Minden év december 6-án hagyományosan Kunszentmiklóson rendezik meg az országos rozé borversenyt. Idén sorrendben a 19. megmérettetése volt ez a hagyma, vagy pink színű boroknak. Az ország majd mindegyik borvidékéről érkeztek termékek. Fejér megyében a borászok rendre szép sikereket érnek el e viadalon. Nem volt ez másképp ebben az esztendőben sem. Az új rozék jól vizsgáztak, és e termékek még jobbak lesznek az előttünk álló hónapokban. Fejér 11 arany, 6 ezüstérmet szerzett.

Az Agárdi Csóbor Pince két aranyérmet nyert, a Cuvée a Magyarországi Borlovagrendek Országos Szövetsége Különdíja elismerésben is részesült, míg a Kékfrankos „csak” aranyérmet kapott. A Székesfehérváron élő, de a szőlőit a Balaton parton termelő Feind Péter Cabernet és a Shiraz rozéja egyaránt aranyérmes lett. A legfényesebb érem díjazásban részesült a borok között Bayer Gábor Pázmándi rozé, az Etyeki kúria Kúria rozé, az L. Simon Borászat Kékfrankos-Zweigelt házasítása, míg a Törley Kft. Pinot Noir Brut, a President Brut és az Orfeum nevet viselő rozé pezsgője.

Ezüstérmesek: az L. Simon Borászat Kékfrankosa és Kékfrankos gyöngyözőbora, a Feind Borászat Cabernet 2, a Kertész Családi Pincészet Kékfrankosa, a Lics Pincészet Gonoszka fantázia nevű, a móri Molnár Borház Pinot Noir terméke.

Soha rosszabb évet, évjáratot!

A Magyar Borszakírók Köre, amely két éve alakult, második alkalommal teszi közzé azoknak a száraz és félszáraz, fehér és vörös boroknak a „Szuper 12” listáját, amelyeket az elmúlt évi kóstolási tapasztalataik alapján a legjobbaknak ítélt, illetve választotta ki közülük a Magyar Bor Nagydíj nyerteseit.

Ennek a különleges versenynek a keretében a borszakírók először szavazataikkal - több forduló után - rangsorolták az elmúlt öt évjárat olyan borait, amelyek „kiemelkedő minőségükkel a legigényesebb fogyasztói elvárásoknak is megfelelnek, illetve nemzetközi összehasonlításban is versenyképesnek bizonyulnak”. Ezt követően a 12-es listára felkerült borokat a tagokból alakított két bizottság kóstolta, illetve pontozással értékelte két-két alkalommal és sorrendben.

Ennek eredményeként a Magyar Bor Nagydíj 2017 évi nyertesei Görgykovács Imre 2015-ös Nagy-Somlói Furmintja és Koch Csaba 2012-es Villányi Csanád Cuvée-je lettek.

A „Szuper 12” listára azúttal az alábbi borok kerültek fel: Bencze Családi Birtok Venus 2015 (Badacsony), Csetvei Pince Kő-Papir- Olló/Kő 2013 (Mór), Demeter Zoltán Szerelmi Hárslevelű 2015 (Tokaj), Gizella Pince Szil-völgy Cuvée 2015 (Tokaj), Györgykovács Imre Nagy-Somlói Furmint 2015, Holdvölgy Vision 2015 (Tokaj), Kamocsay Ákos Ihlet Cuvée 2015 (Neszmély), Kolonics Pincészet  Somlói Juhfark 2015, Kovács Nimród Monopole Battonage Chardonnay 2015 (Eger), Pálffy Pince Káli Királyi Fekete-hegy Olaszrizling 2015 (Balaton-felvidék), St. Andrea Mária 2015 (Eger), Szászi Endre Badacsonyi Rózsakő 2015 (fehérek);

míg a vörös borok: Balla Géza Sziklabor Feketeleányka 2013 (Ménes), Eszterbauer Borászat Nagyapám Szekszárdi Kadarka 2016, Günzer Tamás Bocor Grandior Merlot 2012 (Villány), Heumann Pincészet Terra Tartaro 2012 (Villány), Ikon Borászat Evangelista Cabernet Franc 2012 (Balatonboglár), Koch Csaba Villányi Csanád Cuvée 2012, Kovács Nimród Monopole Soul Syrah 2013 (Eger), Thummerer Pince Cabernet Sauvignon Superior válogatás2012 (Eger), Tiffán’s A Régimódi 2015 (Villány), Sauska Cabernet Franc 2012 (Villány), Sebestyén Pince Grádus Cuvée 2013 (Szekszárd), St. Andrea Merengő Egri Bikavér Grand Superior 2013.

