„Ért kalászt lengettél,
Tokaj szőlővesszein
Nektárt csepegtettél.”
Kölcsey: Himnusz
Tokaj. Hungaricum, 2002 óta a Világörökség része, igazi magyar kincs. Tokaj, a Tisza és Bodrog kereszteződésénél létrejött gyöngyszem segíti a magyarok hírének növelését, szerte e világban. Mert a tokaji bor világhírű. Bár hallottam tokaji borásztól egyszer ama kijelentést, mi szerint a tokaji bor csak nálunk, itthon világhírű… Ez a kijelentés számomra kissé erősnek tűnik, de megértem a szavak mögött megbújó elkeseredést, hogy a tokajinál talán valamivel, ha nem is gyengébb, de mondjuk úgy, másabb borok világhírűbbek az aszúnál.
Pedig…
A Tokaji borvidék, Tokaj-Hegyalja vagy Hegyalja történelmi borvidék, amely Északkelet-Magyarországon és Délkelet-Szlovákiában található. A Tokaji borrégió egyben a hét nagy borvidékünk egyike. A régió 28 faluból és 11149 hektárnyi osztályozott szőlőültetvényből áll. A Tokaji terroir agyagból vagy lösz talajból áll a vulkanikus altalajon. A mikroklímát a napsütötte, déli fekvésű lejtők, valamint a Tisza és a Bodrog folyók közelsége határozza meg, és elősegíti a Botrytis, azaz a nemes rothadás elterjedését, és a szőlő ezt követő kiszáradását. Az őshonos helyi szőlőfajták: a furmint és a Hárslevelű, ezeket már évszázadok óta termesztik, de a Sárgamuskotály, kabar kövérszőlő és Zéta is élvezi itt a „hazai pálya” előnyét.
A történeti adatok azt mutatják, hogy szőlőültetvények már a 12. században kialakultak Tokajban, de vannak bizonyítékok a borkészítés korábbi bevezetésére is a régióban. Így számos szakértő állítja, a szőlőtermesztés már a kelta időkben megkezdődhetett, az Erdőbényén található szőlőlevél, amely a 3. század végéről származik, rámutat, a szőlőtermesztés létezett a római korban. Tokaj, mint jelentős borvidék kialakulása a 16. század elejére kelhet. 1620 körül a császár hozott egy vallon-francia Duvont nevű borászt, aki később feltalálta a Tokaji-kerületben a "borok királyának" ismert módszert. A tokaji bor a 17. század óta egyre fontosabb árucikké vált a régió számára, exportja az erdélyi uralkodó hercegek fő jövedelemforrása volt, amelyhez a tokaji régió akkoriban tartozott. A tokaji bor jó hírneve nőtt, amikor 1703-ban II. Rákóczi Ferenc XIV. Lajos királynak adományozott számos üveg bort Tokaj birtokából. A tokaji bort ezután a Versailles-i bíróságon szolgálták fel, ahol Tokay néven ismertté vált. Örülve az értékes italnak, XIV. Lajos kijelentette:
Vinum Regum, Rex Vinorum, azaz Királyok bora, borok királya.
A 18. században Tokaj elérte a jólét csúcsát. A legújabb korban, a kommunista uralom korszakában romlott a tokaji borok minősége és jó hírneve, 1990 óta azonban jelentős összegű beruházás ment a térségbe, létrehozva azt az időt, amelyet "Tokaj-reneszánsznak" neveztek.
Hogy volt, hogy van?
A történelmi tények után beszéljenek a vidékről és magukról azok a borászok, akik e vidéken dolgozhatnak, és készítik jobbnál szebb termékeiket.
Boldog pillanat Áts Károly életében: Borászok borásza lett!
Nemrég még mindenki a Royal Tokajihoz kötötte Áts Károlyt, a 2012-es Év Bortermelőjét, a klasszis borászt. De 2013-tól már a Grand Tokaj főborásza. „Dallal” kezdtük beszélgetésünket, mi szerint „Erdő mellett, nem jó lakni” – na de Erdőbénye mellett milyen?
- Édesapám ott született, Erdőbénye mellett, én is rengeteget járok oda. Nagyon jó ott lenni, de még jobb Mádon, a szőlőben, és Tarcalon, a pincében – mondta. - Egy ember vagyok e vidékről, aki jó borokat akar készíteni, olyanokat, ami ízlik a közönségnek, mert a bor olyan élvezeti cikk, ami örömöt és boldogságot szerezhet. A szőlőben dől el minden, a gyümölcs minősége adja a jó bor 85 százalékát, a maradék 15 jelenti a technológiát, a borász játszadozását a készítés folyamán. A jó gyümölcsből könnyű, a gyengéből lehetetlen nagy bort megalkotni. Kétfajta furmintunk van, az egyik olyan, ahogy mi elképzeljük, míg a másik a dűlő szelektált furmint, ahol a dűlőt is be kell mutatni a fajtán keresztül. Ami az Áts pincét illeti: nem tartozunk az óriások közé, 4,5 hektár szőlőnk van, 5 féle bort állítunk elő: a furmint, muskotály cuvée, amely könnyed, nyári bor, a Birtok furmint, a Szent Tamás furmint, az Áts cuvée, és persze az örök aszú.
