Kovács Tamás (Szent Donát Borbirtok)

Csopakon, a borvidék egyik kiválósága, a Szent Donát Birtokon gyülekeztek a borok írói, borászok, ahol a szakmai, majd később a nyilvános sétálókóstoló előtt konferenciát tartottak a „A klímaváltozás hatása az Olaszrizling termelési lehetőségeire illetve a változásokra adható szőlészeti és borászati válaszok” témában. Az Olaszrizling szerintünk! jelszó értelmében második alkalommal gyülekeztek itt az érintettek a Szent Donát Birtokon, majd a Jásdi Borteraszon.

- Tizenegyedik alkalommal jöttünk össze. Pénteken este, zárt körben evvel a nagyon divatos témával foglalkoztunk. A csapból is a klímaváltozás folyik, ilyenkor különösen fontos, hogy ne ragadjunk le a sajtószerű közhelyeknél. Ezért olyan előadók tartották a bevezetőt, akiknek munkássága garancia a színvonalra és a közhelyes gondolkodás elkerülésére. Szabó Zoltán és Bakó Ambrus előadása közelebb vitt bennünket a szőlőhöz, a borhoz, az aktuális problémáinkhoz – mondta Jásdi István, házigazda.

Szabó Zoltán a fajta eredetéről, jelenlegi helyzetéről beszélt. Szerinte nem a szőlők kivágása és az új fajták telepítése a megoldás és a válasz a klímaváltozásra, hanem egy változatosabb klónszelekció használata, de a többlépcsős szüret is lehetséges út, amit már többen alkalmaznak, és sikeresnek bizonyul.

Bakó Ambrus a talajmunka, a metszés és a szőlőültetvények egész éves feladatairól, kihívásairól beszélt. A több lépcsős szüret az ő olvasatában is nagyon hasznos eszköze lehet a borászoknak, az egyre nagyobb kihívásnak számító, nyári hőhullámok és az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok miatt.

- A cél, hogy az alkoholtartalmat a borokban elfogadható mérték alatt lehessen tartani, illetve a savtartalom és a PH érték is az ideálishoz jobban közelítsenek a klímaváltozás ellenére. A legfontosabb eszközök egyike lehet a talajkezelő megoldások alkalmazása, a talaj növényi hulladékkal való befedése a szőlősorok között. Ez az eljárás rendkívüli módon tudja segíteni a vízgazdálkodást, ezzel a megoldással alacsonyabb cukortartalmat és magasabb savtartalmat lehet elérni – mondta.

- Fő feladatunk lehet a környező országokkal való szorosabb együttműködés, közös kóstolók és szakmai rendezvények szervezése, amit az Olaszrizling Szerintünk rendezvény is kitűzött céljául. Az a baj nem fenyeget, hogy jövőre már nem olaszrizlinget fogunk telepíteni, mert akkora a probléma, viszont minél több tudást kell szerezzünk a fajtáról, hogy ezt hatékonyabban át tudjuk egymásnak adni – tette hozzá Kovács Tamás, házigazda

Egyértelmű konszenzus volt a jelenlévő borászok között, hogy az Olaszrizling nagyon jól alkalmazkodik  a körülményekhez,  jól állja a sarat és bőven van még tartalék a fajtában. Jásdi István kiemelte, hogy 2019-ben nagyon jó évjárattal a hátunk mögött kicsit magabiztosabbak lehetünk, de ez  messze nem ad arra okot, hogy hátradőljünk és ne foglalkozzunk stratégiai szinten is a fajtával kapcsolatos kérdésekkel.

Pintér Zsolt a rendezvény főszervezője így foglalta össze az elmúlt 6 év közös munkáját:

- A nemzetközi piacon is értelmezhetővé és izgalmas termékké nőtte ki magát a Csopaki Kódex, hegyboraival és dűlős tételeivel. Létrejött a Vinea Balaton termékkoncepció és hazánk első régiós együttműködésén alapuló bormárkája, a Balaton bor, amely 5 éve töretlenül fejlődik. Erősödik a Hegybor termékkör és egyre több borvidék kezdi kialakítani saját termékleírását a Balaton körül. A munkáknak egyértelműen egy közös nevezője van: az olaszrizling.

A szakmai kóstolón (majd a sétálón) 26 borászat mutatta be termékeit, a 2HA Szőlőbirtok és Pincészettől a Zena borászatig, döntő többségében balatoni pincék. Megállapíthattuk egy hangon, de „teli torokkal“, hogy az Olaszrizlingnek van múltja, szép jelene és biztató jövője! Hiába olasz rizling a neve, de azért nagyon is a mienknek érezhetjük, a Balaton melletti borászatoknak (is) köszönhetően.

