Az avatás előtt a bemutatás, a bemutatkozás pillanatai

Kisfaludot elhagyva, Pákozd előtt a busz megáll, innen már csak 200 méter, és ott kell lennie a Csordás-Nagy pincének. Ott is van, na, nem a pince, hanem egy tér székekkel, asztalokkal, emberekkel, poharakkal, boros palackokkal. Balra faépítmény, ott lehet bort kérni, ha nem elég, ami az asztalokon van, mert elfogytak a helyi pincészet termékei. Kicsit távolabb színpad, mellette áll a mai program tárgya, a fából faragott… Nem, nem királyfi, hanem egy felavatásra váró szobor, Szent Orbáné, akit a szőlő, a szőlőművelők, kádárok, kocsmárosok védőszentjeként tisztelnek, amely Csordás István alkotása.

Koccintás a szobor "itatása" előtt. Leellenőrizték a bort, mielőtt a a szoborra öntik Fotó: Dinnyés Ferenc

Jöttek sorban az emberek, bort kedvelők, meghívottak, autóval, busszal, vagy gyalog. Ott volt Pákozd polgármestere Kardos Ádám, Takács János, aki korábban több cikluson át vezette a települést, Südi Mihály, Lovasberény elöljárója, Székesfehérvár képviseletében Horváth Miklós Csaba önkormányzati képviselő, Kardos Péter lekész, Görög István, a Katonai Emlékpark Pákozd ügyvezetője. És díszruhába öltöztek a borlovagrendek - a Police, a Dunamenti Szent Orbán Adonyból, a Noé-hegyi Szent István Székesfehérvárról, a Szent Benedictus Velencéről, az Enyingi Borkedvelők Rendje - tagjai, valamint „civilben” gyülekeztek sokan mások, érdeklődők, közreműködők. A bemutatást, bemutatkozást követően a pince társtulajdonosa, az id. Csordás István által vezetett Székesfehérvár Kisfalud Búzavirág Dalkör éneke vezette fel a szobor áldását, amelyet Kardos Péter lelkész tett meg.

Szent Orbán megkapta, ami neki jár, ivott hát Orbán is... Fotó: Dinnyés Ferenc

A borrendek tagjai meglocsolták a szobrot, a hagyományoknak megfelelően. Ha jó az évjárat borral, ha nem, sáros vízzel „tisztelik” meg Szent Orbánt. Mivel 2019 kiváló szőlőt biztosított a borászoknak, jöhetett annak az évnek a szülötte, a poharakból löttyent a nedű „Igyál Orbán” felkiáltással. Később nem csak a szobor ivott…

Kupi László megtette, mit tennie kellett, lefejezte a pezsgős üveget Fotó: Dinnyés Ferenc

Szólt a zene, a pákozdi Abajka citerazenekar műsora vidított, majd a társaság felsétált a nem messzi erdőben található pincéhez, ahol Kupi László karddal lefejezett egy pezsgőt, a piknik közepette beszélgethettek a jelenlévők borról, ételről, és – az életről.

„Ért kalászt lengettél,
Tokaj szőlővesszein
Nektárt csepegtettél.”

      Kölcsey: Himnusz

Tokaj. Hungaricum, 2002 óta a Világörökség része, igazi magyar kincs. Tokaj, a Tisza és Bodrog kereszteződésénél létrejött gyöngyszem segíti a magyarok hírének növelését, szerte e világban. Mert a tokaji bor világhírű. Bár hallottam tokaji borásztól egyszer ama kijelentést, mi szerint a tokaji bor csak nálunk, itthon világhírű… Ez a kijelentés számomra kissé erősnek tűnik, de megértem a szavak mögött megbújó elkeseredést, hogy a tokajinál talán valamivel, ha nem is gyengébb, de mondjuk úgy, másabb borok világhírűbbek az aszúnál.

Pedig…

A Tokaji borvidék, Tokaj-Hegyalja vagy Hegyalja történelmi borvidék, amely Északkelet-Magyarországon és Délkelet-Szlovákiában található. A Tokaji borrégió egyben a hét nagy borvidékünk egyike.  A régió 28 faluból és 11149 hektárnyi osztályozott szőlőültetvényből áll. A Tokaji terroir agyagból vagy lösz talajból áll a vulkanikus altalajon. A mikroklímát a napsütötte, déli fekvésű lejtők, valamint a Tisza és a Bodrog folyók közelsége határozza meg, és elősegíti a Botrytis, azaz a nemes rothadás elterjedését, és a szőlő ezt követő kiszáradását. Az őshonos helyi szőlőfajták: a furmint és a Hárslevelű, ezeket már évszázadok óta termesztik, de a Sárgamuskotály, kabar kövérszőlő és Zéta is élvezi itt a „hazai pálya” előnyét.

A történeti adatok azt mutatják, hogy szőlőültetvények már a 12. században kialakultak Tokajban, de vannak bizonyítékok a borkészítés korábbi bevezetésére is a régióban. Így számos szakértő állítja, a szőlőtermesztés már a kelta időkben megkezdődhetett, az Erdőbényén található szőlőlevél, amely a 3. század végéről származik, rámutat, a szőlőtermesztés létezett a római korban. Tokaj, mint jelentős borvidék kialakulása a 16. század elejére kelhet. 1620 körül a császár hozott egy vallon-francia Duvont nevű borászt, aki később feltalálta a Tokaji-kerületben a "borok királyának" ismert módszert. A tokaji bor a 17. század óta egyre fontosabb árucikké vált a régió számára, exportja az erdélyi uralkodó hercegek fő jövedelemforrása volt, amelyhez a tokaji régió akkoriban tartozott. A tokaji bor jó hírneve nőtt, amikor 1703-ban II. Rákóczi Ferenc XIV. Lajos királynak adományozott számos üveg bort Tokaj birtokából. A tokaji bort ezután a Versailles-i bíróságon szolgálták fel, ahol Tokay néven ismertté vált. Örülve az értékes italnak, XIV. Lajos kijelentette:

                        Vinum Regum, Rex Vinorum, azaz Királyok bora, borok királya.