Ne csak igyunk, együnk is, kértem Károlyt, válasszon egyet a saját borai közül, és ajánljon ehhez hozzáillő ételt.
- A Szent Tamás furmint bár fehér bor, de mégis illenek hozzá a vörös húsok, remek kísérője lehet a szarvaspörköltnek. Elképzelhető, hogy sokan ordibálni fognak, hogy fehér borhoz vörös húst, na, de ilyet…? Igen, azt, mert Tokajban olyan furmintok készülnek, főleg a mediterrán területeken, amelyek a zamatját, ízét tekintve felveszik a versenyt a vörös húsokkal. A furmint csak a halászléhez és a töltött káposztához nem jó, amúgy minden máshoz, mindenkinek szívesen ajánlom!
A Demeter família
Demeter Ervin beszél, a fia tőle jobbra, kissé hátrébb hallgatja a többiekkel együtt
Szintén „ősinek” számít a Demetervin is Hegyalján. Demeter Ervintől megtudtuk, hogy:
- Nyolc hektáron dolgozunk Mádon, erről a területről évente 12-15 ezer palacknyi bor készül, a pezsgőnk a korábbi kísérletezés évei után már piacképes lett. Vannak könnyed boraink és nagy formátumú száraz furmintok, miként dűlőszelektált boraink is, az Úrágya, a Király. De természetesen beszélhetek tokaji különlegességeinkről, a szamorodniról és az aszúról. Nyolc hektár szőlő a tulajdonuk, ami nem kicsi. Álmunk az, hogy mi, mádi borászok közösen elérjük, hogy Tokaj a világban az őt megillető helyre kerüljön. A hungaricumunkat csodálják meg a világban, és erre mindannyian büszkék lehessünk! Borainkban a csúcsminőség iránti végtelen elkötelezettséghez méltóan mindent megteszünk ennek elérése érdekében Az biztos, hogy célba érünk, legfeljebb azt csak remélhetem, hogy ezt még én is megérem - jelentette Ervin, akinek a fia folytatja a családi hagyományt, majd hozzátette: - Mi, magyarok büszkék lehetünk, hogy vannak kiváló borvidékeink, különleges vulkanikus talajjal, amelyek egyedi, máshol meg nem ismételhető hungaricum autochton borokat adnak. Hegyalja klímája különös, és ez lehetővé teszi legnagyobb nemzeti kincsünket a borászatban, az aszúsodást és az aszú borok készítésének a lehetőségét.
A fiataloké a jövő!
Halljunk egy fiatal, ám tehetséges ifjú borászt, Bihari Ákos Ferdinándot, aki ifjúként is tapasztalt, idős borászokhoz méltó nagyon jó borokkal rukkol elő. A furmintja olyan, hogy már a hűha! kategóriába sorolható… Ákos a mádi Ferdinánd pincét hozta létre, nagyapja, Rácz Ferdinándra emlékezve lett a pince neve Ferdinánd.
- Gyerekkoromban utáltam a szőlőben dolgozni - kezdte a mondókáját. - Mindig régész akartam lenni, igaz, amit most csinálok, az sincs messze a régészettől. Ha valaki eljön hozzám borkóstolóra, láthatja, hogy az asztalok tele vannak cserépedényekkel, leletekkel, kőzetekkel, ásványokkal. A szőlőben is megtaláltam önmagamat, ráadásul a borászat jó eszköze az önkifejezésnek, hiszen az ember meg tudja mutatni a stílusán át önmagát. Jellemzően a furmintokkal dolgozom, amely nehéz szőlőfajta, minden évben más arcát mutatja. Van kevés hárslevelűm, és már kabar is. A Szent Tamás dűlő izgalmas terület, ahol szép borok készülnek. Hivatásos szőlész, borász mérnök vagyok, sokfelé megfordultam, igyekeztem hasznos tapasztalatokat gyűjteni. Aztán eldöntöttem, hogy saját magam alakítom a boraimat. A családunkban nagy hagyományai vannak a borkészítésnek. A felmenőim 1563 óta mádiak, egy követ nem tudnék eldobni úgy, hogy ne egy rokonomat találjam fejbe. Úgy vélem: a borászat nem csupán hivatás, hanem felelősség is, hiszen egy remek kultúrtájat kaptunk örökül, és ezt óvnunk, védenünk, fejlesztenünk kell.
TR, azaz Tállyai Radikálisok
Végül ismerjenek meg még egy fiatal csapatot, a TR-t, azaz a Tállyai Radikális együttest.