Forrás és fotók: Kóstolom

Egy asztalnál Geszlerékkel (Józsi jobb 1., Imre 3.), jó volt együtt lenni, enni, inni

Geszler Józsival, Imrével és Tamással kerültem egy asztalhoz, de ezt már megszokhattuk, hiszen a Móri Borvidék kiválóságai közül velük találkozom a legtöbbet, így jól ismerjük már egymást. Persze a többieket is kedvelem, tisztelem, kiváló kapcsolatunk okán, de most a Geszler család asztala „került” az utamba. Jó volt a borkészítőkkel pusmogni a mustrált tételekről, végtére is a borok készítői jobban, másképp tudják értékelni az adott tételeket, mint mondjuk a borról író. A legjobb az volt, hogy nagyrészt mindenben egyetértettünk…

A szokotthoz képest egy hetes késéssel, de a városban megtartották az első bormustrát, amelyet öt hasonló rendezvény követ még.

Mór után jött Csákberény, ami már megvolt, majd következik Söréd, Zámoly, Csókakő és a végén újra Mór jelenti a borvidéken megrendezett mustrák állomáshelyeit. Eme alkalmaknak az a feladata, hogy a jelenlévők „vakon” megkóstolják az éppen bemutatott terméket, majd javító szándékkal mondják el a borosgazdák a véleményüket a saját és más munkájának a termékéről. Leginkább azt, mit kell tenni még azért, hogy a kevésbé jó borból jobb, a jóból meg kiváló nedű legyen. Ezúttal nem kellett sok jó tanácsot adni, egy, két bor volt csak inkább közepesnek, mint jónak nevezhető, de a többség dicsérő szavakat kapott a bírálóktól, néhány pedig a kiváló kategóriát is elérte (főleg a korai szüretelésű, már késznek mondható kereskedelmi forgalomba került termékek, mint az Irsai, a Cserszegi és a rozék), illetve jelezte annak ígéretét, hogy ezt érdemes lesz később megvásárolni, poharakba tölteni. Kilenc gazda 21 készítménye került a poharakba, tanúságát adva annak, hogy a mögöttünk hagyott, 2019-es évjárat jó volt.

Az udvarhölgy szívélyesen kínált, a társaság pedig szívesen fogadta azt

- A korábbi évjáratokhoz hasonlítva a ma tapasztaltak alapján 2019-et én is jó évjáratnak tartom. Sok függött a termőterülettől, a szőlő egészségi állapotától, de aki megtette azt, amit kellett, az szép gyümölcsöt tudott szüretelni. Jellemzően üde, friss, remek savakkal rendelkező borok lesznek várhatóan ezekből. A borok még nagyon fiatalok, az ezerjóban, a traminiben az érlelési potenciál benne van, az Irsaik, a rozék pedig már készen vannak. A kóstolt nedűk a felső-közép, vagy a felső kategóriát érhetik el minőségükben – összegzett Varga Máté, a Móri Borvidék elnöke.

Varga Máté messziről jött, késve érkezett, de hamar képbe került

A kérdésre, miszerint mikor jön el az idő, amikor Mór megint oly naggyá lehet, mint hajdan, amikor a bécsi udvarba szállították a borokat, a következőt mondta:

- Ezen, ezért dolgozunk. Nagyon szeretnénk, hogy mindig magasabbra jussunk, a boraink színvonala már elérte azt a szintet, hogy akár a hazai, akár az európai piacokra be tudjanak törni. De ehhez a marketing terén is el kell érnünk azt a szintet, amelyek már megvannak a boraink terén.

És a terem zsongott, nyüzsgött, mindenki mozgásban volt, a beszélgetések összefolyó morajának egyhangúságát borospoharak csengése törte meg, zene volt a borkedvelők fülének minden pillanat, amikor összekoccant két pohár.

Debrecenben, a Déry Múzeum Dísztermében tartotta – ismét, immár negyedik alkalommal - a Szuper 12 Magyar Bor Nagydíj gáláját a Magyar Borszakírók Köre. Ekkor adták át az általuk a legjobb magyar fehér és vörös bornak választott nedűk készítőinek a nagydíjat. Az első körben több fordulón szavazták össze a legjobb 12 fehér és 12 vörös bort.

A legjobb 12-12 közé jutottak az alábbiak, fehér borok: Barta Pince Öreg Király Dűlő Furmint 2017 (Tokaj), Dobogó Pincészet Tokaji Furmint 2017 (Tokaj), Dobosi Pincészet Kéknyelű 2017 (Balatonfüred-Csopak), Figula Pince Köves 2016 (Balatonfüred-Csopak), Gallay Kézműves Pince Blanc 2016 (Bükk), Gál Lajos Kamra-v. Egri Csillag G. Superior 2018 (Eger), Györgykovács Imre Nagy-Somlói Olaszrizling 2016 (Somló), Hernyák Birtok Altberg 2015 (Etyek), Konyári Pincészet Loliense 2018 (Balatonboglár), Kovács Nimród Borászat Battonage 2015 (Eger), Kősziklás Borászat Szürkebarát 2018 (Neszmély),  Szászi Birtok Kabócás Olaszrizling 2015 (Badacsony).

