Ismét működött Söptei Zsolt “Varázslata”! Ugyanis a pincészet 2019-es tétele a tavalyi “Challenge International du Vin” rangos francia borversenyen szerzett ezüstérme után idén is remekelt, mivel a 2022. június elején a szerbiai Péterváradon megrendezett “GROW du Monde” nemzetközi olaszrizling bormustrán “Érlelt borok” kategóriában a “Söptei Varázslat” aranyérmet, a szintén 2019-es “Söptei Kertmög” tétel pedig bronzérmet nyert. Az első alkalommal lebonyolított versenyen 7 ország 164 olaszrizlingje került elbírálásra a világ minden tájáról érkezett szakmai zsűri részéről. A “GROW du Monde” nemzetközi olaszrizling versenyről 5 champion-díj és 8 platina érem mellett 3 aranyéremmel, 4 ezüstéremmel és 9 bronzéremmel tértek haza a magyar borok.

Söptei Zsolt Pincészete a Balatonfüred-Csopaki Történelmi Borvidék több, mint 170 éves termelői hagyományokkal büszkélkedő családi borászata, nemzetközi versenyek rendszeres díjazottja. 2021-ben a világ legrangosabb és legnagyobb múltra visszatekintő borminősítő eseményén, a “Challenge International du Vin” nemzetközi borversenyen 2019-es “Hangulat” névre keresztelt száraz sárgamuskotálya aranyérmet, a már említett 2019-es “Varázslat” és 2015-ös “Illúzió” elnevezésű olaszrizlingjei pedig ezüstérmet nyertek. 2020-ban szintén a “Challenge”-en indított “Varázslat” olaszrizlingjének ’18-as évjáratát, míg 2017-ben “Hangulat” nevű száraz sárgamuskotályának ’15-ös évjáratát jutalmazták aranyéremmel.

A Decanter World Wine Awards (DWWA) a világ legnagyobb és legelismertebb, páratlan érdeklődés által kísért borversenye. Ezért figyelemre méltó eredmény, hogy 2022-ben, a Thummerer Pincészet Egri Vili Papa Cuvée Superior 2018 lett az egyetlen aranyérmes vörösbor a Magyarországról nevezett vörös tételek közül. A pincészet presztízs bora ezzel nem csak a legsikeresebb hazai vörösbor lett a verseny kiemelkedően erős mezőnyében, de egyben megingathatatlan pozíciót harcolt ki magának a nemzetközi borvilág legmagasabb szintjén is.

„Thummerer Vilmos szellemisége, mindig is egyet jelentett az útkereséssel és a legmagasabb
minőségre való törekvéssel. Ez a hozzáállása maradt örökül ránk, utódokra, s ez vezérli
munkánk minden egyes lépését. Ezért is értékes számunkra ez az eredmény” – mondta örömmel
Pulay Polett, Thummerer Vilmos unokája, a pincészet gazdasági vezetője.

A Vili Papa csakis az arra méltó, legjobb években kerül palackba. Bordói stílusú házasítás Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon és Merlot szőlőfajtákból. Intenzív bíborvörös megjelenés. Illatában fekete bogyós gyümölcsök, csokoládé és felsejlő hordó fűszerek randevúznak. Kóstolva száraz, gömbölyű savérzet, gazdagon jelentkező bársonyos tannin, finoman melegítő alkohol, fekete bogyósokat idéző ízaromák, és hosszú-hosszú utóíz jellemzi. Kétségtelenül nagy formátumú vörösbor, amely komoly érlelési potenciállal rendelkezik. Különösen jól társítható bélszín- és vadételekhez, valamint érlelt kemény sajtokhoz.

De mellettük sok kiváló magyar borász bora kapott elismerést.

A Decanter World Wine Awards az a verseny, ahol szinte mindegy, hogy milyen érmet szerez egy bor, az már önmagában komoly elismerés. A világ legkiválóbb borszakértői, a jelenleg ismert legszigorúbb bírálati rendszer alapján ítélik oda a díjakat a legjobban szereplő boroknak. S amennyiben aranyra sikeredik az érem, az egyenesági belépőt jelent a világ legjobb borainak elit ligájába. A hazai borászatok kiválóan szerepeltek a 19. alkalommal megrendezett versenyen, összesen 140 érmet, 4 Platina-, 9 arany-, 57 ezüst, valamint 25
bronzot hoztak haza.

Platinaérmet nyert a Juliet Victor Tokaji Aszú 2018, a Gróf Degenfeld Tokaji Aszú 2017, Derczó-Lovas Tokaji Aszú 2017 és Zelna Balatonfüred-Csopaki Olaszrizling 2017.
Aranyérmet nyert a Thummerer Egri Vili Papa Cuvée Superior 2018, a MAD Tokaji Aszú 2017, a Kreinbacher Somlói Prestige Brut pezsgő NV, a Kreinbacher Somlói Classic Brut Pezsgő NV, a Grand Tokaj Tokaji Aszú 2014, a Royal Tokaji Furmint 2016, a Disznókő Tokaji Kései Szüretelésű Cuvée 2017, a Gróf Degenfeld Tokaji Aszú Selection 2017, valamint a Derczó-Lovas Tokaji Eszencia 2017.

