Geszlerék, két testvér, plusz a családok. A rendszerváltás után vágtak bele a borászatba, nagy levegőt vettek, és nekiláttak. Mára már Mór legjobbjai közé tartoznak, minden napjukat átlengi a máMór. Ja, így könnyű, mondhatnánk. Nana... Azért nem annyira, de nem panaszkodnak, teszik a dolgukat. Közel 40 hektáron gazdálkodnak, negyedik generáció óta. Sokféle szőlő jelenti napi munkájukat, mint például a Móri borvidék egyik büszkesége, az Ezerjó, továbbá a Zenit, a Királyleányka, a Zöld Veltelini, a Chardonnay, az Irsai Olivér, a Kékfrankos és az Olaszrizling. Boraikat sváb szorgalommal, nagy gondossággal és szeretettel készítik, móri, megyei, országos, nemzetközi sikerekkel. A borról, a borászszakma örömeiről, kétségeiről beszélgettünk velük.  

- A 2021-es év nagyon kedvező adottságú évjáratot volt. Nagyon egészséges szőlőket tudtunk behozni, és a családi vállalkozás munkamegosztásának megfelelően egyikünk a szőlőben dolgozik, másikunk a pincében, de természetesen rendre segítünk egymásnak. Az elmúlt évi szüretet követen nagyon jó borokat sikerült elkészíteni, ezt igazolják a visszajelzések. Már ősszel az országos újbor és sajtfesztiválon a Zöld Veltelínivel – ami itthon érthetetlen okokból nincs az őt megillető helyen – a legjobb magyar újbor címet kaptuk meg. Jöttek sorban a borversenyek, Móron a borkultúrát a török hódoltság után a betelepített svábok hozták létre, amire mi is büszkék vagyunk. Sváb örökségünk miatt meghívtak bennünket a német nemzetiségi borversenyre, ott a Rozé házasításunk a legjobb rozé bor címet nyerte el. Jó érzéseinket tetézte, hogy az egyik legnagyobb hazai borversenyen, a Vinagorán - ahova öt borral neveztünk - három aranyérmet kaptunk, a fahordós Chardonnay borunk kategóriagyőztes lett. Eme eredmények miatt miénk lett a Magyarország legeredményesebb családi pincészete különdíj!    

- És ne feledjük, Wekerle Sándor és a Geszler Pincészet is találkozott...  

- Ismert, hogy Wekerle Sándor Móron született, és 2021-ben volt halálának a 100. évfordulója. Az Emlékbizottság a jubileumra egy jubileumi bort választott ki a móri borászokat és borokat megversenyeztette, a mi házasításunké lett ez a kitüntetés. Számunkra nagy öröm és megtiszteltetés, hogy a Wekerle kép és név alatt ott van a Geszler családi pincészet neve a palackon, ministrálva Wekerle emlékének mgőrzéséhez. Ez olyan sikerélmény a számunkra, ami ritkán adatik meg. A Bakony kincse nevet viselő borunk az Ezerjó, a Chardonnay, Királyleányka és a Zenit "házassága".  

- Ezek a díjak jelentkezek az eladásban is?  

-Szerencsére találtunk egy ifjú hölgyet, aki segít az értékesítésben, neki köszönhetően megtudtuk emelni a palackszámunkat, ott vannak a boraink négy nagykereskedelmi cégnél, de Budapesten, Szegeden, Debrecenben is kaphatók termékeink a Vinotékákban. Küzdünk, de a mostani sikerélmények könnyebbé tették az életünket.   

- Sok fajta bort készítettek. Pár éve kérdeztem, kevesebb nem lenne több?   

- Most "csak" 10 fajtát készítünk, és azt gondoljuk ennyi elég is. Van olyan borunk, mint a Chardonnay, amelyből háromfajta készül: reduktív, fahordós és az édes Szerető. A 10 borfajta szükséges, mert a borbemutatókon muszáj megfelelő választékkal előrukkolnunk.  

- Magyarország kicsi a szőlőterületet tekintve, de sok borász dolgozik ezeken. Nehéz az élre kerülni?  

- A rendszerváltás után a móri borvidék megtorpant a fejlődésben. Előtte az Állami Gazdaság az egész országban terítette a borait, nehéz volt újra indulni. Sok minden változott, köztük a technológia is, sok energiát kellett befektetni a felzárkózás érdekében. Úgy érezzük jó úton vagyunk, bízunk a jövőben, készülünk a generáció váltásra, ami nem lesz egyszerű. Szeretnénk a borkészítésbe bevonni a gyerekeket, és fokozatosan a háttérbe vonulni. Sok helyen jártunk és azt tapasztaltuk, hogy a fiatalok ügyesek, képesek tovább vinni a családi örökséget, szellemet. 

- Mór szőlőterülete kicsi, de kis helyen is lehet nagy minőséget produkálni. Az országos ismertséget tekintve, hogy állnak?  

- Úgy érezzük, nagyon jól! A móri borvidéket választó fiatal borászok és a lokálpatrióták közös munkája az eredményekben is megmutatkozik. 

- A rendszerváltás a Geszler család életében is nagy változást hozott, hiszen otthagyták az addigi foglalkozásukat a borászat kedvéért. Nem bántátok meg, ugye?  

- Nem, hiszen a várostól a családi pincészetünk megkapta a Pro Urbe díjat! Kell ennél több? 

„Habzik a pezsgő, int a pohárból, 
mézszínű fényben indul a mámor, 
korty fut a kortyra, boldog az érzés, 
fátyolos éjben halk elenyészés.” 

Tóth Enikő 

 Pezsgő. Ital, amely kicsit másabb, mint a bor, pedig az adja az alapját. A pezsgő a fogyasztók tudatában különleges, kicsit talán misztikus, amit ünnepi alkalommal, névnap, születésnap, vagy a boldogság okán fogyasztanak. Na és persze szilveszterkor, a boldog új esztendőt köszöntik ezzel. A pezsgő „kisöccse” vagy „kishúga”, ahogy tetszik, a habzó- és a gyöngyözőbor. Ezeket sokan egymás szinonimájaként használják, holott mindhárom szó jelentése más és más fogalmat és eljárást jelent. Nézzük hát, mi, micsoda? 

Amikor a szőlőlében található cukrot az élesztőgombák elkezdik felfalni, akkor alkohol és szén-dioxid keletkezik. Ha a borász megálljt parancsol, és nem engedi távozni a borból a szén-dioxidot, akkor habzóbor, gyöngyözőbor, illetve pezsgő készíthető. A buborékokat nemcsak természetes, hanem mesterséges úton is létrehozhatnak, hogyha a borhoz szén-dioxidot adagolnak, a szódakészítéshez hasonlóan. Annak függvényében, hogy milyen eljárásról és mekkora nyomásról beszélünk a palackokban, megkülönböztetünk habzóbort, gyöngyözőbort és pezsgőt. A habzóbor mesterségesen hozzáadott szén-dioxidot tartalmaz. Jellegében hasonlít a pezsgőhöz, azonban túlnyomó részben nem valamely kiemelkedő borvidék magas minőségű szőlőjéből készül. A habzóborok palackjában a törvény szerint legalább 3 bar túlnyomásnak kell uralkodnia. A gyöngyözőbor sokban hasonlít a habzóborhoz, de annál kevesebb szánsavat tartalmaz. A gyöngyözőbor buboréktartalma természetes és mesterséges eredetű is lehet. A természetes buborék kizárólag erjesztésből származik, míg a mesterséges úton hozzáadott szén-dioxid feltüntetése kötelező a palackon. A gyöngyözőbor palackjában alacsonyabb nyomás uralkodik, mint a habzóborban, 1-2,5 barról beszélhetünk. A pezsgő olyan borszármazék, amelynél a bor második érése magában a palackban megy végbe. A házasított pezsgő-alapborokat úgynevezett tirage-likőrrel (élesztő és cukor) vegyítik, amelyek a Méthode traditionelle módszerrel történő palackos (0,75 liter) erjesztési folyamat természetes hatására szénsavassá válnak.