Vörös borok: Bakonyi Péter Cabernet Franc 2017 (Villány), Balla Géza Feketeleányka Selection 2016 (Ménes), Bott Frigyes Kadarka 2017 (Garam), Etyeki Kúria Kékfrankos 2015 (Etyek), Eszterbauer Borászat Tüke Bikavér 2016 (Szekszárd), Heimann Családi Birtok Barbár 2016 (Szekszárd), Heumann Pincészet Lagona 2015 (Villány), Ipacs Szabó István Nászút helyett 2016 (Villány), Mészáros Pál Borház Ohmerops 2016 (Szekszárd), Riczu Pince Villányi Kékfrankos 2017 (Villány), Tiffán’s Pincészet Grande Selection 2015 (Villány), Vesztergombi Pincészet Turul 2016 (Szekszárd).

Díjazók és díjazottak baltól, jobbra: dr. Kosárka József, az MBK elnöke, Balla Géza, Tiffán Zsolt, Szászi Endre, Kovács Pál

Az, hogy kik kapták idén a nagydíjat, a vaktesztet követően, a pontszámok összeadása után derült ki. Nagyon szoros volt a verseny, az első és a negyedik között csupán tizedeken múlt a siker. A fehér borok mezőnyében a Szászi Birtok Kabócás Olaszrizling 2015 (Badacsony) lett a legjobb, szinte ott duruzsolt a képzeletünkben a kabócák semmihez sem hasonlítható sziszegős hangja, miközben a selymes kortyok ízlelőbimbóinkat simogatták, jóleső érzést keltve. A nagy vörös borok mezőnyében a Tiffán’s Pincészet Grande Selection 2015 (Villány) bora lett a legnagyobb, az első az egyenlők között és nyűgözött le, vett le a lábunkról egyetlen korty után is. Balla Gézáé a Debreceni Borozó különdíja, megérdemelten! A jelen lévő szuper pincészetek borait kóstolgatva megállapíthattuk, lám a magyar bor nemcsak a szívünkhöz áll közel, hanem a világszínvonalhoz is. Hej, csak jobb lenne a nemzetközi PR, mily sokat segítene a nemzetközi elismertségen, de szerencsére e téren is alakul már a jövő. Nekünk, Fejér megyeieknek külön örömöt jelentett, hogy két megyei bor is bejutott a szuper 12 közé, mégpedig két kiválóság Etyekről: a Hernyák Birtok Altberg 2015 fehér, és az Etyeki Kúria Kékfrankos 2015 vörös bora.

Az Etyeki Kúria díját Mérész Sándor főborász vette át

Hernyák Laci büszkén, de megilletődötten látható kezében a díjjal

A díjazottakkal és a két Fejér megyei termék készítőivel készült interjúkat a későbbiekben olvashatjá(to)k a blogon.  

Csókolom, Kóstolom! Akár ez is lehetne a jelszavunk, hiszen a Kóstolom nevet viselő borbár hazánk fővárosában sokszor rendez szakmai kóstolókat, találkozókat borszakembereknek, vendéglátóiparban dolgozóknak, borszakíróknak. A finom borokat kedvelő polgároknak, vendégeknek pedig még többet. A mostani találkozó témája a Kékfrankos nevű vörös bor volt. Az, amelyik a fehér furminttal együtt akár tipikus magyar fajtának is nevezhető.

- Ez igaz, de Ausztriában majdhogynem még honosabbnak számít. Már az én nagypapám is foglalkozott ezzel a fajtával, és készített jó Blaufränkischt - mondta az egyik kiállító, bemutató, a a magyar és osztrák határon, Burgenlandban, Vaskeresztesen működő, de bécsi székhellyel is rendelkező Nador – Wine pincészet tulajdonosa, Robert Stark.

Robert nádor, a kiváló Nador Kékfrankosával elégedetten nézhet nemcsak oldalra, de előre!

A Nádortól négy tételt vehettünk szemre, kényeztethettük vele ízlelő bimbóinkat: a Nador Falu 2017, a Nador Wanzer 2014, a Nador Voller 2012 és a Magnum Nador 2011-es évjáratú nedűket. A 2014-es egy árnyalattal másabb volt, ám ezt betudtuk az amúgy nem túl sikeres évjáratnak, de:

- Valóban rossz év volt, de úgy érzem, hogy a Kékfrankosunk ennek ellenére jól teljesített abban az esztendőben – így Robert.

Tény, nem volt rossz. Na de, a másik három nem csupán jó volt, hanem leginkább bátran nevezhettük kiválónak! És naná, hogy örömmel nyugtáztuk: igen, ez a mi borunk!

Kovács Tamás központja Csopak, de a Kékfrankos Tihanyból való!

Csopak központtal működik a Kovács Tamás által birtokolt Szent Donát Birtok, ugyancsak négy Kékfrankos tétellel: az Aranyház Kékfrankos Tihany 2018, a Ráta Kékfrankos Tihany 2018, a Magma 2017 magnum, és a Magma 2015 nevű remekművekkel, melyek Tihanyban „szeretnek” megszületni, ez a hely kiváló e borfajtának. Míg a Robert boraiban a test, a tanninok adtak okot az örvendezésre, addig a Tamásék termékei könnyedségükkel együtt is kiváló illatokkal és zamatokkal kényeztették a jelen lévő kóstolókat.