A 18. században Tokaj elérte a jólét csúcsát. A legújabb korban, a kommunista uralom korszakában romlott a tokaji borok minősége és jó hírneve, 1990 óta azonban jelentős összegű beruházás ment a térségbe, létrehozva azt az időt, amelyet "Tokaj-reneszánsznak" neveztek. 

 Hogy volt, hogy van?

A történelmi tények után beszéljenek a vidékről és magukról azok a borászok, akik e vidéken dolgozhatnak, és készítik jobbnál szebb termékeiket.

Boldog pillanat Áts Károly életében: Borászok borásza lett!

Nemrég még mindenki a Royal Tokajihoz kötötte Áts Károlyt, a 2012-es Év Bortermelőjét, a klasszis borászt. De 2013-tól már a Grand Tokaj főborásza. „Dallal” kezdtük beszélgetésünket, mi szerint „Erdő mellett, nem jó lakni” – na de Erdőbénye mellett milyen?

- Édesapám ott született, Erdőbénye mellett, én is rengeteget járok oda. Nagyon jó ott lenni, de még jobb Mádon, a szőlőben, és Tarcalon, a pincében – mondta. - Egy ember vagyok e vidékről, aki jó borokat akar készíteni, olyanokat, ami ízlik a közönségnek, mert a bor olyan élvezeti cikk, ami örömöt és boldogságot szerezhet. A szőlőben dől el minden, a gyümölcs minősége adja a jó bor 85 százalékát, a maradék 15 jelenti a technológiát, a borász játszadozását a készítés folyamán. A jó gyümölcsből könnyű, a gyengéből lehetetlen nagy bort megalkotni. Kétfajta furmintunk van, az egyik olyan, ahogy mi elképzeljük, míg a másik a dűlő szelektált furmint, ahol a dűlőt is be kell mutatni a fajtán keresztül. Ami az Áts pincét illeti: nem tartozunk az óriások közé, 4,5 hektár szőlőnk van, 5 féle bort állítunk elő: a furmint, muskotály cuvée, amely könnyed, nyári bor, a Birtok furmint, a Szent Tamás furmint, az Áts cuvée, és persze az örök aszú.

Ne csak igyunk, együnk is, kértem Károlyt, válasszon egyet a saját borai közül, és ajánljon ehhez hozzáillő ételt.

- A Szent Tamás furmint bár fehér bor, de mégis illenek hozzá a vörös húsok, remek kísérője lehet a szarvaspörköltnek. Elképzelhető, hogy sokan ordibálni fognak, hogy fehér borhoz vörös húst, na, de ilyet…? Igen, azt, mert Tokajban olyan furmintok készülnek, főleg a mediterrán területeken, amelyek a zamatját, ízét tekintve felveszik a versenyt a vörös húsokkal. A furmint csak a halászléhez és a töltött káposztához nem jó, amúgy minden máshoz, mindenkinek szívesen ajánlom!

 A Demeter família

Demeter Ervin beszél, a fia tőle jobbra, kissé hátrébb hallgatja a többiekkel együtt

Szintén „ősinek” számít a Demetervin is Hegyalján. Demeter Ervintől megtudtuk, hogy:

- Nyolc hektáron dolgozunk Mádon, erről a területről évente 12-15 ezer palacknyi bor készül, a pezsgőnk a korábbi kísérletezés évei után már piacképes lett. Vannak könnyed boraink és nagy formátumú száraz furmintok, miként dűlőszelektált boraink is, az Úrágya, a Király. De természetesen beszélhetek tokaji különlegességeinkről, a szamorodniról és az aszúról. Nyolc hektár szőlő a tulajdonuk, ami nem kicsi. Álmunk az, hogy mi, mádi borászok közösen elérjük, hogy Tokaj a világban az őt megillető helyre kerüljön. A hungaricumunkat csodálják meg a világban, és erre mindannyian büszkék lehessünk! Borainkban a csúcsminőség iránti végtelen elkötelezettséghez méltóan mindent megteszünk ennek elérése érdekében Az biztos, hogy célba érünk, legfeljebb azt csak remélhetem, hogy ezt még én is megérem - jelentette Ervin, akinek a fia folytatja a családi hagyományt, majd hozzátette: -  Mi, magyarok büszkék lehetünk, hogy vannak kiváló borvidékeink, különleges vulkanikus talajjal, amelyek egyedi, máshol meg nem ismételhető hungaricum autochton borokat adnak. Hegyalja klímája különös, és ez lehetővé teszi legnagyobb nemzeti kincsünket a borászatban, az aszúsodást és az aszú borok készítésének a lehetőségét.

A fiataloké a jövő!

Halljunk egy fiatal, ám tehetséges ifjú borászt, Bihari Ákos Ferdinándot, aki ifjúként is tapasztalt, idős borászokhoz méltó nagyon jó borokkal rukkol elő. A furmintja olyan, hogy már a hűha! kategóriába sorolható… Ákos a mádi Ferdinánd pincét hozta létre, nagyapja, Rácz Ferdinándra emlékezve lett a pince neve Ferdinánd.

