A Debrecenben megrendezett Bor Nagydíj rendezvényen adta át a Magyar Borszakírók Köre a Legjobb Vörös Bor kitüntetést Koch Csabának, a Csanád Cuvée csodájáért. A bor Csaba kisfia előtt tisztelgett a név adásával.

Díjazottak, Nagydíjasok egymás mellet: Györgykovács Imre (balra, fehér bor) és Koch Csaba (vörös bor)

Csabával kerestünk egy csendes sarkot - nem volt könnyű feladat! – és ott beszélgettünk. Bár Csaba nyertes bora villányi gyökerekkel rendelkezik, de a kiváló borász a ténykedését a Hajós-bajai borvidéken kezdte, és jelenleg is ott van a nagyobb birtoka. Mondtam neki, ezt a vidéket az emberek hajlamosak elrendezni egy pillekönnyű kézlegyintéssel, hogy ugyan már… De! E környék már adott Év borászát, kettőt is. Csaba bár sikeres, de ezt a címet még nem kapta meg. A borász is emberből van, tervekkel, álmokkal, a bizonyítás vágyával. Így nyilvánvaló a kérdés: nem foglalkoztatta soha, hogy miért nem lett még az Év borásza?

- Mint minden borász, aki még nem volt az Év bortermelője, és komolyan veszi a szakmát, természetesen örülne ennek a díjnak. Úgy vélem, jól kell dolgozni, szép borokat kell készíteni, és majd a megfontolt akadémikusok eldöntik, hogy ki kapja meg ezt az elismerést. Nem az a lényeg, hogy megkapjuk, bár az a csúcs, hanem az, hogy érdemesek legyünk e díjra.

Koch Csaba átveszi az oklevelet, amely igazolja: ővé a Nagydíj a legjobb vörös borért

- Mit tud a vidék, hiszen sokan úgy vélik, itt vagy „lösz”, vagy nem lösz jó bor… De mégis van. Miért?

- Nagyon sokan az Alföldet leírják, mert azt gondolják, hogy itt csak asztali, vagy gyenge minőségű borokat lehet készíteni. Tény, nagy mennyiségben lehet olcsó borokat előállítani, de az Alföldön is adott a lehetőség a termés korlátozására. A szőlőnek alapvetően három dologra van szüksége: vízre, tápanyagra és napfényre. Az Alföldön nagyon sok helyen közel van a talajvíz, és aki akar, ilyen helyen nagy mennyiségben tud szőlőt művelni. A hegyvidéken a víz és a tápanyag korlátozott, így kevesebb szőlő termelésére van lehetőség, de a minőség kárpótol a mennyiségért. Ez igaz lehet az Alföldön is, jó példa erre a Soltvadkert és Kiskőrös környékén található sok jobbnál, jobb borászat, ahol megfelelő korlátozással nagyon jó borokat tudnak készíteni. A Hajós-bajai vidék annyiban különbözik, hogy löszös talajon dolgozunk, ami Baján jó alapot ad a szőlőnek, mert gazdag ásványi anyagokban, mikro- és makro elemekben, magas mésztartalommal.

Díjazottak, díjátadók egy csoportja a Déri Múzeum dísztermének a színpadán

- Mi az, amit tudsz, miért olyanok a boraid, amilyenek?

- Hiszek a tanulásban! Aki a megtanult ismereteket felhasználva szívvel, lélekkel dolgozik, jók a terroir adottságai, érzékeli a kóstolások során, hogy merre halad a bor, és mindezt fejben össze tudja rakni, az nem tévedhet nagyot. Azt vallom, a szőlő útja a földtől a pohárig tart, ismerni kell ezt az utat a telepítéstől a kész borig. Ha ez rendben van, a környék már akár másodlagos, nem véletlenül van Magyarországon annyi gyönyörű bor, mert sok helyen, sok felkészült szőlész és borász dolgozik jól. És még egy lényeges dolog: az ember nem lehet a természetnél okosabb, élni kell a  természettől kapott nagyszerű adottságokkal!