A díjak ünnepélyes átadására 2018. január 27-én a debreceni Déri Múzeumban megtartandó rendezvényen kerül sor.

Etyek. Község Fejérben, amely egyre ismertebbé lesz, főleg a budapestiek és a főváros környékén élők számára. Itt működik a Korda stúdió, a filmvilág idejár forgatni, minden adott hozzá, és olcsóbban, mint Hollywoodban. A hegyeken, dombokon, lankákon szőlők sokasága zöldül, vagy kékül, a Törley pezsgő alapja is itt készül, az Etyek-budai borvidéknek is ez a település a központja.

Orosz Gyula hegybíróval beszélgettünk Etyekről, és persze Gyula borairól a Páholy Borklubban, Székesfehérváron. Azzal kezdtük, mit tud az etyeki vidék, minek köszönhető, hogy elég gyorsan a legjobbak mögé, közé jutott?

- Köszönhető ez a kedvező földrajzi helyzetnek, hiszen olyan nagy felvevő piac van a közelünkben, mint Budapest, ami a turizmus, a borturizmus szempontjából kedvező. Sokféle, változatos borokat tudunk kínálni a vendégeknek, kialakulóban van a termékpiramis. Ennek alapját a könnyű, illatos fehér borok jelentik, középen a prémium kategóriás, érlelt fajtaborok találhatók, a piramis csúcsán a pezsgő található – mondta a hegybíró.

Megtudtuk: az Etyek-budai borvidék 1500 hektár, ebből 900 hektár Etyek területén található. Pontos számot nem tudott mondani Orosz Gyula, de 30 borászról beszélt a területen, többségében kicsik, de vannak nagyok, mint az Etyeki Kúria, a Haraszty-Vallejo, illetve a legnagyobb, a Törley. Az ős fővárosi Matolcsy Sára, Rókusfalvy Pál is etyekinek számít, az ifjú Rókusfalvy Palkó meg pláne.

Lépdeljünk végig a piramis fokain. Az alján, az illatos fehér borok között jellemzően etyekiek a friss, gyümölcsös, szép savgerincű, illatos borok, ilyen az irsai, a cserszegi, a királyleányka, a zenit, a könnyű rozék, melyek fő helyi fajtája a pinot noir. A borok alapvetően reduktív tartályban készülnek, de ezt a piac is megkívánja. Szövényi Ernő korábban azt mondta Gyulának, ez maga a borászati pedofília, de hiába, a piac diktál... A prémium osztályban népszerű a Chardonnay, a Sauvignon Blanc, a Szürkebarát, a Rajnai Rizling.

- Ami a Törley és Etyek kapcsolatát illeti, 1882-ben, amikor Törley József megalapította a pezsgőgyárat, Etyek mellett döntött, részben Budafok közelsége miatt, másrészt azért, mert a meszes altalaj, a szeles vidék savban gazdag, a pezsgő készítéséhez kiválóan alkalmas borokat adott itt. De nemcsak a Törley, hanem 12, 13 borász is készít pezsgőt már.

Érdekes lehet a kérdés: a sznobizmus és a borászat találkozik egymással e helyen?

- Hiába is mondanám, de nem igaz, hogy a sznobok nem találják meg Etyeket. Szerencsére már inkább az ivászat, az alkoholizálás felől a gasztronómia irányába menő irányról beszélhetünk. A sajt, a sonka készítése is meghatározó Etyeken, az étel, és az ital találkozik egymással itt.  Sznobok mindig is lesznek, de egyre több az értő, a jó bort értékelő borfogyasztó nálunk.

Végül: Orosz Gyula mire büszke a saját borait illetően?