- Gyerekkoromban utáltam a szőlőben dolgozni - kezdte a mondókáját. - Mindig régész akartam lenni, igaz, amit most csinálok, az sincs messze a régészettől. Ha valaki eljön hozzám borkóstolóra, láthatja, hogy az asztalok tele vannak cserépedényekkel, leletekkel, kőzetekkel, ásványokkal. A szőlőben is megtaláltam önmagamat, ráadásul a borászat jó eszköze az önkifejezésnek, hiszen az ember meg tudja mutatni a stílusán át önmagát. Jellemzően a furmintokkal dolgozom, amely nehéz szőlőfajta, minden évben más arcát mutatja. Van kevés hárslevelűm, és már kabar is.  A Szent Tamás dűlő izgalmas terület, ahol szép borok készülnek. Hivatásos szőlész, borász mérnök vagyok, sokfelé megfordultam, igyekeztem hasznos tapasztalatokat gyűjteni. Aztán eldöntöttem, hogy saját magam alakítom a boraimat. A családunkban nagy hagyományai vannak a borkészítésnek. A felmenőim 1563 óta mádiak, egy követ nem tudnék eldobni úgy, hogy ne egy rokonomat találjam fejbe. Úgy vélem: a borászat nem csupán hivatás, hanem felelősség is, hiszen egy remek kultúrtájat kaptunk örökül, és ezt óvnunk, védenünk, fejlesztenünk kell.

TR, azaz Tállyai Radikálisok

Végül ismerjenek meg még egy fiatal csapatot, a TR-t, azaz a Tállyai Radikális együttest. 

A birtok története 2012 decemberében indult, amikor három fiatal borkedvelő - Szamosujvári Pál, Mátyásfalvi János és Gazda Sándor - egy kedvező lehetőséget megragadva szőlőt vásárolt a tállyai Palota dűlőben. Tállya akkor még csak éledezett, nem volt akkora híre, mint ma, de mára Mád szomszédságában a legjobb területek közé tartozik, ahol nagyon jó borok készülnek. Tállya hivatalosan Európa közepe, legyen hát a honi borvilág közepe is a helyi terroir, a borászok társasága, és legyen meg a jó hírük mindörökké az öreg kontinensen.

- Kezdetben a Palota dűlőben két és fél hektáron műveltük a szőlőt. Szenvedéllyel láttunk neki a munkának, szenvedéllyel tesszük a dolgunkat – mondta Kada Anikó, szintén csapattag. - Tállya nagyon befogadónak bizonyult, látták, hogy nagy energiával műveljük a szőlőt, ami egyre szebb lett. A hosszú, és kitartó munka meghozta a gyümölcsét, a jó borokat. Immár 2017 óta nem használunk felszívódó szereket, és 2020, 2021-re tanúsítva is leszünk, mint ökológiai művelők. Átalakítottuk a szőlő művelését, változik a talajtakaró növényzet, a talajművelés, a kapálás, rengeteg a kézimunka, nem használunk felszívódó vegyszereket. Kilencven százalék furmintunk, tíz százalék hárslevelűnk van, mert eleve kevés hárslevelűnk volt, illetve ennek egy részét átoltottuk furmintra. Hiszünk a furmintban, szeretjük a sav és cukorszerkezetét, hiszünk az aszúban, és ehhez a furmint nagyon jó alap. Egy száraz furmintunk van, ezzel minden évben kijövünk, a többi kései szüretelésű, 10 százaléka hárslevelű, a többi furmint. A furmint minden évben más, az évjárattól függően. Nagyon szeretjük a száraz szamorodnit, és készítünk is ilyet, amikor majd növekednek a területeink. Ez a fajta nekünk nem mostoha, bár a jelenlegi szamorodnink édes a számunkra – az íze miatt is. Hogy mekkorára szeretnének nőni? Már van újabb négy hektárunk, de az még nincs betelepítve. Ami az ideális mennyiséget, az álmunkat jelenti, az a 12 hektár. Hogy mikor válhat a TR név a hektár mennyiséggel együtt naggyá? Folyamatosan beletesszük munkánkba az energiát, organikusként egy kicsit mindig újítunk. Lassan növekedünk, mert célunk, hogy lassan, de kitartóan haladjunk előre.

Tállyai radikálisok a szőlőben, balra Anikó

 Anikó egy olyan hölgy, aki borral foglalkozik, de mégis „visszaküldtem” a fakanálhoz, „főzzön” nekünk valami finomat a kedvenc bora mellé…

- Kedvencem a 2016-os édes borunk, amihez a grillezett, faszénen készült zöldségek kiválóan illenek, miként a füstölt sajtok is. De az édes szamorodnihoz nagyon jól harmonizál a sült kacsa, és a kacsamáj is.

Jó étvágyat hát, a világban híres Tokajt és borvidékét pedig egészségünkre!

Villány. Az ország délvidékén található e hely, amelyre illik a költői kérdés: van olyan ember, ki e helyet nem ismeri? Siklós után Mohács felé haladva a magas dombokon vagy alacsony hegyeken – ahogy tetszik –, azokon és azoknak alján szőlők hosszú sora kígyózik Kisharsány, Nagyharsány, Palkonya, Villánykövesd, Vokány településeken és környékükön. Pincék mutogatják magukat, és csalogatják az arra járókat, hogy kóstolják meg az ott készülő kiváló nedűket. Mert azok valóban kiválóak, nem véletlenül talán az ország legismertebb, elismertebb borvidéke ez. Amelynek már jól csengő neve van a nagyvilágban is. Persze Bordeauxhoz, Toscanához, a Nivegy völgyhöz és másokhoz képest ez a környék parányinak is nevezhető, de a termékei mégis naggyá teszik.