- Végül: mondok két speciális alföldi ételt, ajánl ehhez megfelelő Koch bort. Birkapörkölt és slambuc…

- A slambuchoz Kadarkát, vagy Cserszegit javaslok a fűszeressége miatt. A birka pörkölthöz is megfelelő a Kadarka, a környékünkön remek Cabernet Sauvignonok és Kékfrankosok teremnek, ez az étel elbír bármilyen nagy vörösbort.

Kamocsay Ákos és Koch Csaba egymásra találtak, miként ezt tették a boraik is...

A Magyar Borszakírók Köre immár második alkalommal rendezte meg Debrecenben a Top 12 Magyar Bornagydíj rendezvényét. A 12 legjobb fehér bor mezőnyében most a legjobbnak járó Nagydíj nyerteséről, a somlói Györgykovács Imréről olvashatnak. A díjáról elmondhatjuk, vakon nyert valóság az övé, hiszen a vakkóstolók során lett első az egyenlők között. Igaz, ennél objektívebb mérce jelenleg nem létezik.

Az igazság pillanata: a legjobb fehér borért járó díjat vette át Szabó Edittől Györgykovács Imre

- A siker Somlónak, a szőlőnek köszönhető, és kisebb részben annak, ahogy mi hozzáállunk a szőlőben végzett munkákhoz, mert minden ott dől el. A pincében maximálisan odafigyelünk a munka folyamataira. Hagyományos szőlőprésünk van, kétszer préselek, a hordókat kézzel mosom ki, úgy vagyok vele, hogy a hordó segítsen, és ne uralkodjon a boron. A filozófiánk az, hogy a feltételeket biztosítani kell, és nem szabad beavatkozni a természet dolgába. Fahordóban erjednek a borok, nem használunk semmi segédeszközt, fajélesztőt sem, és mégis, vagy éppen ettől lesznek ilyenek a termékeink.

- Somló híres volt a markánsan száraz borairól. De az utóbbi időben sokat szelídültek a savak, ízletesebb lett a juhfark és a többi. Ez a technológiának, vagy a szakemberek növekvő tudásának köszönhető?

- Juhfarkkal nem foglalkozunk. Édesapám is borász volt, ő mondta, ezt hagyjuk, mert tízévente, három, négy alkalommal van csak jó termés, a többivel meg mit csinálsz? A Badacsony, Balatonfüred pincegazdaságnál volt pincemester, amikor udvaroltam a feleségemnek, az ő borait kóstolhattam. Ami a Somlón végzett munkánk eredményét illeti, úgy érhettük el a javulást, hogy nagyon figyelünk minden mozzanatra, és éretten, egészségesen szüretelünk. A szőlő kóstolása során döntöm el, mikor lesz a szüret. Ha érett, zamatos a gyümölcs, a mustfok növekszik, a sav csökken, akkor indulunk szedni. Rossz évjáratban, rossz savak esetén biztosítom az almasav bontásának a lehetőségét, és tudom, sok apró dolgon múlhatnak a nagy dolgok!

- Minek tudod be a tényt Somló robbanásszerű fejlődésének?

- Örülök annak, hogy egyre több nagy pincészet van nálunk. Mert ők tehetnek a környék jó híréért. Az olyan kis pincészet (1 hektár a birtok nagysága!), mint az enyém - hiába vannak jó helyen a boraim -, nem tud annyit segíteni az ismertség, elismertség érdekében, mint a nagyok. Nemrég azt írták rólam, hogy 20 év alatt nem történt nálam semmi, csak a borok olyan szépek, mint két évtizede. Örülök ennek, bár a feleségem szokta mondani, hogy nem szabad dicsekedni.

- A borok kóstolása során ki a döntnök: a feleséged, vagy te…?

