A show, a Bor show megy tovább, de nem zölden, hanem fehér(bor)ban. Nem is akárhol, és nem is akárki lesz a vendég! A helyszín a fehérvári Borbár (Kossuth L. u. 3) a vendég a Béres Szőlőbirtok és Pincészet - Tokaj Erdőbénye. Az időpont:10.19. Szerda, 19 óra.
Talán meglepetéssel szolgál, hogy a Béres név, mely a Béres Cseppel vonult be a köztudatba, most egy más arcát mutatja meg. Vagy talán nem is annyira meglepő ez...?
„Azt valljuk, hogy a tokaji bor és a Béres Csepp egy ponton mindenképpen összeköthető: mindkettő valódi hungarikum. Hungarikumot szolgálni, értékeit, hírnevét, rangját építeni megtisztelő, nemes és egyúttal felelősségteljes feladat. Erre vállalkoztunk, amikor a világ ezen páratlan részén, Tokaj-Hegyalján, a festői Erdőbényén 2002-ben birtokot vásároltunk és pincészet kialakításába kezdtünk. Célunk a kezdetektől az volt, hogy a Birtokhoz tartozó történelmi dűlőkből származó szőlőből modern szemlélettel és eszközökkel Tokaj Hegyalja rangjához méltó, nagy borokat alkossunk. Ma már büszkén mondhatjuk, hogy ezt a célt elértük: a kiváló talajadottságoknak, a mikroklímának, hozamkorlátozásnak és a hozzáértő, kíméletes feldolgozásnak köszönhetően már az első, 2003-as évjáratból igen szép, ígéretes borokkal mutatkozhattunk be, melyeket azóta is további sikerek követnek hazánkban és külföldön egyaránt. A „Minden cseppje Béres” jelmondatunk azt szeretné közvetíteni, hogy a borászatunkat is jellemzik a megszokott béreses értékek: a minőség, a megbízhatóság, a kitartás” - olvasható a Béres pince hitvallása.

A tokaji borok gyógyító hatásáról a világban számos feljegyzés, kutatás, hiedelem létezik. Általános egészségjavító hatást tulajdonítanak a tokaji boroknak, emésztő, idegrendszeri panaszok gyógyításában, vérszegénység megelőzésében fontos szerepük van. Javítja a fizikai ellenálló-képességet, csontképződés szempontjából kedvező a foszfortartalma miatt. Elődjeink sem tévedtek a bor egészségre gyakorolt jótékony hatását illetően (egyes borokat évszázadokon át gyógyszernek tartottak, a Magyar Gyógyszerkönyv még a XX. század második harmadában is külön passzust szentelt a tokaji szamorodninak és a tokaji aszúbornak). A tudományos vizsgálatok igazolták, hogy a mértékletes borfogyasztás kedvező hatású lehet a 45 éven felüli férfiak és az 55 éven felüli nők számára a koszorúér-betegség kockázatának csökkentését illetően.
Kulcsszó a mértékletesség: nőknek naponta 1 dl, férfiaknak naponta 2 dl fogyasztása ajánlható étkezésekhez kötve. Jó hír a fehér borok kedvelőinek, hogy a magyar fehérborok is tartalmaznak egészségvédő hatású rezveratrolt. Ebben is élen jár „a királyok bora, a borok királya”, a tokaji aszú, mint ahogy abban is, hogy antioxidáns státusza 2-3-szorosa a többi fehérborénak.

Az aznapra rendelt borsor:
Tokaji Brut Nature Pezsgő 2018, Furmint 2019, Dióskút Hárslevelű 2018, Naparany 2016,
Lőcse Furmint 2017, Sárgamuskotály Kései Szüret 2013, Tokaji 5 puttonyos Aszú 2011
+ falatkák.

Részvételi díj: 8.900 Ft/fő

Asztalfoglalás szükséges és korlátozott. Jelentkezés elfogadását visszaigazolják. Visszaigazolás után a részvételi díjat utalással vagy készpénzzel lehet rendezni a
Borszaküzletben vagy Borbárban.
Foglalás e-mailben info@veressbor.hu, telefonon 06-20-3677747 vagy 06-22-311-441.

Kedd délelőtt, Sopron Vasútállomás. A fővárosból érkező vonat megállt, az utasok kiszálltak, de ni csak, jó néhányan összemosolyogtak, miután felfedezték egymást, ugyanis az aznapi Kékfrankos Hangjai címet viselő, kiválónak ígérkező boros rendezvényre jöttek. Borszakírók, borszakértők, kereskedők, bort forgalmazók stb. stb. A Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ előterében a regisztráció helyén már kisebb tömeg verődött össze. Miután túlestünk a kötelező feladaton, az emeleten láthatták az érkezők, a nagy előteret már berendezték, az egyik felét a borászoknak, a másikat az éttermeknek. Akik ételt, italt adtak, azok tehát felkészültek, a konferenciateremben a színpadon a leendő zenekari program kellékei sorakoztak, hangszerek, erősítők, s a többi. Az előtérben lehetett hangolni kávéval, akár jóféle borokkal, de ahhoz persze még korai volt. Mindenféle sós finomságok kínálták magukat, majd Simon Andrea, a helyi Petőfi Színház művésznője elindította a programot. Dr. Farkas Ciprián Sopron polgármestere köszöntőjében beszélt a Hűség városa és a bor kapcsolatának fontosságáról, dr. Schneider István, a Soproni Borközség Hegyvidéke alelnöke elmondta, a soproni bor az újjáéledés korát éli. Mert sokan gondolták azt e helyen, hogy ébresztőt kell fújni és vissza kell állítani Sopron, a bor régi dicsőségét. Ezt volt hivatott segíteni e nap is.

Ezt követően estig lehetett kóstolni a szebbnél jobb borokat. Simogatta Fejér megyei lelkünket, hogy az Etyeki Kúria standját is felfedezhettük, bemutathatták a Soproni Kékfrankosukat. Az ebédről és a vacsoráról helyi kiváló éttermek gondoskodtak, ezek listáját lejjebb olvashatják.

A kóstolókat, a szakmai megbeszéléseket két városnéző túra szakította meg, mindkettőnek részese volt a kellő humorral megáldott idegenvezető, Taschner Tamás, illetve a második túrán Vránich István vezette a jelenlévők másik felét. Sőt, volt egy harmadik, csoport is, a külföldi résztvevőknek. Az ebédnél a Váradi-Haász Duó, a vacsoránál a Four Cornes zenekar muzsikája oltotta a „kultúr-”szomjunkat. A déli sok különleges fogás után tudták még tovább fokozni a helyzetet a vacsora kiválóságával. Ezután kerekasztal beszélgetés kezdődött borszakíró kollégánk, Viniczai Sándor vezetésével. A „Bor beszél belőlünk” órának a témája a magyar bor, a soproni borvidék lehetőségei voltak. Dr. Fiáth Attila nemzetközi borakadémikus, dr. Csizmadia András a BorSchola alapítója, tanára, Molnár Tibor a Soproni Borút Egyesület elnöke, Taschner Kurt István, a Magyar Bor Akadémia főtitkára, borász járták körbe annak lehetőségeit, lehetetlenségeit, hogy miképp lehetne a bort, a sopronit népszerűsíteni szerte a honban, annak kultúráját még magasabbra emelni, a fiatalokkal megismertetni e nemes nedű örömeit, egészségre is jótékony hatását. Elgondolkoztató javaslatokat, ötleteket hallhattunk, és voltak olyan érvek, melyek hatására a 2x2 józansága hullt reánk a bor lehetőségeiről. Meg lehetetlenségeiről. 

Izgalmas, okos 60 perc volt ez. Ezután nem volt más hátra, mint kisorsolni a borvetélkedő nyerteseit, bent a Blue Cafe Band zenéje, kint a borospoharak csendülése adta a nap jókedvű zárását. 

Összegzésül: kiváló helyi, környékbeli éttermek finomságai, helyi, környékbeli borászok remek borai kényeztettek. És megállapíthattuk: ez a soproni bor már nem az, mint amit korábban és jóval korábban megismerhettünk, ezekre ráillik a minőségi jelző. És valóban a feltörekvő fejlődés útját járják, a végtelen lehetősége van előttük. 

Nekünk, a fogyasztóknak a legnagyobb örömére. 

ÉS AKKOR ITT AZ ÍGÉRT LISTA, 

BORÁSZ RÉSZTVEVŐK: Bónis-Reitter Borászat, Bruckner Borászat, Etyeki Kúria soproni boraival, Fényes Pince, Gangl Borászat, Hermann Pince, Horváth Bor, Iváncsics Pince, Jandl Pince, Lővér Pince, Luka Pincészet, Pfneiszl Birtok, Steigler Pince, Stubenvoll Pince, Taschner Bor- és Pezsgőház, Töltl Pincészet, Vincellér Borbirtok, Winelife Borászat, Zachar Bor, valamint: kézműves sörök a KROIS BREWERY-től Ha valaki lúgosítani akart...) 

GASZTRONÓMIAI RÉSZTVEVŐK: Bojtorina Étterem, Deák Étterem, Erhardt Étterem, Erhardt Pékség, Jégverem Étterem, Tornácos Étterem, ZAKAnT Étterem, NP Harrer és a Chicotrade. 