A Villányi borvidék (korábban Villány-Siklósi borvidék) úttörő szerepet játszott a magyar borászat újjászületésében. Sikerét egyesek a nagyüzemi termelés alatt összeszokott kiváló szakembereknek, mások az idetelepült svábok kitartásának tulajdonítják. Lehet ez is, az is, de mindkettő is. A Villányi borvidék esetében két nagy településhez kötődő, eltérő arculatú termesztésről beszélünk. Villány tüzes vörösborairól és modern technológiájáról híres, míg Siklós kissé háttérbe szorult a fehérboraival. Villányban, a legdélibb fekvésű borvidékünkön 2100 hektáron termesztik a szőlőt. Szubmediterrán éghajlata kiváló körülményeket teremt a szőlő érleléséhez. Ez hazánk legmelegebb, legnaposabb borvidéke, hosszú száraz nyarakkal és tenyészidővel. Talaja a Villányi-hegység mészkövére rakódott vörös agyaggal és barna erdőtalajjal keveredő lösz. Ebből „lösznek” azok a finomságok, amelyek híressé tették e vidéket.

Jók a fehér boraik is, de mintegy 70-80%-ban kékszőlő található a termőterületen. Ezek: a Kadarka, Portugieser - lánykori nevén Oportó, Kékfrankos, Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, ami mára Villányi Franc-ná nemesedett, Merlot, Zweigelt, Pinot Noir.

Egyszer volt, Villányban volt…

Picit barangoljunk el a hol volt, hol távoli múltba. Honfoglaló őseink, a rómaiak meghonosította művelési módszereket átvéve folytatták itt a szőlészet, borászat mesterségét. A vörösborfajták uralmát a rácoknak köszönhetjük, akik a törökök elől menekülve hozták magukkal a Kadarkát, és a vörösborkészítés fogásait. A 18. században idetelepült svábok meghonosították a Portugiesert, a sokáig csak Oportóként kedvelt fajtát, (korábban Kékoportót), mely máig egyik fő fajtája e vidéknek. Ők alakították ki a pincéket, pinceutakat. Aztán megérkezett a Kékfrankos, később pedig a filoxérajárvány után a francia fajták: a Cabernet franc és sauvignon, a Merlot és a Pinot noir. A nagyüzemi termelés nyűgjeitől szabadulva az 1980-as évek végén kezdték el a kistermelők a saját bortermelést. Piacorientált hozzáállásuk, a világfajták bevezetése alapozta meg Villány hírnevét. A Szőlő és a bor városa megtisztelő címet érdemelte ki a település a nemzetközi zsűritől, egy évvel később pedig megalakult a Villányi Borőrök Rendje is. Sok remek pincészet van e vidéken, régi, új egyaránt. Nézzünk néhányat a példa kedvéért, de joggal tehetjük a felsorolás végére azt, hogy: és még sokan mások…! Bock, Bognár, Csányi, Fritsch, Gere Attila, Gere Tamás és Zsolt, Günzer Tamás, Günzer Zoltán, Kecskés, Malatinszky, Sauska, Szende, Tiffán, Vylyan, Vojtek Pincészet. Ja, és még persze sokan mások…

Az ok, hogy e vidék kiemelkedik a többiek közül nem más, mint az, hogy egy világfajtát – Cabernet Franc - immár a Villány Franc néven illethetnek, és ez nemzetközileg is elfogadottá lett. A Cabernet Franc kiváló fajta, ezt tudtuk, ám szerencsére a Villányi Franc kifejezés is elindult a világhír felé!

A cabernet franc a cabernet sauvignon „atyja" (én inkább a lágysága, kedves selymessége, játékossága miatt inkább az anyjának mondanám…), Bordeaux-ból származik, születése a 17. századra tehető. Megtalálható a világ minden szőlőtermő régiójában, és bár Cuvée-k részeként terjedt el, de Loire-ban és Villányban kiemelkedő minőséget ér el „magától is”.

Olvassanak egy idézetet ez ügyben: „A Cabernet Franc a természeti házát Villányban találta meg. … Azon globális fajták egyike, amelyek ritkán jelennek meg egyedül. Itt megtalálta természetes otthonát, a borvidék egyedi elhelyezkedése, az éghajlat és a kreatív borászok, a 100% cabernet franc-ból készült prémium és szuper prémium borok most már Villányi Franc néven lettek ismertek. Ebben az elegáns borban tisztelhetjük ennek a borvidéknek a legfelsőbb termékét.” (Michael Broadbent, Decanter2000)
A szőlő a szőlőültetvények mintegy 14% -át foglalja el itt, a hegyek, völgyek között. A szőlő, amely a limey löszben gyökerezik és rengeteg meleg napsütésben fürdik, bonyolult, karakteres borokat ad, de mégis élénk és friss. A Villányi Franc maga az elegancia, az egyensúly mestere, finoman hangolt és többrétegű, lehetővé téve a borkészítő személyiségének a megismerését. Legalább egy évig fahordóban érlelve, de utána igen hálás a hosszú palackban történő érlelésért.
Vajon az emberek itthon és szerte a nagyvilágban milyen Villányi Franc-t és miért szeretnek? Azt, amely elegáns, komplex, gazdag, élénk és kiemelkedő. Azt, amelyet gondosan szerkesztett fahordóban érlelnek, és kifejleszti a hordó és a palack érlelésének csiszolt jellemzőit. Azt, amelyben komplexen az intenzív gyümölcsösség és az illatos fűszerek harmonizálnak, hosszú, hosszan tartó aromával. Különösen a jellegzetesen éles, feszes savakkal, bársonyos tanninjaival és kedves egyensúlyával kedvelik. Költői a kérdés: lehet ezt nem szeretni…?