- Arra, ha valaki megivott egy pohárral nálam, utána azt mondja: szívesen innék még egyet... A szakmai elismerések, a versenyek eredményei fontosak, de a vevő dicsérete a felsőfok. Ami a saját piramisomat illeti: a Viráglányka, ami királyleányka és a Cserszegi fűszeres, a Végzet pedig Chardonnay, Sauvignon Blanc, Királyleányka házasításából született. Kékszőlőből a Gránátalma névre hallgató rozénk pinot noir, míg a Rozé pluszunk Cabernet Sauvignon, a rozénál színesebb, a sillernél rozébb színű. Ami a prémium kategóriát illeti, a fajták tesztelésénél tartunk, kell néhány év, amíg abból a technológiából, amit használok, jó prémium borok lesznek. A pezsgőim közül az Olaszrizling alapú Brut, és a Cabernet Sauvignonból készített extra dry rozé pezsgőnk jó, de a készül a négy évszak nevét viselő 4 minőségi termékünk, amelyek minimum 9 hónapig készülnek.

Ha már szó esett a gasztronómiáról, kértem Gyulától egy kedvenc ételt, a hozzá illő borral együtt.

- Szerencsére bármihez tudok bort fogyasztani... De most ne „főzzünk”, hanem a sonkafélékhez - amelyből sok fajta készül Etyeken -, jó szívvel ajánlom a Sauvignon Blanc-t.  

A Magyar Sommelier Szövetség idén negyedik alkalommal ítélte oda a Par Excellence díját, amelyben olyan hazai szakemberek részesülhetnek, akik magas színvonalú tevékenységükkel eredményesen járulnak hozzá a magyar éttermi kultúra, különösen a bor- és italfogyasztás színvonalának emeléséhez. A Magyar Sommelier Szövetség már hét éve folytat aktív tevékenységet, és törekszik a társszakmai együttműködés erősítésére és tagjai továbbképzési lehetőségeinek bővítésére.

Ebben az évben a díjat elnyert termelő, kereskedő, vendéglátó, oktató és szakíró nevét a budapesti Budavári Fortuna rendezvényházban megtartott sajtótájékoztatón jelentették be.

Termelő kategóriában a díjazott a Kreinbacher Birtok, amely a Nagy-Somlói Borvidéken alakult 2002-ben. Hagyományos hazai fajtákból készített boraik jól tükrözik a termőterület sajátosságait, pezsgőik hamar népszerűvé váltak a fogyasztók körében.

Kereskedő kategóriában a Heinemann Testvérek Kft. érdemesült a díjra. Folyamatosan bővíti termékválasztékát, amelyek kóstolása révén a szakemberek ismeretei is tovább gazdagodhatnak. Célja, hogy a folyamatosan fejlődő gasztronómia számára minél szélesebb választékot kínáljon.

Vendéglátó kategóriában az encsi Anyukám mondta étterem, az alapító testvérpár, Dudás Szabolcs és Szilárd részesült az elismerésben. Hírnevük az utóbbi évtizedben folyamatosan nőtt, ma már a legjobb vidéki éttermek sorába tartoznak. Számukra kézenfekvő, hogy előtérbe helyezzék a Zemplén és a Tokaji Borvidék adta területi sajátosságokat.

Szakíró kategóriában Bányai Gábor Botond, a Borigo magazin főszerkesztője lett a díjazott. Kéthavi lapja tizennégy éve látja el hírekkel és igényesen megírt szakcikkekkel a borbarátokat, a napokban már a 80. szám jelent meg.

Oktató kategóriában Földesi Gyula, a budafoki Soós István Borászati és Élelmiszeripari Szakgimnázium és Szakközépiskola igazgatója a nyertes. Intézménye a magyarországi középfokú szakemberképzés fellegvára, erőssége a gyakorlatorientált, a termelés különböző formáit bemutató-biztosító tanulmányi lehetőség.

Az alábbiakban néhány mondatot olvashatnak a győztesektől:

Kreinbacher Bírtok:

Értékes számunkra a sommelier szakma visszajelzése, hiszen ők az egyik legfontosabb szövetségesünk.  Töretlenül azon dolgozunk, hogy a tradicionális pezsgőket újraértékeljék a borkedvelők, és örömmel látjuk, hogy mára egyre több vendéglátóhely ajánlja pezsgőinket. Somló jóval több, mint a juhfark otthona.

Heinemann Testvérek Kft.:

Célunk, hogy a folyamatosan fejlődő gasztronómia számára tudjunk kínálni széles választékot. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a fogyasztók számára elérhetővé tegyük a nemzetközi borok legjavát. A világ minden tájáról kínálunk borkülönlegességeket, Új-Zélandtól Ausztrálián át Dél-Afrikáig, Dél-Amerikától Kaliforniáig csakúgy, mint az Óvilág csaknem összes kiemelkedő borvidékéről.

