajtabor: Takler Pince Szenta-hegyi Kékfrankos 2018, Egyéb hordós érlelésű vörös fajtabor: Gere Attila Pincészete Tempranillo 2020, Egyéb hordós érlelésű vörös házasítás: St. Andrea Szőlőbirtok Agapé Nagy-Eged-Hegy Dűlő Egri Bikavér Grand Superior 2017,

Rozé: Dúzsi Tamás Cabernet Franc Rosé 2017, Tankpezsgő és pét-nat, habzó-gyöngyöző: Holdvölgy Hold&Hollo UPPP 2021, Tradicionális eljárással készült pezsgő: Kreinbacher Birtok Prestige Brut,

Késői szüretelésű és/vagy botritiszes természetes édes bor: Szepsy István Szamorodni 2016.

ÉLETMÚDÍJ: Szepsy István

ROHÁLY GÁBOR-EMLÉKDÍJ: Mészáros Gabriella.

Jó nap volt akkor és ott, remek ízekkel, bársonyos kortyokkal, azt érezhettük minden pillanatban, amit József Attila is írt: „Bársonyon futnak perceim"...

A székesfehérvári Borklub foglalkozásán folytatódott a megye borászainak vendégszereplése. Novemberben, az új borok hónapjában, Szent Márton jegyében a Vabrik pincészet (Kajászó) volt a klub vendége. Egy új és hat „régi” bort kóstolhatott tőlük a jelen lévő tagság.

A hat fehér és egy rozé bort Vabrik Ferenc tulajdonos és fia, Vabrik Ákos mutatták be. E hét termék került a poharakba a kacsa és libamájdarabokkal „dúsított” zsíros kenyér mellé. Vabrik Ákost és Pánczél József klubtulajdonost és klubvezetőt kérdeztem a szüretről, az új borokról.

- Az idei évjárat a tavalyihoz képest mennyiségben még rosszabb volt, mint a korábbi. Ebben az évben hektáronként csak 15-20 mázsát tudtunk szüretelni a 70-90 mázsa helyett. A Zöldvelteliniből hektónként mindössze 12 hektoliter bort tudtunk készíteni. A júliusi légköri aszály miatt lett ilyen kevés szőlőnk 2022-ben. De szerencsére a minőség kifogástalan – mondta Vabrik Ákos.

- Az évjáratot tekintve a szüreti tevékenység jó volt, nem értek össze a fajták, volt idő a szüretre, a feldolgozásra. Elhúzódott a munka a korai szőlőktől a későbbi kékszőlőkig, így mind az erjedés, mind a feldolgozás normális körülmények között zajlott. A korai fajtáknak a nagy meleg nem kedvezett, azokat bizony hajnalban kellett leszedni. Ami a minőséget illeti, fajtája válogatja. A korai szedésű szőlők esetében a lényereség elmaradt az átlagostól. Olyan vastag volt a szőlő héja, és olyan kevés lé volt az aszály miatt a bogyókban, a ritkább fürtökben, hogy előfordult, átlagosan 50 százalék lé sem jött ki a szőlőszemekből.

A felmelegedés, az aszály alighanem komoly kihívás elé állítja a borosgazdákat is. Persze, ennél rosszabb minőség soha ne legyen, mint az elmúlt két évben...!

A Balaton ősszel is címet viselő rendezvény egyik előadója dr. Mészáros Gabriella volt. Ott találkoztunk, és beszélgettünk mi másról, mint mindazzal, ami a borral kapcsolatos.
Dr. Mészáros Gabriella jogász, az első hazai WSET diplomás. Számos borral, gasztronómiával kapcsolatos könyv szerzője, szerkesztője és kiadója. Kóstolási tapasztalata és jegyzetei immár 25 éve segítik a kóstolás és borok szerelmeseit. Az 1991-ben alapított Borkollégium oktatási központ vezetője és vezető előadója volt két évtizeden keresztül, nemzetközi tanácsadó, borszakíró. A bor kultúra terjesztésének elhivatott úttörője.