Emberek, új a jelszó! Ha Villány, akkor cabernet franc! Ha cabernet franc, akkor Villány! Mert: a cabernet franc kiváló fajta, de a Villányi Franc mostantól immár fogalom! És: Villány 100% cabernet franc, a cabernet franc pedig 100% Villány

Szerintük a Villányi Franc…

Hamvas Béla szerint „a villányi elegáns bor, a gavalléroké és a dámáké. Ha gavallér, akkor cabernet franc. Őt küldenénk a bálba … frissen fürödve, borotválkozva, frakkban vagy szmokingban. Ha belép a báli forgatagba, biztosan magára vonja a figyelmet - nemes, jó tartású, energikus, izgalmas, sokszínű - egy olyan gavallér, aki korosan is megtartja előnyös tulajdonságait."

Azt mondja Gál József, hogy a legnehezebb és legtökéletesebb alkotás a cabernet franc. A franc önmagában jelent eleganciát, letisztult ízeket és páratlan egyensúlyt. Illatában érezni a gyümölcsöket, ízében megmutatja nekünk Villány igazi arcát. A cabernet franc a MIÉNK!

Malatinszky Csaba, a különös, majdnem különc, de a minőségi borokra nagy hangsúly fektető borász szerint a Franc az elegancia, a non plus ultra! Az elegancia számára a szinonimája a harmóniának, amelynek lényege a tökéletes egyensúly, a nagyzenekari megszólalás, a legmagasabb szintézis, a belső szépség kisugárzása, és ez a már, már a borköltészet hangján megszólaló néhány mondat jelenti a cabernet franc-t.

Tiffán’s 1746 óta!

A Tiffán család ősi borászgenerációnak számít. A család 1746 (!) óta foglalkozik szőlőtermesztéssel és borkészítéssel a villányi borvidéken. Tíz generációt átölelő múltjuk és jelenük kötelez arra, hogy a szőlőben, a borban és a vendéglátásban a hiteles minőséghez való teljes ragaszkodás legyen az irányadó elvük. A nagyapa, Tiffán Ede szakértelme, elhivatottsága, a borvidék iránti rajongása lett a biztosítéka annak, hogy a hitelesség és a tradíció tisztelete díszíti a boruk minden rezdülését! Nagy hangsúlyt fektetnek a franc-ra, mint fajta borra.

- A cabernet franc kb. egy héttel a cabernet sauvignon előtt érik. Ennek köszönhetően még a hűvös évjáratokban is megvan az esélye, hogy a fenolos érettséget elérje, ami szép, lágy savakat, érett dús tannint jelent. Ebben az érettségi állapotban sem ízben, sem illatban nem jelennek meg a cabernet sauvignon-nál gyakran előforduló vegetális illat- és ízjegyek. Visszafogott, nem harsogó, elegáns - így a nagypapa.

Ifjabb Tiffán Zsolt a borász generáció egyik legifjabb tagja. Hosszú ideje száll apáról fiúra a borkészítés szeretete a családban, Zsolt édesapja, idősebb Zsolt részese volt a megújulásnak, de az ifjú is szőlész, borászként végzett az egyetemen.

- A legbüszkébb nagyapámra, az ő tudására vagyok, azokra az alapokra, amelyet lefektetett hajdan, és amelyekkel könnyebb, de ugyanakkor nagyobb felelősség is dolgozni. A borokat és a technológiát tekintve egyformán gondolkozunk, mindenben egyetértünk. Számomra a cég marketingje jutott feladatként, abban vannak újításaim, melyeket nagypapa rendre támogat. Néha vannak kisebb egyet nem értéseink, de ezeket megbeszéljük, ami pedig a fő irányt illeti, abban egy húron pendülünk! A juni borászok tisztelik azokat az alapokat, amit szüleik, vagy nagyszüleik fektettek le, de ezeket a modern világ felé kicsit másként, talán eredményesebben tudjuk kommunikálni– mondta Tiffán jr.

Nagypapa és unokája cuvée készítés és kóstolás közben

A jó Polgár és a villányi bor

Polgár Zoltán régi bútordarab Villányban, meghatározó klasszikus név a borvidéken.   

- Nagyon sok jó villányi borász, és nagyon sok jó bor van Villányban. Elsősorban a terroir hatásnak köszönhetően, a talaj, a klíma, az időjárás jó irányba befolyásolja ott a szőlőt. De ez csak lehetőség, mert az emberi tényező, a szakértelem, a hagyomány, a fegyelmezett technológia a jó bor titka. Villányban az összefogást, a közösségi munkát fontosnak tartjuk, így sokakkal megismertetjük a környékünket. Ehhez jó konyhák, szálláshelyek, barátságos vendéglátók kellenek. Van egy közös marketing irodánk is, amelyet a hegyközség tart fent. Nincs konkurencia, egymást ajánljuk, és így jönnek az emberek – árulta el Polgár Zoltán a villányi titkot. - A Villányi Franc? A Franc bujasága semmihez nem hasonlítható. Ennek a bornak külön arca van. Bár régóta dolgozom vele, jól ismerem, mégis mindig tartogat titkokat, meglepetéseket.

Villány. Az ország délvidékén található e hely, magas dombok, vagy nézzük másképp, alacsony hegyek oldalában, alján szőlők kígyózik a szőlő. Sok jó bor terem itt, sok jó ember munkájának köszönhetően.

Aki nem hiszi, járjon utána…!

Nem is olyan régen még a Borbár teraszán a Chardonnay borok üdesége, ízvilága szerzett kellemes órákat, de máris itt az újabb jó este Ígérete.

Június 9-én, csütörtök, 19 órakor egy különleges világba merülhetünk el, mert az este témája az alábbi lesz a Fekvő katonától kissé balra:

               Buborékok világa – Nyáresti felüdülés és pezsgés a Borbárban!