- Ketten együtt kóstolunk már a mustnál is. Az erjedés után, amikor lemehetünk a pincébe, a szívem igen gyorsan ver, vajon jó irányba ment az erjedés, vagy sem, ez számomra olyan pillanat, mint az újjá születés. Mindig azt kérem életem társától, hogy a kóstolásnál mondja el, hogy mit érez, és a szavaival pofozzon helyre, nehogy elszálljak, hogy hű, de jók a boraim. Tényleg a társam ő a szőlő munkáktól kezdve a fogyasztásig. És ez így jó, mert ettől jó minden.

Imre szerénységénél csak a borai nagyobbak. Hogy jó az útjuk, azt boraik állandó minősége jelzi.

Imre és felesége az örömteli pillanatban Debrecenben, együtt dolgoztak meg a sikerért

Rekordszámú, összesen 539 nevezés érkezett az ország valamennyi borvidékéről a tizenhetedik alkalommal rendezett Országos Syngenta Borversenyre. Ezek körül 315 fehér-, 128 vörösbor, 93 rozé, 2 siller, egy pedig pezsgő volt. A remekül bemutatkozó 2017-es évjárat 316 borral képviseltette magát, ebből 73 arany, 1 nagyarany, 1 pedig a legmagasabb Synvino-díjat kapott. A siófoki díjátadón a szekszárdi Schieber Pincészet, a tokaji Tokajicum Borház, a tolnai Tomolik Pincészet, valamint a badacsonyi Varga Pincészet érte el a legmagasabb pontszámot és kapta a SynVino-díjakat.

Molnár Pál (balra) öröme érthető, kétszer is aranyosnak minősültek...

Fejér megye 7 aranyérmet hozott haza. Kettőt az agárdi Csóbor Pincészet (Nadapi Zengő 2017, Agárdi Chardonnay 2017), kettőt a pákozdi Lics Pincészet (Pákozdi Merlot 2014, Cabernet Sauvignon 2014), kettőt  a móri Molnár Borház (Paulus Gold Chardonnay 2017, Paulus Gold Generosa 2017), egyet, egyet a fehérvári, de szőlőit a Balaton mellett termelő Feind Péter (Shiraz Rozé 2017), valamint a móri Vécsei Pincészet (Rajnai Rizling 2017) kapott.

Fejér megye, mint a legkisebb borvidékek egyike, újfent szépen szerepelt!

A székesfehérvári Páholy Borklub legutóbbi vendége a Csóbor Pincészet volt Agárdról. Kisari Linda, a pincészet főborásza szakszerűen mesélt a borokról, a munkájukról, sikereikről. Mert annak egyáltalán nincsenek szűkiben… Például az akkor és ott kóstolt Kékfrankos rozé boruk az országos rozé borversenyen aranyérmes lett, de külön díjat is kapott.

Az ízekről és a tapasztalatokról ezúttal három klubtagot kérdeztünk: Horváth Miklós Csabát, Kovács Gyulát, és Kozma Csabát.

Horváth Miklós Csaba nem csupán kedveli, de azt készíti is bort. Megtudtuk: 20 éve ismeri a Csóbor pincészetet, és véleménye szerint amióta Linda is erősíti a csapatot, Fejér megye, de az egész biztos, hogy a tó környékének a legjobb borászata az övék. A kóstolt 6 tételről – 3 fehér (Olaszrizling, Chardonnay, Irsai Olivér), egy rozé (Kékfrankos), két vörösbor (Cabernet Franc, Démon küvé) - az alábbiakat mondta:

- A fehér borok közül nekem az Olaszrizling ízlett a legjobban, a kellemesen keserű mandulás zamat nekem nagyon bejön, de a többi termékük is igen jó volt. Bár a fehér borokat kedvelem, mégis úgy vélem, a rozéjuk nem véletlenül van ott e honban a legjobbak között. Tetszett a Cabernet Franc, míg a Démon meg kiemelkedőnek mondható. Ismerőseim közül mindenki úgy véli, vörös borban Csóborék a legjobbak Fejérben.

Kovács Gyula a kezdetektől jár a klubba, így kiváló ismerője Fejér borásza(ta)inak.