Anyukám mondta /Dudás-testvérek:

Helyi és olasz, kiemelkedő minőségű alapanyagokból, élvezhető fogásokat készítünk, és laza családias légkört igyekszünk teremteni. Kézenfekvő számunkra, hogy előtérbe helyeztük a Zemplén és a Tokaji borvidék adta terület sajátosságait. Az utóbbi években sok energiát fektettünk abba, hogy a reprezentatív tokaji választék, a champagne kínálat, és elismert külföldi vörösborok kerüljenek a borlapra az étel és bor párosítások mellé.

Bányai Gábor Botond:

2003-ban, angol nyelvű magazinként kezdtük, 2004-re váltunk kéthavonta megjelenő stabil magyar nyelvű orgánummá, és nem gondoltuk, hogy megérjük a 80. számot. A 14 év alatt több tucat borászati és gasztronómiai szakíró tette hozzá legjobb tudását a kiadványhoz. Mindvégig azon igyekeztünk, hogy olyan konzekvens borminősítési műhellyé váljon a lap, amely nemzetközi koordináta rendszerben is értelmezhető.

Földesi Gyula:

A nemrég 115 éves iskola a magyarországi borász szakember-képzés elsőszámú intézménye. A szakmai képzés erőssége a gyakorlatorientált, a termelés különböző formáit bemutató-biztosító képzési lehetőség. Ennek fő területei a labor – minőségbiztosítási terület, a Budafoki Tangazdaság (3,5 ha) és a 2014-ben kezelésre átvett Szigetcsépi Tanüzem, melynek területe 250 ha. A borász képzést immár 3 éve kiegészíti az élelmiszeripari technikus oktatás.

A rendezvényt  a korábbi termelői díjazottak, von Beöthy János badacsonyi, és Kovács Nimród egri borai kóstolása jelentette a koronát.

A cél adott volt: gyerünk fel, Budapestre, hiszen ebben az évben is lesz bormedence, merüljünk hát el a Kárpát medence kiváló borainak az élvezetében. Az Olasz Kulturális Intézetbe lépve a rendkívül udvarias szervezők kis türelmet kértek és kaptak, ha már késve érkezett meg a berendezés. Megérte várni, mert bő fél óra múlva már volt mit nézni, volt mit kóstolni.

Elsőként az Érmellékről érkezett Hegedüs Istvánt „kóstoltuk” meg, mind a fehér, mind a vörös bor gondos kezek munkáját dicsérte. Ugyanez a megállapítás igaz volt a szintén érmelléki Heit Loránd nedűire is. Utána ellátogattam a „messzi” Kárpátaljára, ahonnan Varga István (Bene), Orosz Ruszlán (Dercen) kínálta a borait. Az ifjú Varga István Chardonnay bora hőmérséklete miatt szabadkozott, nem volt lehetősége a hűtésre. Ruszlán standjánál feleségével találkoztam, kértem, mutassa meg nekem az ő kedvencét. Egy helyi, ismeretlen nevű vörössel kínált, és ennél meg is álltam. Mert: nagyon szép bor volt, a csúcsról pedig nincs visszaút. Meglepően ízletesek voltak a Felvidék kínálta termékek (Környi Csaba – Garamkövesd, Drozdik József – Párkány, a Vino Vdovjak pincészet – Nagytoronya), jó volt megerősíteni a tényt, hogy határon belül és kívül is jó a magyar bor. Érdekes, a kérdésre, miszerint exportálnak e Magyarországra a borokból, a fentebb említettek nemleges választ adtak. Itt volt a Dukay-Sagmeister pince Délvidékről, róluk meg tudjuk, hogy csodáik a határon belül is megvásárolhatók.

A hazai pályás nedűk kiválóak voltak, de a Dúzsi, a Schieber, a Gere Tamás és Zsolt, a Koch Csaba nevek magukért beszéltek. A Balaton képviseletében megjelentek közül a Laposa és a Zselna pince finomsága miatt úszhattunk az örömben, de elismerően csettinthettünk a mádi Lenkey pince borai kóstolása után. Végül egy szubjektív vélemény: az egri Havas és Timár pincészet vörösei adták az est legnagyobb élményét a számomra. És ha hozzáteszem, hogy fenntartásaim voltak (vannak?) az egri borokat illetően, ez csak emelte a tetszési indexem az esetükben.

