A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa megrendezte a 2019-es országos borversenyt. A bíráló bizottságok tagjainak közel 908 tételt kellett kóstolni, és véleményt formálnia. E sok tétel közül 14 érdemelt nagy arany, 140 arany, 118 ezüstérmet. Ez azt jelenti, hogy a nevezettek majdnem harmada kapott elismerést, ez pedig a honi borok egészen jó minőségét dicséri. Koch Csaba érdemelte ki a legjobb borászat különdíját, 9 tétele közül 1 nagy aranyat, 6 aranyérmet, 2 ezüstérmet kapott.

A móri borászok kiválóak, Molnár Pál (Paulus Pincészet jobbról a második), Geszler József (jobb 1) és tetstvére is élvonalbeli

Fejér megyéből 8 pincészet versengett, az Etyek-budai Borvidék 57, a Móri Borvidék 23 tétellel mutatta meg magát. A 80 nevezett borból 12 érdemelt aranyérmet, 9 pedig ezüstöt. Ez az éremszám, tudva, hogy az ország legnevesebb borászai vetélkedtek, elismerést érdemelt. A megye legjobbja ebben az évben a Paulus Borház Mór volt 4 arany és 4 ezüstérmével. De ki kell emelni az Agárdi Csóbor Pincészetet, a 3 aranyérme mindenképpen kiemelkedőnek mondható!

A Csóborok képviselői: Csóbor Balázs, és főborász felesége, Kisari Linda

És akkor nézzük a megye dicsőséges pincészeteit.

A Paulus borház aranyosai: Gold Ezerjó, Gold Olaszriszling, Gold Zenit, Fresh and Cool   Cserszegi fűszeres. Ezüstérmesek: Gold Generosa, Gold Chardonnay, Rozé, és a Honey Pezsgő.

Az Agárdi Csóbor Pincészet 3 borával érdemelte ki, hogy a bírálók arany szavakat mondjanak azokról. A Démon Küvé, az Olaszrizling és Kékfrankos Rozé mondhatni, hozta a „szokott” formáját.

Íme a Haraszthy Pincszet kiválósága, a Pinot Noir. Ennek rozé változata lett "aranyos"

Az Etyeki Haraszthy Pincészet 3 éremmel büszkélkedhet, ezek közül a Pinot Noir Rozé arany, a Sir Irsai és a Sauvignon Blanc ezüst minősítése örvendeztetheti meg a borosgazdát, és borainak kóstolóit.

A Móri Geszler Családi Pincészet 1 arany, és 1 ezüstérmét vihetett haza, és tehet ki pincészetük ablakába. A MáMór Chardonnay bearanyozta minden kortyát, a Móri Irsai Olivér meg ezüstérmet nyert.

Ugyancsak egy arany és egy ezüst lett a jutalma a Sukorói Bella Pincészet Kékfrankos rozé (arany!) és Cserszegi Fűszeres termékének.

Két Fejér megyei pincészet kapott e borversenyen mindenképpen nagy elismerést jelentő aranyérmet. A Lics Pincészet Pákozdi Tamás Válogatása, és a Velencei Borászati Kft. Rajnai Rizling-Chardonnay házasítása kapott szépen fénylő kitüntetést.

A Velencei Borászati Kft. egy aranyéremmel lett gazdagabb az országos megmérettetésen

Ezüstérmes bor még a móri Vécsey Béla Cabernet Franc-ja.

Nagy verseny volt, jó megyei eredményekkel, szép borokkal. Biztatjuk hát a borászokat, a pincészeteket, hogy jövőre induljanak bátran még többen, és mutassák meg, hogy Fejér megye borászata az ország legjobbjai közé tartozik!

Hol volt, hol, határon innen, azon túl, mind furmint!

Budapesten, hazánk fővárosában jártam, és szerencsémre részt vehettem a furmintok tesztelésében. Jól jártam… A VinCe magazin szentélyében volt a teszt, 32 termék lesett ránk fekete szütyőben álcázva, hogy kinek a milyen finomsága teszi próbára ízlelő bimbóinkat. Álltunk elébe, a csapat is összejött, nosza rajta hát. Nem heten, mint a gonoszok, de nyolcan, mint a borszeretők, ismerők. Na, én szerényen itt picit hátra húzódok a társak nagysága mögé, de kihívás volt ez a számomra, mert megadatott a lehetőség akkor és ott tanulni, mégpedig nem középiskolás fokon. A többi tesztelő:  Romsics László, a magazin állandó szakértője, a Csányi Pincészet vezérigazgatója; Bálint László, a Nemzetközi Borakadémikusok Magyarországi Egyesületének elnöke; Kollár Mariann, nemzetközi borakadémikus; Blazsovszky Péter, a Babel head sommelier-je; Újvári Vivien, a Barta Pincészet borásza; Tomori Zsófia, a Villa Pátzay márka nagykövete, Veritas Borkereskedés; Zacsek Ágnes, blogíró társam, aki a Wine is Fine-t tulajdonolja, de a We Love Budapestnél dolgozik és a Borsmenta-nak is ír.