- Csóborék borait már 10 éve fogyasztom, ma a 3 bortípusból az Olaszrizling, a rozé – bár nem volt vetélytársa, de ettől függetlenül számomra a legjobbak egyike az övék az egész ország rozé termése közül -, és a Cabernet Franc tetszett. Az Olaszrizling a kiváló fajta jellegével hatott, a rozé a frissessége, a Cabernet testessége okán nyerte el a tetszésemet. Jó hely ez, jó borokkal, érdemes havonta eljönni ide – mondta.

Kozma Csaba is jön a klubba, amikor tud, így fontos volt, miről, miként vélekedik, és miért?  Linda első bemutatkozásánál is itt volt, van hát viszonyítási alapja a hölgy fejlődését illetően.

- Érezhető az előre lépése, szép borokat kínál nekünk rendre. Mint tette ezt ma este is. Mondhatom ezt annak ellenére, hogy az Olaszrizling kisebb csalódást okozott a számomra. Miért? Olyan helyről származom, a Balaton déli részéről, ahol ez a fajta mindig sikeres volt. Ezért örökké az ottani ízeket keresem, ebben a borban kevésbé találtam meg ezeket. A legkellemesebb meglepetést a Chardonnay okozta, mert ezt a fajtát nem kedvelem túlzottan, de a ma kóstolt tétel kellemes meglepetést okozott, ha ilyennel találkozom, alighanem kedvenccé válhat e fajta. A vörös boraik nagyon jók, minden benne volt, ami a termőhelytől, a  borásztól elvárható. Ez a környék nem vetekedhet a francia, a villányi körülményekkel, ehhez képest szép, iható borokat kaptam. Bár a rozé sokaknak tetszett, szeretem is a pince „rózsáit”, de ma – bizonyára a lelkiállapotomnak köszönhetően – maradt bennem hiányérzet – jelentette ki.

Abban maradtunk Csabával és a többiekkel: ennél rosszabb esténk sose legyen!

A Magyar Bor Akadémia 2017 áprilisában döntött arról, hogy a magyar bor ügyének egy életen át tartó kiemelkedő szolgálata elismeréseként Életműdíjat alapít.

A díjat az Akadémia bizottsága évente egyszer ítéli oda a magyar szőlészet és borászat területén évtizedeken át végzett kiemelkedő, országos jelentőségű teljesítményért egy kiválasztott természetes személynek, ezzel elismerve annak borszakmai életművét. 

 A Magyar Bor Akadémia Életműdíját a bizottság egyhangú szavazata alapján Tiffán Ede villányi borász kapja. Tiffán Ede a kilencedik generáció tagja; családja 1746 óta foglalkozik szőlőtermesztéssel és borkészítéssel Villányban. 1965-ben végezte el a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolát Budapesten, majd Villányban szőlész-borászként kezdett dolgozni. A ’90-es évek elején már önállóan a saját szőlőjét művelte, majd feldolgozót és pincét épített. Jelenleg 20 hektáron gazdálkodik, szőlői a borvidék legjobb dűlőiben találhatók. Az ültetvényeken portugieser, kadarka, kékfrankos, pinot noir, merlot, cabernet franc, cabernet sauvignon fajtákat szüretel.

Munkájának elismerése nem váratott sokáig, hiszen 1991-ben elsőként lett az „Év Bortermelője”, majd 1999-ben a köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjével tüntette ki. Életútja folyamán kivette részét a társadalmi feladatokból is, nevéhez fűződik a Pannon Bormíves Céh alapítása, a Villányi Borút megszervezése, csakúgy, mint a Magyar Bor Akadémia megalapítása, melynek éveken át alelnöke is volt.

 Tiffán Ede életútja, embersége, tudása példaként állhat mindenki előtt, akinek fontos a magyar bor elismerése és felvirágoztatása. A díj átadására a Magyar Bor Akadémia által szervezett ünnepségen kerül majd sor. 