Történelem: a pezsgőkészítés csak a parafadugó 17. századi feltalálása után vált lehetővé. Dom Perignon jól záró, hosszú fadugóval ellátott, vastag falú angol palackban erjedő bort kóstolt, majd a fadugót lecserélte parafából készültre. Erjedésben lévő bort töltöttek üvegpalackba, ami az erjedés befejezéséig a termelődő szén-dioxiddal együtt a palackban maradt. A tizenöt hónapig tartó finomseprős érlelés után a seprőt úgy távolították el, hogy azt a fejjel lefelé fordított palack nyakából a dugó óvatos megnyitásával kilövették. Ezt nevezik hagyományosan degorzsálásnak  (degorgement). A pezsgőgyártás jelenleg alkalmazott technológiája (az Asti spumante eljárást leszámítva) alapvetően a már kierjedt alapborhoz adott tirázslikőr cukortartalmának az erjedésekor keletkező széndioxid felfogásán és a pezsgővé váló borban történő elnyeletésén alapul. Az expediciós likőr hozzáadása nélkül forgalomba kerülő pezsgőket "nyers" pezsgőnek hívják. 

A pezsgő szavunkat gróf Széchenyi István alkotta, aki a Hitel című munkájában elsőként nevezte a franciák champagne-át pezsgőnek. A magyar pezsgőgyártás bölcsője Pozsony volt. Fischer János bor- és gyarmati árukereskedő és dr. Schönbauer Mihály orvos, pozsonyi polgárok 1825-ben alapították pezsgőgyárukat elsőként. 1831-ben Aigermant Keresztelő János úr pezsgőjét, gyárát a Magyar Királyságba hozták, és azóta biztonságos raktárakkal rendelkeztek, valamint nagy hírnévvel éltek. A vállalkozás termelése 1840-re elérte az évi 10 ezer palackot. Első elismerésüket az 1867-es párizsi világkiállításon aratták, ahol bronz medáliát nyertek pezsgőjükkel. 

Négyféle pezsgő készítési módszer ismeretes: 

1. Méthode traditionelle – 0,75 l palackos erjesztés 

1. Méthode transvasée – 1,5 l palackos erjesztés hagyományos módon 

1. Méthode Charmat, tankban erjesztett vagy tankpezsgő 

1. Méthode rurale – az erjedés végén visszamaradt természetes cukor, palackban történő tovább erjesztése során válik szénsavassá (pl: Pét Nat) 

Közelmúlt és jelen: Magyarországon az elmúlt évtized(ek)ben nőtt meg újra a borászok és borfogyasztók érdeklődése a pezsgők iránt. A bort készítő sokaságnak a technikát, a technológiát kialakítani és tanulni kellett. A legjobb „tanulónak”, majd tanítónak, a megfelelő technológiát birtoklónak Szentesi József bizonyult, aki amellett a régi magyar szőlőfajták apostolaként, az abból készített borok fáradhatatlan követeként szerzett hírnevet magának. A borászok nagy része hozzá viszi az alapanyagot, a megfelelő bort, és Budaőrsön, a Szentes-művekben lesz abból pezsgő. Már jó néhány borász mutatja büszkén a pezsgőjét Villánytól Tokajig, Soprontól Hajós-Bajáig. Sőt, igaz ez a határokon túli magyar borkészítő kiválóságokra is. A többség a pezsgőkészítés ilyen, vagy olyan módján előállított bugyborgó, pezsgő, zengő, bongó itallal kínálja jó szívvel az érdeklődőket. 

Eddig csak egy legény volt, aki előrukkolt a még szokatlannak számító szűretlen pezsgővel. A Günzer Tamás pincéjében rendezett Kékfrankos szakmai napon lepte meg azzal a résztvevőket a szűntelenül kísérletező Koch Csaba, a 2019-es Év Bortermelője, bemutatta az első degorzsálatlan pezsgőjét. A 100%-ban Chardonnay-ból készült ital Extra Brut kategóriájú a maradékcukor miatt. Szűretlen, hagyományos erjesztésű pezsgő, de likőrözés nem történt, és Méthode traditionnelle a készítés módja. Volt is Villányban csodálkozás, ámulás, csettintés, hümmögés, szürcsölés annak kóstolása közepette. Fura volt, de mégis jó. Kicsit nyersnek tűnt a klasszikus pezsgőkhöz képest, ám mégis lágy, behízelgő, telt kortyokkal.  

De mit mond a borász, a szüretlen pezsgő készítője, Koch Csaba legifjabb „gyermekérőÍ”? 

- A borász számára a bor a minden, ám ha még többet és érdekesebbet szeretne, akkor habzó és gyöngyöző borral rukkol elő. Ha igazán egyedit és nagyot akar alkotni, akkor jöhet a pezsgő! Hogy miért pont azt? Azért, mert a pezsgő esetében újra megtörténik az a csoda, amelyet lehet egyszerűen erjedésnek nevezni, de ettől sokkal több, mert egy olyan átalakulás történik meg, amely igazi csoda! A mi pezsgőnk azért különleges, és azért választottam ezt az utat, mert vonzódom a természetes, minél kevesebb beavatkozással készült dolgokhoz. A hagyományos pezsgő készítése során a degorzsáláskor nemcsak az élesztő sejteket távolítjuk el, hanem likőrözzük és kénezzük is a pezsgőt. Mi a szűretlen pezsgő esetében nem kénezünk, nem likőrözünk, így a palackban az a természetes, ám mégis különleges fantasztikum marad bent, ami a palackban természetes módon létrejött. Rengeteget kóstoltam a pezsgő készítése során a degorzsálatlan, élesztővel teli nyers pezsgőket, és rájöttem, hogy egy olyan különleges útról van szó, amely talán az én pezsgő készítési technológiámnál a legtökéletesebb tud lenni! Mi egyedi utat járunk azért, mert a hagyományoktól és a technológiai járt úttól eltérve érettebben szüretelem le a szőlőt, így illat és íz anyagokkal van tele, ezért nincs szükség a későbbi likörözésrere ahhoz, hogy gazdag, szép illatú, szép ízű pezsgőt kapjunk. Nem is beszélve arról, hogy a palackban csak a szőlőből származó ízek és illatok vannak! - mondta a kiváló borász. 

Ne csak igyunk, együnk is. Kíváncsi voltam, milyen ételt ajánl szüretlen pezsgőjéhez Koch Csaba. 