Bálint László, a furmint fajta nagykövete a nagyvilágban (is)

Tehát harminckét furmint várt ránk, az elsőt közösen megbeszéltük, de a többinél mindenki tette a dolgát. Színt vizsgált, illatolt, kortyolt, szájban forgatott, néha szürcsölt, szóval kóstolt. Az első tétellel úgy voltunk, mint az első tételekkel általában: nem az elragadtatás hangján beszéltünk róla, pedig, mint később kiderült, jó nevű borház terméke volt. De a vakteszt az már csak ilyen. A zöm – 22 tétel - a Tokaji Borvidék nagyságát volt hivatott képviselni, de Somló (5 tétel), Badacsony, Balatonfüred-Csopak, a Felvidék, Eger és a Zalai Borvidék is bátran dicsekedhetett a nedűivel. Többségében nem tisztán furmint képezte a borok tartalmát, szerényen megbújt mellettük egyik, másikban a hárslevelű is. Szikráztak a színek a szalmasárgától kezdve a zöldes különböző árnyalatáig, cirkáltak a szánkban a citrusok, az alma és a körte simogatta, becézgette ízlelő bimbóinkat, felfedezhettük a battonage technológia okozta krémességet is. Többségében nagy borok voltak, ez nem véletlen, mert jóhírű mesterek furmintjait kóstoltuk, igaz, akkor még nem tudtuk, hogy a többi között Bott Frigyes, Kovács Nimród, Sauska, a Kreinbacher birtok, a Tornai Pincészet, a Gróf Dégenfeld Szőlőbirtok, az Oremus, a Nobilis, a Dobogó Pincészet, a Holdvölgy, a Barta Pince, a Pajzos és sokan mások nedűi voltak azok.

Kiváló borsorban lehetett részünk, ami megerősített abban, hogy a furmint, mint hazai fajta nagyobb elismerést érdemel. Ideje lenne megismertetni, elfogadtatni a világgal, hogy ni csak, itt egy szeretni való, kiváló magyar bor. Az utat már elkezdték többen járni, tessék hát csatlakozni hozzájuk.!

Hogy ki, milyen pontszámot kapott, melyik bort hány csillaggal értékelte a fentebb említett csapat? Megtudjátok, ha a kezetekbe veszitek a VinCe Magazin szeptemberi számát, mert abban elolvashatjátok!

Június 28, 29. Két nap, ami nemcsak két nap, hanem több annál: ezek lesznek azok a boldog szép NAPOK! Ugyanis ekkor rendezik a II. Agárdi Bor Part című bulit. Lesz ott minden, ami A betűvel kezdődik: a bor, a pálinka, a zene. Mindez nem középiskolás fokon!

                Barátnők, akik tisztelik egymást: Fáncsi Viki (balra) és Babarczi Zsuzsa

Először is ott lesz nekünk három női borász is, Csóbor-Kisari Linda, Babarczi Zsuzsa és Erika Rácz, a Sanzon Tokaj tulajdonosa és borásza.  Az örök nők, azok a csodálatos teremtések megmutatják, hogy a bor nem csupán a férfiak vigadalma, privilégiuma, hanem a gyengébb nem tagjai is erősek e műfajban. A fesztivál nagyon fontos, negyedik hölgye, Fáncsi Viktória (most még) bizonytalan, hogy a borok szempontjából számít-e, hogy az említett bort készítők nők... Szerintem nagyon is! Viki szereti eme remek női borászok kiváló borait, és örül, hogy ebben a szakmában jelen vannak ők, a nők, és komoly sikereket érnek el! Ezzel így vagyunk mi, a finom borokat kedvelő férfiak is!
Természetesen lesznek megyei borászok, így például a móriak! Ne feledjük, nélkülük nem lehet igazi borfesztivál a megyében! Ott lesz a két fiatal tehetség alkotta Brigád, a Geszler Családi Pincészet, a Szabadkai Pincészet.  Az Etyek-Budai borvidéket képviseli a Vabrik Pincészet, ugyaninnen megmutatja magát a Csóbor Pincészet, a Köllő Zsolt Pincészet, Nagy Gábor és társa Kispincészet, a Dancsó Pincészet, a Bella Pince. És ha még mindez nem elég, örömre, mosolygásra adhatnak okot az Agárdi Pálinkafőző országos, mit országos, nemzetközi hírű termékei!