- Kiváló helyszín Tihany e boroknak, mert a terroirnak köszönhetően a vulkanikus krátereknek van egy katlan hatása, ami miatt nappal melegebb, éjszaka pedig hűvösebb a hőmérséklet az átlagnál, emiatt a borok sava szebben megmarad és több a gyümölcs! A Balaton olyan időtlen vidéke a világnak, ahol az ember évezredek óta harmóniában él a természettel és élvezi az életet. Legyen szó Szent Donát korabeli római előkelőkről, középkori egyházi méltóságokról, vagy a modern kor világpolgárairól, a Balatonon mindenki, mindenkor otthonára lel – jelentette ki elhivatottan a csapat nevében Kovács Tamás.

Köszönjük a kiváló délutánt, estét, a remek borokat, a VISZONTLÁTÁSRA!

Fáncsy Viki télen, nyáron, csizmában és akár mezítláb is népszerűsíti a borokat

Emlékszik, emlékszel? Tavaly, meg azelőtt, meg még az előtt stb., stb., amikor tapostuk a Szent István terem parkettjét, cikáztunk ide, oda, és a teremburáját (nem tévesztendő össze a terem világító búrájával), és csak lestünk, ni, ott Babarcziék, Cseriék, hopp, Polgár Zoli is itt van Villányból, de jöttek a Mátrából, a Balaton mellől, Tokajból kiváló borászok, stb., stb., és persze Balla Géza, a nagyszerű. Szerencsére Fáncsy Viki komoly szerepet szánt a Fejér megyei borászoknak is. Akárcsak most. A magyar borászok színe, javából jó néhány ismét megmutatja magát, miként Fejér bemutat(koz)ó listája is szépen bővül. Nézze, nézd meg a listát, oszt jó napot, gyerünk szombaton, mert jó nap vár ránk újra.

Mert: 2020-ban a boros események ismét Székesfehérváron kezdődnek! A szokott időben, ami ugye január második hétvégéje, és a szokott helyen, a Szent István teremben. Ismét összegyűlik 25 borász, hogy bemutassa borait a nagyközönségnek!
Természetesen lesznek különlegességek, meglepetésekkel is készülnek Vikiék, úgyhogy ideje előhívni a dátumot az emlékezetből: január 11, délután, este!

Balla Géza Pincészete Erdélyt képviseli, köztudottan kiemelkedő minőségű borokkal

A résztvevő pincészetek: Dominium Pincészet, Borbély Családi Pincészet, Csobánci Manufaktúra, Vörös Szőlőbirtok és Borpince, Kalinics Birtok, Schieber Pincészet, Cseri Pincészhet, Babarczi Szőlőbirtok és Pince, Sanzon Tokaj, Holdvölgy Experience, Balla Géza Pincészet, Áts Pincészet. És íme a Fejér megyeiek listája: Vabrik Pincészet, Nagy Gábor Családi Szőlőbirtok, Köllő Zsolt Pincészet, Apró Kertek, Bella Pince, Csóbor Pincészet, Csordás és Nagy Pince, Szabadkai Pincészet, BRIGÁD, Geszler Családi Pincészet, Friday Winery, Paulus Molnár Borház, Csetvei Pince, Sáfrán Pince.  

Csóbor Balázs nem biztos, de Kisari Linda biztos ott lesz szombat este. No és a boraik...!

Meglehet, eme lista nem teljes, a többiekkel találkozó akkor és ott!

Na hol, és mikor? Január 11, Szent István Művelődési Központ emeleti nagyterme.

 VISZONTLÁTÁSRA!!!

A Magyar Borszakírók Köre negyedik alkalommal értékelte azokat a magyar termelők által készített fehér és vörös - száraz és félszáraz - borokat, amelyeket tagjaink az elmúlt évben kóstolhattak, és tapasztalataink alapján ezekből összeállítottuk a legjobbaknak ítélt „Szuper 12” listáját. Az erre felkerült nedűkből vakteszten kiválasztottunk egy fehér és egy vörösbort, a Magyar Bor Nagydíj 2019 nyerteseit, amelyek ezúttal a hegymagasi Szászi Birtok Szigligeti Kabócás Olaszrizling 2015-ös és a villányi Tiffán’s Pincészet Grande Selection 2015-ös borai lettek.

Ennek a különleges versenynek a keretében először szavazatainkkal rangsoroltuk az elmúlt öt év ama borait, amelyek szerintünk „kiemelkedő minőségükkel a legigényesebb fogyasztói elvárásoknak is megfelelnek, illetve nemzetközi összehasonlításban is versenyképesnek bizonyulnak”, majd a legtöbb jelölést kapott borokat két bizottság kétszer is kóstolta, illetve pontozta. (A bírálat helyszíne idén a budapesti Fill the Winebox borbár volt.) A 2019-es „Super 12” listákon ezúttal összesen 14 borvidék képviseltette magát, a legtöbb borral Villány (5), Szekszárd (4); Balatonfüred-Csopak, Eger, Etyek, Tokaj (2-2) volt jelen.