Kérdés, miért van kevesebb vörösbor?

A XIX. század végéig majd’ annyi vörösbor készült hazánkban, mint fehérbor. A filoxéra vész leküzdése után sok borvidékünkről tűntek el szinte nyomtalanul a vörösborok. Az egykori tokaji, somlói és Balaton-felvidéki kékszőlő ültetvények helyét - szinte egyik évről a másikra - a fehér szőlőfajták vették át. Ebből is adódik az a sajátosságunk, hogy - a villányi, a szekszárdi és az egri borvidékeket leszámítva - ma jelentősen kevesebb vörösbor készül hazánkban, mint fehér. Így különösen nagy értéket képvisel minden olyan hazai vörösbor, amelyik ezen az óriási presztízsű nemzetközi borversenyen aranyérmet tud kiharcolni.

Ez az arany azért csilloghat fényesen a Thummerer dinasztia vitrinjében, mert világfajta házasítással nyerték azt. Különös, mert e francia házasítás szülei a franciák, és lám mellettük, közöttük - előttük! - nyertek aranyérmet. És ez elismerésre méltó esetükben, és más hazai borászok esetében is!

Reméljük, Vili papa és családja magyar fajtával - például kékfrankos! - is hoz aranyat és dicsőséget e hon egyre magasabban értékelt borászatának!

 Csókakőn rendezte meg a helyi Szent Donát Borlovagrend a 21. Csókakői Borünnepet és a Kárpát-medencei Borrendek, Borkirálynők, és Borbarátok találkozóját. A sok vendégnek tartalmas nap(ok)ban lehetett része, és sok tapasztalattal felvértezve utazhattak, mehettek haza.

Voltak, akik már előző este megérkeztek, főleg a távoli helyekről (Felvidék, Partium, Délvidék), a magyar borvidékekről, és csak a rendezvényt követő napon utaztak haza. Az iskolában várták, fogadták a borünnepre jövő magyar borvidékekről jött borlovagokat, ahol a reggeli ébresztő falatok mellé a borlovagrend luxemburgi tagja által kínált, Luxemburgban készült borokat kínálták. Voltak (borlovag)királynők, Király is akadt (az egyiket aznap avatták lovaggá), de a borok Luxemburg grófja is emelte a nap fényét. A megnyitó során a köszöntők mellett a csókakői kicsi tündérek, a bájos apróságok tánca és éneke keltett nagy tetszést. Bemutatták a vendégeket, majd felavatták a Szent Donát Borlovagrend új tagjait, Bócz Évát, Lévai Ildikót, Király Ferencet és Takácsné Hermann Éva borhölgyet.

Innen a közeli templomba vezetett a társaság útja, majd a templom előtt álló Szent Donát szobrot a hagyományoknak megfelelően annak rendje és módja szerint megitatták. Ezután a díszruhába öltözött csapat megkezdte hosszú útját. Kóstoltak a Tűzoltó szertárban, a Förhécz pincészetben, és a Szili család pincéjében. A Trianon emlékműnél műsorral emlékeztek meg a fájdalmas történelmi eseményről. Ezután a Dísztéren az ünnepi ebéd alkalmat adott a kötetlen beszélgetésre, a hagyományőrző kulturális csoportok műsorát után felsétáltak a hegyre, ahol megállapították, valaha kőhalom volt, most újra vár áll ott... A vacsora után folytatódott az ünnep akár kivilágos kivirradatig.

- Nagyon sok borrend és résztvevő érkezett, nagy részük Magyarországáról, de érkeztek többen a határon túlról is. A határon túli magyar borlovagoknak nagyon örültünk, mint annak a Luxemburgban született barátunknak, aki nálunk lett borlovagrendtag, magyar ételeket főz, magyar borokat fogyaszt, ő a magyar bor nagykövete Luxemburgban, képviseli ott a magyar bor kultúráját. Hozta magával hazája borait, ami a nap egyik kuriózuma volt - mondta Bognár Gábor, Szent Donát Borlovagrend nagymestere.

- Mi a borlovagrendetek ars poeticája?

- Tekintettel településünk történelmére, eseményeire, fontosnak tartjuk hagyományaink ápolását, a határon túliakkal való kapcsolattartást, a csókakői és általában a bor kultúrájának ápolását. Ami rengeteget fejlődött, jönnek a generációk és velük együtt változnak a borfogyasztási szokások. De tudomásul kell venni, amelyik borra azt mondják a borászok, hogy jól sikerült nedű, nem biztos, hogy azt nagyapáink szívesen fogyasztották volna... Felnőtt az a generáció, ami az illatokat, az aromákat keresi, és megvan a technológia ahhoz, hogy ezt az igényt kilehessen elégíteni.

- A pandémia sokat ártott?

- Igyekeztünk nem tudomást venni róla, minden évben meg tudtuk tartani a rendezvényeinket, de természetesen szigorúan figyeltünk az egészségügyi szabályok betartására. Korábban a résztvevők létszámában is láthattuk a meglévő félelmet, de idén már bátrabban jöttek.

- Csókakőn rendben van a borkészítés és a fogyasztás?