Forrás: Vinoport

A Magyar Sommelier Szövetség évente rendszeresen biztosít szakmai megmérettetési lehetőséget a hazai sommelier szakma kiválóságainak. A verseny célja most is a magas szintű, nemzetközi szabályoknak is megfelelő versenyzési lehetőség biztosítása hazánkban a sommelier szakmában dolgozóknak. Az elődöntőre február 24-én a Babits Mihály Kulturális Központban került megrendezésre Szekszárdon, Szekszárd Város Önkormányzata és a Szekszárdi Borvidék borászatainak támogatásával. Az elődöntő érdekessége a bor, étel párosítás volt, ahol 2 bort kellett 5 falatkából kettővel párosítani. A feladat a hasonló íz összeállítások miatt nagy próbatétel elé állította a versenyzőket. Az elődöntőből a három legtöbb pontot elérő versenyző került a döntőbe.

A döntő ebben az évben Gerbeaud Ház Átrium termében került megrendezésre a Kávébár Bazár rendezvénysorozat keretein belül. A verseny fővédnöke Dr. Fazekas Sándor Földművelésügyi miniszter volt. A bajnokság döntőjén személyesen is megjelent Gál Péter helyettes államtitkár, mint a zsűri tiszteletbeli elnöke.

A döntő előtt került átadásra öt kategóriában a 2014-ben alapított „PAR EXCELLENCE a magyar borkultúráért” 2017. évi díjai, melyet Slezsák Zoltán a Magyar Sommelier Szövetség elnöke adott át. A díjazottak: Bányai Gábor Botond szakíró, Anyukám Mondta étterem, vendéglátás, Kreinbacher Birtok termelő, Földesi Gyula (Soós István Borászati Szakgimnázium) oktató, Heinemann testvérek kereskedő kategóriában vehették át a plakettet és az óriás pezsgőt.

 A döntőbe jutott versenyzők, balról: Tüü Péter, Angerman László, Kovács Norbert

A döntőbe jutott versenyzők éttermi körülmények között, a sajtó képviselői és az érdeklődő közönség előtt mérték össze tudásukat. A döntőben a pezsgő felszolgálástól a hibás borlap javításon, ital ajánláson keresztül a dekantálásig adtak számot felkészültségükről a versenyzők, de borokat és különböző párlatokat jellemeztek. A versenyt közös meglepetés feladat zárta, mely során Magnum pezsgőt kellett 14 pohárba egyenlő részben kitölteniük 3 perc szintidőn belül.

A szakmai zsűri munkájában részt vett Gál Péter helyettes államtitkár, Káli Ildikó (MASOSZ tiszteletbeli elnök), Szik Mátyás háromszoros sommelier bajnok, Kovács József (TG Italiano), Kovács László (Vendéglátó Ipartestület Elnök), Kozma Kálmán (Gundel), Virágh Csaba (Kárpátia), Varga Norbert (Onix). A zsűri elnöke Fabók Mihály háromszoros Magyar Sommelier bajnok volt.

 A győztes, Angerman László, és Slezsák Zoltán, a sommelier szövetség elnöke

A „Magyarország Sommelier Bajnoka 2018” címet első helyezettként idén Angerman László nyerte el, második helyen Tüü Péter, míg harmadikként Kovács Norbert végzett.

A Szövetség nevében a kupákat Slezsák Zoltán elnök adta át. A fődíjat a Törley Pezsgőmanufaktúra képviseletében Kovács György ügyvezető adta át. Különdíjakat a KOCH Borászat, a Petrény Pincészet és a Hotel Gottwald ajánlott fel.

Forrás: Magyar Sommelier Szövetség

Megvolt a III. Fehérvári Nagy Bormustra. Nagy rendezvény volt, sok borásszal, temérdek szép borral, sok érdeklődővel. Az előző buli sem volt rossz, de ez felülmúlta azt! A rendezvényt szervező háziasszonnyal, Fáncsi Viktóriával értékeltük az estét. Ez volt a harmadik mustrálgató, három a magyar (bor?) igazság. De milyen igazsággal, milyen tanulsággal szolgált Viktóriának a harmadik mustra?