Voltak e kiváló finomságok sokaságában első az egyenlők között? Még jó, hogy voltak, de ezt hagyjuk meg mindenki szubjektív örömének, emlékének! 

Újra nyit a Borbár, a nyári szünet után, amikor lassacskán a szüret is véget ér. Remek programmal a Chardonnay kedvelők örvendhetnek, mert e fajtának lesz a kóstolója a székesfehérvári borbárban. 

Ennek időpontja: október 5 szerda, 19 óra.

Chardonnay Bor - Chardonnay szőlőfajta: a világ legnagyobb területen termesztett fehérszőlője. Sikere
Burgundiából indult, ahol uralkodó ez a fajta. Ez a Champagne egyik szőlője is. Sokféle arca van, nagyon erősen meghatározza a terület és a technológia. Lehet könnyed üde, de testes, vajas is. Magyarországon szinte minden borvidéken megtalálható.

Az estén kóstolt borsor: Bodri Chardonnay Sári, 2021 Szekszárd; Koch Chardonnay 2021 Hajós-Baja; Paulus Chardonnay 2021 Mór; Vylyan Herka Chardonnay 2021 Villány; Bock Chardonnay 2021 Villány;  Sauska Chardonnay Birs 2021 Zemplén; Lajvér Chardonnay Battonage  2019 Szekszárd; Petrény Chardonnay Battonage 2017 Eger; Dominium Chardonnay Battonage 2020 Mátra; Thummerer Chardonnay Battonage 2018 Eger
+ falatkák.

Részvételi díj: 5900 forint/fő. Asztalfoglalás szükséges és korlátozott.
Jelentkezés elfogadását visszaigazoljuk. Visszaigazolás után a részvételi díjat utalással vagy készpénzzel lehet rendezni Borszaküzletünkben vagy Borbárunkban.
Foglalás: E-mail /info@veressbor.hu/ Tibor: 06-20-3677747 vagy Csilla
06-22-311-441
Várnak minden borbarátot!

Huszonegy nyerő érem Fejér megye borászainak, pincéinek.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa rendezte meg hagyományosan az idei Országos Borversenyt. A borok éves viadalán a borvidékek és a borok méretették meg magukat. Fejér megye borászai szép számban neveztek és komoly sikereket értek el.
A viadalon 825 minta versengett, ezek közül 362 fehér, 275 vörös, 69 rozébor volt, ezen kívül 62 természetes fehér (Tokaj), 37 pezsgő és 20 gyöngyöző bor mutatta még meg magát a zsűrinek. Fejér megyéből 75 bor volt jelen, ebből 57 az Etyek-Budai, 18 a Móri Borvidékről. Az Etyek Budai Borvidéknek csak azokat a sikeres termékeiről szólunk e helyütt, amelyek Fejér megyeiek.

A versenyen 17 Nagy arany, 122 Arany és 109 Ezüst érmet osztottak ki. Fejér megye borászai is „színezték” a díjkiosztót, hiszen 1 Nagy Arany, 15 Arany, 6 Ezüstémet hoztak el. Nagy arany érmes lett a Paulus Borház Mór Paulus Gold Olaszrizlingje. Az Agárdi Csóbor Pincészet 4 arany (Irsai Olivér, Zöldveltelini mindkettő 2021-es, Cabernet Sauvignon és Démon Küvé mindkettő a 2019-es évjárt „gyermeke”) és egy ezüstérmet (Cabernet Franc 2019) hozott haza. Velük holtversenyben végzett a Móri Paulus Borház, amely szintén 4 aranyat (Paulus Gold Chardonnay, Paulus Selection Sauvignon Blanc, Paulus Rácz Jenő Selection, Paulus Selection Ezerjó mind 2021) és egy ezüstöt (Paulus Sauvignon Blanc 2021) szereztek.

Az Etyek-Budai borvidékről az Etyeki Kúriának három érem jutott, kettő aranyat ért (Pinot Noir 2018 - egyben a legjobb vörös bor, Soproni Merlot 2018), míg a Sauvigon Blanc 2021 boruk ezüstérmet érdemelt. A Haraszthy Pincészet termése 3 arany (Sauvignon Blanc Clone Selection, Sauvignon Blanc mindkettő 2021, Chardonnay 2019), és egy ezüst (Öreghegy Brut 2016). Az Anonym Pincészet két „aranyos” nedűjének örvendhetett (Ötlett 2021 Rozé, ami a rozéborok 2. legjobbja volt, Szinkópa 2018).

Ezüstérmes lett még a Geszler Családi Pincészet Mór a 2020-as Chardonnay, valamint a Dancsó Pince Kápolnásnyék Cabernet Franc 2019 bora.
Sikeresek voltak – ismét! - Fejér megye borászatai, és már nem meglepő, hogy a legjobbak között van a helyük!

orsz

Hamarosan itt a háromnapos Soproni Szüreti Napok elnevezésű program, miközben elindult a szüret. Hogyan látják a borpiaci helyzetet a soproni szőlősgazdák? A régió bemutatásán túl erről kérdeztem néhány kiváló helyi borászt.

Titkokat rejt a múlt: tudta-e, hogy a Soproni Borvidék – amelyet ma a vörös borral kötünk össze – szőlőlankái valamikor híres asztali, sőt aszú „fejér” bort is teremtek, különösen a Fertő tó partján? És hogy ezt a hagyományt ma felelevenítik? Ez a régió ma Magyarország 22 borvidéke közül a kisebbek közé tartozik, viszont jelentős hagyományokkal büszkélkedik. A soproni szőlősgazdák, a helyi német tájszólásban a Poncichterek (Bohnenzüchter - babtermelő), nevüket onnan kapták, hogy a szőlősorok között babot termeltek. A bab ugyanis nem árnyékolta be a szőlőt, a szüretet sem zavarta. Babból készülnek ma is a jellegzetes helyi ételek.

Egy másik soproni jellegzetesség, hogy a szőlőskertekben ma is csak elvétve lehet pincéket találni. A gyakori határvillongások miatt a borosgazdák biztonságosabbnak találták, ha a bort a városfalakon belül, a házaik alatti pincékben tárolják. Ami újdonság, hogy ma ismét nem csak vörös, közte kiváló kékfrankosok teremnek itt, hanem meglepően magas kvalitású fehérborok és késői szüretelésű desszertborok is.

Hogyan alakul ma a hazai borpiac, a kereslet, milyenek a jövőre vonatkozó kilátások? 

Molnár Ákos a Soproni Borvidék Hegyközségi Tanács elnöke, címzetes egyetemi docens

A piaci helyzet kihívásokkal teli. A világjárvány elmúltával még nem tért magához teljesen a termékeink számára fontos idegenforgalmi szektor, máris a stafláció okozta keresletcsökkenéssel, valamint az elmúlt száz év legszárazabb évjáratával találtuk szembe magunkat. Meg kell azonban jegyezni, hogy a borvidékünk a szélsőséges időjárás hatásaiból hazai összehasonlításban talán a legkevésbé érintett. Csapadékhiánnyal ugyan mi is küzdünk, de a nyár folyamán életmentő esőket kaptunk, sokszor talán az utolsó pillanatban. Ennek köszönhetően a termés mennyisége ugyan valamivel az átlagos alatt marad, de bízunk benne, hogy a minőség kárpótolni fog minket.

A borpiaci helyzet nagyon összetett: a termelési költségeink - ugyanúgy, mint bármelyik ágazatban - soha nem látott mértékben növekednek, melyet az értékesítési árainkban kevéssé tudunk érvényesíteni. Európában jóval az átlag alatti termés várható, ennek ellenére a magyar szőlőfelvásárlási, valamint a borárak gyalázatosan alacsonyak. Olyan kis borvidékek esetében, mint a soproni, ahol az üzemméretek is jellemzően kicsik, csak komoly összefogással lehet sikereket elérni. Az integrációnak az egész termékpályát célszerű összefogni, kezdve a szőlőtermeléstől, a borkészítésen át, egészen a közös értékesítésig. A borvidéken azon dolgozunk, hogy ez mihamarabb megvalósuljon. Ennek a folyamatnak már vannak kézzelfogható elemei: hamarosan megnyitjuk a közösségi vinotékánkat, elkészült a borvidék stratégiai terve.

Azonban itt nem szabad megállni, még ilyen nehéz időkben sem. Perspektívát szeretnénk adni az ágazatban tevékenykedőknek és jövőképet a következő nemzedéknek, hogy ez a szép hivatás továbbra is a soproni élet szerves része maradhasson, tisztességes megélhetést biztosítva.

Bónis Péter a Bónis-Reitter Borászat tulajdonosa, borász

A Covid miatt nagyobb mértékű visszaesést tapasztaltunk, de szerencsére a mostani szezon igen pozitívan alakul. A hazai borpiac, úgy tűnik, kezd ketté válni: a tömeggyártással foglalkozó, készletkisöprést végző borászatok áraival a kis, családi borászatok nem tudnak lépést tartani, így azok piaca igen leszűkült. Ez azonban azt is eredményezte, hogy a kis pincészetek sokkal többet tudnak eladni "háznál", ami a hazai borturizmus fellendülésének köszönhető. Hogy a drasztikus áremelkedés hatásai miként befolyásolják majd a keresletet, azt még nem tudjuk, hiszen nálunk először a 2022-es évjáratú borokra lesz hatása. A jövőre vonatkozó kilátások jelentős mértékben függenek a nagy piaci szereplőktől.