- A fogyasztással semmi probléma nincs, ez több százéves hagyomány nálunk... Nincs sok nagy borosgazda a településünkön, inkább több kicsi uralja a szőlőterületeket. A különböző irányzatok megtalálhatók, vannak, akik visszatérnek a régi gyökerekhez, mások igyekeznek lassabban érlelni a borokat, van, aki a seprős erjesztést alkalmaz, fahordót használ, de megtalálható a legújabb hűtött, reduktív technológia is.

Koczor Kálmán, a Magyarországi Borrendek Országos Szövetségének elnök nagymestere is meglátogatta a csókakői borünnepet.

- Mivel a szervezetünkben törvénytisztelő emberek vannak, a pandémia alatt hozott rendeleteket betartottuk, találkozóink nagy része ennek megfelelően elmaradt. Most, hogy nagyrészt felszabadultunk ennek a nyomása alól, érződik a felszabadultság, tapasztaljuk azt, hogy mindenki várta már a találkozások lehetőségét. Csókakőn is láthatjuk ezt itt és most, új hagyományunk, a Kárpát-medencei borászok találkozója is nagy szerepet kapott e napon, országosan már ez a negyedik ilyen alkalom. Szerencsére a borok nem törődtek a járvánnyal, fejlődtek szépen, na persze, a bor lehet az egyik legjobb vakcina minden nyavalya ellen... - jelentette ki.

Jó nap volt ez, folyt.köv., jövőre, veletek, ugyanitt!

Magyarországon az elmúlt két-három évtizedben sokat javult a bor kultúrája. Egyre többen fogyasztanak igényesen jó, vagy ahogy manapság divatosan mondják, szép borokat. Egyre többen nézik meg azt, hogy hol, kitől, mit vásárolnak, és nem elsősorban az árcédulát lesik. Tény: azt is egyre többen tudják, hogy ár-érték arányban melyik nedű a jó vagy legjobb, és ezzel célozzák meg a kasszát, illetve a pénztárcájukat. Mindezt köszönhetően a PR-nak, a jó színvonalú bormagazinoknak, blogoknak, no és elsősorban a borászoknak. Ma már nem elég csak sok bort készíteni, mint volt ez hajdan, hanem a minőségre tevődött a hangsúly! Hol van már az az idő, amikor Tiffán Edét behívatta a Villányi Állami Gazdaság pártvezére, mert magasabb árat akart kérni a boráért, mint az államilag megengedett volt. Megkérdezte tőle, hogy miért drágít, Tiffán közölte, mert ez jobb, mint a többi... A pártvezér válasza:

„Tiffán elvtárs, de ki kérte magától, hogy ilyen jó bort készítsen?”  

Szerencsére már sok-sok jó bor forr e honban, amelyek a világ legnagyobb versenyein is megállják a helyüket. És vannak immár magyar fajtának mondható boraink is. A fehérek között az Olaszrizling, a Furmint, a Cserszegi fűszeres, az Irsai Olivér, a vörös nedűk között elsősorban a Kékfrankos.  

Erről, az utóbbiról lesz szó ezúttal.  

Villányban találkoztak a kiváló magyar fajta kékszőlő, és az abból készült borok, a Kékfrankos készítői és értői. Günzer Tamás pincészete adott otthont a Kékfrankos szakmai napnak, amelyen hat borvidék tíz borkészítője mellett borszakírók és újságírók vettek részt. 

A kiváló borászok és borászatok az alábbiak voltak (a felszólalás sorrendjében): Varga Tamás Sopron (Steigler Pincészet), Koch Csaba (Hajós-Bajai borvidék), Kovács Tamás Balatonfüred-Csopak (Szent Donát Pincészet), Szuromi Mihály Eger, Takler Ferenc Szekszárd, Heimann Zoltán Szekszárd, ő egyben a szekszárdi Eszterbauer Jánost is képviselte, akit a munkája nem engedett el e napra, Riczu Tamás, Günzer Tamás és Bock József Villány. 

Miután a házigazda Günzer Tamás köszöntötte a megjelenteket, Dlusztus Imre szervező, rendező Hugh Johnson borszakíró szavaival nyitotta meg a rendezvényt. Aki szerint a Kékfrankos közepes bor. (Hm...) Kiemelte: a Kárpát-medencében igen népszerű, az ott dolgozó borászok, és fogyasztók kedvelik, mind készíteni, mind fogyasztani. Dlusztus Imre hozzátette: Hungarikum ez a borfajta, még akkor is, ha nem itt „született”. Nagy területen termelik e szőlőt nálunk, nagyobban, mint Burgenlandban, ahol szintén első az egyenlők között. Sopronban a legnépszerűbb e honban, itt készül a legtöbb Kékfrankos. (Egyes hírek szerint hajdan Sopronban Napóleon katonái nagyon kedvelték, és az ő pénzükkel, a kék frankkal fizettek érte, innen a Kékfrankos név. De persze ez alighanem csupán Sopron város legendája...) 

Egy érdekesség: a borászok nagy része állítja: rozét csak Kékfrankosból érdemes készíteni, mert ebből a legjobb és ebből a legkönnyebb előállítani és eladni.  