A birtok története 2012 decemberében indult, amikor három fiatal borkedvelő - Szamosujvári Pál, Mátyásfalvi János és Gazda Sándor - egy kedvező lehetőséget megragadva szőlőt vásárolt a tállyai Palota dűlőben. Tállya akkor még csak éledezett, nem volt akkora híre, mint ma, de mára Mád szomszédságában a legjobb területek közé tartozik, ahol nagyon jó borok készülnek. Tállya hivatalosan Európa közepe, legyen hát a honi borvilág közepe is a helyi terroir, a borászok társasága, és legyen meg a jó hírük mindörökké az öreg kontinensen.
- Kezdetben a Palota dűlőben két és fél hektáron műveltük a szőlőt. Szenvedéllyel láttunk neki a munkának, szenvedéllyel tesszük a dolgunkat – mondta Kada Anikó, szintén csapattag. - Tállya nagyon befogadónak bizonyult, látták, hogy nagy energiával műveljük a szőlőt, ami egyre szebb lett. A hosszú, és kitartó munka meghozta a gyümölcsét, a jó borokat. Immár 2017 óta nem használunk felszívódó szereket, és 2020, 2021-re tanúsítva is leszünk, mint ökológiai művelők. Átalakítottuk a szőlő művelését, változik a talajtakaró növényzet, a talajművelés, a kapálás, rengeteg a kézimunka, nem használunk felszívódó vegyszereket. Kilencven százalék furmintunk, tíz százalék hárslevelűnk van, mert eleve kevés hárslevelűnk volt, illetve ennek egy részét átoltottuk furmintra. Hiszünk a furmintban, szeretjük a sav és cukorszerkezetét, hiszünk az aszúban, és ehhez a furmint nagyon jó alap. Egy száraz furmintunk van, ezzel minden évben kijövünk, a többi kései szüretelésű, 10 százaléka hárslevelű, a többi furmint. A furmint minden évben más, az évjárattól függően. Nagyon szeretjük a száraz szamorodnit, és készítünk is ilyet, amikor majd növekednek a területeink. Ez a fajta nekünk nem mostoha, bár a jelenlegi szamorodnink édes a számunkra – az íze miatt is. Hogy mekkorára szeretnének nőni? Már van újabb négy hektárunk, de az még nincs betelepítve. Ami az ideális mennyiséget, az álmunkat jelenti, az a 12 hektár. Hogy mikor válhat a TR név a hektár mennyiséggel együtt naggyá? Folyamatosan beletesszük munkánkba az energiát, organikusként egy kicsit mindig újítunk. Lassan növekedünk, mert célunk, hogy lassan, de kitartóan haladjunk előre.
Tállyai radikálisok a szőlőben, balra Anikó
Anikó egy olyan hölgy, aki borral foglalkozik, de mégis „visszaküldtem” a fakanálhoz, „főzzön” nekünk valami finomat a kedvenc bora mellé…
- Kedvencem a 2016-os édes borunk, amihez a grillezett, faszénen készült zöldségek kiválóan illenek, miként a füstölt sajtok is. De az édes szamorodnihoz nagyon jól harmonizál a sült kacsa, és a kacsamáj is.
Jó étvágyat hát, a világban híres Tokajt és borvidékét pedig egészségünkre!
A bor nagyasszonyai: Tóth Timea (balról, Lajvér) és Németh Ágnes e rendezvény megvalósítója
A villányi bor és a Franc kategória győztese, Jakab Tamás balról látható
Életkép a Hegyalján: borászok, poharak borokkal, és kóstolók. Jó nap volt!
Ebéd közben, jó étvággyal, jó kortyokkal kísérve az ételt
Koccintás a szobor "itatása" előtt. Leellenőrizték a bort, mielőtt a a szoborra öntik Fotó: Dinnyés Ferenc
Szent Orbán megkapta, ami neki jár, ivott hát Orbán is... Fotó: Dinnyés Ferenc
Kupi László megtette, mit tennie kellett, lefejezte a pezsgős üveget Fotó: Dinnyés Ferenc
- Nagyon sok jó villányi borász, és nagyon sok jó bor van Villányban. Elsősorban a terroir hatásnak köszönhetően, a talaj, a klíma, az időjárás jó irányba befolyásolja ott a szőlőt. De ez csak lehetőség, mert az emberi tényező, a szakértelem, a hagyomány, a fegyelmezett technológia a jó bor titka. Villányban az összefogást, a közösségi munkát fontosnak tartjuk, így sokakkal megismertetjük a környékünket. Ehhez jó konyhák, szálláshelyek, barátságos vendéglátók kellenek. Van egy közös marketing irodánk is, amelyet a hegyközség tart fent. Nincs konkurencia, egymást ajánljuk, és így jönnek az emberek – árulta el Polgár Zoltán a villányi titkot. - A Villányi Franc? A Franc bujasága semmihez nem hasonlítható. Ennek a bornak külön arca van. Bár régóta dolgozom vele, jól ismerem, mégis mindig tartogat titkokat, meglepetéseket.