- A bor és világa avatott ismerőjeként mit gondol arról, hogy a magyar bor kultúrája a rendszerváltás óta mennyit javult?

- Egészen biztos, hogy sokat fejlődött, ez nem lehet kérdés. Harminc évvel ezelőtt, amikor Rohály Gáborral elkezdtük ezt a területet feltérképezni és dolgozni benne, akkor még nem sok pozitívumról beszélhettünk a bor kultúráját és minőségét illetően. Az első 10 év lassabban hozta meg a munkánk eredményét, de az elmúlt húsz évet tekintve elmondhatjuk, hogy komoly előrelépés történt. Annak nagyon örülök, hogy a fiatalok szívesen tanulnak, és egyre több olyan fogyasztó van, aki képzett borfogyasztónak számít. A legfontosabb, hogy sokan már tudnak különbséget tenni a borok között, tudnak választani, és a választásuk miértjét meg tudják indokolni. Ez másképp nem történhet, csak úgy, ha az ember állandóan, tanul, kóstol, jegyzetel, összehasonlít, és alá tudja támasztani az értékítéletét. E téren rengeteget fejlődtünk, de még bőven van tennivaló, talán a legalsó szegmens az, ahol több gondot kellene a minőségre fordítani, de ez hosszú út – mondta.

- Olaszországban járva, Montepulcianóban kóstolva a tapasztalatomat úgy fogalmaztam meg magyar társaimnak, hogy vannak otthon szép boraink, de a bor hagyományát, múltját, lehetőségeit tekintve messze vagyunk még az olaszoktól – is. Mit gondol, 32 év után ott vagyunk, ahol lennünk kell, vagy messzi még a láthatár?

- Nem vagyunk ott. De nem szabad elfelejtenünk, hogy a háború utáni ötven évet, sőt, valójában a filoxéra járvány utáni 100 évet tekinthetjük olyan időszaknak, ami a családi birtokok, a nagybirtokok fejlődését abszolút megakasztotta. Olyan dolgok történtek, ami – a többi közt - a fajtaszerkezet tökéletes kuszaságát idézte elő, és a földterületek minőségi megfelelésére való törekvés sem volt megfelelő évtizedeken keresztül. Nagyon sok mindent kellett és kell a mai napig megváltoztatni ahhoz, hogy újra komoly bortermelő országnak tekinthessük magunkat. A leglényegesebb, hogy a fejekben kell rendet tenni, a fogyasztói területen pedig minden borvidéknek fontos lenne a helyi identitás fontosságának a megértése és megélése. Ha nem tudja mondjuk egy balatoni bortermelő, hogy része annak a vidéknek, világnak, ahol él, és azt alakítania, jobbítania kell, mert oda tartozik, mert az övé is, akkor nehéz lesz előre lépni.

- Nagyon jó boraink vannak, a világfajtákat tekintve is. De mi van a magyar fajtákkal? A vörös Kékfrankossal, a fehér Furminttal, Olaszrizlinggel, Cserszegi Fűszeressel, vagy Irsai Olivérrel? Miért a világfajtákkal akarjuk megmutatni magunkat a világban, miért nem a sajátjainkkal? Lát arra lehetőséget, hogy egyszer a saját fajtáinkkal törjünk be a világba?