- Minden étel jó, amit a jó minőségű pezsgőkhöz szoktak fogyasztani (pl.: halak, tenger gyümölcsei és fehér húsok, baromfin kívül egy komolyabb méthode traditionelle pezsgő a vadétel mellett is megállja a helyét. De ütőképes páros egy sós chipsszel vagy egy kosár pattogatott kukoricával is, mivel a pezsgő élesztős jegyei néha épp a pattogatott kukorica aromáit idézik, így teljes a harmónia - a szerk.). Az extra brut pezsgőnk egy picit talán ropogósabb, frissebb, a szüretlen pezsgőnk pedig emellett még kicsit krémes és vajas is, így sokkal gazdagabb lehetőséget kínál azt tekintve, hogy mit fogyasszunk hozzá? Mivel a szőlőt érettebben szedem le, így pezsgőim ízben, beltartalomban gazdagabbak. Ha már különlegesnek gondolják ezt az italt, javaslok hozzá különleges ételt is, mégpedig a mogyorós osztrigát, mert kiválóan passzol hozzá!  

Pezsgő! Különleges, talán kissé misztikus ital. Vagy nem. Szerencsére bő a választék belőle, ki, ki ízlésének megfelelően válogathat. Mert fogadjuk el alapvetésnek azt, amit a borra is gondolok: mindenkinek az a jó bor, vagy pezsgő, ami neki ízlik! Válasszanak hát kedvükre... 

Egészségükre! 

„Ha tokajit iszunk, éreznünk kell,  

hogy van Gondviselés felettünk,  

mert annyi gyönyört, mint ez a bor,  

csak egy végtelen jóságos Isten nyújthat.”  

(Voltaire)  

Méghogy Erdő(bénye) mellett nem jó lakni... A régi dalban valóban sok fát kellett hasogatni az erdő mellett, de ez a tevékenység ma már nem rongálja az erdő(bénye) varázsát. A táj, a környék, a hegy különös hangulattal szolgál, és mivel e település Tokaj-Hegyalja része, így aki ide jár, az jól jár, mert míves tokaji borokat is kóstolhat. Erdőbényén van a Béres Szőlőbirtok és Pincészet, a helység határában 45 hektár területen. Itt termelik a szőlőt, és készítik a kiváló borokat. Egy csepp, két csepp, öt csepp meg tíz, bizony jócskán csurran, cseppen a finomság. Több, mint 30 fajta termék kapható Béreséknél, közte hat pálinka. Büszkélkedhetnek kiváló száraz, édes borral, prémium nedűkkel és persze aszúkkal is. Ünnepi év az idei, a Béres csepp 50, a borbirtok meg 20 éves jubileumát ünnepli! 

- Azt valljuk, hogy a tokaji bor és a Béres Csepp egy ponton mindenképpen összeköthető, hiszen mindkettő hungarikum. Ezt szolgálni, értékét, hírnevét, rangját építeni megtisztelő, nemes és egyúttal felelősségteljes feladat – mondta Regéczy-Béres Melinda, Béres József unokája, a szőlőbirtok igazgatója. 

Bizony nem véletlenül emlegettem a cseppeket, hiszen a legendás Béres csepp is e család tulajdona. A tokaji bor nem csupán cseppként, de a nemes nedűként gyógyító hatással bír. De gyógyító ereje is van? 

- A tokaji borok gyógyító hatásáról számos feljegyzés, kutatás, hiedelem létezik. Általános egészségjavító hatást tulajdonítanak a tokaji boroknak, emésztő- és idegrendszeri panaszok gyógyításában, a vérszegénység megelőzésében is fontos szerepük van. Javítja a fizikai ellenálló-képességet, csontképződés szempontjából kedvező a foszfortartalma miatt. Elődjeink sem tévedtek a bor jótékony erejét illetően, sőt, egyes borokat évszázadokon át gyógyszernek tartottak. A Magyar Gyógyszerkönyv még a XX. század második harmadában is külön passzust szentelt a tokaji szamorodninak és a tokaji aszúnak. A tudományos vizsgálatok napjainkra igazolták, hogy a mértékletes borfogyasztás kedvező hatású lehet a 45 éven felüli férfiak és az 55 éven felüli nők számára a koszorúér-betegség kockázatának csökkentését illetően. Kulcsszó a mértékletesség: nőknek naponta 1 dl, férfiaknak naponta 2 dl fogyasztása ajánlható étkezésekhez kötve. Louis Pasteur szerint: "a bor a legegészségesebb, leghigiénikusabb ital"– erősítette meg a felvetést Regéczy-Béres Melinda. 

Béresék 2002-ben vásárolták meg a birtokot Erdőbényén és pincészet kialakításába kezdtek. A céljuk a kezdetektől az volt, hogy a Birtokhoz tartozó történelmi dűlőkből származó szőlőből modern szemlélettel és eszközökkel, megfelelő technológiával Tokaj-Hegyalja rangjához méltó, nagy borokat alkossanak. Húsz év után elmondhatják, hogy céljukat elég hamar teljesítették, és a maguk elé tűzött magas elvárásokból semmit nem engedtek. A szőlő és a bor szeretete mindig élt családjukban. Apai nagyapja – a cseppjeiről jól ismert tudós, id. dr. Béres József, – a kisvárdai kertjében gondozta a szőlőt, melyből bort is készített a saját örömére. Anyai ágon a nagymamája testvéréhez jártak évről évre szüretre a szeretettel gondozott szőlőbe. Adott volt hát a hagyomány, jött is a folytatás.  

A rendszerváltás után sorra nyíltak meg a családi pincészetek, a szülei is elindultak, hogy megismerkedjenek a magyar borokkal, és bejárták az ország borvidékeit. Szívüknek a legkedvesebb a tokaji borvidék lett. Nem véletlenül. Mert a tokaji terroir különleges, fantasztikus, a botritis penész aszút varázsoló jósága mind, mind megadják a lehetőséget arra, hogy különös finomságokat alkossanak. Megvolt 2003-ban az első szüret, elkészültek az első Béres-borok: a Béres Tokaji Furmint, a Béres Tokaji Hárslevelű és a Béres Tokaji Cuvée. A 2003-as Béres Furmint később számos rangos hazai és nemzetközi díj nyerteseként megalapozta a borászat jó hírnevét. Megalakult a Tokaji Borbarátnők Társasága, amelynek egyik alapító tagja Béres Klára volt, míg Regéczy-Béres Melinda 2010-ben csatlakozott a közösséghez. A Lőcse, Omlás, Diókút dűlők azóta is ontják Erdőbénye aranyát, az „aranyműves” Regéczy-Béres családnak köszönhetően.  

- Nekem nagyon fontos a nagyapám és a szüleim szellemi öröksége. A munka iránti alázat, a család szeretete, a kitartás, a hit, a szorgalom. A megismerés vágya és mindaz, amiket általuk tanultam, és amiket tovább szeretnék adni. A mulandó fizikai örökségnél jóval fontosabb a lelkiség, amit ránk hagytak, ami összetartja a családunkat, a vállalatunkat, ami mértéket jelent nekem nap mint nap – vélte Melinda. 