Ja, még nem is szóltunk azokról, akik nem hiányozhatnak egyik Fáncsi rendezvényről sem, és csak a szuperlatívuszokat tudja sorban dobálni róluk felénk a rendező, szervező: a Dominium Pincészet a Mátrából, és a Borbély Családi Pincészet a Balaton mellől.

Választék az Agárdon, a Bor Part-on kóstolható borokból. Érdemes lesz enni, inni, kóstolni!

Nem lesz érdemes dalra fakadni akármennyire is hatnak a különböző folyékony finomságok, mert 9 nagyszerű formáció váltja egymást a színpadon, és zenél. Néhány név ízelítőül: Bágyi Balázs New Quartet feat. Pocsai Kriszta, a Dobai Trio, Kiss G Group feat. Behán Eszter, a Boka Boogie Band.

Háááát…!!!

 Fájdalmas, de izgalmas tény: a furmint pontos eredete sajnos balladai homályba vész. Az elmúlt évek ugyan hoztak tudományosan megalapozott eredményeket, ám a rengeteg legenda és tévhit - grófok, királyok és királynők szereplésével - mind alátámasztani látszanak számos tényt. Egyrészt a furmint jelentős termesztési értékkel bíró, ősi fajta, már évszázadokkal ezelőtt Európa számos bortermelő nemzetéig „elvándorolt”. Igen sok szinonim elnevezéssel találkozunk külföldön, igaz ezek leginkább Közép-Európában nyertek genetikai igazolást. A legfrissebb kutatások és az elterjedés, illetve a leggazdagabb morfológiai változatosság epicentruma alapján arra lehet következtetni, hogy a furmint fajta a Tokaji Borvidéken született, itt vonták termesztésbe évszázadokkal ezelőtt.

Íme két furmint legenda, ami igaz is lehet…:

1. legenda: a fajta XII. században érte el Tokajt, II. István király által behozott olasz telepeseknek köszönhetően, vagy az 1250-es években Lazio tartomány Formia (Formianum) városából jövő telepesek révén. Az elmélet már csak amiatt is sántít, mert a Furmintot soha nem jegyezték le Itáliában, ahogy genetikai kapcsolatot sem bizonyítottak más olasz fajtával.
2. legenda: egy másik história a hétéves háborúban játszódik (1756-63). Egy bizonyos Collio in Friuli játssza benne a főszerepet, akit Forment-nek (= olasz búza) becéztek szőke szakálla után. Mária Teréziától kapott grófi címet, s miután Tokajban letelepedett, hazájából elhozta a furmint szőlőfajtát. Sajnos, ez a kedves történet is cáfolható, hisz a Furmintot Magyarországon sokkal korábban említik írásos emlékek.

DE MI LEHET A TELJES IGAZSÁG...?

Ezt máig nem tudjuk pontosan. Annyi bizonyos, hogy ma négy, a termesztésből kivont típusát különböztetik meg Hegyalján: fehér, lazafürtű, piros és változó. A DNS mintázat mindegyiknél egyező. Ez arra utal, hogy a furmint a Tokaji Borvidékről ered. A furmint eredettörténetében kulcsszerepe van egy igen ősi, Gouais blanc nevű szőlőfajtának. A Gouais blanc erőteljes savait kóstolva éppenséggel lehetséges, hogy tőle származik a mi furmintunk. Egy dolog egészen biztos: a furmint finom, elegáns, vagy ahogy mostanság divatos mondani: szép bor. Bár leginkább egy nő/férfi, festmény stb., stb., lehet szép, a bor nekem jó, finom, elegáns, ízletes, de ha valaki szépnek nevezi, tegyen úgy. Szeretjük e fajtát, mindegy, hogy Tokajban, vagy Somló készítik, esetleg a Káli-medencében, vagy épp az országban bármelyik borvidéken. Lehet, hogy más nemzet is a magáénak vallja, de nekünk mégiscsak a – MIENK!

Forrás: furmint.hu

Mi, magyarok egyre büszkébbek vagyunk a borainkra, és sietve szögezzük le mindinkább joggal, hiszen évről, évre jobb és szebb borokkal rukkolnak ki pincészeteink. Ha hasonlítgatjuk nedűinket más országokéhoz, mind többször mondhatjuk, hogy ni csak, a mienk is van olyan jó, mint a másoké. Na, persze vannak kivételek, de a jobb, még jobb meghatározás igaz bármilyen bor kóstolása esetén, hiszen minden dűlő, minden évjárat más, azonos fajták esetében is. De tudjátok a mottót: mindenkinek az a jó bor, ami neki ízlik… A lényeg: nincs okunk szégyenkezni, sőt…!