Összegezve: ez a (bor)medence alighanem kedvére lehetett minden sétáló kóstolónak, ennél soha rosszabbat!

Szőke Mátyás lett a 2017-es év borásza. December 7-én sajtótájékoztató keretében vehette át a Mátrai borvidék borásza az „Év Bortermelője Magyarországon 2017” kitüntetést.

Az Év Bortermelője díj 27 éves történetében először nyert borász a Mátrai borvidékről. Szőke Mátyás kiváló boraival és a rengeteg munkával elért szerteágazó életművével érdemelte ki az elismerő címet. Műszaki végzettségű, de szőlőtermelő elődjei révén korán megtanulta, hogyan kell a szőlőt művelni. A 70-es évek óta foglalkozik borkészítéssel, jelenleg fiával, Zoltánnal 35 hektáron gazdálkodnak. Munkássága során rengeteget tett a borvidékért. A hazai borversenyeken szépen szerepelnek borai, kiemelt eredményeihez tartozik, hogy több alkalommal elnyerte a „Mátrai borvidék legszebb vörösbora” címet, kétszer pedig Chardonnay bora Champion díjas lett a VinAgora Nemzetközi Borversenyen. Szőke Mátyás sikereiben feleségének is nagy szerepe van, hiszen hosszú évek óta ő kíséri figyelemmel a szőlők gondos megmunkálását.

A Szőke Pincészet legkiemelkedőbb borait chardonnay, muscat ottonel, Irsai Olivér, merlot fajtákból készíti. A hazai borkereskedőkön kívül két nagykereskedő cég a tengerentúlon is forgalmazza boraikat. Mátyás nagyon fontosnak tartja, hogy folyamatosan képezze magát, és figyelemmel kísérje a nagyvilág borszakmai alakulását, trendjeit is. Járt többek között Új-Zélandon, Dél-Afrikában és Kaliforniában is.

A díjért versengők közül, a jelölés során a hat legtöbb szavazatot kapott borász:

 Borbély Tamás  Badacsonyi borvidék, Figula Mihály Balatonfüred-Csopaki borvidék, Jásdi István Balatonfüred-Csopaki borvidék, Koch Csaba Hajós-Bajai borvidék, ifj. Szepsy István – Tokaji borvidék, Szőke Mátyás Mátrai borvidék.

Forrás: borászportál.hu

A Borra, magyar! egyesület, az Érmelléki Gazdák Egyesülete, a Magyar BOR Intézet, a Balatoni Kör szervezői csapata, és partnereik (Furmint Február, Furmint USA stb.) jóvoltából, hosszú előkészületek után megrendezésre kerül a Bormedence – Borok, ízek, élmények a Kárpát-medencéből rendezvény.

December 8-án, pénteken kerül sor az idei év legnagyobb Kárpát-medencei borászati találkozójára, melyet az Olasz Kultúrintézetben (1866-1902 között a Magyar Képviselőház ideiglenes épülete) szerveznek meg 16-22 óra között.

A Bormedence a 2015-ben utoljára megszervezett Kárpát-medencei Borászok és Zenészek Találkozója szellemiségét felvállaló rendezvény, belvárosi helyszínnel, ahol a Kárpát-medencei (bor)kultúra több szegmensét is bemutatjuk. Fő cél, hogy a Kárpát-medence sokszínű borkultúráját, különféle régióit bemutassa – elsősorban a hagyományos szőlő- és borfajtáinkat állítva a középpontba.

A térség kiváló borászatai, mintegy ötvenen mutatják meg magukat. A többi között országunkat a Koch, a Dúzsi, a Gere Attila és Zsolt, a Schieber, a Laposa pincészet képviseli, Délvidékről a Dukay-Sagmeister, Felső-Magyarországról a Losonci pince, Érmellékről Hegedüs Attila, Erdélyből a Nachbil pince borai lesznek kóstolhatók - sokan mások mellett.

Érdemes lesz hát eljönni, bővebb információk a bormedence.hu oldalon olvashatók.

A Magyar Sommelier Szövetség vendége volt a Szerémség egyik borászata, a Dukay-Sagmeister Pincészet. Érdekes borokat, különös embereket ismerhettünk meg a fővárosban tartott találkozón.

