Ebben az évben többször is találkozhattam a Zsirai pincészet képviselőjével, illetve termékeivel. Székesfehérváron a II. Nagy Fehérvári Bormustrán, a fővárosban a Nagy Tokaji Kóstolón. Érdekes pincészet a Zsirai, hiszen megtalálhatók Tokajban, Somlón és Villányban is, és bizony ez a három terület egymástól kissé eltérőnek mondható. Tokaj esetében a lágy, krémes édes borok a jellemzőek, főként az édes élet képviseletében. De vannak száraz termékeik is, mindkettőre viszonylag jó savak jellemzőek. Somló? Arról mindenkinek a nagy savak ugranak be, illetve a „nászéjszaka bora” jelző. Ami persze az ifjú élet sava, borsa... Csanaky Máté értékesítési vezetőt arról faggattam beszélgetésünk nyitányaként, hogy miként fér meg munkáikban eme ellentmondás?

- Jól. Hiszen mindkét borvidék alapvetően a fehér borairól ismert. Itt is, ott is a vulkanikus talaj a jellemző. Mádon van a pincénk és a szőlőnk a tokaji borvidéken, ahol vulkanikus a talaj, míg Somlón főként a bazalt a meghatározó. A boraink a testes, zömök, jó savval rendelkező jellegről ismertek.

Kérdeztem Mátét, ismeretei szerint a borász lelke hogy fér meg e – szerintem változatlanul – kettősséggel?

- Több borásszal dolgozunk, Zsirai Kata fogja össze őket, felügyeli a munkájukat. Nehéz egyszerre több gyereket szeretni, de persze megpróbáljuk... Természetesen mindegyik gyerekünk kedves, nem teszünk különbséget közöttük. Mi elsősorban tokaji pincészetnek nevezzük magunkat, amit indokolnak a méretbeli különbségek, hiszen a somlóinak a tízszerese a mádi területünk, ott 15, Somlón 1,5 hektáron dolgozunk, míg Villányban 2 hektár szőlőnk van.

Vajon Tokaj édessége és szárazsága közelebb áll a Zsirai csapathoz, mint Somló jellegzetessége?

- Tény: Tokaj az aszú miatt ismert, „világhírű”, ezt nem is szabad megkérdőjelezni, mert az aszú a világ legjobb természetes édes bora. A pincészetünk már 2008-ban készített száraz furmintot, és azóta folyamatosan tesszük ezt. Tokaj a száraz borok világában is kiváló, de az aszú mindig is sarokpont lesz, mert ezt a minőséget csak itt lehet produkálni. Somlóra a sósság jellemző, e borokban a fémes ízjegyek is megtalálhatók. Tokaj esetében a háttérben megbújik az ásványosság, nem annyira erőteljes, mint Somlón.

Lássuk, Máténak melyik a kedvenc bora, és mivel „etet” meg bennünket ehhez?

- Számomra a no. 1 bor a száraz furmint. Otthon rendre kísérletezek az ételekkel, más kell a nagyobb savú italhoz, és más a kis maradék cukorral rendelkező pikánsabb borhoz.  A fűszeresség jól harmonizál a savhoz, az alapfurmint egy krémes, húsos étellel remekül „muzsikál” az ember szájában, de jól megállja a helyét a gombás ételekkel is.

Ismerjék meg az I. Fehérvári Borfesztivál egyik résztvevőjét, a pannonhalmi borvidékről jövő Cseri pincészetet. Akikkel már a II. Nagy Bormustrán is találkozhattak. A pannonhalmi borvidék jó adottságokkal rendelkezik, és a szép borok a tárgyiasult termékei. De mégsem annyira ismert ez a vidék, mint azt megérdemelné...

- Kilenc és félhektárnyi területen dolgozunk, fiatal borászat a mienk, 2012-ben készült az első évjáratunk. Korábban 6 évig dolgoztam az Apátság és felet a Konyári pincészetnél. Kizárólag palackos borokat készítünk, hétfajta bort tudunk kínálni, négy fehéret és három vöröset. Rajnai, Tramini, Sauvignon és Pinot Blanc a fehér, míg a Merlot, Cabernet, és Kékfrankos a vörös fajtánk - mondta.