Ezen az estén remek pezsgőket és príma habzóborokat habzsolhatunk a kóstolón, a Borbár teraszán.
A jelszó: Nem mind pezsgő, ami habzik! A titok nyitja ugyanis a buborék!

Laposa pince is képviselteti magát, a Hableánnyal

Az italsor az alábbi lesz:

Kárásztelek Friza gyöngyözőbor; Zardettó Col Fondo Rizoló; Furlan Frizante; Freixenet Prosecco D.O.C. Exra Dry; Laposa Hableány Extra Dry; Marchese Antinori Cuvée Royale Franciacorta; Alfred Gratien Champagne; Asti Vallebelobo Asti DOCG.

A nyolc nagyszerű ital mellé járnak természetesen az ízes falatkák is.
A részvételi díj: 4900 Ft/Fő.

Asztalfoglalás szükséges és a korlátozott létszám miatt, jelentkezési sorrendben tudjuk biztosítani azt. Utolérhetőségünk: 06/20/3677747 – Tibor, 06/22/311-441 -
Csilla.

Ne habozzon, rohamozzon, pezsgőzzön!

Viszontlátásra!

Kóstolóra várva a téren: ragyogón süt  a nap, és hullámzik a...

Chardonnay. Fehér szőlőből készült kiváló bor. Fajtaborként is remek, de házasításban is gazdagítja a kóstolók „mézes heteit”, sőt, a pezsgőknek is az egyik alapbora. Székesfehérváron, a Fekvő katona mellett található Borbárban ezzel a bortípussal találkozhatott az a sok ember, aki leült a teraszon, és végig kóstolta a borsort, és elfogyasztotta hozzá a kiváló sajttálat rukkolával és olíva bogyóval.

A kutyának jól megy dolga, egyik falatról a másikra

A Chardonnay viszonylag „alacsony karbantartási igényű” szőlő, amely jól alkalmazkodik a különféle éghajlatokhoz, és meglehetősen magas hozamot eredményez világszerte. Ezek a magas hozamok segítik a sok, sok millió palack létrejöttét, gazdagítva a pincéket, az üzleteket - a borivók örömére. Franciaország burgundiai régiója a Chardonnay szülőföldje, de Franciaországban ezt nem Chardonnay néven, hanem például Bourgogne blanc és Chablis-ként lehet megtalálni. A Chardonnay a lenyűgöző ízek széles skáláját kínálja, a tölgyfa hordóban történő érlelés miatt érezhetően vajas, alma, körte, trópusi, citrusfélék és dinnye friss gyümölcsízének köszönhetően tartós élményt eredményez. A hideg éghajlaton - mint például Chablis – vagy a melegebb Kaliforniában a Chardonnay esetében közepes és könnyű test érzékelhető, zöld szilva, alma, körte ízekkel. A még melegebb helyeken, például - Ausztrália, valamint Új-Zéland - ezek az ízek citrusosabbak, őszibarackosabbak és sárgadinnyésebbek lehetnek. A fajta a legjobb formáját meszes, krétás talajon mutatja.

Jó barátok jóban, rosszban, borban, igazságban

Az este bemutatott Chardonnay sor az alábbi volt: Figula Chardonnay 2018 Balatoni borvidék- Északi oldal; Etyek Kúria Chardonnay 2018 Etyek-budai borvidék; Légli Chardonnay 2018 Balatoni borvidék- déli oldal; Ruppert Chardonnay 2017 Villányi borvidék; St. Andrea Chardonnay 2018 Egri borvidék; Bottega Chardonnay IGT Trevenezie 2018 Olaszország; Chateau De Puligny-Montrachet Chardonnay 2016 Franciaország; Francis Ford Coppola Diamond Chardonnay 2018 Kalifornia.

Kiváló sor, nagyszerű borokkal. Jó volt a Figula-féle, de az Etyek-Kúriáé még jobb, és nem csak a lokálpatriotizmus sugallta érzés miatt. Légli Ottó és a St. Andrea Chardonnay-i kiválónak tetszettek, de amint a házigazda, Veress Tibi megszavaztatta a népekkel, Ruppert Villányi Chardonnay-ja tetszett a leginkább. Valóban illatában, ízében is kiemelkedett a többi közül. Nem akarok senkit a különböző gyümölcsök ízeivel fárasztani, legyen elég annyi, testességben, savaival, selymességével ez tetszett a legjobban. Annak ellenére, hogy finomseprőt nem látott, pedig - legalábbis a számomra – a battonage technológiával készült Chardonnay e fajta csúcsa.

Veress Tibi szorgosan munkálkodó jó házigazda volt

Ami a külföldet illeti: az olasz és francia Chardonnay jó volt, de nem érte el a hűha! kategóriát. Francis Ford Coppola, a remek filmes szakember prémium pincéjében készült Diamond Chardonnay 2018 kóstolása jó „mozit” jelentett, de ez szerencsére nem film, hanem maga az élet volt!

Nagyszerű estét töltöttünk el ott, a téren. A nap melegített, de nem égetett, az alkonypír keveredett a napsütéssel, Veress Tibi szorgosan jött, ment, töltött, ismertetett, megbeszélt, igazán jó házigazda volt. Tibor szerint a Borbárban nem kiemelkedően keresett fajta volt a Chardonnay – a népszerűsítése miatt is rendezték e kóstolót – de a szemben lévő borboltjukban lényegesen jobban fogy, mint azt kóstolják.