A pincészet a Szerémségben, a Tarcali hegységben 13 hektáron működik, 3 dűlőben Furmintot, egyben Kadarkát művelnek, egy hektáron Kékburgundit telepítettek, de van még Hárslevelűjük, és Szerémi Zöldjük is. A Szerémség – lehet, hogy többen nem tudják – a magyar királyság első számú borvidéke volt valaha. Királyi borok most is készülnek ott, a Dukay-Sagmeister termékek közül ezúttal a Szigeti Furmint 2015, a Kew (Kű, avagy Kő) Furmint, a Béta Furmintis 2015, a Devas Furmint 2016, a Kanias Furmint 2016, a Pinot Noir 2015 és a Szigeti Kadarka 2015 érintette meg ízlelő bimbóinkat. Örömünkre. Bár elmondták, a prémium minőségű borok a (közel)jövőt jelentik a számukra, ám mi nyugtáztuk: így is jó borokat kóstoltunk.

A kér jó barát közül Dukay Krisztián az értékesítéssel, a marketinggel foglalkozik, míg Sagmeister Ernő a borász. Mondtam Ernőnek: különlegesek a borai, miként az ő borról vallott filozófiája is az. Szerinte ő nem különleges, hanem társasági ember, aki igyekszik odafigyelni magára, a munkájára.

- A bor úgy nyitja ki az ember lelki igényét a többiek felé, hogy abból barátság keletkezhet. A bor magasabb érzelmi állapot – mondta.

Kérdés: a lélek és a bor hogyan találkozik, miképpen függ össze?

- Ennek a mechanizmusát nem ismerem. De mi, magyarok úgy véljük, a bor a lélek itala, ami kinyitja az aurát, megnyitja az embert, és ennek köszönhetően oldhatók a bennünk lévő feszültségek.

Mondtam neki, hogy ismerek olyan kiváló borászt, aki úgy véli: az a jó bor, amit már kifizettek. Kíváncsi voltam, számára mi a jó bor?

- Az, amelyiket örömmel fogyasztok el jó társaságban, bár persze vannak „magányos borok” is. Azokat kedvelem, amelyek szerényen úgy maradnak hátul, hogy a végén tudom, hihetetlen pillanatokat okoztak.

Sagmeister Ernő elismerte: klasszikus borásznak vallja magát, hiszen bár van reduktív tartályos boruk, a Szerémi Zöld, de minden mást fahordóban készítenek. Nem igazán kedveli a barrique hordót, a battonage technikát sem, bár több boruk seprőn, finom seprőn tölti az erre kiszabott időt.

Dukay Krisztián azzal kezdte: nem bátorság, hanem nagyon határozott elszántság kellett ahhoz, hogy 8 éve a Szerémség déli lejtőin neki kezdjenek a jövő építésének. Ám ez az építés a múltat is jelentette, hiszen magyar fajtákat akartak visszajuttatni a határon túlra. Szorgalom is kellett ahhoz, hogy végül a szőlőművelés eredményeként finom nedűket állítsanak elő. A mondást, mi szerint senki nem próféta a saját hazájában, esetükben is igaznak tartja, hiszen otthon még fenntartásokkal kezelik törekvéseiket. Bár az is igaz, ahogy jönnek az eredmények, fokozatosan úgy törik át a bor iránti közöny falait.

- Szerencsére Magyarországon nagyon szívélyesen, hozzáértéssel fogadják a borainkat. Pozitív visszajelzéseket kapunk, nedűink 90 százalékát itt értékesítjük, a többit pedig otthon, a délvidéken. Tudjuk: csak hosszútávon lehet ebből hasznunk, ahhoz, hogy a befektetés megtérüljön, még 10 év kell. Családjaink, feleségeink szent őrültként kezelnek bennünket, de látják a szándékunkat, akaratunkat, és segítik azt.

Mit lehet ehhez hozzátenni? Azt, amit dr. Kosárka József, a Magyar Borszakírók Köre elnöke, a sommelier szövetség elnökségi tagja mondott:

Köszönjük, hogy ott, olyan körülmények között is magyar fajtájú borokat készítenek a Szerémségben!

A fehérvári csapat útra kelt, Balatonszemesen tábort vert. Evett, ivott, dolgozott. És kikapcsolódott. Márton napon sátorfát szedtünk, autókba ültünk, és meg sem álltunk Légli Ottó pincészetéig Balatonbogláron. A három Légli közül csak Ottóhoz jutottunk el, nem bántuk, csak azt – igaz, nagyon -, hogy a másik két Léglit nem tudtuk „megkóstolni”.