A két listára az alábbi fehér és vörös borok kerültek (ABC sorrendben):

Barta Pince Öreg Király Dűlő Furmint 2017 (Tokaj)

Dobogó Pincészet Tokaji Furmint 2017 (Tokaj)

Dobosi Pincészet Kéknyelű 2017 (Balatonfüred-Csopak)

Figula Pince Köves 2016 (Balatonfüred-Csopak)

Gallay Kézműves Pince Blanc 2016 (Bükk)

Gál Lajos Kamra-völgyi Egri Csillag Grand Superior 2018 (Eger)

Györgykovács Imre Nagy-Somlói Olaszrizling 2016 (Somló)

Hernyák Birtok Altberg 2015 (Etyek)

Konyári Pincészet Loliense 2018 (Balatonboglár)

Kovács Nimród Borászat Battonage 2015 (Eger)

Kősziklás Borászat Szürkebarát 2018 (Neszmély)

Szászi Birtok Kabócás Olaszrizling 2015 (Badacsony)

*

Bakonyi Péter Cabernet Franc 2017 (Villány)

Balla Géza Feketeleányka Selection 2016 (Ménes)

Bott Frigyes Kadarka 2017 (Garam)

Etyeki Kúria Kékfrankos 2015 (Etyek)

Eszterbauer Borászat Tüke Bikavér 2016 (Szekszárd)

Heimann Családi Birtok Barbár 2016 (Szekszárd)

Heumann Pincészet Lagona 2015 (Villány)

Ipacs Szabó István Nászút helyett 2016 (Villány)

Mészáros Pál Borház és Pince Ohmerops 2016 (Szekszárd)

Riczu Pince Villányi Kékfrankos 2017 (Villány)

Tiffán’s Pincészet Grande Selection 2015 (Villány)

Vesztergombi Pincészet Turul 2016 (Szekszárd)

A díjak (trófeák és oklevelek) ünnepélyes átadására 2020. január 25-én a debreceni Déri Múzeumban megtartandó rendezvényen kerül sor. 

A legjobb, tehát szuper 2x12-nek külön gratulálok!

A Székesfehérvári Borklub decemberi foglalkozására hagyományosan nem Fejér megyéből, hanem az ország más területéről hívnak borász vendéget az évzáróra. Ebben az esztendőben Tokaj lankáiról érkezett a nektár a pincébe, mégpedig a Palkó borászat jóvoltából. Palkó Gabriella volt a házigazda eme esten, kedvesen, szakértelemmel beszélt munkásságukról. Amelynek a helyszíne Abaújszántó, a Tokaji Borvidék még felfedezetlen területe. Ő és Palkó Norbert a tulajdonosai a borászatnak. Abaújszántóról tudni illik, hogy

„… gyönyörű fekvésű dűlőinek ásványos ízű, gazdag savszerkezetű, szikár, de rendkívül időtálló - talán egész Hegyalján a legjobban érlelhető - boraival a település új helyet foglalhatna el magának a bortérképen.” (Alkonyi László: Tokaj, Iránytű borkedvelőknek, 2009)

Nézzük, milyen borokkal ajándékozták meg a klubest résztvevőit? Nyitányként a Hárss habzóbor került a poharakba. Habzóbor hárslevelűből, Tokajból? Igen, miért is ne! A végeredmény ásványos, gyümölcsös, üdítően friss nedűnek találtatott. Zöldalmás, fanyaran citrusos, pici sóssággal, ugyanakkor a hozzáadott szén-dioxid a bor minden erényét kiemelte. Klassz bevezető bor volt a klassz estéhez.

A második tétel a Kassaváros nevű furmint volt. Hiába, az abaújszántói bornak múltja van Kassán. A Kassaváros nevet viselő dűlőben 9 hektáron művelnek szőlőt. A kóstolt furmintjuk friss karakterű, citrusos, reduktív tartályban készült.

A kérdésre, miszerint használnak e hordót, Gabriella elmondta, használnak, ám boraik nagyobb része reduktív tartályban történő érlelést követően kerül a palackba. Ami pedig a battonage technikát illeti, amikor is a finomseprő segíti az ízek finomítását, megtudtam, azt is alkalmazzák, de a tartályban keverik fel a finomseprőt, és nem hordóban forgatják azt meg.

A Hárslevelű Selection ízlelése után elégedetten csücsörített mindenki, a 4 hektáron termelt hárslevelű szőlőválogatás kiváló szárazbort eredményezett. Gabriellától megtudtuk, ilyet csak jó évjáratokban készítenek, ezért ez a 2017-es ő „gyermekük”. Kiemelkedő minőség remek, selymes ízvilág, az est (egyik) fénypontja volt.