Taschner Kurt István, a Magyar Borakadémia főtitkára, nagy tekintélyű magyar borász, akinek borászata a Taschner Bor- és Pezsgőház különösen híres nagyszerű pezsgőiről

A mai borpiac nagyon kiszámíthatatlan. A HORECA szektor a padlón van, az éttermi értékesítés minimális. Most a multikban lehet eladni a bort, ahol viszonylag jó áron hozzájuthat a fogyasztó. A közvetlen pincéből történő értékesítés sem elhanyagolható. Nagyon ár érzékeny a piac. A magasabb árú borokat nagyon nehéz eladni.

Iváncsics Zoltán, az Iváncsics Pince tulajdonosa

A pandémia után a borforgalom kezdett visszaállni a 2019-es év forgalmához. A költségek és az energiaárak emelkedése miatt a vásárlók az olcsóbb borokat keresik. Továbbra is a fehér és rozé borok kereslete a meghatározó. Egyes információk szerint elég nagy óbor készlet van a pincékben. Az idei évben jó minőségre, de 20-30%-kal kevesebb termésre számíthatunk. Mi a terméskorlátozás fokozásával, a mennyiség csökkentésével reagálunk a kihívásokra. A borbemutató helyiségünk elkészültével a borturizmus fellendülésével és a helyi értékesítés növelésével (50%) próbáljuk a keresletvisszaesését kompenzálni. Nagy hangsúlyt fektetünk a minőség növelésére, a technológiák további fejlesztésére a jövőre vonatkozó kihívások miatt. 

Megjelent a közösségi vinotéka, a Vinodom

A jelenlegi, nem túl rózsás helyzet nem akadályozza a helyi borászokat abban, hogy előre lépjenek. Az elmúlt években felpezsdült az itteni borászati közösség, sorra érkeznek a friss hírek, indulnak látványos kezdeményezések. Ezek közül az egyik a közösségi vinotéka létrehozása. Ma divatos jelző ez, léteznek újabban közösségi kertek, sőt irodák is. De mit is takar a közösségi vinotéka fogalom? Nos, nem csak összegyűjti a régió borait, de mindezeket egyedi élményelemekkel fűszerezve be is mutatja. Sőt, úgy tűnik, máris több ennél. A lelkes térségi borászközösség nemcsak elméleti síkon működik együtt, hanem a gyakorlatban is: a tagok kézbe vették a lapátot, kalapácsot, vésőt. Társadalmi munkában kezdődtek meg Közép-Európa legnagyobb terének közepén a munkálatok, javában folyik a szakipari kivitelezés. 

Pincék a házak alatt, bab a tőkék között

Azt eddig is tudtuk, hogy „különc” borvidék a soproni, de nemcsak a számtalan legenda, a babtermesztő egykori szőlősgazdák és az általuk, a városi házak alá épített hatalmas, kőboltozatos pincék miatt, és nem is csak azért, mert a világon itt található a legnagyobb egybefüggő Kékfrankos ültetvény, hanem a hamarosan nyíló, a soproni boroknak különleges otthont adó helyszín révén is. Az új lendületre kapott borvidék borászközössége, minden jelenlegi gazdasági nehézség ellenére bízik benne, hogy még az idén szélesre tárhatja kapuit a fogyasztók és a szakemberek előtt. A közösségi tér - a rugalmasan alakítható és összekapcsolható külső- és belső tereknek köszönhetően - képzések, bemutatók, helyi-, országos- és akár nemzetközi borversenyek helyszíne lehet. 

A látványtervek alapján elmondható, hogy az itteni szakemberek valóban fel akarják rázni évtizedes álmából a borvidéket, valamint különleges programokkal kívánják tovább fejleszteni az itteni értékeket, és javítani egyben a város turisztikai imázsát is. Errefelé nagyon erős a német közösség, amikor ott jártam legutóbb, a németségüket őrző asszonyok tipikus helyi ételekkel – babos rétessel, babsterccel vártak – bájos, autentikus dirndliben, amely Ausztriában és Németországban a 21. században sem múzeumi viselet, hanem a mindennapok öltözéke. 

A soproni az nemcsak Kékfrankos 

Lovagi értékek és nemes borok a Hűség Városában – ez a két alapgondolata az 1984-ben megalakult eisenstadti Európai Borlovagrendnek. A rend gyökerei sokkal mélyebbre nyúlnak vissza az időben. Az alapokat egészen a középkori lovagrendi hagyományokig, kiváltképp a Szent György rendig, a 13-14. századig vezethetjük vissza. Az elmúlt évek során 27 országban, köztük hazánkban bontott zászlót az Európai Borlovagrend. A soproni legáció megalapításának ötlete pedig 2005-ben merült fel. 

A festői belvárosban található, a rendtagok keze munkáját is dicsérő Rejpál házban a helyi szőlősgazdák legjobbjai fogadnak - a Soproni Borvidéki Masterclass rendezvényén vagyunk - a borlovagok pedig elegáns lovagi egyenruhában köszöntenek. A régió 133 borászának legjobbjai mellett részt vesz egy ilyen nagyszabású kóstolón – amelyet Lukács Szabolcs, 2007. évi országos sommelier bajnok vezet - a Soproni Borvidék hegyközségi tanácsának elnöke Molnár Ákos, a Soproni Borvidék Fejlesztéséért Nonprofit Kft. képviseletében dr. Schneider István Gábor, illetve a helyi Borút Egyesület elnöke, Molnár Tibor Áron is.  A kitüntetett borászok között jelen van a gazdag hagyományokkal bíró Lővér Pince tulajdonosa, Magyar Dezső, csakúgy, mint a fiatal korosztályt képviselő, pár éve működő bio borászat, a Steigler Pince főborásza is, Varga Tamás. Errefelé gyakori Zöld veltelinit is kóstolunk, meg Shirazt, persze azért érkezik Kékfrankos is, a legjobb fajtákból. A Horváth Borászat, a Bónis-Reitter Borászat, az Esterházy Etyeki Kúria soproni boraival, az Iváncsics Pince, a Luka Pincészet, a Steigler Pince és a Stubenvoll Pincészet, a Taschner Bor- és Pezsgőház, valamint a Vincellér Borbirtok legkülönlegesebb tételei igazi ünnepi fesztivállá varázsolják a Soproni Masterclass eseményét.

Milyen a borlovag, ha XXI. századi?A Rejpál ház nem csak a borlovagok és a német, valamint horvát nemzetiségi közösség otthonául szolgál: hangulatos, a soproni múltat megidéző tereivel borkóstolóknak, kulturális eseményeknek és borversenyeknek is helyszínt biztosít, ezzel is építve a leghűségesebb város közösségét, és hirdetve a nemes borok dicséretét.  A kitüntetett nedűk kóstolása után két pincébe látogatunk. Iváncsicsék jellegzetes kis családi vállalkozást visznek, öt hektár szőlőt művelve, a Fertő part legjobb dűlőiben. Különös gondot fordítanak a környezetkímélő technikákra. Évi 25 ezer palackkal rukkolnak elő, és nem tervezik a bővítést, de mindez helyben is elfogy, különösen izgalmas a Zöld velteliniből készült késői szüretelésű desszertbor. Kíméletes, integrált szőlőművelést folytatnak, boraik koncentráltságát, fajtajellegét és elegáns gyümölcsösségét hozamkorlátozással érik el. A szőlő feldolgozása a soproni tradícióknak megfelelően, azaz a ház alatti pincében történik. 

Az Iváncsics Pince vörösborainak sikere és titka a hordós érlelésben rejlik. A vörösborok mellett friss, reduktív Merlot rozé is megtalálható a kínálatban. A kékszőlőből készült fajtaborok mellett házasítások is készülnek. A termelői borkimérésben a folyóbor értékesítése mellett palackozott boraikra is nagy a kereslet. De palackos Iváncsics borokkal találkozhatunk Nyugat-Magyarország vinotékáiban, éttermeiben is.  Borversenyen elért eredményeik felsorolhatatlanok és az országos szaklapok tesztjein is rendre kimagaslóan szerepelnek. 

Sopron-Bánfalván a Pálos rendi szerzetesek által 1771. évben épített pincében, a Bónis-Reitter Borászat tulajdonosai fogadnak. 

A Bónis-Reitter Borászat története több generációs múltra tekint vissza. A nagypapa, Reitter János és az unokája, Bónis Péter által üzemeltett borászat a többszáz éves, történelmi Pálos Pincében található Sopron-Bánfalván. Ebben a hangulatos, boltíves épületben nyílik lehetőség megismerni a borászat történetét és megkóstolni a boraikat. A pince mögött épült templomból és kolostorból gyönyörű panoráma tárul elénk. Az általuk megművelt szőlő-termőterület összesen mintegy 8,5 hektár, mely a Fertő-parton, Harkán, Kópházán és Bánfalván található. Környezetkímélő módon gazdálkodnak, nagy hangsúlyt fektetnek a területek egyensúlyára, a termésátlagot korlátozzák: így mindösszesen kb. 50-60 mázsa szőlő terem hektáronként.