Jó iskolája lehetett Cseri Norbertnek, mert az Apátság és a Konyári pince borai kiválóak és ismertek. Mit tanult meg ott Norbert: mit és hogyan kell csinálni, vagy azt, hogy mit és hogyan nem kell csinálni...?

- Mindkét hely nagyon jó iskola volt a számomra, sok tudást merítettem. Az Apátság pincéjének a borvidékhez hasonlóan én is sokat köszönhetek. Az Apátság emelte ki a borvidéket az ismeretlenségből, méltónak kell lennünk ahhoz a névhez, amit Pannonhalma képvisel.

Pannonhalma tényleg jó. De kérdés, Ausztria közelsége mennyire meghatározó a számukra, a Zöldveltelinik, a Blauburgerek és más ottani fajták mennyire lehetnek ellenfelek?

- A kihívás szempontjából sokkal nagyobb hatással van az osztrák bor a soproni borvidékre. Nekünk inkább arra kell figyelnünk, hogy az ausztriai borfogyasztókat próbáljuk Magyarországra hozni. Tudunk olyan borokat készíteni, mint ők, sőt, esetenként még túl is tudunk rajtuk lépni. Sok munkát kíván ez tőlünk, a technológiát folyamatosan fejlesztenünk kell, de nem reménytelen ennek a megvalósítása!

Kértem Norbit, mutassa be Pannonhalmát, a terroirt, az ottani tudnivalókat.

- A környék erősségét a rizlingek jelentik, elsősorban a Rajnai. Jelentős hányadot képviselnek nálunk a könnyed, illatos fajták, de lényegesek a kékszőlők is a környékünkön.

Tudom, hogy Cseri Norbert a reduktív technológia híve. Ami a fehér borok esetében érthető. De vajon kacsintgat a hordós érlelés irányába, netán megfordult a fejében a battonage használata, a bor feldolgozása a finom seprőn történő forgatással?

- Természetesen a hordónak is szerepe van az esetünkben. Ötszáz literes hordóban erjesztünk és érlelünk fehér válogatásokat, de ez elsősorban évjárat függő.

Norberttől is kértem, amit néha másoktól: nevezze meg a pince zászlós borát, és ajánljon ahhoz valami finom ételt.

 Legyen a kedvenc a sokarcú Rajnai rizling. Ehhez technológiától függően fogyaszthatunk a salátáktól kezdve a könnyebb szárnyas húsoktól sok mindent. A fűszerezés legyen minimális, főleg a grillen készített szárnyasokra hívom fel a figyelmet, mert jól összesimulnak a Rajnaival.

A januári II. Nagy Fehérvári Bormustra után következik az augusztusi I. Fehérvári Borfesztivál, így elmondhatjuk: Székesfehérváron Fáncsi Viktóriának (is) köszönhetően télen, nyáron sláger a jó bor. A téli buli remekül sikerült, sokan voltak kínálók, még többen a kínáltak, folyt a hegy leve, volt ott étel, ital, mi szem, szájnak ingere. A Szent István Művelődéi Központ helyét most a Bartók Béla tér veszi át, augusztus 7 és 9 között. Viktória kettő, vagy inkább egy napos fesztivált szeretett volna, de mivel akkor lesz a Jazz fesztivál is, ráadásul az egyik helyszín a tér, ezért a város azt kérte, legyen a borok fesztiválja 3 napos, és a két jó buli karöltve szerezzen örömöt a polgároknak.

- Nagy levegőt kellett venni ahhoz, hogy belevágjak, mert a januári bormustrához képest ez jóval nagyobb léptékű borünnep. Szerettem volna, ha több Fejér megyei borász lesz jelen, mivel a móri és etyeki fesztivált leszámítva kevés helyen lehetnek ott a megye kiválóságai. Ráadásul így a fehérváriak is jobban megismerhetik e két borvidék borait. A közösségi médiában tapasztalt reakciók alapján azt remélem, hogy az első fesztivál megfelelő néző- és vendégszámmal zár, a rendezvény tetszik majd az ittenieknek, és hagyományt teremthetünk. Hiszem, jól járnak a bort kedvelők és a borászok is – mondta Fáncsi Viktória.