- Mindenképpen! A furmint már jó példa erre, a furmintra már odafigyelnek, de ha bármilyen szőlőfajtából nem tudunk a megfelelő mennyiség mellé kifogástalan és izgalmas, egyedi bort a fajtákhoz rendelni, akkor a kutyát nem érdekli, hogy mit csináltunk. Bocsánat érte, de sok semmitmondó, jellegtelen Cserszegi Fűszeressel, vagy Irsai Olivérrel mire menjünk? Ilyet bárhol elő lehet állítani. Nyilván nem a fajtákban van a hiba, hanem abban, hogy a fejekben nincs még rend. Ha valaki borkészítésre adja a fejét, akkor a tudatosság lenne a legfontosabb, hogy tudja milyen bort szeretne készíteni, és hogy a célját milyen körülmények között és milyen áron tudja elérni. Az sem utolsó szempont, hogy hol tudja majd a borát eladni? Arra kell törekedni, hogy a borvidékeink megtalálják azt a néhány fajtát, amivel a saját identitásukat, a saját adottságaikat a lehető legjobban ki tudják fejezni úgy, hogy érdekes legyen az adott bor a világ számára.

- Meglátása szerint mennyire tudatosan választanak a fogyasztók bort? Vagy inkább a címke és a bor ára a meghatározó?

- Biztos, hogy van egy olyan réteg, amelyiknél az ár a leglényegesebb. Ami a magasabb kategóriát illeti, ott nem feltétlenül a címke a döntő, bár sokan úgy vélik, hogy „címke ivók” vagyunk. Ha megvan a bizalom egy termelő iránt, akkor akármilyen ronda címkével is előállhat, biztos, hogy megvesszük a borait. De ehhez tapasztalat is kell! Ha megvan egy adott pince boraival szemben a pozitív tapasztalat, akkor megvan a lehetőség a tovább lépéshez. Ha kezdő borkedvelőkről van szó, akkora számukra valóban a megjelenés az elsődleges és ezen a téren még mindig van alakítani való. Arról nem is beszélve, hogy az árak képzése sem felel meg egy jól működő kereskedelmi rendszernek.

- Ami a borok és az ételek párosítását illeti, e téren is alighanem van még mit tenni, ugye?

- Kóstolni kell! És meg kell tanulni az embereknek bizonyos dolgokra célzottan figyelni. A szenzorikus érzékszervünk semmivel sem jelent kevesebbet, mint a látásunk és a hallásunk. Egy finom étel, egy jó bor, pláne, ha a kettő együtt megfelelő harmóniát kínál, akkor olyan esztétikai élményt tud nyújtani, amire szükségünk van. Kár lenne ezeket az élvezeteket kizárni az életünkből. Teszem hozzá, ennek főleg akkor van értelme, ha társaságban tudjuk ezt a tevékenységet megélni. Véleményem szerint az étel és a bor mellé nagyon kell a jó társaság, a kapcsolatok, az, hogy tiszteljük a másikat, hogy beszéljünk az ételről, a borokról, az élményről. Ez az út visz előre, a minőség irányába a borok és ételek párosítása terén.

- Mit is kérhetnék befejezésül, mint azt, hogy mondja meg a kedvenc borát, és ajánljon ahhoz megfelelő ételt...

- Nyilván egy bort nem tudok megnevezni, de mivel most itt vagyunk a Balaton partján, és saját kötődésem van az e tájon kedvelt Olaszrizlinghez, ezért ezt a fajtát sokszor és örömmel kóstolom. Mivel nagyon szeretem a közeli Somló ízeit, ezért szívesen ajánlok hozzá káposztás ételt. Lassan eljön az ideje annak, hogy meleg konyhában töltött káposztával teli gőzölgő fazekak mellett üljünk, és finom Somlói Olaszrizlinget, vagy más somlói bort fogyasszunk. Nyakunkon a Márton nap, ne felejtsük el a libát és a kacsát sem, és ha jó szerkezetű borral van dolgunk, már pedig a Balaton mellett sok ilyennel találkozunk, akkor nem nehéz a választás. Nem kell félni a vörös húsok mellé jó szerkezetű, szépsavú fehér bort sem ajánlani! 