Béresék nem afféle magányos borkészítők, nagyon is közösségi emberek. Ezért 2009 augusztusában elindították a Bor, mámor… Bénye fesztiválsorozatot, amelynek célja, hogy minél szélesebb körrel megismertessék Tokaj-Hegyalja egyik legszebb települését, Erdőbényét borászataival, mezőgazdasági termelőivel, gasztronómiájával, kézműves mestereivel és kulturális értékeivel együtt. Öt év múlva, 2014-re már a hazai borvidékek egyik leglátogatottabb programjává nőtte ki magát a rendezvény, de fiatalos, kötetlen hangulatát szerencsére így is sikerült megőriznie, sőt fokozni tudták azt évről, évre. Tulajdonképpen jobb, magyarabb, (naná, hiszen a MIENK!) a franciák büszkeségénél, a Bor, mámor... Provance jelenségnél.  Erdőbényét, a szinte zsáktelepülésként számontartott falut körülöleli a természet: hegyek, meredek szőlőskertek karolják át az eredendő szépséget, a településen tapintani lehet a nyugalmat. Hosszú órák tűnnek csupán perceknek, miközben az ember pohár furminttal a kezében lustán elnyújtózik a függőágyban vagy a pokrócon és jóleső érzéssel szürcsöli a hegy levét. Nagyjából ez a varázslatos élmény biztosítja a Bor, mámor… Bénye kezdőpontját, amelyet számos program és gasztro kiállító tesz teljessé. Mert: '” Vitézek! Mi lehet, e széles föld felett, szebb dolog... ” - ennél. Balassi idejében is volt bor, bor okozta mámor, így még jó, hogy akik idejönnek e napokra, azok igyekeznek vitézül helytállni.  

-Annyira más errefelé az élet ritmusa! Ez a ritmus közelebb van a természethez, aki ide jön, rögtön érzi az otthonosságot. Vannak helyek, ahol az ég meg a föld közel kerül egymáshoz, na, Erdőbénye ilyen – vallotta hittel Regéczy-Béres Melinda. 

A sportot is a zászlójukra tűzték. Fiataloknak, örök ifjaknak hirdették meg idén ötödször a Drótszamár Fesztivált, amit a hegyikerékpározás szerelmeseinek ajánlottak. Több száz lelkes bringás érkezik egy versenyre, túrára az Erdőbénye környéki szőlők és erdők között. Lehetőség ez a legtapasztaltabbaktól a legkevésbé tapasztaltakig, a legidősebbektől a legfiatalabbakig e szépségekben gazdag vidék felfedezésére különböző távokon és korosztályokkal. Három távon – 16, 42, és 60 kilométer - mérethetik magukat a kétkerekes gladiátorok. A férfiak 5, a hölgyek három korosztályban indulhatnak, mit is mondhatnánk erre: nem játék ez gyerek, de mégis jó! 

Aki nem hiszi, próbálja ki. Erdőbényén, a hegyekben... 

Én már jártam ott, találkoztam Béres borral, a Furmint kiváló volt. Gyümölcsök tolakodtak a számban, hemzsegtek a citrusok, de kikandikált a körte is. Valahogy ilyennek képzelem a Furmintot, ami számomra ugyanaz fehérben, mint a kékfrankos vörösben. Szóval magyar. Szerencsére Tokaj-Hegyalján szeretik ezt a fajtát, bár több borvidéken is így lenne. Ha már magyar...  

És hol volt, hol, hej, az a boldog gyermekkor, amikor debreceni kis srácként többször nyaralhattam Erdőbényén anyukámék vállalati üdülőjében! Akkor még leginkább a játék, a foci izgatott. Életre szólóan megmaradt az egyik nyaralás utáni hazautazás előtti pillanat: vártuk a buszt, közben fociztunk. Elgurult a pöttyös, veszedelmesen közelített a patak medre felé. Nosza, utána iramodtam, nehogy vizes legyen már a kedvenc játékszer! Még az utolsó pillanatban át tudtam rúgni a túlsó partra, én meg a lendülettől bang, a patak vízében landoltam. És ha ez még nem volt elég, azt láttam, hogy tőlem egy méterre egy kígyó hunyorog és nyaldossa a szája szélét. Ki gondolta volna, hogy hamarabb felérek a patak partjára, mint ahogy lerepültem onnan...  

Ez volt az első találkozásom Erdőbényével, azóta is kedvelem e települést. Miként a borait is...! 

Ismét működött Söptei Zsolt “Varázslata”! Ugyanis a pincészet 2019-es tétele a tavalyi “Challenge International du Vin” rangos francia borversenyen szerzett ezüstérme után idén is remekelt, mivel a 2022. június elején a szerbiai Péterváradon megrendezett “GROW du Monde” nemzetközi olaszrizling bormustrán “Érlelt borok” kategóriában a “Söptei Varázslat” aranyérmet, a szintén 2019-es “Söptei Kertmög” tétel pedig bronzérmet nyert. Az első alkalommal lebonyolított versenyen 7 ország 164 olaszrizlingje került elbírálásra a világ minden tájáról érkezett szakmai zsűri részéről. A “GROW du Monde” nemzetközi olaszrizling versenyről 5 champion-díj és 8 platina érem mellett 3 aranyéremmel, 4 ezüstéremmel és 9 bronzéremmel tértek haza a magyar borok.

Söptei Zsolt Pincészete a Balatonfüred-Csopaki Történelmi Borvidék több, mint 170 éves termelői hagyományokkal büszkélkedő családi borászata, nemzetközi versenyek rendszeres díjazottja. 2021-ben a világ legrangosabb és legnagyobb múltra visszatekintő borminősítő eseményén, a “Challenge International du Vin” nemzetközi borversenyen 2019-es “Hangulat” névre keresztelt száraz sárgamuskotálya aranyérmet, a már említett 2019-es “Varázslat” és 2015-ös “Illúzió” elnevezésű olaszrizlingjei pedig ezüstérmet nyertek. 2020-ban szintén a “Challenge”-en indított “Varázslat” olaszrizlingjének ’18-as évjáratát, míg 2017-ben “Hangulat” nevű száraz sárgamuskotályának ’15-ös évjáratát jutalmazták aranyéremmel.

A Decanter World Wine Awards (DWWA) a világ legnagyobb és legelismertebb, páratlan érdeklődés által kísért borversenye. Ezért figyelemre méltó eredmény, hogy 2022-ben, a Thummerer Pincészet Egri Vili Papa Cuvée Superior 2018 lett az egyetlen aranyérmes vörösbor a Magyarországról nevezett vörös tételek közül. A pincészet presztízs bora ezzel nem csak a legsikeresebb hazai vörösbor lett a verseny kiemelkedően erős mezőnyében, de egyben megingathatatlan pozíciót harcolt ki magának a nemzetközi borvilág legmagasabb szintjén is.

„Thummerer Vilmos szellemisége, mindig is egyet jelentett az útkereséssel és a legmagasabb
minőségre való törekvéssel. Ez a hozzáállása maradt örökül ránk, utódokra, s ez vezérli
munkánk minden egyes lépését. Ezért is értékes számunkra ez az eredmény” – mondta örömmel
Pulay Polett, Thummerer Vilmos unokája, a pincészet gazdasági vezetője.

A Vili Papa csakis az arra méltó, legjobb években kerül palackba. Bordói stílusú házasítás Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon és Merlot szőlőfajtákból. Intenzív bíborvörös megjelenés. Illatában fekete bogyós gyümölcsök, csokoládé és felsejlő hordó fűszerek randevúznak. Kóstolva száraz, gömbölyű savérzet, gazdagon jelentkező bársonyos tannin, finoman melegítő alkohol, fekete bogyósokat idéző ízaromák, és hosszú-hosszú utóíz jellemzi. Kétségtelenül nagy formátumú vörösbor, amely komoly érlelési potenciállal rendelkezik. Különösen jól társítható bélszín- és vadételekhez, valamint érlelt kemény sajtokhoz.