A Bónis-Reitter borászatnál a feldolgozás fő koncepciója a természetesség, azaz szüret után már alig avatkoznak be a bor életébe, legfeljebb hőmérséklettel és kénnel. A rozét és a fehérbort acéltartályokban, reduktív módon, hűtötten erjesztik, míg a vörösbornak való szőlőt már a területen zúzzák-bogyózzák, és ezt a kész mustot szállítják a pincébe. A kierjedt borokat is kétfelé szeparálják, a folyóboroknak valót és a palackozásra szánt tételeket külön kezelik.  Palackos boraik stílusa az egyszerűség, a letisztult vonalak és az ötletesség jegyében született meg.  Ilyenkor mindig felmerül bennem, miért nem lehet kapni ezeket a kiváló nedűket mondjuk egy budapesti szaküzletben?  Sőt: miért nem lehet kapni, mondjuk egy Soprontól 50 kilométerre lévő étteremben?  Ausztriában természetes, hogy mindig a helyi bornak van elsőbbsége a vendéglátóhelyek kínálatában. A helyi borászati–, szakmai szervezeteknek e téren még akad tennivalója.

Az én egyik kedvencem – nehéz egyébként választani! - a Taschner-féle birodalom. Taschner Kurt István önmagában megtestesíti az itteni német származású, de magát magyarnak valló polgárok szorgalmát. Egyike a legjobb magyarországi borászoknak, jónéhány szakmai kitüntetéssel dicsekedhetne. De nem teszi – a kitüntetések és oklevelek fele sincs kirakva a falra. Pezsgői miatt a legjobbak között is kiemelkedő. A borászat, az étterem, és a testvére, Taschner Tamás által vitt duó – Tamás a környéket és a történelmet kiválóan ismerő szakember – mondhatni, együtt alkotnak egy komplett turisztikai látványosságot. Ötletekben nincs hiány: Tamás 16 alkalommal vezet traktoros bortúrát a helyi pincészetekbe, ahol alkalmanként 3 borász mutatkozik be, 3 különféle borral, és a részvétel ezeken a szőlőültetvények közötti túrákon ingyenes!

Vállvetve a szomszédokkal

Ha ide tévedne a világ bármely tájékáról egy turistacsoport, napokig zengenék ennek a sokoldalú birodalomnak az erényeit. Bízzunk benne, hogy így is lesz a jövőben. Meggyőződésem, hogy egyelőre még a belföldi turisták közül is kevesen tudják, hogy a soproni borrégió – a többi, környékbeli, mindenképpen meglátogatandó létesítménnyel együtt – több napra elég élményt nyújt. A városka önmagában festői, közel a Fertő-Hanság Nemzeti Park, pár lépés a határ, amelynek másik oldalán szintén kitűnő borászatok várják az érdeklődőket. És ma már nem annyira a konkurálás a fő szempont, hanem az ésszerű együttműködés.

De mondhatnánk úgy is, nincs határ, hiszen elérkeztünk ahhoz az időhöz, amikor a két ország szomszédos régiói összefognak, hogy közösen mutassák meg azt, ami egyébként is összetartozik. Hiszen a táj, a klíma hasonló és most már jól lenne, ha a turisztikai érdek is közös lenne – a hétköznapok gyakorlatában is.

Forrás: Dr. Elek Lenke

Bor, mámor, WebWineWriting. Utóbbi a borról írók versenyét jelenti, ebben az évben is sok, 61 pályázatot küldtek be a zsűrinek. Akik 4 kategóriában választották ki a legjobb hármat - ami a szakma elismerését jelentette azoknak, akik idejutottak. Majd jöhetett a népítélet, azaz szavazás döntött a nyertes személyéről. A négy magyar kategóriagyőztes mellé még megérkezett augusztus 25-én hat külföldi első, merthogy nemzetközi volt e “viadal”. Ercsey Dániel nem tudott részt venni. 

Az ebédet követően két remek, új Volkswagen típusú gépkocsiban elfoglalta a helyét a csapat. A névsor: Anna Smolec Lengyelországból, a Restaurant magazin főszerkesztője, a Pink Mode blog tulajdonosa, a lengyel kategória döntőse, Eduardo Brethauer borszakíró és nemzetközi borbíráló, blogtulajdonos, Elizabeth Smith Kaliforniából, a Naked Wines USA borszakírója, Charlotte van Zummeren Hollandiából, az  egyik holland borszaklap főmunkatársa, Valeria Tenison Franciaországból, a VertdeVin magazin nemzetközi kiadásának szerkesztője, Leo Stervander kávékereskedő és sommelier az Egyesült Királyságból, és a magyarok, Dékány Tibor, a Béres kategória győztese, Borostyán-Kovács Tamara, a HNT kategória győztese, Silye Sándor, a Koch kategória győztese. (Utóbbi ketten Fejér megyét képviselték, Tamara Pázmándról, míg Sándor Székesfehérvárról jött, aki jelen sorok írója is egyben.)  

Tokaj-Hegyalján, Erdőbényén a Béres birtokon kezdődött és fejeződött be a nap, ahol Regéczi-Béres Melinda tulajdonos, férje Regéczi Gábor és Jarecsni János főborász fogadott bennünket. A nyitány Béres-pezsgő volt, innen autóban gémberedett tagjainkat megmozgattuk, jártunk nagyot a szőlőben hegynek fel, gyönyörködtünk a lenyűgöző panorámában, meghallgattuk az ismertetőt a 45 hektáros birtokról, visszatérve a központba újabb pezsgőt szorongathattunk a kezünkben. Lementünk a mélybe megbámultuk a szépen épített, ám kicsit sem hivalkodó, de lám, mégis látványos 3 ezer négyzetméteres pincerendszert, ahol házigazdáink meséltek mindennapjaikról, a borok készítéséről. Utána a kóstoló teremben jólesett leülni, és nekiláttunk a 11 bor kóstolásához. Négy szárazzal kezdtük, a kiválóan felépített borsort (Birtokfurmint, Dióskút Hárslevelű, Naparany Cuvée, Lőcse Furmint) ízlelgethettünk.

Ezeket követte Tokaj nektárjának hét édes terméke, a Magita Cuvée, négy aszú, egy öt, három hat puttonyos, 14, 11, 9 és 6 évesek, a 2013-as aszú minőségű Sárgamuskotály, majd végül a 2008-as Eszencia zárta a kóstolót. Egy csepp, két csepp, öt csepp meg száz - a Béres névhez méltó csoda volt ez. Minden cseppje egészség! A száraz borokhoz pogácsát, az édes borokhoz libamájhabos kenyeret lehetett eszegetni. Az estét a Préselő panzióban és étteremben zártuk kései vacsorával, ahol a cipóban sült csülök mellé Zöldi-Kovács Árpád házigazda borai dukáltak. 

Másnap a reggelit követően ismét autóba ültünk, s meg sem álltunk Gyöngyösig, ahol a Borpalotánál, a Dubicz pincészetnél landoltunk. A 110 éves hagyományokkal rendelkező pince a mátrai borvidéken munkálkodik, ahol Dunai Ágnes és lánya Bernadett friss, illatos, gyümölcsös borokat, valamit igazi nagytestű, zamatos fehérborokat készítenek! Vannak illatos, könnyed fehér boraik, az 1014 sorozat termékei már a Mátra csúcsához, a Kékeshez illő magas prémium minőséggel bírnak, a Sárhegy dűlő borai pedig a prémium prémiumai. Kóstoltunk ilyet, olyat, fehéret, rozét, vöröset, a Zsizsi gyöngyözőbor adta meg a lendületet, a kétfajta Irsai Olivérhez, majd sorban a többiekhez: Sauvignon Blanc, Muscat Ottonel, Chardonnay, no és a kikerülhetetlen rozé kényeztették ízlelő bimbónkat, de volt két különleges korona a Dubicz pince “királyságán”: a Sárhegy dűlő “szülötte” Olaszrizling és a Sárhegy Kékfrankos vörösbor.

A borászat gazdagon gépesített, de ez a csúcstermékek előállításához nélkülözhetetlen, némi (na jó, nagy...) túlzással azt is mondhatnánk, hogy elől bemegy a szőlő, a végén kijön a kész bor... De persze ez nem ilyen egyszerű, a kiemelkedő technológia mellé kell a jó gyümölcs és a borász kiválósága, odafigyelése.  

Újabb bő 300 kilométeres út várt ránk, irány Borota, Koch Csaba, a közelmúlt Év Bortermelőjének a birodalma, ahol lánya, társa és munkatársa, Pálma és a boríró verseny egyik témája, a szűretlen brut pezsgő várt bennünket. De előtte még elugrottunk Hajósra és megnéztük az építészeti gyöngyszemet, a pincefalut. Külföldi társaink értetlenkedtek a kihaltság láttán, de megnyugtattuk őket, a szüret ideje van, azért máskor élet van ám itt kérem szépen. Más kérdés, hogy lehetne talán nagyobb is...