Kíváncsi voltam arra: a borászok mit szóltak a három napos rendezvényhez? Ott lesznek végig, vagy váltogatják egymást?

- Itt lesznek végig, csupán a két pannonhalmi, a Cseri és Babarczi pincészet vezetői váltják egymást, de a boraikat három napon át lehet kóstolni. Mivel ez a fesztivál az első, az önkormányzat illetékesei baráti árat kértek a faházak használatáért, köszönet érte. Székesfehérvár 100 ezres város, új dologba vágunk bele, el kell indulni, örömmel jött mindenki, nem kellett sokat győzködni a felkérteket.

Jöjjön hát a lényeg: kiket láthatnak, hallhatnak, „kóstolhatnak” meg a nemes nedűk kedvelői augusztus 7-9 között?

- A névsor a jelenlegi állapotot tükrözi, mert az a kezdésig változhat, bővülhet. Az Etyek-budai borvidékről a Vabrik pincészet, az L. Simon pincészet, a Csóbor pincészet, Mórról a Molnár Borház, a Geszler pince, a Friday Winery, a Szabadkai pincészet, a Sáfrán pincészet jön, Pannonhalmáról a már említett Babarczi és Cseri pincészet, Badacsonyból a Borbély pince, a Zelna borászat Balatonfüred-Csopakról képviselteti magát, a Polgár pince Villányból, Áts Károly Tokajból, Balla Géza Erdélyből érkezik. Lesz egy kiállítónk, aki nem borász, hanem szőlőmaglisztet és olajat készít, ki lehet próbálni a termékeit. 

Tudjuk: a jó bornak nem kell cégér. Hisszük: e rendezvények sem. Ha már a jó bor jelenti a tartalmat...

Június közepén rendezték meg az egyik legnagyobb hazai és egyben nemzetközi borversenyt, a VinAgora nevű megmérettetést. Ebben az esztendőben 556 bor versengett, melyek közül 420 magyar termék volt található. Külföldről Spanyolország 35 borral volt jelen, az övék volt a legnagyobb számú tételsor. A nevezett borok 31,47 százaléka érdemelt medált a bírálóbizottságtól. Összesen 6 nagy arany, 88 arany, és 81 ezüstérem talált gazdára. 

Fejér megye borászai sikerrel szerepeltek, 2 arany, és 5 ezüstérmet nyertek. L. Simon László Bölömbika fantázia nevű 2016-os Irsai Olivér bora aranyérmet, a Rozsdás Csuk fantázia nevű 2016-os Kékfrankos Rozéja ezüstérmet kapott. A Székesfehérváron élő, de a szőlőit a Balaton mellett feldolgozó Feind Péter Shiraz bora aranyérmes, míg a Sauvignon Blanc-ja ezüstérmes lett. Szintén ezüstnek örülhetett az Anonym Pince Etyek Frazír, az Etyeki Kúria Pláne Frizzante White, a Móri Borház Móri Prémium Zenit terméke.

A csákberényi borverseny résztvevői különös élményben részesülhettek. A borok viadala után egy új stílusú budai étterem séfje és tulajdonosa főzött a számukra akkor és ott.

Pethő Balázs tulajdonos-konyhafőnök „séfbisztrónak" tekinti munkahelyét. Az itthon még nem túl elterjedt modell lényege, hogy a csúcsgasztronómiában használt minőségi alapanyagokból, olcsóbb árfekvésben kínáljon színvonalas ételeket. Pethő az első magyar séf, akinek két különböző konyhája is megkapta a kiváló ár-érték arányt jelző Big Gourmand elismerést a Michelin Guide ítészeitől.