De mellettük sok kiváló magyar borász bora kapott elismerést.

A Decanter World Wine Awards az a verseny, ahol szinte mindegy, hogy milyen érmet szerez egy bor, az már önmagában komoly elismerés. A világ legkiválóbb borszakértői, a jelenleg ismert legszigorúbb bírálati rendszer alapján ítélik oda a díjakat a legjobban szereplő boroknak. S amennyiben aranyra sikeredik az érem, az egyenesági belépőt jelent a világ legjobb borainak elit ligájába. A hazai borászatok kiválóan szerepeltek a 19. alkalommal megrendezett versenyen, összesen 140 érmet, 4 Platina-, 9 arany-, 57 ezüst, valamint 25
bronzot hoztak haza.

Platinaérmet nyert a Juliet Victor Tokaji Aszú 2018, a Gróf Degenfeld Tokaji Aszú 2017, Derczó-Lovas Tokaji Aszú 2017 és Zelna Balatonfüred-Csopaki Olaszrizling 2017.
Aranyérmet nyert a Thummerer Egri Vili Papa Cuvée Superior 2018, a MAD Tokaji Aszú 2017, a Kreinbacher Somlói Prestige Brut pezsgő NV, a Kreinbacher Somlói Classic Brut Pezsgő NV, a Grand Tokaj Tokaji Aszú 2014, a Royal Tokaji Furmint 2016, a Disznókő Tokaji Kései Szüretelésű Cuvée 2017, a Gróf Degenfeld Tokaji Aszú Selection 2017, valamint a Derczó-Lovas Tokaji Eszencia 2017.

Kérdés, miért van kevesebb vörösbor?

A XIX. század végéig majd’ annyi vörösbor készült hazánkban, mint fehérbor. A filoxéra vész leküzdése után sok borvidékünkről tűntek el szinte nyomtalanul a vörösborok. Az egykori tokaji, somlói és Balaton-felvidéki kékszőlő ültetvények helyét - szinte egyik évről a másikra - a fehér szőlőfajták vették át. Ebből is adódik az a sajátosságunk, hogy - a villányi, a szekszárdi és az egri borvidékeket leszámítva - ma jelentősen kevesebb vörösbor készül hazánkban, mint fehér. Így különösen nagy értéket képvisel minden olyan hazai vörösbor, amelyik ezen az óriási presztízsű nemzetközi borversenyen aranyérmet tud kiharcolni.

Ez az arany azért csilloghat fényesen a Thummerer dinasztia vitrinjében, mert világfajta házasítással nyerték azt. Különös, mert e francia házasítás szülei a franciák, és lám mellettük, közöttük - előttük! - nyertek aranyérmet. És ez elismerésre méltó esetükben, és más hazai borászok esetében is!

Reméljük, Vili papa és családja magyar fajtával - például kékfrankos! - is hoz aranyat és dicsőséget e hon egyre magasabban értékelt borászatának!

 Csókakőn rendezte meg a helyi Szent Donát Borlovagrend a 21. Csókakői Borünnepet és a Kárpát-medencei Borrendek, Borkirálynők, és Borbarátok találkozóját. A sok vendégnek tartalmas nap(ok)ban lehetett része, és sok tapasztalattal felvértezve utazhattak, mehettek haza.

Voltak, akik már előző este megérkeztek, főleg a távoli helyekről (Felvidék, Partium, Délvidék), a magyar borvidékekről, és csak a rendezvényt követő napon utaztak haza. Az iskolában várták, fogadták a borünnepre jövő magyar borvidékekről jött borlovagokat, ahol a reggeli ébresztő falatok mellé a borlovagrend luxemburgi tagja által kínált, Luxemburgban készült borokat kínálták. Voltak (borlovag)királynők, Király is akadt (az egyiket aznap avatták lovaggá), de a borok Luxemburg grófja is emelte a nap fényét. A megnyitó során a köszöntők mellett a csókakői kicsi tündérek, a bájos apróságok tánca és éneke keltett nagy tetszést. Bemutatták a vendégeket, majd felavatták a Szent Donát Borlovagrend új tagjait, Bócz Évát, Lévai Ildikót, Király Ferencet és Takácsné Hermann Éva borhölgyet.

Innen a közeli templomba vezetett a társaság útja, majd a templom előtt álló Szent Donát szobrot a hagyományoknak megfelelően annak rendje és módja szerint megitatták. Ezután a díszruhába öltözött csapat megkezdte hosszú útját. Kóstoltak a Tűzoltó szertárban, a Förhécz pincészetben, és a Szili család pincéjében. A Trianon emlékműnél műsorral emlékeztek meg a fájdalmas történelmi eseményről. Ezután a Dísztéren az ünnepi ebéd alkalmat adott a kötetlen beszélgetésre, a hagyományőrző kulturális csoportok műsorát után felsétáltak a hegyre, ahol megállapították, valaha kőhalom volt, most újra vár áll ott... A vacsora után folytatódott az ünnep akár kivilágos kivirradatig.

- Nagyon sok borrend és résztvevő érkezett, nagy részük Magyarországáról, de érkeztek többen a határon túlról is. A határon túli magyar borlovagoknak nagyon örültünk, mint annak a Luxemburgban született barátunknak, aki nálunk lett borlovagrendtag, magyar ételeket főz, magyar borokat fogyaszt, ő a magyar bor nagykövete Luxemburgban, képviseli ott a magyar bor kultúráját. Hozta magával hazája borait, ami a nap egyik kuriózuma volt - mondta Bognár Gábor, Szent Donát Borlovagrend nagymestere.

- Mi a borlovagrendetek ars poeticája?

- Tekintettel településünk történelmére, eseményeire, fontosnak tartjuk hagyományaink ápolását, a határon túliakkal való kapcsolattartást, a csókakői és általában a bor kultúrájának ápolását. Ami rengeteget fejlődött, jönnek a generációk és velük együtt változnak a borfogyasztási szokások. De tudomásul kell venni, amelyik borra azt mondják a borászok, hogy jól sikerült nedű, nem biztos, hogy azt nagyapáink szívesen fogyasztották volna... Felnőtt az a generáció, ami az illatokat, az aromákat keresi, és megvan a technológia ahhoz, hogy ezt az igényt kilehessen elégíteni.

- A pandémia sokat ártott?

- Igyekeztünk nem tudomást venni róla, minden évben meg tudtuk tartani a rendezvényeinket, de természetesen szigorúan figyeltünk az egészségügyi szabályok betartására. Korábban a résztvevők létszámában is láthattuk a meglévő félelmet, de idén már bátrabban jöttek.

- Csókakőn rendben van a borkészítés és a fogyasztás?

- A fogyasztással semmi probléma nincs, ez több százéves hagyomány nálunk... Nincs sok nagy borosgazda a településünkön, inkább több kicsi uralja a szőlőterületeket. A különböző irányzatok megtalálhatók, vannak, akik visszatérnek a régi gyökerekhez, mások igyekeznek lassabban érlelni a borokat, van, aki a seprős erjesztést alkalmaz, fahordót használ, de megtalálható a legújabb hűtött, reduktív technológia is.

Koczor Kálmán, a Magyarországi Borrendek Országos Szövetségének elnök nagymestere is meglátogatta a csókakői borünnepet.