Koch Pálma tökéletes, folyékony angolsággal beszélt, és vezetett végig a borkészítés helyi fázisain, mutatta meg ugyancsak kiemelkedő technológiájukat, reduktív és hordós pincerészeiket. A kóstoló alkalmával a prémium minőséghez szokott külföldi boríró társak nem győztek elismerően hümmögni, csettinteni, sűrűn hallhattuk, hogy “it’s very nice, it’s very, very good” a borok sokaságának a kóstolása során! Tetszett az Irsai Olivér, a Frisch Irsai, a Frisch Cserszegi Fűszeres, a prémium Chardonnay, az Organic fehér, a Prémium Rosé, míg a vörös borok közül a Kadarka, a Koch Cabernet Franc Barrique okozott örömöt. A remek borsorra és vacsorára a koronát a prémium minőségű Villány Franc, és a Koch Csaba kisfiának a nevét viselő Csanád cuvée. Asztalszomszédom, Leo arcát látni kellett volna utóbbi két tétel kóstolása során...  

Két nap, három borász csoda után a következő reggel indultunk a borünnep, a díjátadó helyszínére, Pannonhalmára. Ebéd után az Apátság pincéje tetején kiváló borászok készítették el helyüket, rakták jégbe boraikat. Nem csupán borokkal kínáltak e helyen, de az apátság remek sörei tették lehetővé a borok közötti lúgosítás lehetőségét. Két díjátadó volt itt, a Magyar Borszakírók Köre 2021 legjobb fehér bora serlegét Kamocsay Ákos (Prémium Chardonnay 2019 Neszmély), a legjobb vörös borát pedig Günzer Tamás (Mátyás Cuvée 2018 Villány) vehette át. Később pedig a WebWineWriting díjainak örülhetett a három jelen lévő nyertes. 

A verseny győztesei az alábbiak lettek (elől a külföldi nyertesek). Béres kategória: Somogyi Gergely, Dékány Tibor. Koch kategória: Elizabeth Smith, Silye Sándor. HNT kategória: Michal Kiss, Borostyán-Kovács Tamara. Nem volt jelen Ercsey Dániel, aki a videós kategóriát nyerte meg, az angol nyelvű pályázatok közül a legtöbb szavazatot gyűjtötte, ezért ő a külföldi abszolút győztes, és ő kapta a Sánta Zoltán Emlékdíjat. 

Jó túra volt sok, sok élménnyel. Naná, hogy elfáradtunk, de kárpótolt a szerethető rengeteg klassz “kaland”.  

Folyt. Köv.!   

 Balatoni Kör. Ez nem csupán egy kör, ez maga a Balaton! Dehát éppen azért hozták létre, hogy segítse a Balaton vendéglátását, annak minőségének emelésével, hogy mindazoknak, aki ételt, italt adott, annak neve legyen ismert, és átaluk is nőjön a kedv a magyar tengerre járáshoz. A lángos, a hekk - ár ide, vagy oda - továbbra is a tópart sajátos gasztro uralkodója lehet, de egyre többen kínálnak mást, érdekesebbet, jobbat. Mint most a Balatoni Kör által szervezett, az Év standétele versenyen. Olvassák hát! 

Az Év Strandétele idén a boglári Bundi sós kürtőse, a legjobb bisztró étel a zamárdi Tiki Beach Malacfül salátája, a vegán különdíjat pedig az aligai Tarow Borsófőzi Dim Sumja nyerte. 

A Balatoni Kör által idén nyolcadik alkalommal meghirdetett Év strandétele verseny fő újdonsága az volt, hogy külön díjazták a bisztró és a büfé kategória legjobbját. Bisztró kategóriában idén a zamárdi Tiki Beach Malacfül salátája vitte el a pálmát, a büfék versenyében a boglári Bundi Bijó strandbüfé Bundi Nagyon magyaros sós töltött kürtőskalácsa nyert. A zsűri idén utóbbit választotta az Év strandételének is a döntőbe jutott tíz étel közül - tudtuk meg a fövenyesi Kalóz Strandbisztróban tartott eredményhirdetésen. A Tork Essity Hungary innovációs és fenntarthatósági küldöndíját Sipos Norbert, a Tork Horeca nagykövete adta át a Tiki Beach Bisztrónak, a vegán túrógombóc ételért. 

Idén Wolf András séf csatlakozott a zömmel gasztronómiai szakújságírókból álló zsűrihez. A tíz döntős helyen végig kóstolták a nevezett strandételeket és ennek alapján született az eredmény. Kardos Gábor, a verseny ötletgazdája kiemelte, a balatoni strandgasztronómia minden eddiginél kreatívabb strandételekkel rukkolt elő, így a balatoni Beach Food műfaj egyre kiforrottabbnak tekinthető. A büfék mellett több strandbisztró nyílik és évről évre magasabbra teszik a lécet. A vega és vegán trend is erősödött, idén először a Balatoni Kör különdíjjal értékelte a legjobbat ebben a kategóriában, az aligai Tarow Borsófőzi Dim Sum vegán ételét. Ez kókusztejes zöldborsófőzelék gyömbérrel, edameme babbal, illetve cukorborsóhéjjal. Feltétnek fúziós ázsiai fűszerezésű sült gomba-kápia paprikatatárt töltenek wonton tésztába és olajban sütik ropogósra bizonyítva, hogy ízekben és textúrákban mennyire gazdag tud lenni a vegán étel. 

Az olaj megdrágulásával végképp eljárt az idő a zsíros-olajos retro ételek felett. A verseny indításától fő célkitűzése volt az egészségtelen, nehezen emészthető ételek által dominált strandkínálat megújítása, egészségesebb ételek népszerűsítése. Ez a kreatívabb balatoni strandkonyhák esetében mára evidens lett, mint az is, hogy friss és helyi, illetve a régióban termett minőségi alapanyagokból készítsék ételeiket. Ha a közönség eddig nem hallgatott a dietetikusokra és nem volt hajlandó átszokni a nehéz retro ételekről egészségesebb reform étrendre, akkor most erre a pénztárcája rákényszeríti, mert ma ez az ételkategória irreálisan drágul az étolaj és zsiradékok inflációjával. 

 A díjazott és a döntőbe jutott ételekről 

A boglári Bundi Bijó büfé Bundi sós kürtőse (2190 Ft) a mindig édesnek hitt kürtőskalács műfaját forradalmasítja sós változatokkal. Alapja egy nekik készített kézműves sós kürtőskalács, amibe frissen kevert jégsaláta, madársaláta, rukkola, tepertőkocka, füstölt kolbászkocka, füstölt parasztsonka, színes koktélparadicsom, póréhagymacsíra, enyhén csípős paprikás szósz kerül. Sós kürtőseik elérhetőek még füstölt kacsamellfilével, szarvassonkával, grillezett csirkemellkockával, füstölt lazaccal, a vegetáriánusok kedvéért feta sajttal is. Igazi strandbüfé innovációként nyerte az Év strandétele díjat, melynek kifejezett célja, hogy máshol is elkészíthető legyen a hazai hagyományokat, a nemzetközi street food sztenderdeket megújító étel, mely műfajteremtő. A Bundi Bijó büfé elnyerte a Tork Év felfedezettje díját is, új helyként tovább erősítve a boglári strand eddig is kiemelkedő Beach Food mezőnyét.  

A zamárdi Tiki Beach koviubi levesével korábban is nyert ezen a versenyen, idén vegán vonalon is nagyot alkottak: köles alapú vegán túrógombócuk pisztáciával és fügedzsemmel a vegán verseny legkreatívabb étele volt (2350Ft). Ez az utóbbi évek legizgalmasabb újítása a túrógombóc műfajában. A bisztró kategóriát megnyerő Malacfül saláta (3450 Ft): tormás almapüré ágyra fektetik a vékony csíkokra szeletelt salátát, ennek tetejére halmozzák a zöldfűszerekkel és virággal díszített malacfület, melyet abálás után vékony csíkokra vágva szójával pirítanak le, gyömbérrel, szezámmaggal és lime-mal ízesítik. A salátaágy: kínai kel, sárgarépa, kalifornia paprika és póréhagyma vékonyra vágva, tökmagolajjal. 

A fenyvesi Konyhám már két ízben nyert. Elképesztően gyönyörű sajtos vega kosárral indultak, persze helyi sajttal és érdemes megjegyezni, mint különleges gasztronómiai poént a kifejezetten sültkrumplinak látszó grillsajtot. Balatonmáriafürdőn két döntős is volt. A Lángos World büfé profilját különféle világkonyhákat idéző lángos különlegességeire építi, bár a kiírásnak megfelelően erre a versenyre a leginkább helyi alapanyagokat használó fenyvesi Angus marhából készült Tatárbeefsteakes lángossal neveztek, kovászolt lilahagymával és rukkolával egészítve ki ételüket. A Port bisztró idén a töltött paprikát gondolta újra, visszavezetve ezt az ételt balkáni-török gyökereihez, mivel füstölt-töltött kápia paprikával neveztek, amit zellerhabbal tettek vizuálisan is különlegessé. Bisztrósítva fel lehet dobni ezt a sokszor lejáratott és menzásan-unalmasan előadott alapételünket is.   