Folyt. köv.! rövidesen, mégpedig prosecco borok és pezsgők kóstolóval. A viszontlátásra

  Megvolt az egyik, jöhet a másik. Mert: aki nem lép egyszerre, nem kap bort majd estére… De! Június 25.-én csütörtök 19 órakor itt az újabb lehetőség a Fekvő katona melletti Borbárban, hogy újra találkozzunk. Ha a lehetőség engedi, akkor a teraszon, ha nem, akkor
bent a Borbárban. Bár jobb lenne a bor a teraszon, de ember tervez, az időjárás meghatározza, hogy mikor, mit, hol és hogyan.
Jöjjön, aki tud, hiszen meglátja, megérzi, kóstolja azt, hogy: érdemes kicsit elmélyedni a fehérborok szexi világában. Hiszen akkor és ott a legnagyobb, és talán legnépszerűbb francia fehérszőlőé a főszerep, ugyanis ekkor bemutatkozik - a chardonnay!

A szőlő, amely a pinot noir (vörös) és a kevéssé ismert gouais blanc (fehér) fajták keresztezéséből jött létre. Otthonának Franciaország Burgundia borvidékét tekintjük, ahol gyakorlatilag minden jelentősebb fehérbor kizárólag ebből a szőlőfajtából készül. A borászok körében nagy kedvenc, hiszen könnyen alkalmazkodik eltérő
éghajlati viszonyokhoz, így készítenek belőle bort olyan hűvös klímán, mint Chablis, de olyan meleg helyen is, mint Kalifornia. Legjobb formáját egyébként a meszes, krétás talajokon adja.

És nem csupán a borászok, de a borívók nagy kedvence is. Mert lágy, selymes, hízelgő az ízvilága, de a savgerinc mégis egyenes tartást ad neki. Ha pedig az évjárat és a jó évben szüretelt szőlő megengedi, és battonage technológiát alkalmaznak, akkor az így készült chardonnay maga a csoda!

A borsor amit kóstolunk:
Figula Chardonnay 2018, Balatoni borvidék - Északi oldal
Etyek Kúria Chardonnay 2018, Etyek-budai borvidék
Légli Chardonnay 2018, Balatoni borvidék - déli oldal
Ruppert Chardonnay 2017, Villányi borvidék
St. Andrea Chardonnay 2018, Egri borvidék
Bottega Chardonnay IGT Trevenezie 2018, Olaszország
Cháteau De Puligny-Montrachet Chardonnay 2016, Franciaország
Francis Ford Coppola Diamond Chardonnay 2018, Kalifornia

E kiváló borok mellé járnak a falatkák.
Részvételi díj 4990 Ft/fő
Asztalfoglalás a korlátozott létszám miatt szükséges és jelentkezési
sorrendben tudjuk biztosítani.
Foglalás: Tibor 06-20-3677747, Csilla: 06-22-311441 borszaküzlet
vagy e-mail.

 Eger kiemelt terület. Bár maga a megyeszékhely nem sorolható a metropoliszok, a nagyobb városok közé, mégis a történelmi hagyományai – lásd egri csillagok -, és az Egri Borvidék központjaként mégis ismert település. Ezúttal a borászatáról lesz szó, hiszen mind a városban, mind a környéken nagyon sok, országosan is kiváló borász dolgozik.

Most ismerkedjenek meg Bolyki Jánossal. Bolyki Jani - mert így ismerik, tisztelik nagyon sokan - csillaga szépen ragyog, miként az Egri csillag nevű fehér boros házasítása is kiváló.

- Első generációs borásznak mondhatom magamat, 1998-ban kezdtem szőlővel foglalkozni, a szüleimtől kapott területeken telepítettem először szőlőt. Az első boraimmal 2003-al rukkoltam elő. Fiatal, 23 évesemberként azt gondoltam, csak szőlőt termelek, azt eladom, utána ősszel elmegyek Franciaországba snowboardozni, aztán márciusban visszajövök metszeni, és így forognak az évszakjaim. Aztán amikor termőre fordulnak a szőlőim, újabb telepítésbe kezdek, most már 27 hektáron dolgozok 9 dűlőben Eger körül. Édesapám 2002-ben vitt ki egy régi kőbányába, ahol volt neki egy pincehelye, egy 7 méteres fal, előtte 200 négyzetméteres területtel. Nem kellett sokáig győzködni, hogy ott kezdjek a borok készítésébe. Mára ez a kőbánya 4,2 hektár, kóstoló teremmel, esküvői helyszínnel, koncertekkel, fesztiválokkal és egy újonnan épült, korszerű feldolgozó hellyel.

- Mi történt, miért? Miért lettél szőlész, borász, aki Franciaországba járkált, és birodalmat épített?

- Segített, hogy kapcsolatba kerültem a fiatal szőlészek, borászok társaságával, kóstolgattam a csapat borászainak a termékeit, megérintett ez a dolog, ezért elhatároztam, hogy nem csupán szőlőt termesztek, de bort is készítek, és ez lesz az én világom.

- Milyen szemmel néztek rád az öreg egri borászok, hogy itt van ez a fiatal srác, aki nicsak, Egri csillaggá vált…?

- Ez nem volt gyors folyamat, ezért nem ért senkit meglepetésként, hogy szép lassan ismertté vált a Bolyki pince. Bekerültem helyi borász közösségekbe, most az Egri Borműhelyt szeretném erősíteni. Nem voltam derült égből villámcsapás, évek szorgos munkája hozott elismerést a számomra.

- A Borműhely létrejöttét az indokolta, hogy az egri borok hírét minél magasabbra emelje, összefogja a vidék borászait. Megvalósul e cél, sikerült összefogásra sarkallni a borászokat?