- Mivel a szervezetünkben törvénytisztelő emberek vannak, a pandémia alatt hozott rendeleteket betartottuk, találkozóink nagy része ennek megfelelően elmaradt. Most, hogy nagyrészt felszabadultunk ennek a nyomása alól, érződik a felszabadultság, tapasztaljuk azt, hogy mindenki várta már a találkozások lehetőségét. Csókakőn is láthatjuk ezt itt és most, új hagyományunk, a Kárpát-medencei borászok találkozója is nagy szerepet kapott e napon, országosan már ez a negyedik ilyen alkalom. Szerencsére a borok nem törődtek a járvánnyal, fejlődtek szépen, na persze, a bor lehet az egyik legjobb vakcina minden nyavalya ellen... - jelentette ki.

Jó nap volt ez, folyt.köv., jövőre, veletek, ugyanitt!

Magyarországon az elmúlt két-három évtizedben sokat javult a bor kultúrája. Egyre többen fogyasztanak igényesen jó, vagy ahogy manapság divatosan mondják, szép borokat. Egyre többen nézik meg azt, hogy hol, kitől, mit vásárolnak, és nem elsősorban az árcédulát lesik. Tény: azt is egyre többen tudják, hogy ár-érték arányban melyik nedű a jó vagy legjobb, és ezzel célozzák meg a kasszát, illetve a pénztárcájukat. Mindezt köszönhetően a PR-nak, a jó színvonalú bormagazinoknak, blogoknak, no és elsősorban a borászoknak. Ma már nem elég csak sok bort készíteni, mint volt ez hajdan, hanem a minőségre tevődött a hangsúly! Hol van már az az idő, amikor Tiffán Edét behívatta a Villányi Állami Gazdaság pártvezére, mert magasabb árat akart kérni a boráért, mint az államilag megengedett volt. Megkérdezte tőle, hogy miért drágít, Tiffán közölte, mert ez jobb, mint a többi... A pártvezér válasza:

„Tiffán elvtárs, de ki kérte magától, hogy ilyen jó bort készítsen?”  

Szerencsére már sok-sok jó bor forr e honban, amelyek a világ legnagyobb versenyein is megállják a helyüket. És vannak immár magyar fajtának mondható boraink is. A fehérek között az Olaszrizling, a Furmint, a Cserszegi fűszeres, az Irsai Olivér, a vörös nedűk között elsősorban a Kékfrankos.  

Erről, az utóbbiról lesz szó ezúttal.  

Villányban találkoztak a kiváló magyar fajta kékszőlő, és az abból készült borok, a Kékfrankos készítői és értői. Günzer Tamás pincészete adott otthont a Kékfrankos szakmai napnak, amelyen hat borvidék tíz borkészítője mellett borszakírók és újságírók vettek részt. 

A kiváló borászok és borászatok az alábbiak voltak (a felszólalás sorrendjében): Varga Tamás Sopron (Steigler Pincészet), Koch Csaba (Hajós-Bajai borvidék), Kovács Tamás Balatonfüred-Csopak (Szent Donát Pincészet), Szuromi Mihály Eger, Takler Ferenc Szekszárd, Heimann Zoltán Szekszárd, ő egyben a szekszárdi Eszterbauer Jánost is képviselte, akit a munkája nem engedett el e napra, Riczu Tamás, Günzer Tamás és Bock József Villány. 

Miután a házigazda Günzer Tamás köszöntötte a megjelenteket, Dlusztus Imre szervező, rendező Hugh Johnson borszakíró szavaival nyitotta meg a rendezvényt. Aki szerint a Kékfrankos közepes bor. (Hm...) Kiemelte: a Kárpát-medencében igen népszerű, az ott dolgozó borászok, és fogyasztók kedvelik, mind készíteni, mind fogyasztani. Dlusztus Imre hozzátette: Hungarikum ez a borfajta, még akkor is, ha nem itt „született”. Nagy területen termelik e szőlőt nálunk, nagyobban, mint Burgenlandban, ahol szintén első az egyenlők között. Sopronban a legnépszerűbb e honban, itt készül a legtöbb Kékfrankos. (Egyes hírek szerint hajdan Sopronban Napóleon katonái nagyon kedvelték, és az ő pénzükkel, a kék frankkal fizettek érte, innen a Kékfrankos név. De persze ez alighanem csupán Sopron város legendája...) 

Egy érdekesség: a borászok nagy része állítja: rozét csak Kékfrankosból érdemes készíteni, mert ebből a legjobb és ebből a legkönnyebb előállítani és eladni.  

Varga Tamástól hallhattuk: Sopronban valóban a Kékfrankos a legfontosabb fajta, nagy területen termelik a szőlőt, ők 2018-ban készítették az elsőt. Az egyik területükön a pincészet 1 hektáron évente mindössze 3000 liter bort készít. Általában nem gond az értékesítés, hiszen a Hűség városában sokan kedvelik a fajtát. Ahhoz, hogy ne csak e honban legyen híre, javasolta, nemzetközivé kellene tenni a nevét, például Blaufrankként, vagy más speciális névvel. A kóstolt két tétel ízletes volt, a 2019-es boruk Berlinben, a nemzetközi borfesztiválon aranyérmes lett. A tételek kóstolása után Bock József súgva kérdezte:  

„Honnan került elő ez a tehetséges „gyerek”?”, majd hangosabban folytatta: “mivel ez a bor magyar fajta, maradjon is Kékfrankos, hiszen éppen ettől magyar és a mienk!” 

Másodiknak Koch Csabát szólították. A korábbi Év borásza, a magyar Bor Akadémia nemrég megválasztott elnöke 20 hektáron művel Kékfrankos szőlőt, a rozék esetében a bácskai mésztartalmú talajon természetes bort készít, amelynek az illata fajtajelleges, és ehhez semleges élesztőt használ. A kóstolt 2018-as vörös tétel jó ivású bor, amit bárki, bármikor, bárhol kedvére fogyaszthat. Elmondta: sokféle stílusban készítenek Magyarországon Kékfrankost, de mégis válságban van e fajta. Ahhoz, hogy sikeresen ki tudjunk lépni vele a világba, saját stílust kellene kialakítani, hogy ez valóban bárhol felismerhető legyen: lám ez a magyar Kékfrankos! 

A Balatonfüred-Csopaki borvidékről Kovács Tamás jött. A Szent Donát borászat kisbirtoknak számít a jelenlévő borászok termő nagyságához képest. E vidéken valójában főként fehér borokat készítenek, az Olaszrizling és Furmint a fő vonal, ehhez szorosan kapcsolódik a Kékfrankos. Kijelentette: e fajta legnagyobb termelője a világban Magyarország. A Szent Donát Kékfrankosa Tihanyból való, a gyümölcsösség jelenti a fő erejét, és jól áll neki a kevesebb tannin. E borukat az USA-ban, Angliába és Európában, illetve itthon értékesítik. 

Szuromi Mihály (Eger) kijelentette: az egri Kékfrankos vulkanikus bor és hűvös elegancia jellemzi. A pincészetük 1985 óta létezik, de tevékenységük jelentősnek csak 2000-től mondható. Úgy vélte, alázat kell e fajtához, amely ráadásul nagy gondoskodást kíván. Ami a piacot illeti: állhatnának jobban is, de a kereskedőkkel is akadnak gondok, ennek ellenére jól fogynak a boraik. Több kérdő és felkiáltójel is kicsendült a hangjából amikor a marketing fontosságáról beszélt, aminek nem megfelelő volta az ágazat hibájának róható fel!