A magyar konyha a forradalmát éli. Kérdeztem Balázst: szerinte mi kell ahhoz, hogy a mindennapi rántott hústól eljussunk azokhoz a fogásokhoz, amelyek a jövőt jelenthetik?

- A rántott hússal nincs semmi baj, a gond az, ha rossz minőségű húsból készítik. A jó alapanyag felkutatása, beszerzése sok munkával, idővel jár, és a többség sajnálja ráfordítani az időt eme alapvető feladatra - mondta.

- Sertés és sertés között nagy különbség lehet?

- Hogyne! Fontos, hogy természetközeli anyagokat használjunk. A magyar adottságok csodálatosak, akár a húsokat, akár a zöldségeket, akár a gyümölcsöket tekintve. A tyúk, amit most ettünk, innen, a tanyáról kapott szabad tartású tyúk volt.

- Az éttermekben van a hiba, mert túl magasra teszik a mércét, vagy a magyar mezőgazdaság teszi azt túl alacsonyra?

- Nagyon kevés organikus, profin felépített kert van még nálunk, ahol sokfajta zöldség található, idényjelleggel. Figyelni kellene arra, hogy mit ad a természet, mit ad az idény, és annak megfelelően kell változtatni az étlapot. Én így teszem.

- A bisztró kultúra azt jelenti Magyarországon, hogy nagyítóval kereshetjük az ételt a tányéron... Ez ennél azért ez sokkal több, ugye?

- Vannak ilyen utak, de ez vakvágány. Sajnos, a vendéglátásban sokszor a felügyelőknek főznek, a rendszereknek akarnak megfelelni, irányvonalakat követnek, nem saját magukat adják, és nem saját maguknak, nem csupán a vendégeknek főznek. Pedig a vendéglátás nem a díjakról szól, hanem arról, hogy az éttermekben jó ételt kapjanak az emberek. A mi felelősségünk, hogy bővítsük, gazdagítsuk a gasztrokultúrát jó ár, érték arányban, de a változás lassú folyamat. A főzés intim dolog, komoly felelősséggel. Szerencsés helyzetben vagyok, mert 11 éve saját éttermem van, ahol a stílusom a meghatározó.

- Csákberényben van a házad, hogy kerültél ide?

- Szeretem a vidéket. Budán születtem, nőttem fel, de egyre nehezebben viselem a főváros forgatagát. Kerestük a helyünket, ahol élni tudunk, térkép szerint haladtunk, amikor eljutottunk a Vértesbe. Ez a környék valósággal beszippantott bennünket. Tervezem, hogy éttermem lesz a környéken, ahol bele tudok simulni a természetbe. Mert ez lehet a gasztronómia csúcsa!

Már korábban beszámoltam arról, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által rendezett országos borversenyen Fejér borászai sikeresen szerepeltek, 6 aranyérmet és 12 ezüstérmet szereztek. Azt is megírtam akkor, hogy az agárdi Csóbor Jenő által vezetett pincészet 2 aranyérmet nyert, a 2007-es Cabernet Sauvignonnal és a Kékfrankos rozéval.

A díjátadó ünnepségen az is kiderült, hogy a rozéja a legmagasabb pontszámot kapta, ezzel övé lett e hon legjobb rozé bora, amit Nagydíjjal értékeltek. Ráadásul a több mint 600 versengő bor között a teljes ranglistában a 13. helyet érték el a rozéjukkal. Csóborék korábban a minden év december 6.-án megrendezett rozé országos versenyen két alkalommal győztek,  míg többször „csak” aranyérmet kaptak. Sikereikre a mostani Nagydíj tette fel a koronát, ez is jelzi, hogy ebben a borfajtában ők a legjobbak egyike e honban.
- Nem tudom eldönteni, hogy bor ügyben vannak véletlenek, vagy nincsenek? Az talán nem lehet véletlen, hogy kétszer már nyertünk az országos rozébor versenyen, meg most is a legjobbak lettünk. Azt gondolom, ez nem múlhat a véletlenen. Törekszünk arra, hogy betartsuk a technológiai fegyelmet, megvan a minőségi borkészítéshez szükséges összes eszközünk, nagyon gondosan választjuk meg a szüret időpontját, ami a rozéknál különösen fontos. El kell találni az erjesztési hőmérsékletet, az élesztő típusát. Utóbbival már évek óta kísérletezünk, úgy tűnik, most megtaláltuk. Csoda nincs, a pontos, a nagy odafigyeléssel végzett munka a döntő – mondta Csóbor Jenő.