- A műhely nagyon jól működik, az összejöveteleken megbeszéljük fontos dolgainkat. Most például az Egri Csillag volt a terítéken, hogy mit kell tennünk annak érdekében, hogy kiemelkedő minőség legyen a mienk. Ilyen volt az a pillanat is, amikor saját, fellogózott egri boros palackkal gyarapodtunk közös gondolkozásunk eredményeként, amelybe superior és grand superior borok kerülnek. Sok közös megjelenésünk volt, úgy is, hogy mi jöttünk Budapestre, vagy újságírókat utaztattunk Egerbe, és hazai pályán mutattuk meg magunkat.

- Eger a köztudatban – nem feltétlenül helyesen – a Bikavérrel, a vörös borokkal azonos…

- Pedig a szőlőterületeink 40 százaléka fehér szőlő, amelyekből jó borok készülnek. Büszkén emlegetjük a Csillagot, ami a Bikavér fehér párja, ez olyannyira bejött, hogy a Bolyki pince a Bikavér mellett ebből adja el a legtöbbet. Kijelenthetjük: az Egri Borvidék fehérborai legalább olyan erősek, mint a vörösök.

Újra itt van, újra itt van, és végre, megint megnyílik az élet június 11-én, csütörtök 19 órakor a Veressbor Borbár teraszán Székesfehérváron. Lehet ismét bort kóstolni, szürcsölni, lenyelni, összehasonlítani, eszmét cserélni, csicseregni, megbeszélni, kijelenteni, vitázni. Jöjjenek, jöjjetek hát, már előre sietve kijelentem: jó estét, jó borhoz, olyanhoz, amelyik ha mívesen van elkészítve, akár a fehér borok királya is lehet! Vagy nem, mert részemről az alapvetés: mindenkinek az a jó bor, ami neki ízlik. Nos, akiknek ízlik a Sauvignon Blanc, azok figyeljenek!
Mert: a Sauvignon Blanc a világ egyik legismertebb fehérborszőlő-fajtája, az egyetlen olyan világfajta, amelynek borát az aromatikus fehérborok között tartják számon.
A Sauvignon blancból készülő borok szárazak, zöldessárgák, jellegzetes illat- és ízvilággal rendelkeznek.
A kóstolandó borsor:
1 Figula Sauvignon Blanc 2019 - Balaton
2. Paulus Sauvignon Blanc 2019-Mór
3. Sauska Sauvignon Blanc 2019- Tokaj
4. Bárdos Sauvignon Blanc 2019- Mátra
5. Bott Frigyes Sauvignon Blanc 2019 Garam Mente
6. Balla Géza Sauvignon Blanc 2019-Ménesi Borvidék-Erdély
7. Errazuriz  Sauvignon Blanc 2019 -Chile
8. Mount Nelson Sauvignon Blanc 2019-Új-Zeland
9. Peter Yealands Sauvignon Blanc 2018 Marlborough -Új-Zeland
+ a borokhoz illő falatkák várnak a résztvevőkre.
Részvételi díj :4500 Ft/Fő
Asztalfoglalás a korlátozott létszám miatt szükséges és jelentkezési
sorrendben tudjuk biztosítani
Foglalás : 06-20-3677747 Tibor, vagy 06-22-311441 Csilla, vagy e-mail.

VISZONTLÁTÁSRA!

      Geönczeöl Attila, kiváló borász a Felvidékről, jó kolléga a Magyar Borszakírók Köre tagjaként. Trianon apropójából kiváló kezdeményezést indít, mégpedig azt, hogy a határon belül és határon túli magyar borászok készítsenek egy olyan házasítást, ami nem elszakít, hanem összeköt, és készüljön egy közös kiváló bor, a Kárpát-medence bora! E nagyszerű kezdeményezést annak érdekében, hogy minél többen tudjanak róla, és sokan támogassák azt, most változtatás nélkül közreadom!

     Száz éve választják el egykori történelmi borvidékeinket egymástól országhatárok. Az évforduló alkalmából egy közös borban szeretnénk újra egyesíteni a Kárpát-medence szőlőterületeit. Felkérjük ezért a magyar borászokat, csatlakozzanak felhívásunkhoz, és készítsük el közösen összetartozásunk borát.

      Czap Sándor felvidéki bortermelő ötletét teszi magáévá a Külhoni Magyar Borászok Egyesülete ezzel a felhívással, melyet 2020. június 4-én hirdetünk meg. Hisszük, hogy Nagypéntek után a Feltámadás következik, ezért a gyászos békediktátum és az államalapítás szimbolikus dátumait jelöltük ki sarokpontoknak. A Kárpát-medence összes borvidékéről összeállított fehér házasítást ugyanis augusztus 20-án mutatjuk majd be először. A programhoz bármely magyar bortermelő csatlakozhat, csupán annyit kérünk, hogy járuljon hozzá közös borunkhoz 6 palack száraz fehér, 2019-es évjáratú borával, mely jellegzetes Kárpát-medencei szőlőfajtákból készült. A részletes feltételeket, a fogadó állomások országonkénti címét hamarosan közöljük, az érdeklődők addig is az info@borhirado.sk email- címen regisztrálhatnak vagy tehetik fel kérdéseiket. A borból terveink szerint 1100 liter készül, melyet palackozunk, és minden résztvevő borásznak jut belőle egy-egy palackkal. A többi palackot a magyar borvidékek fennmaradását és fejlesztését szolgáló célokra szeretnénk felhasználni, minderről folyamatosan beszámolva. A közös bor arculatának kialakítására hamarosan szintén pályázatot írunk ki, melyre várjuk vállalkozó kedvű grafikusok jelentkezését.

Kárpát-medence, 2020. június 4.

Külhoni Magyar Borászok Egyesülete

Kapcsolat:

Geönczeöl Attila, elnök

Tel: +421 903 506-760 vagy +36 20 555-2760

E-mail: borteszt@gmail.com