Ezek után következtek az édes borok. A Jégcseppek nevű borból cseppentett a poharakba Hegedűs Gyuri, és Pánczél Joci, hááát, csepegtethettek volna bőkezűbben, most bezzeg nem remegett a kezük, nem borult a palackból a kívánt mennyiség…! Jó évjárat volt Palkóéknak 2018, hosszan vártak az aszúsodásra, hiába, de jött egy kemény fagy, és lőn a környéken különlegesnek számító jégbor. Édes élmény volt!

Tokaji aszú zárta a sort, ami szinte már közhelyszerűen kötelező. Szerencsére az ötputtonyos termék minden volt, csak közhelyszerű nem. Tartalmas, botritiszes finom édesbor ez, mégpedig jó évjárat remek terméke. A vége felé már a zajos tetszésnyilvánítás miatt bizony Gabriella hangja nehezen volt hallható, de az igen, hogy a borok „bőbeszédűen” beszéltek magukért.

Kiváló pincészet, kiváló boraival zártuk hát az esztendőt, folyt. köv. jövőre rövidesen!

 Jásdi István elkötelezett híve az Olaszrizlingnek, annak vörös változatának, a Kékfrankosnak

A Kóstolom az a hely, ahol kiváló rendezvények, remek kóstolók, kiváló borászok váltogatják egymást. Ez olyan hely, ahol a borról írók számára is jut hely, és írhatunk mind arról, amit akkor és ott tapasztaltunk, megízleltünk. Ebben az esztendőben a Balaton, annak borai, az újdonságnak számító Balaton bor nevet viselő kezdeményezés volt a legfőbb téma. Alighanem az esztendőt zárták, foglalták össze az alant olvasható megmozdulással. A címben olvasható tartalom azért is érdemel kiemelt figyelmet, mert a magyar, vagy annak tartott fajtákról, az olaszrizlingről és a kékfrankosról esett a legtöbb szó. De beszéltek a kiváló nedűk mellett a szőlészetet, borásza lehetőségeit meghatározó klímaváltozásról is. Most összeültek a Jásdi borteraszon a balatoni borászok – az idei évben egy vendégborászattal kiegészülve - megvitatni az idei év fő témáját: Hogy alakul a kékfrankos helyzete hazánkban és milyen kitörési lehetőségünk van az exportpiacon? Az aktuális témák mellett, napjaink egyik legnagyobb kihívása is szóba került a borászok között, az pedig nem más, mint az egyre jobban érzékelhető klímaváltozás.

A rendezvényen a következő borászatok tulajdonosai és képviselői voltak jelen: 2HA Szőlőbirtok és Pincészet - Figula Pincészet - Guden Kisbirtok - Homola Pincészet - Jásdi Pince -Kislaki Bormanufaktúra - Pálffy Pince - Petrányi Pince és Borterasz - Szent Donát Birtok - Villa Tolnay Borház - Heimann Családi Birtok - Ikon Pincészet - Von Beöthy Pince

Balatoni - és nemcsak balatoni - borászok együtt a magyar fajták jövendőjéért

A zárt ajtók mögött tartott szakmai kóstolón, minden borász kedvenc kékfrankos tételét kóstoltatta a kollégákkal és vitatták meg az aktuális témákat a fajta szemszögéből. A zöldmunkától a terméskorlátozáson át, a szüreti időpont megválasztásán, az erjesztésen keresztül, egészen az érlelésig, palackozásig ütköztek a nézőpontok. A házigazda, Jásdi István kiemelte:

- Azon túl, hogy az ember szívesen találkozik jó borok mellett jó barátokkal, más hozadéka is van annak, hogy ötödször jövünk össze, kóstoljuk meg és mutatjuk be vendégeinknek is vörös borainkat egy fehér borosként elkönyvelt borvidéken.  Sokkal tudatosabbá és talán öntudatosabbá is tett bennünket ez az öt esztendő és a találkozók. Tisztában vagyunk termőhelyünk erényeivel és látjuk az utat, amelyik még előttünk van. Nincsenek illúzióink a piaccal kapcsolatban, de csöppet sem vagyunk borúlátóak a balatoni vörösök jövőjével kapcsolatban. Igen, a Kékfrankos a vörösök Olaszrizlingje, azt pedig már kezdjük kiismerni, ami nem azt jelenti, hogy ne kóstolnánk nagyszerű franc-okat vagy akár Sangiovese-t is.

A társaság együttesen közel 200 főt foglalkoztat egész évben, ami a szőlőben történő idénymunkák és az erősebb vendégforgalmú időszakokban többszörösére is felduzzadhat. A borászat mellett, ahol a szőlőmunkások és pincemunkások teszik ki a munkaállomány 60%-át, többen üzemeltetnek egész évben vendéglátóhelyet, borteraszt, éttermet és szállást is. A változó körülmények, torzuló piaci helyzet, a nagy horderejű befektetések és pályázatok is hatással lehetnek a vállalkozásukra, árazásra és termékek értékesítésére.