Akit arra kértem, meséljen a 2007-es Cabernet Sauvignon aranyérmes vörösboráról is.
- A jó évjáratú borokból minden évben valamennyit felrakunk a polcra, amelyeket időnként megkóstolunk. A 2007-es Cabernet jónak találtuk, gondolkoztunk, indítsuk a versenyen, vagy sem, mivel a mienk nem jellemzően vörösboros vidék. Végül a család úgy döntött, indítjuk, és láss csodát, aranyérmes lett! Minden évben jobbak vagyunk, fejlődik a tudásunk, de ehhez kell az évek tapasztalata.

Lics Balázs pesti gyerek volt. Lehetett volna igazi pesti csibész, és bár nem volt ma született bárány, de mégis jó kisfiú volt. És mit sem változott az óta. Céltudatos felnőtté lett, aki nagy célokat tűz ki maga elé, és rendre eléri azokat. Élete szüleinek is köszönhetően sima aszfaltúton haladt. Az édesapjától kapott indíttatásnak köszönhetően megszerette a szőlőt, nem volt nehéz a választás hát, erről akart tanulni az érettségi után. Az csak hab volt a tortán, hogy mindezt Kaliforniában tehette az egyetemen. Ott ismerkedett meg Joslynnal, aki az óta a felesége lett. Igaz, nem sokon múlt. Mert: ha New Yorkban az Ikertornyokat egy nappal korábban támadják meg, akkor... Akkor Joslyn nem jött volna Magyarországra. Ugyanis Balázs 2001. szeptember 9.-én szállt repülőre, Joslyn 10.-én, és egy nappal később történt az emlékezetes New Yorki-i tragédia, a World Trade Center elleni támadás, majd az  amerikai repülőterek lezárása. De úgy történt, ahogy, ma házassok, két gyerekük van, Tamás Lung és Zoé Mae.

- Joslyn egész egyszerűen besétált az életembe, megfogott a talpraesettsége. Egyszer közös feladatot kaptunk, és ennek apropójából jól összejöttünk. Tény, más az élet Malajziában, ahol addig élt, és más nálunk, de gondoljunk csak bele: kitágult a világ, bárhol is élsz, megismerheted más földrészek szokásait, mindennapjait, a televízió, az internet összemossa a különböző kultúrákat. Egy év után tudtuk, életfogytig tartó kapcsolat a mienk - mondta.

Balázsék Pákozdon élnek, ott vannak a szőlőik, a csodálatos pincéjük, és ott dolgozzák fel boraikat. Legalább is egy részét. Mert Szekszárdon is van szőlőterületük, Budafokon pincéjük, borfeldolgozójuk. De a nagy szerelem azért a Velencei tó.

- Igazi gyöngyszem ez a vidék. Csodálatos adottságú a terület, a déli lankákon a Velencei-tó közelségét, a sok napsütést imádja a szőlő, a fehér és a kékszőlő gyönyörűen beérik itt.

Balázsnak vannak fehér borai, de... De be akarta bizonyítani, hogy itt minden feltétel adott a jó vörösborok készítéséhez. Sőt, egy éve a Bordeaux-ban rendezett nagy nemzetközi bor megmérettetésen a pákozdi merlot  aranyérmet kapott. Tavaly a Top 100 legjobb magyar bor között a harmadik legjobb vörös bor a Tamás Válogatás lett.
Tamás fia úgy került a képbe, hogy a pincében jártában beledugta az ujját a hordóba, és amelyekre azt mondta: ez jó, abból válogatott és készített bort Balázs. De nem csupán a srác, hanem a lány is névadó lett. A Gonoszka neki köszönheti a keresztséget...