Varga Tamástól hallhattuk: Sopronban valóban a Kékfrankos a legfontosabb fajta, nagy területen termelik a szőlőt, ők 2018-ban készítették az elsőt. Az egyik területükön a pincészet 1 hektáron évente mindössze 3000 liter bort készít. Általában nem gond az értékesítés, hiszen a Hűség városában sokan kedvelik a fajtát. Ahhoz, hogy ne csak e honban legyen híre, javasolta, nemzetközivé kellene tenni a nevét, például Blaufrankként, vagy más speciális névvel. A kóstolt két tétel ízletes volt, a 2019-es boruk Berlinben, a nemzetközi borfesztiválon aranyérmes lett. A tételek kóstolása után Bock József súgva kérdezte:  

„Honnan került elő ez a tehetséges „gyerek”?”, majd hangosabban folytatta: “mivel ez a bor magyar fajta, maradjon is Kékfrankos, hiszen éppen ettől magyar és a mienk!” 

Másodiknak Koch Csabát szólították. A korábbi Év borásza, a magyar Bor Akadémia nemrég megválasztott elnöke 20 hektáron művel Kékfrankos szőlőt, a rozék esetében a bácskai mésztartalmú talajon természetes bort készít, amelynek az illata fajtajelleges, és ehhez semleges élesztőt használ. A kóstolt 2018-as vörös tétel jó ivású bor, amit bárki, bármikor, bárhol kedvére fogyaszthat. Elmondta: sokféle stílusban készítenek Magyarországon Kékfrankost, de mégis válságban van e fajta. Ahhoz, hogy sikeresen ki tudjunk lépni vele a világba, saját stílust kellene kialakítani, hogy ez valóban bárhol felismerhető legyen: lám ez a magyar Kékfrankos! 

A Balatonfüred-Csopaki borvidékről Kovács Tamás jött. A Szent Donát borászat kisbirtoknak számít a jelenlévő borászok termő nagyságához képest. E vidéken valójában főként fehér borokat készítenek, az Olaszrizling és Furmint a fő vonal, ehhez szorosan kapcsolódik a Kékfrankos. Kijelentette: e fajta legnagyobb termelője a világban Magyarország. A Szent Donát Kékfrankosa Tihanyból való, a gyümölcsösség jelenti a fő erejét, és jól áll neki a kevesebb tannin. E borukat az USA-ban, Angliába és Európában, illetve itthon értékesítik. 

Szuromi Mihály (Eger) kijelentette: az egri Kékfrankos vulkanikus bor és hűvös elegancia jellemzi. A pincészetük 1985 óta létezik, de tevékenységük jelentősnek csak 2000-től mondható. Úgy vélte, alázat kell e fajtához, amely ráadásul nagy gondoskodást kíván. Ami a piacot illeti: állhatnának jobban is, de a kereskedőkkel is akadnak gondok, ennek ellenére jól fogynak a boraik. Több kérdő és felkiáltójel is kicsendült a hangjából amikor a marketing fontosságáról beszélt, aminek nem megfelelő volta az ágazat hibájának róható fel!

A szekszárdi boroknak elsőként Takler Ferenc adott hangot. Pincészetük 20 hektár Kékfrankossal bír, amihez vásárolnak még. Hallhattuk: nem méltó a helyzete a fajtának a minőségéhez képest. Ráadásul a rendszerváltást követően bekerült az olcsó bor kategóriába, hiszen a Cabernet volt akkor a minden. Pedig a Kékfrankos jó fajta, bár a lisztharmatra érzékeny, és vigyázni kell a fával is az esetében. Egységes szemlélettel csak felfelé vezethet a magyar Kékfrankos útja! A kóstolt boraik remek illattal, szép savakkal rendelkeztek. 

Heimann Zoltán két tétele a 2019-es évjárat „gyermeke” volt, osztrák klónból, szilvás, étcsokoládés ízzel. Bár tíz generációjuk is készített Kékfrankost, csak az elmúlt 20 évben vált kiemelt jelentőségűvé a pincészetükben. A 2015-ös év jelentette a fordulópontot, hiszen ekkor már több Kékfrankosuk, Kadarkájuk volt, mint Cabernet Franc. A korábban divatos és náluk is honos Bordeaux-i házasítás, a barrique használata mellett, vagy éppen helyett kezd a gyümölcsösség előtérbe kerülni. A Kékfrankos helyzetét illetően szerinte nem kell panaszkodni, és nem másra kell hárítani a bajokat, hanem közös nevezőt szükséges találni a bornak. A Covid rákényszerítette a borászokat arra, hogy jobban figyeljenek a külföldi és a gasztro piacra. 

Heimann Zoltán Eszterbauer János „magyar hangjaként” sorolta a lényegesebb dolgokat. Az Eszterbauer pincészet a sajátos szekszárdi palackba csak Kékfrankost, Kadarkát és Bikavért tesz. A Kékfrankos egyedi a világfajták között, nem véletlenül jelentheti ez a magyar bor jövőjét! De sajnos itthon még nehéz magasabb árfekvésben értékesíteni! Koch Csaba a Magyar Bor Akadémia elnökeként hozzátette: 

„Az Akadémia törekvése lesz, hogy előkészítsék annak a lehetőségét, hogy a felsőfokú tanintézetekben tanítsák a borkultúrát!” 