 - Azzal, hogy egyre inkább létjogosultsága van ennek a rendezvénynek. Hogy mi tetszett, és mi nem sikerült úgy, ahogy reméltem? Szerencsére kevés rossz pillanatban volt részünk, úgy tűnik, az évek meghozzák azt a rutint, ami szükséges a sikerhez.  Várakozásomon felüli volt a résztvevők magas száma, és a borászok hozzáállása. Szerencsére már nem nekem kell keresgélni őket, hanem maguktól jelentkeznek, és ez nagyon jó dolog!

Kíváncsi voltam arra, hogy Viki tapasztalata szerint melyik borászatoknak volt a legnagyobb sikere?

- Mindegyiknek! Jó volt, hogy a székesfehérváriak nagyon szerették a megye borászait, sikeresek voltak a móri és az etyek-budai borvidék jelen lévő résztvevői, és az agárdiak borait is nagy érdeklődéssel fogadták, mustrálták. Ez öröm volt a számomra, hiszen az egyik célunk az volt, hogy a szűkebb pátriánk borait megismertessük a székesfehérváriakkal. Hogy tudják: nem kell messzire menniük ahhoz, hogy jó borokra leljenek. Az első mustrán problémát okozott, hogy csak fehér borok voltak, most több volt a vörös, és ez nagyon tetszett a közönségnek.

 Viki és férje mérgezett egérként jött, ment, intézte, amit kellett. Vajon voltak nyugodt perceik, tudtak borokat kóstolni? És ha igen, melyek ízlettek nekik azok közül?

- Eleinte mindenre oda kellett figyelni, segíteni kellett a borászoknak, a vendégeknek, de 8 óra után már nagyobb volt a nyugalom, mi is elvegyülhettünk a kóstolók között. Minden bor ízlett, az új kedvencem a Dominium pince a Mátrából, a syrah-juk lett a favorit, de összekóstoltam a zalai Cézár pince syrah borát az övékével, érdekes tapasztalat volt. Tetszett a Ferdinánd pince Tokajból, különlegesség volt a héjon erjesztett Királyleányka Heitéktől, de mindenkit név szerint felsorolhatnék, mert minden tetszett, és ízlett.

 Kértem Viktóriát, a győztest (neve a jele?), merjen nagyot álmodni.  Mi lesz a nagy álom 2018 év végére?

- Ami biztos, ebben az évben a negyedik nagy mustra előtt szeretnék néhány szabadtéri rendezvényt is szervezni. Ami a decembert, a negyedik mustrát illeti, az a nagy álmom, hogy keresek és találok egy nagyobb helyet, ahol mindenki kényelmesen elfér. Ha nem sikerül, akkor megpróbáljuk a Szent István Művelődési Házban úgy megszervezni az estét, hogy több borász, és több vendég férjen be. Mindenképp akarok az esti kezdés előtt egy szakmai órát rendezni, amikor megszólítjuk, megszólaltatjuk a helyi szakmát, a vendéglátósokat, a Fehérváron és környékén borral foglalkozó embereket. Szélesíteni akarjuk a palettát, főleg szakmai elemekkel!

Zsirai Kata kapta 2018-ban a fiatal magyar borászoknak járó Gál Tibor Emlékdíjat. A kitüntetést személyesen vette át február 24-én Budapesten, a Corinthia Hotelben megrendezett 13. Magyar Borok Bálján.

 Az ifjú borászhölgyet Árvay János, a 2003-as Év Bortermelője jelölte javasolta a díjra az alábbi ajánlással:

„Kata testvérével Petrával, valamint édesanyjukkal közösen munkálkodik három borvidéken, mivel Tokajban, Villányban és a Nagy-Somlón is művel szőlőt, illetve készít bort. Tragikus hirtelenséggel elhunyt édesapjuk gondolatai alapján dolgozik, tisztességgel és becsülettel: alkotás, gondosság, alaposság, értékek, megőrzés, szeretet, öröm, szépség, báj, egyszerűség, érzés, értelem és egyediség.”