De azért egy gondolat bánt engemet, és most hagyjuk a párnát és Petőfit. (Bár ő is szerette a jó bort.) Nevezetesen az, hogy bár vannak nekünk remek magyar fajtáink, de mi mégis hódolunk a világfajták előtt. Igaz, nagyszerű Cabernet-ek, Chardonnay-k stb., stb. előtt illik hódolni, mert tényleg nagyon jók. De mi van a kékfrankossal, a furminttal, a zenittel, generosával (stb., stb.), hogy az ősi magyar fajtákról ne is beszéljünk? E helyütt, a dekantalo.blog.hu oldalon a jövőben kitüntetett figyelmet fordítunk a kékfrankosra és a furmintra, sőt, külön fejezete lesz a magyar boroknak. Ha már a mienk!

Szóval akkor a kékfrankos:

Amikor az egész világ a sokszínűség és az eredetiség lázában ég, akkor hálát adhatunk a sorsnak, hogy kaptunk egy kékszőlőt, ami egyedi, elegáns, hosszan érlelhető bort ad, és gyakorlatilag csak a Kárpát-medencében terem. Jónéhány éve még élcelődhettünk azon, hogy a kékfrankos a folyton beharangozott, ám soha el nem érkező bajnok. Trónra emelni továbbra is korai lenne, de sokkal hihetőbb, hogy egyszer sor kerülhet rá.

Íme 8 fontos tudnivaló a fajtáról a többi mellett:

1. A kékfrankos hazánk legelterjedtebb kékszőlő-fajtája, a kizárólag fehérborokra specializálódott borvidékeinken kívül mindenhol foglalkoznak vele.
2. A szőlőfajta kifejezetten sokszínűnek mondható, többféle bortípus is nyerhető belőle. A kékfrankos kedvelt rozé- és silleralapanyag, vörösborként lehet mindennapi fogyasztásra szánt könnyű, gyümölcsös bor, vagy tartalmas, a terroir jegyeit átadni képes prémium tétel.
3. Önmagában fajtaborként vagy más vörösborokkal házasítva is gyakori. Mind a szekszárdi, mind az egri bikavér készítésénél fontos komponens, amit elterjedtsége mellett annak is köszönhet, hogy jól alkalmazkodik más szőlőfajtákhoz.
4. A kékfrankosról mondják, hogy jó barátja a gazdának, ugyanis különösen szélsőséges évjárat kell ahhoz, hogy ne adjon korrekt végeredményt, ha megfelelő fekvésbe telepítették.
5. Kékfrankosból hazánkon kívül több környékbeli országban is gondoznak ültetvényeket: Ausztriában, Csehországban, Horvátországban, Németországban, Szlovákiában és Szlovéniában. Helyenként lehet a neve blaufränkisch, blauer limberger vagy lemberger, limberger, franconia, frankovka, frankovka modra, vagy moravka. A kontinensen kívül még az amerikai Washington államban bír jelentőséggel.
6. Ha kékfrankos, akkor Sopron, ahol ez a szőlőfajta minden borásznak kötelező feladat. A kékfrankos nevének keletkezésére vonatkozó vitatható helyi legenda, hogy Napóleon katonái csak az értékesebb, kék színű frankért kaptak ebből a vörösborból. A két legfontosabb ellenérv: Sopronban ebben az időben a fehér szőlő, főleg a furmint sokkal elterjedtebb volt, másrészt Napóleon idején az emberek még nem használtak papírpénzt.
7. Kékfrankosból készített borok kapcsán sokszor emlegetett konkurenciánk Ausztria. Nem véletlenül. Az országon belül legfontosabb termőtája Mittelburgenland, amelyet másként Blaufränkischlandnak, azaz Kékfrankosországnak neveznek.
8. A fajtát nem túl magas tannintartalma és jellemzően közepes teste miatt nemzetközi körökben gyakran állítják párhuzamba a pinot noirral, ennek megfelelően standard ételpárosnak számít esetében a bárány. Itthon azonban termőtájtól, klóntól és évjárattól függően sokszor nem is olyan kevés a tannin, amelynek hatását a hordós érlelés is fokozhatja – ezeknek és zamatos savjainak köszönhetően jó társa lehet marha- vagy vadételeknek is.