A többi között talán ez volt a találkozónak az egyik legfontosabb gondolata! 

És elérkeztünk a házigazdák borvidékére, Villányba. Elsőként Riczu Tamás gondolataira figyelhettünk. Elégedett bólogatások kísérték ama mondatait, ha álmából felébresztenék és azt kérnék mondjon csak egyetlen borfajtát, amit szívesen művelne, készítene, akkor az a Kékfrankos lenne! Hét borházasításukban megtalálható ez, de készít fehér Kékfrankost is. Rozénak a legjobb, de a könnyű borok házasításánál is jelentős. Meggyőződése, hogy bármelyik nagy fajtával felveszi a versenyt. Megtudtuk: a Riczu pincészet 2009-ben készített először Kékfrankost, a fajta előnye a finom sav, és az, hogy tovább tartható el, jól munkálható.  

A házigazda Günzer Tamás azzal a ténnyel rukkolt elő mondandója kezdetén, hogy 75 hektárból 10 hektár található nála e fajtából. Húsz borukban, tehát ennyi házasításban található meg, de önálló Kékfrankosuk nem volt. Egészen 2020-ig, akkor készült a kóstolt prémium kiemelkedő minőségű termékük. 

Az egész beszélgetés során nagyon aktív Bock József zárta a sort. Azzal kezdte, hogy a ‘90-es évektől Cabernet Sauvignon hullám határozta meg a magyar borászatot, abból mindent el lehetett adni. A whiskey fogyasztók különösen kedvelték a barrique hordóban készített Cabernet Sauvignonokat. A Kékfrankos abban az időben a korábbiakhoz képest el lett felejtve. Ami nagy kár, mert sokkal több figyelmet érdemelne a mi Kékfrankosunk. Azzal zárta beszédét, hogy nagyon is hisz e fajtában! 

Összegezve: fontos, tanulságos nap volt. A Kékfrankost jobban meg kellene becsülni, ha már a mi borunk. Nem biztos, hogy a nagyvilágban szükségszerű az itthon készített világfajtákkal versengeni, inkább érdemesebb lenne a Kékfrankossal jelen lenni, babérokat aratni, ha azt már máshol is magyarnak tekintik. Fontos valamilyen egységes stílust találni, természetesen mindenkinek megadva a szabadságot a bor készítése során. Lényeges a PR fejlesztése, a marketinggel való nagyobb törődés, a kereskedőkkel kialakított közös álláspont, a Koch Csaba által elmondott terv megvalósítása, a bor kultúrájának a tanítása! És figyelni kellene Ferencz Vilmosra, a Kékfrankos magyar nagykövetére! 

Végezetül kértem a jelenlévőket, hogy a borkultúra részeként mondják el azt az étel-bor párosítást, ami különösen jó a Kékfrankoshoz.

Íme a menü: halászlé, paprikás ételek, főleg pörköltek, desszertnek pedig mákos-meggyes palacsinta. 

Jó étvágyat, egészségünkre! 

Kihagyhatatlan nyár esti program: Magyar habzó, gyöngyözőbor és pezsgő kóstoló június 15-én szerdán 19 órakor a Kossuth utca 3-ban, a Borbár teraszán.

Kérdés: mi a különbség a habzóbor, gyöngyözőbor vagy pezsgő között?
A magyar bortörvény szerint a gyöngyöző-, habzóbor és pezsgő közötti különbséget az jelenti, mekkora nyomás van a palackban? Három bar alatt gyöngyözőborról, 3-5 bar között habzóborról, 5 felett pedig pezsgőről beszélünk, emellett nagy különbség, hogy a minőségi pezsgő esetében az erjedés során keletkezik a szén-dioxid, és nem utólag adják hozzá a szénsavat.

Habzóbor: a palackban a nyomás alsó határa megegyezik a pezsgőével, azaz 3 bar. A szén-dioxid azonban nem második erjedés során képződik, hanem szén-dioxid hozzáadásával. A gázt „elnyeletik”, szaturálják a borban – ezt kötelező feltüntetni a címkén. Magyarországon egyébiránt többnyire inkább gyöngyözőborokat készítenek.

Gyöngyözőbor: Csak szolidan pezseg, a nyomás csak 1-2,5 bar a palackban. Legtöbbször szén-dioxid-hozzáadással készül, ezt szintén kötelező jelölni a címkén, vagy ritkábban, de előfordulhat, hogy buborékai természetes úton születnek.