Kata a Zsirai pincészet társtulajdonosa, emellett tagja a tokaj-hegyaljai Y generációnak és a fiatal borászokat tömörítő Junibornak.

Kata tényleg megérdemelte e díjat a sok kiváló, fiatal borász között.Mert személyes beszélgetésünk során is meggyőződhettem róla: számára a szőlészet, borászat nem csupán érdekes munka, hanem ennél sokkal több: hivatás!

Forrás: Borászportál

A sommelier sokak számára kissé titokzatos, már, már misztikus tevékenységnek számít. Annyit tudnak róla, hogy fontos, a sommelier ismerje a borokat, a pezsgőket, annak kultúráját, ismerje a gasztronómiát, legyen járatos az étkek kutúrájában. Korábban már írtunk erről a foglalatosságról, aki többet akar tudni róla, keresse a Fabók Mihályról, és Kovács Antalról írt anyagokat a Kitekintő rovatunkban.

Egy hír a sommelier szakmával, hivatással kapcsolatban:

A Magyar Sommelier Szövetség 2018-ban is megrendezi a szakma országos bajnokságát, amelynek elődöntője február 24-én, szombaton - ebben az évben ismét vidéken - a szekszárdi Babits Mihály Kulturális Központban  kerül megrendezésre,  Szekszárd város Önkormányzata és a Szekszárdi Borvidék borászatainak támogatásával. A bajnokság célja, hogy magas szintű megmérettetési lehetőséget biztosítson a vendéglátás azon dolgozóinak, akik a sommelier szakmában dolgoznak, vagy a sommelier szakma a munkakörük része. A szervezők célja továbbá a meglévő szakmai kapcsolatok erősítése és új személyes kapcsolatok kialakítása, valamint a sommelier munka további népszerűsítése

Az előző év gyakorlatának megfelelően ezúttal is nyílt versenyt tartanak, vagyis a megmérettetésen nemcsak a Szövetség tagjai, hanem minden olyan szakember részt vehet, aki tudásáról ebben a formában is számot kíván adni.

Az elődöntőből a három legtöbb pontszámot elért versenyző kerül a döntőbe, akikre hat gyakorlati feladat megoldása vár a nagyközönség előtt 2018. március 4-én a Gerbeaud Ház Átrium termében..

A döntőbe jutott versenyzők a nagyközönség előtt pezsgőfelszolgálásból (idegen nyelven), étel-ital párosításból, hibás borlap javításból, vörösbor dekantálásból, bor jellemzésből és párlatfelismerésből álló feladatokat oldanak meg, majd közös meglepetés feladaton vesznek részt.

A verseny fővédnöke Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.

Különdíjakat a Petrény Pincészet és a Hotel Gottwald míg a  fődíjat a Törley Pezsgőmanufaktúra ajánlotta fel.

A székesfehérvári Páholy Borklub legutóbbi foglalkozásán a móri Friday Winery borászat volt a vendég. ‎A tulajdonosok, Németh Gergely borász és Izmindi Réka fiatalok, miként a borászatuk is az. Móron művelik a szőlőt, ott készítik a borokat. Ezen az estén 6 tételt kóstoltunk, a 2015-ös gyöngyöző bort, a 2015-ös reduktív Chardonnay-t, a 2015-ös reduktív Ezerjót, a 2016-os barrique Chaddonnay-t, a 2012-es hordós Ezerjót, a 2016-os Pille cuvée-t, amelyet az Irsai Olivér határozott meg.  A Friday Wineryt már bemutattuk a dekantalo.blog.hu oldalon, ezúttal az estről, a borokról mondták el többen a véleményüket. Mégpedig Pánczél József, a hivatásos borbíráló, Renner László, a borász, Vallerné Juhász Lenke, a Noé-hegyi Szent István Borlovagrend volt borkirálynője, és dr. Rónai László, a bort kedvelő, értő orvos, a klub állandó tagja. Kíváncsiskodtam: mi a megszólalók véleménye a Friday Wineyről, melyik borok tetszettek, melyek kevésbé, és miért?