Mentünk, mert menni kell. Mert ismeritek a mondást, aki Márton napon libát nem eszik, újbort nem iszik, az egész évben éhezik. Mi, ott lévő fehérváriak, bár már megettük kenyerünk javát, mentünk, mert éhezni mégsem szeretnénk az előttünk álló (boldog?) új évben...

Ottóéknál nagy volt a nyüzsgés, a sürgés, forgás, a házigazda épp pincelátogatásra indult egy csapattal, míg felesége a házban nyüzsgött, kínált, töltött, mesélt. Volt mit. Jól tette, mert jót tett a poharakba.

Légli Ottó már több mint 20 éve foglalkozik borral, korábban volt már „kiválasztott”, azaz az év bortermelője. Friss, zamatos fehérborai és a testes vörösek évről évre népszerűbbek. A balatonboglári Légli testvéreknél a kedvességért cserébe csak annyi az elvárás, hogy ne keverd össze őket. A családban id. Ottó fiai, Géza, Attila, és az elsőszülött Ottó borral (is) foglalkozik. Vendéglátónk, Ottó a könnyed, gyümölcsös fehérek mestere, jellegzetes borát, a Légli Blanc-t sok helyütt kínálják szerte e hazában. De ezen kívül nagyon ízlett a Riesling, a Chardonnay, a Sauvignon Blanc a Furmint és a Pinot Noir. A brut pezsgője pedig valósággal mennyei volt.

Apropó, ha már mennyei, akkor menyből az angyal. Az is lejött hozzánk, Lovász Irén népdalénekes személyében. Akinek gyönyörű hangja szárnyalt, nem csoda, hogy emelkedett hangulat vett erőt minden hallgatón. Akik egy idő után nem voltak hallgatók, mert Irén megénekeltette az ott lévőket. Volt, aki bátran tette ezt, hangját szolidan kieresztve, voltak, akik csak úgy maguk elé morogták az ismerős hangfoszlányokat. Csodás percek voltak. Még mondja valaki, hogy csak a bortól lehet megrészegülni... Az áhítat után lementünk a pincébe, nem kellett vajat csipegetni, csak új borokat kóstolgatni. Amelyek magukban hordozzák a jövő ígéretét, de a jövővel még várjunk. Mondjuk jövőre... A borvacsora sem volt rossz, mi sem jelzi jobban, hogy a máglyarakásból a végén evőknek már nem jutott, mert a többség boszorkányos gyorsasággal felfalt mindent.

De sebaj, mert az élmény annál nagyszerűbb volt. Bor és kultúra ölelkezett össze ezen az estén, segítve a bor kultúráját, annak megítélését.

Légli Ottó borai magukért beszéltek.

Aki nem hiszi, kóstolja meg őket, mert beszélnek azok – helyettem is...!

Ez lesz a harmadik! A korábbi sikeres bormustrák után januárban ismét benépesedhet a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház nagyterme, mint volt az 2017-ben. Ami biztos: 20 borász legalább 100 borát kóstolhatják a résztvevők. Természetesen ez a szám még nőhet, sőt, biztos, hogy nőni is fog. Hogy kik lesznek akkor és ott, erről folyamatosan olvashattok (-nak) majd.

Ami tény: a 2018-as év első boros eseménye lesz ez, ahol végig kóstoljuk Magyarország legjobb borait. Tizenkét borvidék (legalább) 20 borásza hozza el nekünk közel 100 borát, az ételekről most is a Hatpöttyös Étterem gondoskodik. 
A belépőjegy ára 3900 Ft, amely tartalmazza a kóstolópoharat, és a korlátlan bor-, és vízfogyasztást!
Jegyek CSAK ELŐVÉTELBEN, a Székesfehérvári Ajándékbolt és Jegyirodában a Hiemer-házban, illetve a Bolla Travel Székesfehérvár, Rákóczi u. 2. sz. alatt található irodájában vásárolhatók meg, idén november 24-től.

A Szent István terem befogadóképessége 350 fő, ezért a jegyek is csak eme korlátozott számban kaphatók!

Bár még addig megannyi öröm és kihívás vár ránk (a karácsony meghitt öröme, az eszem, iszom megpróbáltatásai...), de tessék már most készülni a III. Nagy Fehérvári Bormustrára.

Mert az jövőre is nagyot szól majd!