- Mondták is az iskolában, hogy miként lehet ezt az aranyos kislányt gonoszkának nevezni? De azt nem tudják, hogy itthon egészen más, mint ott. Nem gonosz, dehogy az, csak az elevensége miatt mondtam neki egyszer, hogy te kis gonoszka – mondta Joslyn a maga kedves, bájos magyarságával.

Balázs az alábbi borokat készíti: "Gonoszka" cserszegi fűszeres gyöngyöző bor, Tamás Válogatás vörös cuvee,  merlot, cabernet sauvignon, chardonnay, chardonnay barrique, juhfark barrique, syrah, bikavér, cabernet sauvignon rozé.

A Nagy Tokaji Bornapon a fővárosban több jeles tokaji borászattal, borásszal találkozhattam. Közülük most a Demetervint ismerhetik meg.

- Nyolc hektáron dolgozunk Mádon, ennek harmada bakművelésű. Erről a területről évente 12-15 ezer palack bor készül, a pezsgőnk a korábbi kísérletezés évei után már piacképes lett. Készítünk könnyed borokat és nagy formátumú száraz furmintokat, de vannak dűlőszelektált boraink is, az Úrágya, a Király. De természetesen vannak tokaji különlegességeink, szamorodni és aszú, a jó évjáratokban kiemelkedő termékekkel dicsekedhetünk – mondta Demeter Ervin.

Valamit tudhatnak a Demetervinnél, mert Besenyei Péter, a műrepülős világbajnok szeme felcsillant, amikor meglátta a standjukat. Hiába, „ki gépen száll fölébe”... A kérdés tehát: mi az, amit tudnak, amitől Péter szeme felcsillant?

- Szerencsés embernek tartom magam, hiszen a természet a munkaeszközöm. Mi, mádikörös gazdák elsősorban szőlészek vagyunk, a mádikörös borok minőségét pedig a gyümölcs minősége határozza meg. A pincében a lehető legkíméletesebb módon dolgozzuk fel a szőlőt, a legkisebb befolyással igyekszünk a palackban megőrizni a termőhelyek egyediségét, különlegességét. Büszke és boldog vagyok, hogy az általam oly nagyra tartott Besenyei Péter a boraim kedvelője. Ez már barátsággá nemesedett, rendre meglátogat bennünket, folyamatosan követi borász tevékenységemet, a pincénk életét.

Nyolc hektár szőlő nem kicsi. De nem is sok. Tokaj és környékén meg pláne. Ha a területük mondjuk 30 hektárra nő, éppolyan királlyá lesznek, mint az egyik boruk?

- Nem lesz 30 hektár a szőlőnk nagysága, mert nem tudunk a mádi határban már több területet vásárolni, de ez nem is cél. A három dűlőnk egységes, egybefüggő, ez a biogazdálkodásban fontos szempont. A nyolc hektár egyébként is a teljesítőképességem határa.

Az ember merjen nagyot álmodni! De mi a Demeterek, az apa Ervin, és a fiú nagy álma?

- Az, hogy mi, mádi borászok közösen elérjük azt, hogy Tokaj a világban az őt megillető helyre kerüljön. A hungaricumunkat csodálják meg a világban, és erre mindannyian büszkék lehessünk! Borainkban a csúcsminőség iránti végtelen elkötelezettséghez méltóan mindent elkövetünk ennek elérése érdekében, reméljük, hogy ezt a csúcsot elérjük. Biztos, hogy igen, legfeljebb azt remélhetem, hogy ezt még én is megérem- jelentette ki az egyébként fiatalembernek mondható Ervin, majd hozzátette:

- Mi, magyarok büszkék lehetünk, hogy van öt kiváló borvidékünk, különleges vulkanikus talajjal, amelyek egyedi, máshol meg nem ismételhető hungaricum autochton borokat adnak. Hegyalja klímája különös, és lehetővé teszi legnagyobb nemzeti kincsünket a borászatban, az aszúsodást és az aszú borok készítésének a lehetőségét.