A két éve holtversenyben első díjat nyerő alsóörsi Fogas bisztró idén két ételt nevezett: a Harcsamáj nyalóka, cékla, kalács és a tokhalas borsós rizottó egyaránt színgazdag tálalásban ad jól harmonizáló ízeket és textúrákat. Íme egy jó példa arra, hogy kifejezetten halas profillal is lehet sikert elérni és ma már akár kiváló bisztró nívót is lehet találni egy-egy balatoni strandon, de tálcában akár elvitelre is ki tudják adni az ételt, nemcsak a színharmóniának megfelelően kiválasztott tányérban elegánsan tálalva. 

A Vitorlás bisztró évek óta meghatározó keszthelyi szereplője a balatoni Beach Foodnak. Idén egy igen finom vöröslencsés vega bolognai spagettivel indultak, az egyszerűen nagyszerű elvet igazolva és egyben példát mutatva arra, hogyan lehet kiszabadítani a vega kínálatot a rántott gomba és sajt gettóból. Sajt nélkülj ételük vegán verzióban is kérhető. 

Bár idén is a déli part dominálta a mezőnyt, azért Vonyarcon is akadt egy új strandbüfé, a Party hangulat, akik Zsákbamacska nevű pulled porkos töltött lángosukkal indultak. Balatonszárszón egy családi pincészetben az olasz tiramisu sós balatoni változatával ráéreztek a régió Beach Food műfajának lényegére: a nemzetközi sztenderdeket hogyan lehet helyi alapanyagokkal, bravúros csavarral balatonivá álmodni. A Paradisu magyar változatában a piros-fehér-zöld csatos üvegben lecsóval adják a fokhagymás kenyérágyon tálalt helyi mascarpone-s krémet, míg az olasz zöld-fehér-piros sós pohárkrém verzió bazsalikomos. Idén indult ígéretes hely ez is, bizonyítva, hogy a Balatonnál a vendéglátást sújtó pandémia és a háborús infláció ellenére sem tört meg a Beach Food trend, mert sorra nyílnak klassz és kreatív új vendéglátóhelyek a tóparton. 

Fotó: Heim Alexandra

Geszlerék, két testvér, plusz a családok. A rendszerváltás után vágtak bele a borászatba, nagy levegőt vettek, és nekiláttak. Mára már Mór legjobbjai közé tartoznak, minden napjukat átlengi a máMór. Ja, így könnyű, mondhatnánk. Nana... Azért nem annyira, de nem panaszkodnak, teszik a dolgukat. Közel 40 hektáron gazdálkodnak, negyedik generáció óta. Sokféle szőlő jelenti napi munkájukat, mint például a Móri borvidék egyik büszkesége, az Ezerjó, továbbá a Zenit, a Királyleányka, a Zöld Veltelini, a Chardonnay, az Irsai Olivér, a Kékfrankos és az Olaszrizling. Boraikat sváb szorgalommal, nagy gondossággal és szeretettel készítik, móri, megyei, országos, nemzetközi sikerekkel. A borról, a borászszakma örömeiről, kétségeiről beszélgettünk velük.  

- A 2021-es év nagyon kedvező adottságú évjáratot volt. Nagyon egészséges szőlőket tudtunk behozni, és a családi vállalkozás munkamegosztásának megfelelően egyikünk a szőlőben dolgozik, másikunk a pincében, de természetesen rendre segítünk egymásnak. Az elmúlt évi szüretet követen nagyon jó borokat sikerült elkészíteni, ezt igazolják a visszajelzések. Már ősszel az országos újbor és sajtfesztiválon a Zöld Veltelínivel – ami itthon érthetetlen okokból nincs az őt megillető helyen – a legjobb magyar újbor címet kaptuk meg. Jöttek sorban a borversenyek, Móron a borkultúrát a török hódoltság után a betelepített svábok hozták létre, amire mi is büszkék vagyunk. Sváb örökségünk miatt meghívtak bennünket a német nemzetiségi borversenyre, ott a Rozé házasításunk a legjobb rozé bor címet nyerte el. Jó érzéseinket tetézte, hogy az egyik legnagyobb hazai borversenyen, a Vinagorán - ahova öt borral neveztünk - három aranyérmet kaptunk, a fahordós Chardonnay borunk kategóriagyőztes lett. Eme eredmények miatt miénk lett a Magyarország legeredményesebb családi pincészete különdíj!    

- És ne feledjük, Wekerle Sándor és a Geszler Pincészet is találkozott...  

- Ismert, hogy Wekerle Sándor Móron született, és 2021-ben volt halálának a 100. évfordulója. Az Emlékbizottság a jubileumra egy jubileumi bort választott ki a móri borászokat és borokat megversenyeztette, a mi házasításunké lett ez a kitüntetés. Számunkra nagy öröm és megtiszteltetés, hogy a Wekerle kép és név alatt ott van a Geszler családi pincészet neve a palackon, ministrálva Wekerle emlékének mgőrzéséhez. Ez olyan sikerélmény a számunkra, ami ritkán adatik meg. A Bakony kincse nevet viselő borunk az Ezerjó, a Chardonnay, Királyleányka és a Zenit "házassága".  

- Ezek a díjak jelentkezek az eladásban is?  

-Szerencsére találtunk egy ifjú hölgyet, aki segít az értékesítésben, neki köszönhetően megtudtuk emelni a palackszámunkat, ott vannak a boraink négy nagykereskedelmi cégnél, de Budapesten, Szegeden, Debrecenben is kaphatók termékeink a Vinotékákban. Küzdünk, de a mostani sikerélmények könnyebbé tették az életünket.   

- Sok fajta bort készítettek. Pár éve kérdeztem, kevesebb nem lenne több?   

- Most "csak" 10 fajtát készítünk, és azt gondoljuk ennyi elég is. Van olyan borunk, mint a Chardonnay, amelyből háromfajta készül: reduktív, fahordós és az édes Szerető. A 10 borfajta szükséges, mert a borbemutatókon muszáj megfelelő választékkal előrukkolnunk.  

- Magyarország kicsi a szőlőterületet tekintve, de sok borász dolgozik ezeken. Nehéz az élre kerülni?  

- A rendszerváltás után a móri borvidék megtorpant a fejlődésben. Előtte az Állami Gazdaság az egész országban terítette a borait, nehéz volt újra indulni. Sok minden változott, köztük a technológia is, sok energiát kellett befektetni a felzárkózás érdekében. Úgy érezzük jó úton vagyunk, bízunk a jövőben, készülünk a generáció váltásra, ami nem lesz egyszerű. Szeretnénk a borkészítésbe bevonni a gyerekeket, és fokozatosan a háttérbe vonulni. Sok helyen jártunk és azt tapasztaltuk, hogy a fiatalok ügyesek, képesek tovább vinni a családi örökséget, szellemet. 

- Mór szőlőterülete kicsi, de kis helyen is lehet nagy minőséget produkálni. Az országos ismertséget tekintve, hogy állnak?  

- Úgy érezzük, nagyon jól! A móri borvidéket választó fiatal borászok és a lokálpatrióták közös munkája az eredményekben is megmutatkozik. 

- A rendszerváltás a Geszler család életében is nagy változást hozott, hiszen otthagyták az addigi foglalkozásukat a borászat kedvéért. Nem bántátok meg, ugye?  

- Nem, hiszen a várostól a családi pincészetünk megkapta a Pro Urbe díjat! Kell ennél több? 

„Habzik a pezsgő, int a pohárból, 
mézszínű fényben indul a mámor, 
korty fut a kortyra, boldog az érzés, 
fátyolos éjben halk elenyészés.” 

Tóth Enikő 

 Pezsgő. Ital, amely kicsit másabb, mint a bor, pedig az adja az alapját. A pezsgő a fogyasztók tudatában különleges, kicsit talán misztikus, amit ünnepi alkalommal, névnap, születésnap, vagy a boldogság okán fogyasztanak. Na és persze szilveszterkor, a boldog új esztendőt köszöntik ezzel. A pezsgő „kisöccse” vagy „kishúga”, ahogy tetszik, a habzó- és a gyöngyözőbor. Ezeket sokan egymás szinonimájaként használják, holott mindhárom szó jelentése más és más fogalmat és eljárást jelent. Nézzük hát, mi, micsoda? 

Amikor a szőlőlében található cukrot az élesztőgombák elkezdik felfalni, akkor alkohol és szén-dioxid keletkezik. Ha a borász megálljt parancsol, és nem engedi távozni a borból a szén-dioxidot, akkor habzóbor, gyöngyözőbor, illetve pezsgő készíthető. A buborékokat nemcsak természetes, hanem mesterséges úton is létrehozhatnak, hogyha a borhoz szén-dioxidot adagolnak, a szódakészítéshez hasonlóan. Annak függvényében, hogy milyen eljárásról és mekkora nyomásról beszélünk a palackokban, megkülönböztetünk habzóbort, gyöngyözőbort és pezsgőt. A habzóbor mesterségesen hozzáadott szén-dioxidot tartalmaz. Jellegében hasonlít a pezsgőhöz, azonban túlnyomó részben nem valamely kiemelkedő borvidék magas minőségű szőlőjéből készül. A habzóborok palackjában a törvény szerint legalább 3 bar túlnyomásnak kell uralkodnia. A gyöngyözőbor sokban hasonlít a habzóborhoz, de annál kevesebb szánsavat tartalmaz. A gyöngyözőbor buboréktartalma természetes és mesterséges eredetű is lehet. A természetes buborék kizárólag erjesztésből származik, míg a mesterséges úton hozzáadott szén-dioxid feltüntetése kötelező a palackon. A gyöngyözőbor palackjában alacsonyabb nyomás uralkodik, mint a habzóborban, 1-2,5 barról beszélhetünk. A pezsgő olyan borszármazék, amelynél a bor második érése magában a palackban megy végbe. A házasított pezsgő-alapborokat úgynevezett tirage-likőrrel (élesztő és cukor) vegyítik, amelyek a Méthode traditionelle módszerrel történő palackos (0,75 liter) erjesztési folyamat természetes hatására szénsavassá válnak.