A szekszárdi boroknak elsőként Takler Ferenc adott hangot. Pincészetük 20 hektár Kékfrankossal bír, amihez vásárolnak még. Hallhattuk: nem méltó a helyzete a fajtának a minőségéhez képest. Ráadásul a rendszerváltást követően bekerült az olcsó bor kategóriába, hiszen a Cabernet volt akkor a minden. Pedig a Kékfrankos jó fajta, bár a lisztharmatra érzékeny, és vigyázni kell a fával is az esetében. Egységes szemlélettel csak felfelé vezethet a magyar Kékfrankos útja! A kóstolt boraik remek illattal, szép savakkal rendelkeztek. 

Heimann Zoltán két tétele a 2019-es évjárat „gyermeke” volt, osztrák klónból, szilvás, étcsokoládés ízzel. Bár tíz generációjuk is készített Kékfrankost, csak az elmúlt 20 évben vált kiemelt jelentőségűvé a pincészetükben. A 2015-ös év jelentette a fordulópontot, hiszen ekkor már több Kékfrankosuk, Kadarkájuk volt, mint Cabernet Franc. A korábban divatos és náluk is honos Bordeaux-i házasítás, a barrique használata mellett, vagy éppen helyett kezd a gyümölcsösség előtérbe kerülni. A Kékfrankos helyzetét illetően szerinte nem kell panaszkodni, és nem másra kell hárítani a bajokat, hanem közös nevezőt szükséges találni a bornak. A Covid rákényszerítette a borászokat arra, hogy jobban figyeljenek a külföldi és a gasztro piacra. 

Heimann Zoltán Eszterbauer János „magyar hangjaként” sorolta a lényegesebb dolgokat. Az Eszterbauer pincészet a sajátos szekszárdi palackba csak Kékfrankost, Kadarkát és Bikavért tesz. A Kékfrankos egyedi a világfajták között, nem véletlenül jelentheti ez a magyar bor jövőjét! De sajnos itthon még nehéz magasabb árfekvésben értékesíteni! Koch Csaba a Magyar Bor Akadémia elnökeként hozzátette: 

„Az Akadémia törekvése lesz, hogy előkészítsék annak a lehetőségét, hogy a felsőfokú tanintézetekben tanítsák a borkultúrát!” 

A többi között talán ez volt a találkozónak az egyik legfontosabb gondolata! 

És elérkeztünk a házigazdák borvidékére, Villányba. Elsőként Riczu Tamás gondolataira figyelhettünk. Elégedett bólogatások kísérték ama mondatait, ha álmából felébresztenék és azt kérnék mondjon csak egyetlen borfajtát, amit szívesen művelne, készítene, akkor az a Kékfrankos lenne! Hét borházasításukban megtalálható ez, de készít fehér Kékfrankost is. Rozénak a legjobb, de a könnyű borok házasításánál is jelentős. Meggyőződése, hogy bármelyik nagy fajtával felveszi a versenyt. Megtudtuk: a Riczu pincészet 2009-ben készített először Kékfrankost, a fajta előnye a finom sav, és az, hogy tovább tartható el, jól munkálható.  

A házigazda Günzer Tamás azzal a ténnyel rukkolt elő mondandója kezdetén, hogy 75 hektárból 10 hektár található nála e fajtából. Húsz borukban, tehát ennyi házasításban található meg, de önálló Kékfrankosuk nem volt. Egészen 2020-ig, akkor készült a kóstolt prémium kiemelkedő minőségű termékük. 

Az egész beszélgetés során nagyon aktív Bock József zárta a sort. Azzal kezdte, hogy a ‘90-es évektől Cabernet Sauvignon hullám határozta meg a magyar borászatot, abból mindent el lehetett adni. A whiskey fogyasztók különösen kedvelték a barrique hordóban készített Cabernet Sauvignonokat. A Kékfrankos abban az időben a korábbiakhoz képest el lett felejtve. Ami nagy kár, mert sokkal több figyelmet érdemelne a mi Kékfrankosunk. Azzal zárta beszédét, hogy nagyon is hisz e fajtában! 

Összegezve: fontos, tanulságos nap volt. A Kékfrankost jobban meg kellene becsülni, ha már a mi borunk. Nem biztos, hogy a nagyvilágban szükségszerű az itthon készített világfajtákkal versengeni, inkább érdemesebb lenne a Kékfrankossal jelen lenni, babérokat aratni, ha azt már máshol is magyarnak tekintik. Fontos valamilyen egységes stílust találni, természetesen mindenkinek megadva a szabadságot a bor készítése során. Lényeges a PR fejlesztése, a marketinggel való nagyobb törődés, a kereskedőkkel kialakított közös álláspont, a Koch Csaba által elmondott terv megvalósítása, a bor kultúrájának a tanítása! És figyelni kellene Ferencz Vilmosra, a Kékfrankos magyar nagykövetére! 

Végezetül kértem a jelenlévőket, hogy a borkultúra részeként mondják el azt az étel-bor párosítást, ami különösen jó a Kékfrankoshoz.

Íme a menü: halászlé, paprikás ételek, főleg pörköltek, desszertnek pedig mákos-meggyes palacsinta. 

Jó étvágyat, egészségünkre! 

Kihagyhatatlan nyár esti program: Magyar habzó, gyöngyözőbor és pezsgő kóstoló június 15-én szerdán 19 órakor a Kossuth utca 3-ban, a Borbár teraszán.

Kérdés: mi a különbség a habzóbor, gyöngyözőbor vagy pezsgő között?
A magyar bortörvény szerint a gyöngyöző-, habzóbor és pezsgő közötti különbséget az jelenti, mekkora nyomás van a palackban? Három bar alatt gyöngyözőborról, 3-5 bar között habzóborról, 5 felett pedig pezsgőről beszélünk, emellett nagy különbség, hogy a minőségi pezsgő esetében az erjedés során keletkezik a szén-dioxid, és nem utólag adják hozzá a szénsavat.

Habzóbor: a palackban a nyomás alsó határa megegyezik a pezsgőével, azaz 3 bar. A szén-dioxid azonban nem második erjedés során képződik, hanem szén-dioxid hozzáadásával. A gázt „elnyeletik”, szaturálják a borban – ezt kötelező feltüntetni a címkén. Magyarországon egyébiránt többnyire inkább gyöngyözőborokat készítenek.

Gyöngyözőbor: Csak szolidan pezseg, a nyomás csak 1-2,5 bar a palackban. Legtöbbször szén-dioxid-hozzáadással készül, ezt szintén kötelező jelölni a címkén, vagy ritkábban, de előfordulhat, hogy buborékai természetes úton születnek.

Champagne vagy pezsgő? A champagne az északkelet-franciaországi borvidék és az innen származó pezsgők neve. 1927-től eredetvédelem alatt áll, hiszen a pezsgővilág csúcsát képviseli, tradíciója, minősége, kifinomultsága, stílusa és eltarthatósága teszi páratlanná. A mondás, minden champagne pezsgő, de nem minden pezsgő champagne, helytálló. A pezsgő - a champagne - abban különbözik a habzóbortól, hogy szénsavtartalma természetes úton, méghozzá a borhoz hozzáadott cukor és élesztő egyvelegéből, zárt erjedéssel képződik. Míg a habzóborba mesterséges úton juttatják a buborékokat az elnyeletett szénsav eredményeképpen. Vagyis pezsegni pezseg, ám ettől még köze sincs a pezsgőhöz. Ismerősen cseng a nyerspezsgő - Brut Nature – kifejezés? Erről annyit érdemes tudni, hogy az expedíciós likőrben - más néven ízesítő likőr, amit a pezsgőkészítés utolsó szakaszában adnak az italhoz - nincs hozzáadott cukor, azaz száraz borral töltik vissza a palackot. Naturális, a legőszintébb arcát mutató pezsgő, melyben a cukor az eltarthatóságot is segíti, ezért nyerspezsgőknél érdemes figyelni a degorzsálás - a hagyományos pezsgőkészítés egyik utolsó, kihagyhatatlan fázisa - időpontját is.