A Magyar Borszakírók Köre 8 tagja nemrég Zalaszabarban járt. Ott, ahol a Kányaváry Borbirtok, a Szabadidőpark és a Holnapocska Tábor található. Utóbbi sérült gyermekek részére nyújt díjmentes kikapcsolódási lehetőséget, megszépítve a kicsik, ifjak néhány napját. A házigazda Szabadics Zolán és felesége, Szabadicsné Rádi Éva fogadott bennünket kedves szeretettel. Megcsodáltuk a csodás panorámát, megbámultuk a parkot, majd a pincébe mentünk, ahol megkóstoltuk a pincészet termékeit. Három hektár szőlő jelenti a Borbirtok alapját, ami hobbi borászatnál több, gazdasági borász tevékenységnél kevesebb. Zoltán a Corvinus Egyetemen megtanulta, 3 hektár az ideális terület, akár a tevékenységet, akár az üzletet tekintve. Kóstoltuk a Sauvignon Blanc-t, ami a Fortély nevet kapta, az Olaszrizlinget (Üstökös), a Krónikát (Chardonnay), az Imposztort (Rajnai rizling), a Kalandpark nevű küvét, és gyöngyöző bort, valamint a Merlot rozét, a Merlotból, Cabernet sauvignon szőlőkből házasított habzó rozét és vörösbort, a végén pedig az édes sárgamuskotályt (Aranyvessző). Nem voltak rossz tételek, bár tény, a zalai vidék savassága meghatározta e nedűket, de ennek ellenére pozitívnak nevezhetők a tapasztalataink. 

- A borbirtok Zala megye, és talán az ország legszebb természeti területén található, a Balatoni Felvidéki Nemzeti Parkon belül, a Kis Balaton fölött. Annak a borvidéknek vagyunk a része, amely valamikor Magyarország legnagyobbja, és legjobbja volt. A szabadidő parkot a feleségemmel közösen hoztuk létre és üzemeltetjük. Olyan hármas egységet próbáltunk megteremteni, amely példáját adja annak, hogy miképp lehet egy borbirtokot megvalósítani úgy, hogy megmutassuk a gyerekeknek, a jövőnek azt, hogy nagyapáink mit csináltak, miként, milyen körülmények között dolgoztak. A kalandpark azért épült, és arra hivatott, hogy a táborozók játék iránti igényét kielégítse, illetve olyan anyagi bázist teremtsen, amelyből fedezni tudjuk az itt működő, a sérült gyerekeket segítő Holnapocska tábor költségeit. Nagy örömünkre szolgál, hogy 2017-ben már 700 gyerek jön majd hozzánk, melyből 500 gyereket valamilyen egészégügyi intézmény küld a szívbetegektől kezdve az égési sérülteken át a daganatos betegséggel küzdőkig. Mindez jól megfér a gazdálkodás mellett, és szép összhangot tud teremteni – mondta Szabadics Zoltán.

Ez jó példa minden gondoskodó szándék által vezérelt ember részére. De persze ennek a költsége magas, így nyilván pályázniuk kell Zoltánéknak, mert önerőből ezt képtelenség megvalósítani. Az egyébként építési vállalkozó tulajdonos elmondta, ez természetes, nonprofit szervezetként résztvevői a pályázatoknak. Igyekeznek sikeresek lenni, mert a hegyen látott beruházás költsége megközelíti az 1 milliárd forintot, ennek 35 százaléka pályázati úton jutott a többi, általuk biztosított pénz mellé.

- A meglévő gazdasági társulatainkból fokozatosan vonulunk vissza, adjuk el a részvényeket, és az ott megtermelt nyereség, illetve az értékpapírjaink értékét az elmúlt 8 évben ide forgattuk vissza.

Kíváncsi voltam arra: amikor elkezdte ezt a tevékenységet, nem gondolt arra, hogy ezen nyerni nem lehet, de bukni annál nagyobbat?