Történelem: a pezsgőkészítés csak a parafadugó 17. századi feltalálása után vált lehetővé. Dom Perignon jól záró, hosszú fadugóval ellátott, vastag falú angol palackban erjedő bort kóstolt, majd a fadugót lecserélte parafából készültre. Erjedésben lévő bort töltöttek üvegpalackba, ami az erjedés befejezéséig a termelődő szén-dioxiddal együtt a palackban maradt. A tizenöt hónapig tartó finomseprős érlelés után a seprőt úgy távolították el, hogy azt a fejjel lefelé fordított palack nyakából a dugó óvatos megnyitásával kilövették. Ezt nevezik hagyományosan degorzsálásnak  (degorgement). A pezsgőgyártás jelenleg alkalmazott technológiája (az Asti spumante eljárást leszámítva) alapvetően a már kierjedt alapborhoz adott tirázslikőr cukortartalmának az erjedésekor keletkező széndioxid felfogásán és a pezsgővé váló borban történő elnyeletésén alapul. Az expediciós likőr hozzáadása nélkül forgalomba kerülő pezsgőket "nyers" pezsgőnek hívják. 

A pezsgő szavunkat gróf Széchenyi István alkotta, aki a Hitel című munkájában elsőként nevezte a franciák champagne-át pezsgőnek. A magyar pezsgőgyártás bölcsője Pozsony volt. Fischer János bor- és gyarmati árukereskedő és dr. Schönbauer Mihály orvos, pozsonyi polgárok 1825-ben alapították pezsgőgyárukat elsőként. 1831-ben Aigermant Keresztelő János úr pezsgőjét, gyárát a Magyar Királyságba hozták, és azóta biztonságos raktárakkal rendelkeztek, valamint nagy hírnévvel éltek. A vállalkozás termelése 1840-re elérte az évi 10 ezer palackot. Első elismerésüket az 1867-es párizsi világkiállításon aratták, ahol bronz medáliát nyertek pezsgőjükkel. 

Négyféle pezsgő készítési módszer ismeretes: 

1. Méthode traditionelle – 0,75 l palackos erjesztés 

1. Méthode transvasée – 1,5 l palackos erjesztés hagyományos módon 

1. Méthode Charmat, tankban erjesztett vagy tankpezsgő 

1. Méthode rurale – az erjedés végén visszamaradt természetes cukor, palackban történő tovább erjesztése során válik szénsavassá (pl: Pét Nat) 

Közelmúlt és jelen: Magyarországon az elmúlt évtized(ek)ben nőtt meg újra a borászok és borfogyasztók érdeklődése a pezsgők iránt. A bort készítő sokaságnak a technikát, a technológiát kialakítani és tanulni kellett. A legjobb „tanulónak”, majd tanítónak, a megfelelő technológiát birtoklónak Szentesi József bizonyult, aki amellett a régi magyar szőlőfajták apostolaként, az abból készített borok fáradhatatlan követeként szerzett hírnevet magának. A borászok nagy része hozzá viszi az alapanyagot, a megfelelő bort, és Budaőrsön, a Szentes-művekben lesz abból pezsgő. Már jó néhány borász mutatja büszkén a pezsgőjét Villánytól Tokajig, Soprontól Hajós-Bajáig. Sőt, igaz ez a határokon túli magyar borkészítő kiválóságokra is. A többség a pezsgőkészítés ilyen, vagy olyan módján előállított bugyborgó, pezsgő, zengő, bongó itallal kínálja jó szívvel az érdeklődőket. 

Eddig csak egy legény volt, aki előrukkolt a még szokatlannak számító szűretlen pezsgővel. A Günzer Tamás pincéjében rendezett Kékfrankos szakmai napon lepte meg azzal a résztvevőket a szűntelenül kísérletező Koch Csaba, a 2019-es Év Bortermelője, bemutatta az első degorzsálatlan pezsgőjét. A 100%-ban Chardonnay-ból készült ital Extra Brut kategóriájú a maradékcukor miatt. Szűretlen, hagyományos erjesztésű pezsgő, de likőrözés nem történt, és Méthode traditionnelle a készítés módja. Volt is Villányban csodálkozás, ámulás, csettintés, hümmögés, szürcsölés annak kóstolása közepette. Fura volt, de mégis jó. Kicsit nyersnek tűnt a klasszikus pezsgőkhöz képest, ám mégis lágy, behízelgő, telt kortyokkal.  

De mit mond a borász, a szüretlen pezsgő készítője, Koch Csaba legifjabb „gyermekérőÍ”? 

- A borász számára a bor a minden, ám ha még többet és érdekesebbet szeretne, akkor habzó és gyöngyöző borral rukkol elő. Ha igazán egyedit és nagyot akar alkotni, akkor jöhet a pezsgő! Hogy miért pont azt? Azért, mert a pezsgő esetében újra megtörténik az a csoda, amelyet lehet egyszerűen erjedésnek nevezni, de ettől sokkal több, mert egy olyan átalakulás történik meg, amely igazi csoda! A mi pezsgőnk azért különleges, és azért választottam ezt az utat, mert vonzódom a természetes, minél kevesebb beavatkozással készült dolgokhoz. A hagyományos pezsgő készítése során a degorzsáláskor nemcsak az élesztő sejteket távolítjuk el, hanem likőrözzük és kénezzük is a pezsgőt. Mi a szűretlen pezsgő esetében nem kénezünk, nem likőrözünk, így a palackban az a természetes, ám mégis különleges fantasztikum marad bent, ami a palackban természetes módon létrejött. Rengeteget kóstoltam a pezsgő készítése során a degorzsálatlan, élesztővel teli nyers pezsgőket, és rájöttem, hogy egy olyan különleges útról van szó, amely talán az én pezsgő készítési technológiámnál a legtökéletesebb tud lenni! Mi egyedi utat járunk azért, mert a hagyományoktól és a technológiai járt úttól eltérve érettebben szüretelem le a szőlőt, így illat és íz anyagokkal van tele, ezért nincs szükség a későbbi likörözésrere ahhoz, hogy gazdag, szép illatú, szép ízű pezsgőt kapjunk. Nem is beszélve arról, hogy a palackban csak a szőlőből származó ízek és illatok vannak! - mondta a kiváló borász. 

Ne csak igyunk, együnk is. Kíváncsi voltam, milyen ételt ajánl szüretlen pezsgőjéhez Koch Csaba. 

- Minden étel jó, amit a jó minőségű pezsgőkhöz szoktak fogyasztani (pl.: halak, tenger gyümölcsei és fehér húsok, baromfin kívül egy komolyabb méthode traditionelle pezsgő a vadétel mellett is megállja a helyét. De ütőképes páros egy sós chipsszel vagy egy kosár pattogatott kukoricával is, mivel a pezsgő élesztős jegyei néha épp a pattogatott kukorica aromáit idézik, így teljes a harmónia - a szerk.). Az extra brut pezsgőnk egy picit talán ropogósabb, frissebb, a szüretlen pezsgőnk pedig emellett még kicsit krémes és vajas is, így sokkal gazdagabb lehetőséget kínál azt tekintve, hogy mit fogyasszunk hozzá? Mivel a szőlőt érettebben szedem le, így pezsgőim ízben, beltartalomban gazdagabbak. Ha már különlegesnek gondolják ezt az italt, javaslok hozzá különleges ételt is, mégpedig a mogyorós osztrigát, mert kiválóan passzol hozzá!  

Pezsgő! Különleges, talán kissé misztikus ital. Vagy nem. Szerencsére bő a választék belőle, ki, ki ízlésének megfelelően válogathat. Mert fogadjuk el alapvetésnek azt, amit a borra is gondolok: mindenkinek az a jó bor, vagy pezsgő, ami neki ízlik! Válasszanak hát kedvükre... 

Egészségükre! 

„Ha tokajit iszunk, éreznünk kell,  

hogy van Gondviselés felettünk,  

mert annyi gyönyört, mint ez a bor,  

csak egy végtelen jóságos Isten nyújthat.”  

(Voltaire)  

Méghogy Erdő(bénye) mellett nem jó lakni... A régi dalban valóban sok fát kellett hasogatni az erdő mellett, de ez a tevékenység ma már nem rongálja az erdő(bénye) varázsát. A táj, a környék, a hegy különös hangulattal szolgál, és mivel e település Tokaj-Hegyalja része, így aki ide jár, az jól jár, mert míves tokaji borokat is kóstolhat. Erdőbényén van a Béres Szőlőbirtok és Pincészet, a helység határában 45 hektár területen. Itt termelik a szőlőt, és készítik a kiváló borokat. Egy csepp, két csepp, öt csepp meg tíz, bizony jócskán csurran, cseppen a finomság. Több, mint 30 fajta termék kapható Béreséknél, közte hat pálinka. Büszkélkedhetnek kiváló száraz, édes borral, prémium nedűkkel és persze aszúkkal is. Ünnepi év az idei, a Béres csepp 50, a borbirtok meg 20 éves jubileumát ünnepli! 