- Nehezíti a helyzetünket, hogy torzítják a piacot a nem egyformán hozzáférhető pályázatok és az eredményükként alacsonyabb költségekkel megjelenő, velünk versenyző termékek. Lássuk azért ebben is az előnyt. Arra szorít bennünket az egyenlőtlen verseny, hogy jobban, hatékonyabban, jobb borokat termeljünk, mert csak így bízhatunk abban, hogy egyszer érdemes lesz Csopakon, Badacsonyban szőlőt telepíteni, a tájat és régi épületeit megőrizni, hogy a történelmi dűlőkben nemcsak a nyaraló építés és a panorámás úszómedence ígéretét látják majd a befektetők – vélte Jásdi István.

A klímaváltozás során az elmúlt tíz évben közel egy hónapot tolódott több fajtánál a szüreti időpont alakulása. Új szemléletmód szükséges a szőlőben és a borok esetében is, hogy a változásban lévő klimatikus viszonyok mellett, meg tudjanak felelni a piac által támasztott magas elvárásoknak.

- A klímaváltozás 100%-ban érzékelhető kihívás, amiből a kékfrankos inkább profitálni látszik: korábban érik, így már szeptember közepétől szüreteljük. Hűvösebb években is lehet rá építeni, mert elég szépen beérik és jobban bírja az esőt.” – így ifj. Heimann Zoltán

A nehézségek ellenére egy pozitív fejlődést érez a borok és a piaci növekedés szempontjából is a szakmai grémium. Egyre többen kíváncsiak idehaza és országhatáron túl is az egyedi termőhelyi karaktert felmutató borokra. Olyan tételek készítése lesz izgalmas a jövőben, ami a fajta lehetőségein keresztül a termőhely és a borász üzenetét is hitelesen tudja közvetíteni. Ez ugyan már régóta kiemelt téma szakmai körben, de most már egyértelműen körvonalazódott, hogy az olaszrizling mellett a kékfrankos lett a másik zászlóshajó a régióban, ahogy azt Figula Mihály is kiemelte a rendezvényen:

- Az olaszrizling vörös párja egyértelműen a kékfrankos – summázott az ifjú borász.

- Az eddigi megkeresésék alapján abszolút exportképes a fajta, csak megfelelő mennyiségi és minőségi feltétele-ket kell biztosítani. Sajnos nekünk egyelőre még nincsen megfelelő mennyiségünk egy tétel exportálására a kékfrankosból. Az érdeklődések alapján eddig úgy látjuk, az amerikai, illetve a skandináv országok piacán érdeklődnek legjobban a fajta iránt – tette hozzá ifj. Pálffy Gyula.

Heimann Zoltán szerint is nagyon alkalmas a fajta az exportpiacra:

- Hiszünk a kékfrankosban, bár nekünk az első sikert eddig a kadarka hozta meg. Mi Heimannok, csakúgy, mint itthon, külföldön is az igényes éttermekre, borkereskedésekre célzunk: ott pedig egyéniség kell és ezt hozza a kékfrankos!

Végül egy szűk vendégkör is megkóstolhatta a borokat egy jó hangulatú sétáló kóstolón a Jásdi Borteraszon, ahol a borászokkal személyesen is találkozhatott a borissza vendégsereg.

A Magyar Sommelier Szövetség idén hatodik alkalommal döntött a Par Excellence díj odaítéléséről, amelyet évente öt kategóriában lehet elnyerni tagságának szavazatai alapján.

Ebben az időközben komoly rangra szert tett elismerésben azok a hazai szakemberek részesülhetnek, akik folyamatosan és  magas színvonalon végzett munkássággal eredményesen járulnak hozzá a magyar éttermi kultúra minőségének növeléséhez, különös tekintettel az italfogyasztás szinvonalának javítására, valamint a vonatkozó elméleti és gyakorlati ismeretek széleskörű népszerűsítésére. A jelöltekről a végső döntést az elnökségi tagok  hozták meg egyhangúlag és annak figyelembe vételével is, hogy a maga területén kiválóan teljesítő vállalkozások, illetve szakemberek tevékenysége mennyire járul hozzá a szervezet alapszabályában megfogalmazott általános célkitűzések megvalósulásához.

A Magyar Sommelier Szövetség kilenc éve alakult és azóta folytat aktív tevékenységet annak érdekében, hogy  bővüljenek a tagok szakmai fejlődésének lehetőségei, például versenyzési tapasztalatok révén is, valamint erősödjön az együttműködés a társszervezetekkel. A díjazottak nevét ezúttal a budapesti Kárpáti Étteremben  megtartott sajtótájékoztatón jelentette be Slezsák Zoltán elnök. 

Termelő kategóriában a szekszárdi Schieber Pincészet kapta az elismerést. Ez a négy évtizede alapított családi birtok  mintegy 30 hektáron gazdálkodik, szőlőültetvényeik nagyobb része a  kiváló adottságú Baranya-völgy dűlőiben terem. A fajtaösszetételt a kékszőlő határozza meg, amelynek művelése során nagy hangsúlyt fektetnek a környezet kímélésére. Ezek feldolgozása a lehető legkíméletesebben történik, többségük fahordós érlelés után kerül forgalomba. Az utóbbi időben nemzetközi borversenyeken is számottevő sikereket érnek el.