- Dehogynem! De aki 20 évet eltöltött az építőiparban vállalkozóként, az megtanulta, a haszonból vissza kell adni. A társadalomnak, az embernek önmagának, a családjának, mindazoknak, akiknek köszönhetően olyan anyagi helyzetbe kerültem, hogy eldöntöttem, eljött az ideje a jó visszadásának. Hogy miért itt, és miért ennyit? Azért, mert amíg a feleségemmel azt gondoljuk, hogy a boldogságnak, a harmóniának ez a kulcsa, addig nem sajnáljuk ide forgatni a pénzünket, sőt, mi több, örömünket leljük benne.

Íme a példa lehet követni! És ha még borbirtok is járul hozzá, az külön jó!

Nyitrainé dr. Sárdi Diánával, a Szent István Egyetem Borászati Tanszék vezetőjével Csákberényben, a helyi borversenyen beszélgettünk a borászat magyar és nemzetközi helyzetéről, lehetőségeiről.

- A világban a magyar borokat vagy ismerik, vagy nem. De inkább nem, mint igen. Egy tokaji borásztól hallottam, hogy a tokaji borok világhírűek – itthon...

- Ennek elsősorban nem borászati szakmai, vagy a borászati technológiából adódó oka van, ez főleg marketing probléma. Tény, a magyar borok még nem annyira ismertek, mint a francia, olasz, spanyol borok, de a marketingesek azért dolgoznak, hogy változzon a helyzet.

- A tokaji aszú első az egyenlők között, de a szekszárdi, villányi, a hajós-bajai borok tényleg nem világhírűek...

- A különböző gazdasági, vagy más gátló tényezők miatt nem tudunk annyit exportálni, mint amennyit kellene. Fontos a minőség mellett a mennyiség, Magyarországon csökken a szőlő mennyisége, emiatt a borok hektoliterben számolható mértéke nem éri el a kívánt mértéket. Ráadásul csökken nálunk az egy főre eső borfogyasztás is. Fontos, hogy ezen javítsunk, miként az, hogy minél több magyar bort tudjunk eljuttatni külföldre. Ehhez kell egy jó PR-os ember, cég, aki, amely tud az említett gondon segíteni.

- A francia, olasz, spanyol borokat egészen más kultúra, hagyomány veszi körül, más az éghajlat, a talaj, így ezekkel nehéz versengeni. Vagy nem?

- Azzal egyetértek, hogy az említett országok esetében eltérő kultúráról, hagyományról beszélhetünk. Ám azt cáfolom, hogy szégyenkeznünk kellene bármelyik bort készítő országgal szemben. Minőségi boraink vannak, nem hiszem, hogy az éghajlat, vagy a talaj nálunk ne lenne megfelelő.

- Milyen nálunk a borok az ár, érték aránya?

- A gazdaság, a pénz az első számú meghatározó tényező, az, hogy kinek „mekkora” pénztárcája van. Véleményem szerint a honi ár, érték arány megfelelő, sőt, sok esetben lehetne magasabb a boraink ára, ám, ha nincs, aki megvegye azokat, akkor nem tudunk mit tenni.  

- Alapvetés a jó gyümölcs, a technológia, a bort készítő személyisége, adottsága, amitől vakon kóstolva is felismerhető, hogy a kóstolt bor éppen kié. Ez a megállapítás helytálló lehet?

- A szaktudás a borászat alfája és omegája, de az ember művészi és az alkotó készsége is nagyon lényeges. Jó úton járunk, ha gazdaságilag megerősödünk és kicsivel több pénz jut az ágazatnak, akkor néhány éven belül utolérhetjük a világot. De a vakkóstolókon senki nem tudná megmondani már ma sem, hogy melyik bor argentin, olasz, francia, vagy villányi, szekszárdi, badacsonyi, ha ugyanolyan szőlőfajtákból készült nedűkről van szó.

- Végül: mi a véleménye a móri borvidékről?

- Tapasztalatom szerint nagyon jó minőségűek Mór és környékének a borai, folyamatosan fejlődnek. A minőséggel nincs baj, de nagyobb mennyiség szükséges ahhoz, hogy felzárkózzanak a magyar élvonalhoz, és exportálni is tudjanak.