Champagne vagy pezsgő? A champagne az északkelet-franciaországi borvidék és az innen származó pezsgők neve. 1927-től eredetvédelem alatt áll, hiszen a pezsgővilág csúcsát képviseli, tradíciója, minősége, kifinomultsága, stílusa és eltarthatósága teszi páratlanná. A mondás, minden champagne pezsgő, de nem minden pezsgő champagne, helytálló. A pezsgő - a champagne - abban különbözik a habzóbortól, hogy szénsavtartalma természetes úton, méghozzá a borhoz hozzáadott cukor és élesztő egyvelegéből, zárt erjedéssel képződik. Míg a habzóborba mesterséges úton juttatják a buborékokat az elnyeletett szénsav eredményeképpen. Vagyis pezsegni pezseg, ám ettől még köze sincs a pezsgőhöz. Ismerősen cseng a nyerspezsgő - Brut Nature – kifejezés? Erről annyit érdemes tudni, hogy az expedíciós likőrben - más néven ízesítő likőr, amit a pezsgőkészítés utolsó szakaszában adnak az italhoz - nincs hozzáadott cukor, azaz száraz borral töltik vissza a palackot. Naturális, a legőszintébb arcát mutató pezsgő, melyben a cukor az eltarthatóságot is segíti, ezért nyerspezsgőknél érdemes figyelni a degorzsálás - a hagyományos pezsgőkészítés egyik utolsó, kihagyhatatlan fázisa - időpontját is.

Így születnek a buborékok
Pezsgő: általában 5-6 bar a nyomás, itt a buborékok erjedésből születnek – másoderjedés palackban vagy tartályban. A jó minőségű pezsgőben a buborékok picik, finoman gyöngyöznek.
Habzóbor: minimum 3 bar a nyomás, a buborékok szén-dioxid hozzáadásával keletkeznek.
Gyöngyözőbor: 1-2,5 bar a nyomás, a buborékok erjedésből vagy
szén-dioxid hozzáadásával képződnek.

Ugye, már nem kérdés, hogy mi a különbség habzóbor, gyöngyözőbor vagy pezsgő között?

A kóstolósor az alábbi: Etyek Kúria Pláne Frizzante, Péter pince Gyöngyözőbor, Gere A. Frici Gyöngyözőbor, Kárásztelek Friza Rozé Gyöngyözőbor, Kárásztelek Friza fehér Gyöngyözőbor,
Etyek Kúria Chardonnay-Pinot Noir Brut Methode Charmant, Laposa Hableány Extra Dry, Légli Methode Traditionnelle Brut Pezsgő, Kárásztelek Carassia Classic Brut Pezsgő, Francois President Pinot Noir Rozé Nyerspezsgő, Kreinbacher Prestige Brut Pezsgő
és természetesen a szokott falatkák egészítik ki a pezsgést.

Részvételi díj: 6900 forint/fő. Asztalfoglalás szükséges és korlátozott, mivel rossz idő esetén nem
tudják a teraszon megrendezni.
Jelentkezni a Borszaküzletben vagy a Borbárban lehet, az info@veressbor.hu e-mail címen, vagy a 06-20-3677747, és 06-22-311-441-es telefonszámokon.

Nyár indító rozé borkóstoló lesz a Borbár teraszán – mégpedig 12 olyan rozé bor, ami nélkül nem múlhat el a nyár!
A székesfehérvári Borbárban (Kossuth u.3) június 8-án, szerdán 19 órakor újra buli lesz, mégpedig a népszerű rozé borok mutatják meg magukat a fajta kedvelőinek.
Mert: amint a nappali hőmérséklet 25 fok fölé emelkedik, meredeken megnő a rozék iránti igény. Komoly borkóstolók sokszor nem is igazán tartják bornak a műfajt, pedig a készítés szempontjából egyáltalán nem könnyű ez a stílus, amelynél különösen nagy jelentősége van a tisztaságnak és az egyes munkafolyamatok időben történő elvégzésének. Rozét csak annak könnyű csinálni, aki még sosem próbálta...

A rozé – tisztán vagy fröccsnek – mégis a nyár elengedhetetlen kelléke. Összegyűjtöttük a tudnivalókat, és teszteljük a legjobbakat. Mihez, mikor isszák? A gasztronómiában a rozé a séfek kedvence. Odasimul az egészséges életmódot propagáló salátás cuccokhoz, de ugyanakkor legjobb barátja a lecsónak, a grillezett húsoknak, kolbászoknak, vagy akár a halászlének. Egy pizzát vígan elkísér utolsó útjára, bármilyen - feltéttel.
Kóstolunk és sok mindent megtudhatnak a rozé világáról.
Az est borsora – amelyekben a VinAgora érmeseiből is kóstolhatunk az alábbi:
Koch Néró Rozé, Lajvér Supernova Rozé, Vylyan Kakas Rozé, Bock Rozé Cuvée, Dúzsi Kékfrankos Rozé, Büttner Rozé, Folly  Boróka Rozé, Mészáros Pál Rozé Cuvée VinAgora ezüstérem, Szentpéteri Attila Néró Rozé VinAgora Ezüst érem, Lelovits Tamás Syrah  Rozé VinAgora aranyérem, Paulus Gold Rozé VinAgora aranyérem, Günzer Tamás Rozé  Champion Díj – a legjobb Rozé!
És természetesen lesznek falatkák is.
Részvételi díj: 5900 forint/fő
Asztalfoglalás szükséges és korlátozott, mivel rossz idő esetén nem tudjuk a teraszon megrendezni az estet.
Foglalás: e-mail info@veressbor.hu telefon:06-20-3677747 vagy 06-22-311-441 

Nagy este volt Székesfehérváron, a Borbárban! Ezúttal nem egy borásszal, és annak portékáival találkozhattak a jelenlévők, hanem 11 kiváló borral, a VinAgora nemzetközi verseny díjnyertes nedűivel. A 10 aranyérmes bor mellett egy Champion díjas, egy nagyaranyos, és egy a legeredményesebb ifjú borász különdíjas kényeztetett

A Kossuth Lajos utcában fehér borral, mégpedig megyeivel indult a sor, a Paulus Mór Gold Generosájával. Selymes, hízelgő zamat, határozott savtartalommal, naná, hogy nagyaranyat nyert! A Pannonhalmi Főapátság pincéjéből került ki a Hemina, pincészetük kiváló burgundi stílusú fehérbora, amelyet az egyes évjáratok adottságaihoz igazodó szőlőfajtákból állítottak össze. Kifutó termék volt, de bizonyára követi majd az újabb évjárat.