Így születnek a buborékok
Pezsgő: általában 5-6 bar a nyomás, itt a buborékok erjedésből születnek – másoderjedés palackban vagy tartályban. A jó minőségű pezsgőben a buborékok picik, finoman gyöngyöznek.
Habzóbor: minimum 3 bar a nyomás, a buborékok szén-dioxid hozzáadásával keletkeznek.
Gyöngyözőbor: 1-2,5 bar a nyomás, a buborékok erjedésből vagy
szén-dioxid hozzáadásával képződnek.

Ugye, már nem kérdés, hogy mi a különbség habzóbor, gyöngyözőbor vagy pezsgő között?

A kóstolósor az alábbi: Etyek Kúria Pláne Frizzante, Péter pince Gyöngyözőbor, Gere A. Frici Gyöngyözőbor, Kárásztelek Friza Rozé Gyöngyözőbor, Kárásztelek Friza fehér Gyöngyözőbor,
Etyek Kúria Chardonnay-Pinot Noir Brut Methode Charmant, Laposa Hableány Extra Dry, Légli Methode Traditionnelle Brut Pezsgő, Kárásztelek Carassia Classic Brut Pezsgő, Francois President Pinot Noir Rozé Nyerspezsgő, Kreinbacher Prestige Brut Pezsgő
és természetesen a szokott falatkák egészítik ki a pezsgést.

Részvételi díj: 6900 forint/fő. Asztalfoglalás szükséges és korlátozott, mivel rossz idő esetén nem
tudják a teraszon megrendezni.
Jelentkezni a Borszaküzletben vagy a Borbárban lehet, az info@veressbor.hu e-mail címen, vagy a 06-20-3677747, és 06-22-311-441-es telefonszámokon.

Nyár indító rozé borkóstoló lesz a Borbár teraszán – mégpedig 12 olyan rozé bor, ami nélkül nem múlhat el a nyár!
A székesfehérvári Borbárban (Kossuth u.3) június 8-án, szerdán 19 órakor újra buli lesz, mégpedig a népszerű rozé borok mutatják meg magukat a fajta kedvelőinek.
Mert: amint a nappali hőmérséklet 25 fok fölé emelkedik, meredeken megnő a rozék iránti igény. Komoly borkóstolók sokszor nem is igazán tartják bornak a műfajt, pedig a készítés szempontjából egyáltalán nem könnyű ez a stílus, amelynél különösen nagy jelentősége van a tisztaságnak és az egyes munkafolyamatok időben történő elvégzésének. Rozét csak annak könnyű csinálni, aki még sosem próbálta...

A rozé – tisztán vagy fröccsnek – mégis a nyár elengedhetetlen kelléke. Összegyűjtöttük a tudnivalókat, és teszteljük a legjobbakat. Mihez, mikor isszák? A gasztronómiában a rozé a séfek kedvence. Odasimul az egészséges életmódot propagáló salátás cuccokhoz, de ugyanakkor legjobb barátja a lecsónak, a grillezett húsoknak, kolbászoknak, vagy akár a halászlének. Egy pizzát vígan elkísér utolsó útjára, bármilyen - feltéttel.
Kóstolunk és sok mindent megtudhatnak a rozé világáról.
Az est borsora – amelyekben a VinAgora érmeseiből is kóstolhatunk az alábbi:
Koch Néró Rozé, Lajvér Supernova Rozé, Vylyan Kakas Rozé, Bock Rozé Cuvée, Dúzsi Kékfrankos Rozé, Büttner Rozé, Folly  Boróka Rozé, Mészáros Pál Rozé Cuvée VinAgora ezüstérem, Szentpéteri Attila Néró Rozé VinAgora Ezüst érem, Lelovits Tamás Syrah  Rozé VinAgora aranyérem, Paulus Gold Rozé VinAgora aranyérem, Günzer Tamás Rozé  Champion Díj – a legjobb Rozé!
És természetesen lesznek falatkák is.
Részvételi díj: 5900 forint/fő
Asztalfoglalás szükséges és korlátozott, mivel rossz idő esetén nem tudjuk a teraszon megrendezni az estet.
Foglalás: e-mail info@veressbor.hu telefon:06-20-3677747 vagy 06-22-311-441 

Nagy este volt Székesfehérváron, a Borbárban! Ezúttal nem egy borásszal, és annak portékáival találkozhattak a jelenlévők, hanem 11 kiváló borral, a VinAgora nemzetközi verseny díjnyertes nedűivel. A 10 aranyérmes bor mellett egy Champion díjas, egy nagyaranyos, és egy a legeredményesebb ifjú borász különdíjas kényeztetett

A Kossuth Lajos utcában fehér borral, mégpedig megyeivel indult a sor, a Paulus Mór Gold Generosájával. Selymes, hízelgő zamat, határozott savtartalommal, naná, hogy nagyaranyat nyert! A Pannonhalmi Főapátság pincéjéből került ki a Hemina, pincészetük kiváló burgundi stílusú fehérbora, amelyet az egyes évjáratok adottságaihoz igazodó szőlőfajtákból állítottak össze. Kifutó termék volt, de bizonyára követi majd az újabb évjárat.

Két rozé következett a sorban, előbb a már említett legeredményesebb ifjú borász, Szentpéteri Attila Kékfrankos rozéja. Jó bor volt, de jobban ízlett Günzer Tamás Villány rozéja. Kedvesebb, pajkosabb, a két kiváló termék kiválóbbja. De ez persze szubjektív vélemény (lásd: „Mindenkinek az a jó bor, ami neki ízlik” ...).

Hét vörös bor sorakozott fel az ízlelőbimbók kényeztetése érdekében. Bár heten voltak, de nem gonoszok, sőt, egyik jobb volt, mint a másik! Egerből a Thummerer Pincészet Egri Cabernet Franc-Merlot 2018-as terméke nyitotta a sort. A ma divatos könnyed gyümölcsösség jellemezte, ár-érték arányban akár vihetné is a pálmát. A villányi Lelovits Tamás Csudabogár 1, és a Meglepetés fantázianevet viselő borai nem jelentettek meglepetést, mindkettő - csudabogár ide, vagy oda - finom volt. Mészáros Pál Ohmeropsja Szekszárdra jellemző nagytestű „nagyágyúnak” mutatta magát, kiváló Cabernet Sauvignon-Franc-Merlot francia házasítás. Ez a bor nyitotta a „Hűha!” kategóriába sorolható borokat. Elismerően csettinthettünk az Ikon Tulipán, Sauska Cuvée 7, Prantner Szekszárd Sauli Cuvée becézgetően remek kortyainak ízlelgetése közepette.

Jó, emlékezetes este volt, fantasztikus borokkal!