Pánczél József (balra) és Németh Gergely

- Volt lehetőségem a fiatalok első borait összehasonlítani a mostaniakkal, hiszen a kezdetektől ismerjük egymást. Először mutatkoztak be a fehérvári közönségnek, és nagyon pozitívak a visszajelzések. Boraik a terroirt jól mutatják be, véleményem szerint Mór esetében megkerülhetetlen az Ezerjó, bár többen próbálják azt megkerülni. A 6 tétel közül különösen tetszett a reduktív Ezerjó, visszaadta a fajtajelleget, az évjáratot, az ásványosságot, a sósságot, a fajtát mutatta meg a maga valóságában. A hordós érlelésnél hozzáadott értéket jelentett a hordó használata, ami mára megosztóvá lett. De a borklubban éppen az a lényeg, hogy beszélgessünk, véleményt cseréljünk a borokról – bírált emígy Pánczél József.

Renner László nem csak beszél róla, de tölti is a bort

- Csak gratulálni tudok a fiataloknak a kísérletező kedvükhöz, ez biztató a szakma jövőjét tekintve. Szerencsére vannak olyan ifjak, akik a munkájuk mellett hajlandók a borral is foglalkozni. A kóstolt borok hibátlanok voltak, a barrique nekem kicsit túlságosan barrique volt, de persze ez ízlés kérdése. A záró tétel, a Pille kicsit vékonynak tűnt, de a többi egészséges, jól iható bor volt. Hogy mi hiányzik ahhoz, hogy a péntek esti borászat állandó alanyai legyenek? Mórról lévén szó, az Ezerjó ezer arcát kell tovább kutatniuk, a szüret időpontjának az ideális megválasztását kell kikísérletezniük – mondta Brenner László borász.

Valler József és Vallerné Juhász Lenke együtt járnak a borklubba

- Fiatalos lendület, mértani pontosság jellemzi a pincészetet. Nagyon tetszett a bemutatkozó tétel, a gyöngyöző bor, meghatározta az egész borkóstoló hangulatát. A 2015-ös barrique hordóban készített Ezerjó ízlett, másokkal ellentétben A reduktív tartályos Ezerjó azért tetszett, mert tapasztalhattuk, ilyen a tiszta Ezerjó, faélesztők, hókusz, pókusz és hordó nélkül. A battonage mindent kihozott, amit a Chardonnay-ból ki lehet hozni. Az utolsó tételt, a cuvée-t is el tudom fogadni. A gyöngyöző borhoz el tudok képzelni egy csirke mellett tejszínnel leöntve, sajttal megszórva, sütőben megsütve, míg a Pilléhez egy csoki tortát vizionálok. Egy mindennapi női bájcsevejhez a battonage Chardonnay-t ajánlanám – közölte a korábbi fehérvári borkirálynő.

dr. Rónai László nem az Itáliai napsütésben, hanem a pince mélyén értékelte a borokat

Rónai László doktor ideg- és agysebész főorvos, szívesen beszél Itália borairól, de most magyar, móri borokról mondta el a véleményét, olasz „szemüvegen” át értékelve azokat.

- Eddig semmit nem tudtam erről a pincészetről, de a borok javarésze ízlett. Nagyon jó volt a reduktív Ezerjó, a hordós változatát szerintem kissé túlspilázták, de ízlett a gyöngyöző bor is. Persze minden vélemény szubjektív, én alapvetően a napsütést, a tengert keresem a borokban. Képes vagyok 2 ezer kilométert autózni Szicíliába, mert ott érzem a borban a Donna Fugatát, az anyaföldet, amiből kinő a szőlő, süt a nap és „látom” a tengert is. Szomorúságot okoz az, hogy miért kell angol nevet adni egy magyar, móri pincészetnek? Aligha ez fogja meghozni a gazdasági fellendülést!

Ezek voltak a vélemények. Olyanok, mint a borok: sokszínűek, ezerarcúak.