Székesfehérváron, a Kossuth utca 3-ban található Borbárban különös csemege vár a finom nedűk kedvelőire. November 16-án szerdán, 19 órakor kezdődik a „párbaj”, a két szomszéd borvár, Szekszárd és Villány között. A Cabernet Franc (alább CF) „fegyvereket” - a borospalackokat – élesre töltik és kezdődhet a küzdelem...
A párbajozó borok listája:

Villány:
Lelovits  CF 2019
Günzer Tamás CF 2020
Vylyan CF 2016
Ipacs-Szabó Nászút helyett 2019
Bock CF 2017

Szekszárd:
Bodri Franci 2019
Lajvér Frank 2018
Mészáros Hidaspetre 2018 dűlőválogatás
Fekete CF 2015
Takler CF 2018Természetesen e kiváló borokhoz illő falatkák sem maradnak el.

A részvételi díj: 5900 forint/fő
Asztalfoglalás szükséges, ugyanis az korlátozott.
A jelentkezés elfogadását visszaigazoljuk. Visszaigazolás után a részvételi díjat utalással vagy készpénzzel lehet rendezni a Borszaküzletünkben vagy a Borbárunkban.
Foglalás: e-mail info@veressbor.hu, telefon: 06-20-3677747 vagy 06-22-311-441.

A Bor és Piac magazin Ősszel is Balaton néven sétáló Borkóstolót rendezett Balatonalmádiban, a Pannónia Kulturális Központban. Huszonöt borászat kínálta kiválóságait, de akkor és ott nem csupán a borkultúra volt jelen, hanem a valódi is, hiszen zene és képzőművészet is megörvendeztette a látogatókat. Mert: Debreczeny Zoltán sajátságos humorral, sajátságos stílusban készített képei magával ragadók voltak, miként Rabavai Júlia hegedűművész mini koncertje, akitől előbb egy klasszikus művet hallhattunk, majd prózában is jeleskedett, hiszen egy kiváló verset mondott, majd a Monty csárdással fejezte be a nekiszabott időt, méltán nagy tapsot kapva.

A résztvevő borászatok az alábbiak voltak:

5 Ház Borbirtok, Somló,

Bezerics Szőlőbirtok

Barcza Pincészet

Dóka Éva Pincészete

Dörgicsélő

Androsics Birtok

Fodorvin Családi Pincészet

Garamvári Szőlőbirtok

Istvándy Pincészet-Badacsony

Káli Balázs

Kolonics Károly

Laposa Badacsony

Lázár Pince

Mórocz Pincészet

Nagy & Nagy Borászat

Nivegy-Völgyi Borgazdaság Kft.

Nyári Pince

Palóznaki Péter Pincéje

Petrányi Pince

Rádpuszta Szőlőbirtok

Tagyon 730 Bormanufaktúra Szőlőbirtok

Taverna Borászat

Tornai Pincészet

Villa Gyetvai Borászat

A kínálat nagy volt, a kóstolt borok kivétel nélkül mind szépek és jók voltak. Sok furmintot kóstoltunk, és bár én furmint ügyben Tokaj hívő vagyok, de sok szép fajtabort kóstolhattam e fajtában, és jók voltak, még ha – nem tokajiak is voltak. De mivel Balaton és bor, akkor Balaton bor, azaz jórészt Olaszrizlingeket ízlelgethettünk, jókat és még jobbakat. De voltak rozék és vörösborok is, így aztán mindenki kedvére kóstolhatta a neki megfelelő „színű” nedűket. Örömmel futhattunk ismét össze újra Tornai Tamással, és a többi ismerős borásszal, de legalább ennyire klassz volt megismerkedni az addig még ismeretlenekkel is.

A szakmai konferencia témái az alábbiak voltak: A borturizmus fellendülése; Bor és egészség; Bioszőlészet, bioborászat; Válaszlehetőségek a klímaváltozásra a borász szemével; Olaszrizling – Közép-Európa legelterjedtebb szőlőfajtája; Borgasztronómia.

Kellemes és hasznos délutánt töltöttünk Balatonalmádiban. Elmondhatjuk: nem csupán ősszel, de egész évben Balaton!

A projektet a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program támogatta.