Két rozé következett a sorban, előbb a már említett legeredményesebb ifjú borász, Szentpéteri Attila Kékfrankos rozéja. Jó bor volt, de jobban ízlett Günzer Tamás Villány rozéja. Kedvesebb, pajkosabb, a két kiváló termék kiválóbbja. De ez persze szubjektív vélemény (lásd: „Mindenkinek az a jó bor, ami neki ízlik” ...).

Hét vörös bor sorakozott fel az ízlelőbimbók kényeztetése érdekében. Bár heten voltak, de nem gonoszok, sőt, egyik jobb volt, mint a másik! Egerből a Thummerer Pincészet Egri Cabernet Franc-Merlot 2018-as terméke nyitotta a sort. A ma divatos könnyed gyümölcsösség jellemezte, ár-érték arányban akár vihetné is a pálmát. A villányi Lelovits Tamás Csudabogár 1, és a Meglepetés fantázianevet viselő borai nem jelentettek meglepetést, mindkettő - csudabogár ide, vagy oda - finom volt. Mészáros Pál Ohmeropsja Szekszárdra jellemző nagytestű „nagyágyúnak” mutatta magát, kiváló Cabernet Sauvignon-Franc-Merlot francia házasítás. Ez a bor nyitotta a „Hűha!” kategóriába sorolható borokat. Elismerően csettinthettünk az Ikon Tulipán, Sauska Cuvée 7, Prantner Szekszárd Sauli Cuvée becézgetően remek kortyainak ízlelgetése közepette.

Jó, emlékezetes este volt, fantasztikus borokkal!

Rendhagyó helyszínen rendezte meg történelme 29. Szent Orbán-napi ünnepét a Szent Benedictus Borlovagrend. Most nem Velencén volt a nap első része, hanem Kápolnásnyéken, a Vörösmarty Emlékháznál, a Liszt Művészház nagytermében. Az igényesen kialakított szép környezetben a helyi borlovagok és vendégeik megnézték a nagy gonddal kialakított Vörösmarty Emlékházat, benne a nagy élményt adó kiállítással.   

A délelőtti programban a meghívottak - köztük a 18 társlovagrendet képviselő lovagok - érdeklődéssel és aktívan vettek részt. Előbb Kupi László, a Borlovagrend ceremóniamestere helytörténeti érdekességei után Turcsányi Sándorné, a Szent Benedictus Borlovagrend elnök-nagymestere köszöntötte a megjelenteket. Ezt követően a délelőtt házigazdája, a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola nevében Rodics Eszter kuratóriumi elnök szóban mutatta be jelenlévőknek a Vörösmarty-emlékházat, a Halász-kastélyt, az Eseményközpontot, a Vörösmarty-pince projekteket, de beszélt a Vörösmarty Emlékház melletti Csajághy Laura színpadról is. 
Ezt a nap (egyik) legszebb, legkedvesebb percei követték. Mindenkit lenyűgözött gyönyörű hangjával, énekével Mészáros János Elek énekes, operaénekes, a Csillag születik korábbi győztese. Az előadó romantikus lelkét jól mutatta, hogy az ének közben tartott beszédei között volt, hogy a könnyeivel küszködött. Sikerült kicsikarni tőle még egy ráadás dalt is. Nem volt könnyű helyzetben az énekest követő előadó, Kocsis Dorottya, a Borászati Tanszék doktorandusza, de a szakmai előadását a borászok szívesen hallgatták.   

Ebéd utáni mintegy két órában a megjelentek a környéket fedezték fel, így az Emlékházat, a környék szobrait. 

Délután 4 órától visszaállt a “rend”, Velencén, a Vörösmarty-pincénél folytatódott a program. A megjelentek díszes ruházatukban, a Martonvásári Fúvós Zenekar felvezetésével a Csongor utcában felvonultak a térre, közben borral kínáltak az érdeklődőket.  Nyitányként a Válinka Néptánccsoport műsorát követően három település - Velence, Kápolnásnyék, Nadap - polgármesterei köszöntőjük során beszéltek a bor fontosságáról, annak szerepéről az általuk vezetett helységben. Tutor Éva, a Magyar Borlovagrendek Országos Szövetsége főtitkára "Pro Vino" kitüntetést adott át dr. Baranyai Ferencnek, az eddigi borlovagrendi munkájának elismeréséért. Utána új lovagokat avattak - Csákány Andrást és Horog Lászlót -, majd a több megyei borlovagrend által rendezett közös borverseny díjait adták át. Kiemelték a két legjobb “terméket” előállító, a nagyarany díjat szerzett Csóbor Jenő és Lics Balázs borászokat. A hagyományoknak megfelelően Szent Orbán szobrát borral locsolták meg a következő évjárat sikerességének az érdekében.   