- Azt valljuk, hogy a tokaji bor és a Béres Csepp egy ponton mindenképpen összeköthető, hiszen mindkettő hungarikum. Ezt szolgálni, értékét, hírnevét, rangját építeni megtisztelő, nemes és egyúttal felelősségteljes feladat – mondta Regéczy-Béres Melinda, Béres József unokája, a szőlőbirtok igazgatója. 

Bizony nem véletlenül emlegettem a cseppeket, hiszen a legendás Béres csepp is e család tulajdona. A tokaji bor nem csupán cseppként, de a nemes nedűként gyógyító hatással bír. De gyógyító ereje is van? 

- A tokaji borok gyógyító hatásáról számos feljegyzés, kutatás, hiedelem létezik. Általános egészségjavító hatást tulajdonítanak a tokaji boroknak, emésztő- és idegrendszeri panaszok gyógyításában, a vérszegénység megelőzésében is fontos szerepük van. Javítja a fizikai ellenálló-képességet, csontképződés szempontjából kedvező a foszfortartalma miatt. Elődjeink sem tévedtek a bor jótékony erejét illetően, sőt, egyes borokat évszázadokon át gyógyszernek tartottak. A Magyar Gyógyszerkönyv még a XX. század második harmadában is külön passzust szentelt a tokaji szamorodninak és a tokaji aszúnak. A tudományos vizsgálatok napjainkra igazolták, hogy a mértékletes borfogyasztás kedvező hatású lehet a 45 éven felüli férfiak és az 55 éven felüli nők számára a koszorúér-betegség kockázatának csökkentését illetően. Kulcsszó a mértékletesség: nőknek naponta 1 dl, férfiaknak naponta 2 dl fogyasztása ajánlható étkezésekhez kötve. Louis Pasteur szerint: "a bor a legegészségesebb, leghigiénikusabb ital"– erősítette meg a felvetést Regéczy-Béres Melinda. 

Béresék 2002-ben vásárolták meg a birtokot Erdőbényén és pincészet kialakításába kezdtek. A céljuk a kezdetektől az volt, hogy a Birtokhoz tartozó történelmi dűlőkből származó szőlőből modern szemlélettel és eszközökkel, megfelelő technológiával Tokaj-Hegyalja rangjához méltó, nagy borokat alkossanak. Húsz év után elmondhatják, hogy céljukat elég hamar teljesítették, és a maguk elé tűzött magas elvárásokból semmit nem engedtek. A szőlő és a bor szeretete mindig élt családjukban. Apai nagyapja – a cseppjeiről jól ismert tudós, id. dr. Béres József, – a kisvárdai kertjében gondozta a szőlőt, melyből bort is készített a saját örömére. Anyai ágon a nagymamája testvéréhez jártak évről évre szüretre a szeretettel gondozott szőlőbe. Adott volt hát a hagyomány, jött is a folytatás.  

A rendszerváltás után sorra nyíltak meg a családi pincészetek, a szülei is elindultak, hogy megismerkedjenek a magyar borokkal, és bejárták az ország borvidékeit. Szívüknek a legkedvesebb a tokaji borvidék lett. Nem véletlenül. Mert a tokaji terroir különleges, fantasztikus, a botritis penész aszút varázsoló jósága mind, mind megadják a lehetőséget arra, hogy különös finomságokat alkossanak. Megvolt 2003-ban az első szüret, elkészültek az első Béres-borok: a Béres Tokaji Furmint, a Béres Tokaji Hárslevelű és a Béres Tokaji Cuvée. A 2003-as Béres Furmint később számos rangos hazai és nemzetközi díj nyerteseként megalapozta a borászat jó hírnevét. Megalakult a Tokaji Borbarátnők Társasága, amelynek egyik alapító tagja Béres Klára volt, míg Regéczy-Béres Melinda 2010-ben csatlakozott a közösséghez. A Lőcse, Omlás, Diókút dűlők azóta is ontják Erdőbénye aranyát, az „aranyműves” Regéczy-Béres családnak köszönhetően.  

- Nekem nagyon fontos a nagyapám és a szüleim szellemi öröksége. A munka iránti alázat, a család szeretete, a kitartás, a hit, a szorgalom. A megismerés vágya és mindaz, amiket általuk tanultam, és amiket tovább szeretnék adni. A mulandó fizikai örökségnél jóval fontosabb a lelkiség, amit ránk hagytak, ami összetartja a családunkat, a vállalatunkat, ami mértéket jelent nekem nap mint nap – vélte Melinda. 

Béresék nem afféle magányos borkészítők, nagyon is közösségi emberek. Ezért 2009 augusztusában elindították a Bor, mámor… Bénye fesztiválsorozatot, amelynek célja, hogy minél szélesebb körrel megismertessék Tokaj-Hegyalja egyik legszebb települését, Erdőbényét borászataival, mezőgazdasági termelőivel, gasztronómiájával, kézműves mestereivel és kulturális értékeivel együtt. Öt év múlva, 2014-re már a hazai borvidékek egyik leglátogatottabb programjává nőtte ki magát a rendezvény, de fiatalos, kötetlen hangulatát szerencsére így is sikerült megőriznie, sőt fokozni tudták azt évről, évre. Tulajdonképpen jobb, magyarabb, (naná, hiszen a MIENK!) a franciák büszkeségénél, a Bor, mámor... Provance jelenségnél.  Erdőbényét, a szinte zsáktelepülésként számontartott falut körülöleli a természet: hegyek, meredek szőlőskertek karolják át az eredendő szépséget, a településen tapintani lehet a nyugalmat. Hosszú órák tűnnek csupán perceknek, miközben az ember pohár furminttal a kezében lustán elnyújtózik a függőágyban vagy a pokrócon és jóleső érzéssel szürcsöli a hegy levét. Nagyjából ez a varázslatos élmény biztosítja a Bor, mámor… Bénye kezdőpontját, amelyet számos program és gasztro kiállító tesz teljessé. Mert: '” Vitézek! Mi lehet, e széles föld felett, szebb dolog... ” - ennél. Balassi idejében is volt bor, bor okozta mámor, így még jó, hogy akik idejönnek e napokra, azok igyekeznek vitézül helytállni.  

-Annyira más errefelé az élet ritmusa! Ez a ritmus közelebb van a természethez, aki ide jön, rögtön érzi az otthonosságot. Vannak helyek, ahol az ég meg a föld közel kerül egymáshoz, na, Erdőbénye ilyen – vallotta hittel Regéczy-Béres Melinda. 

A sportot is a zászlójukra tűzték. Fiataloknak, örök ifjaknak hirdették meg idén ötödször a Drótszamár Fesztivált, amit a hegyikerékpározás szerelmeseinek ajánlottak. Több száz lelkes bringás érkezik egy versenyre, túrára az Erdőbénye környéki szőlők és erdők között. Lehetőség ez a legtapasztaltabbaktól a legkevésbé tapasztaltakig, a legidősebbektől a legfiatalabbakig e szépségekben gazdag vidék felfedezésére különböző távokon és korosztályokkal. Három távon – 16, 42, és 60 kilométer - mérethetik magukat a kétkerekes gladiátorok. A férfiak 5, a hölgyek három korosztályban indulhatnak, mit is mondhatnánk erre: nem játék ez gyerek, de mégis jó! 

Aki nem hiszi, próbálja ki. Erdőbényén, a hegyekben... 

Én már jártam ott, találkoztam Béres borral, a Furmint kiváló volt. Gyümölcsök tolakodtak a számban, hemzsegtek a citrusok, de kikandikált a körte is. Valahogy ilyennek képzelem a Furmintot, ami számomra ugyanaz fehérben, mint a kékfrankos vörösben. Szóval magyar. Szerencsére Tokaj-Hegyalján szeretik ezt a fajtát, bár több borvidéken is így lenne. Ha már magyar...  

És hol volt, hol, hej, az a boldog gyermekkor, amikor debreceni kis srácként többször nyaralhattam Erdőbényén anyukámék vállalati üdülőjében! Akkor még leginkább a játék, a foci izgatott. Életre szólóan megmaradt az egyik nyaralás utáni hazautazás előtti pillanat: vártuk a buszt, közben fociztunk. Elgurult a pöttyös, veszedelmesen közelített a patak medre felé. Nosza, utána iramodtam, nehogy vizes legyen már a kedvenc játékszer! Még az utolsó pillanatban át tudtam rúgni a túlsó partra, én meg a lendülettől bang, a patak vízében landoltam. És ha ez még nem volt elég, azt láttam, hogy tőlem egy méterre egy kígyó hunyorog és nyaldossa a szája szélét. Ki gondolta volna, hogy hamarabb felérek a patak partjára, mint ahogy lerepültem onnan...  

Ez volt az első találkozásom Erdőbényével, azóta is kedvelem e települést. Miként a borait is...!