Kereskedő kategóriában Kató András, a Mitiszol / Terroir Klub alapító társtulajdonosa és ügyvezetője érdemesült a díjra. Közel másfél évtizede foglalkozik olyan borok forgalmazásával és népszerűsítésével, amelyeket vegyszermentesen termesztett szőlőből állítanak elő, mesterséges adalékanyagok felhasználása  nélkül. Missziónak tekinti, hogy a hazai termelők által készítettek külföldi fogyasztókhoz is eljussanak, aminek köszönhetően ma már több észak-európai ország üzleteiben és éttermeiben is elérhetőek. 

Vendéglátó kategóriában az egri Macok  Bisztró részesült az  elismerésben.  A vár közvetlen szomszédságában működő, a vidéki éttermek sorában több listán is évek óta előkelő helyre sorolt családi vállalkozás döntően helyi kistermelőktől szerzi be az alapanyagokat, amelyekből gondos odafigyeléssel készülnek a gasztronómiai élményt kínáló fogások. Gondosan összeállított az itallap, a választékban számos kiváló helyi borász tételei viszik a prímet. Borboltot is üzemeltetnek, amelyben hazai különlegességek is megtalálhatók.

Szakíró kategóriában Viniczai Sándor lett a díjazott, aki okleveles kertészmérnök végzettséggel harminc éve a Magyar Mezőgazdaság  országos hetilap munkatársa. Rendszeresen jelennek meg borral kapcsolatos írásai, egy ideje a Borászati  Füzetek felelős szerkesztője is. Tapasztalt borbíráló, hazai és nemzetközi versenyeken gyakran vesz részt a zsűri munkájában.  Tagja a Magyar Bor Akadémiának és a Magyar Borszakírók Körének. Az Év szakújságírója lett 2012-ben, a Soó Rezső szakmai díjat 2017-ben kapta meg.

Oktató kategóriában Horkay András nyerte el a díjat.  Külföldi tanfolyamok elvégzése után felsőfokú borismereti képzettségekkel rendelkezik, valamint megszerezte az azok oktatására jogosító diplomákat, valamint a nemzetközi borakadémikusi címet is. A budapesti székhelyű Central European Wine Institute tulajdonos-igazgatója 2010-től. Az Országos Borszakértő Bizottság elnöki posztját 2013 - 2018 között töltötte be. Hazai rendezésű borversenyeken rendszeresen bírálóként működik közre.

A lenti képen a legjobb termelő és szakíró látható együtt

Az elnökség a díjátadó kezdete előtt a Budai Kreatív Házban

Az Év Bortermelője díjátadó minden esztendőben a honi borvilág nagy ünnepe. Hiszen ekkor derül ki, hogy kit választottak a Magyar Borakadémia tagjai az esztendő bortermelőjének. Már az is nagy dolog lehet, kiváló elsimerés annak, akit a szavazás első körében a legjobb 5 közé soroltak, hogy azután a döntésnél kiderüljön, ki lett az első az egyenlők között?

A legjobb hat közé jutottak egyik csoportja: Nyúné Pühta Beáta, Koch Csaba, Günzer Tamás, Borbély Tamás

Éa a másik része: Liptai Zsolt, Figula Mihály

Az idei esztendőben 29. alkalommal ítélték oda az Év Bortermelője díjat, amely a szakma legmagasabb elismerése. Az első körben széles, borhoz értő réteget kérdeztek meg, ki kerüljön a legjobb 5 közé? Szavazategyenlőség miatt most 6 fő került végül a „döntőbe”. Az alábbiakat szavazta be a legjobbak közé a szakértők társasága: Borbély Tamás (Badacsonyi borvidék), Figula Mihály (Balatonfüred-Csopaki borvidék), Günzer Tamás (Villányi borvidék), Koch Csaba (Hajós-Bajai borvidék), Liptai Zsolt (Pannonhalmi borvidék), Nyúlné dr. Pühra Beáta (Etyek-Budai borvidék). A 170 akadémiai tag 85 százaléka(!), 144 küldte el a voksát. Amíg mindenki mondott a díjátadón magáról bemutatkozásként néhány mondatot, addig az éppen beszélő borász egyik nedűjét kóstolhattuk meg. Kiváló borok voltak, kiváló emberektől. De persze ez nem a borok, hanem a személyiségek versenye volt, a maguk borász múltjával, tevékenységével együtt.

Ezután Zilai Zoltán, a Magyar Borakadémia elnöke kihirdette a győztest: olyan borász nyerte el a 2019-ben a díját, aki már a hatodik alkalommal jutott be a legjobbak közé. Nem más, mint a Hajós-Bajai és a Villányi Borvidék kiváló képviselője, Koch Csaba!