A nap zárásaként a Vörösmarty-pincében finom falatok és borok társaságában beszélgettek a résztvevők a borról, az életről. 

És már a jövő évben esedékes 30., jubileumi Szent Orbán napról!   

borÚjabb borest lesz a Borbárban Székesfehérváron, a Kossuth utca 3-ban található Borvárban, június 1-jén szerdán, 19 órakor. Mégpedig díjnyertes borokkal!

A 23. VinAgora Nemzetközi borversenyre - mint mindig - szép számú nevezés érkezett, rekord számú külföldi mintával. Összesen 941 bor vett részt a megmérettetésen, 16 bortermelő országot képviselve. A verseny a borok mezőnyét tekintve nagyon izgalmas volt, sokszor kihívás elé állítva a szakembereket. A borsorok magas színvonalát tükrözi, hogy a bíráló bizottságok a borok mintegy 76%-ának adtak ezüstéremnek megfelelő, azaz 85 pont feletti pontszámot. A verseny szakmai védnökeinek nemzetközi szabályzata értelmében minden főkategóriában csak a borok legjobb 30%-a részesülhet éremben. Az ennek megfelelően véglegesített érem ponthatárok alapján végül 9 nagyarany-, 160 arany-, 116 ezüstérem, 7 főkategória győztes Champion díj, valamint további 25 különdíj született.
Az est során kóstolható Borsor az alábbi:
Günzer Tamás  Villány  Rozé 2021 Champion díj-legjobb Rozé; Lelovits Tamás Villány Meglepetés 2019 - Aranyérem és a legjobb Kékfrankos; Paulus Mór  Gold Generoza 2021-Nagyarany; Lelovits Tamás Villány A Csudabogár 1. 2019  Arany, Szentpéteri Attila Cserszegi Fűszeres 2021 Arany  és a legeredményes ifjú borász különdíj; Sauska Cuvée7 Villány 2018 Arany; Pannonhalmi Főapátság  fehér HEMINA  2020 Arany, Ikon Tulipán 2017 Arany; Mészáros Pál Szekszárd Ohmerops 2018 Arany; Prantner Szekszárd Sauli Cuvée 2019 Arany; Thummerer Egri Cabernet Franc-Merlot 2018 Arany.
Miközben aranyban fürödve kóstoljuk a minőségi borokat, természetesen lesznek finom falatkák is.
Részvételi díj: 6900 Ft/fő.

Asztalfoglalás szükséges a korlátozott létszám miatt és jelentkezési
sorrendben tudjuk biztosítani.

További tervezett programok: Június 8. szerda, Rozé Kavalkád; Június 13. hétfő Magyar habzóbor és pezsgő kóstoló; Június 20. hétfő Prosecco, Cava, Champagne kóstoló.
Tehát: jó kora nyár jár majd rá a borok kedvelőire.

Május 28-án, szombaton kerül megrendezésre a 2022. évi Velencei-tavi Szent Orbán-napi ünnepség.

Délelőtt a Velencei-tavi Szent Benedictus Borlovagrend szervezésében, a Vörösmarty Emlékháznál zártkörű rendezvényen kerül sor. A vendéglátók részéről a nagymesteri köszöntést követően, Rodics Eszter A Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola alapítvány igazgatója bemutatja a Halász-kastélyt, Vörösmarty Emlékházat, a Vörösmarty-pince projekteket, majd ebéd után ezeket a résztvevők is megtekinthetik. A meghívott borrendek és a házigazdáknak szakmai, borászattal kapcsolatos szakmai előadást hallgathatnak meg Kocsis Dorottya borászati doktorandusz prezentálásában. A programot Mészáros János Elek Vörösmarty díjas operaénekes színesíti.

Szombaton délután a hagyományos Velencei Orbán-napi hegyünnep, 16 órakor kezdődik. 18 borlovagrend, beöltözve, zászlókkal vonul fel a velencei Csongor utca elejétől, a Szent Orbán szoborhoz, a Martonvásári Fúvószenekar vezetésével. Útközben a házigazdák, a nézelődőket a Velencei-tavi borverseny díjnyertes boraiból kínálják! A Vörösmarty-pince előtt, a Válinka Néptánccsoport is bekapcsolódik a menetbe, akiknek a műsorával nyílik meg a Szent Orbán téren az ünnepség. A vendég borlovagrendek bemutatását követően, a térség polgármesterei köszöntik a vendégeket. A borlovagrend új lovagjainak avatási ceremóniája után, Szent Orbán szobor felmagasztalása, majd ismét néptáncosok műsorát láthatják. Zárásként a borverseny eredményhirdetése következik. A vendégek a kóstoló sátornál ingyen fogyaszthatnak bort, majd a Vörösmarty-pincében lesz lehetőség étkezésre és borfogyasztásra. A Velencei Alsó pince-soron a boros gazdák látják vendégül az érdeklődőket.